1464—1471.
Magyar Tört. Életr. 1889—90. 1 8
I.
KÁTYAS, mikor a koronázás által magyarországi uralkodását biztosítva láthatá, ugyanakkor talált első ízben alkalmat, hogy a világ--Uf>: politika nagy kérdéseibe beleszólhasson. —
A cseh király egy európai coalitio alakí-tásának gondolatát karolta föl. Franczia-, Lengyel-, Cseh-,.
Magyarország és Velencze képezték volna alkatrészeit.
Támadó hadjárat indítása a_törökök ellen, volt nyíltan jV.-bevallott feladata. L)e valódi czéljáúl azt tűzte ki, hogy a
pápát és a császárt, a középkori államrendszerekét főténve-zőjét, vezérlő állásától megfoszsza. «A fejedelmek eman-cipatiója a római gyámság alól !» volt titkos jelszava.
Podjebrád György előre látta, hogy a feszült viszony,, melybe, koronázásakor elvállalt kötelezettségeinek megsze-gése következtében, a szent-székhez jutott, nyílt harczra fog vezetni. Szövetségeseket keresvén, Francziaországra irányúit figyelme ; mert a franczia kormányférfiak évtize-dek óta azon fáradoztak, hogy nemzeti egyházuk önálló-ságát Róma irányában lehetőleg erősítsék. Ezen ellenzéki egyház-politika föladására XI. Lajos reményt nyújtott
18*
1 4 0 FRAKNÓI VILMOS
trónraléptekor (1461); de mivel II. Pius pápa a franczia uralom restauratióját Nápolyban nem volt hajlandó hét előtt özvegységr e __ jutott királvnak franczia herczegnőt szerez feleségül.
Mátvás, kinek éles szeme és gvakorlati érzéke azon-J ' OJ nal fölismerte az előterjesztés jelentőségét, méltó hangon utasította vissza az ügynök ajánlatait. »
Megütközését fejezte ki a fölött, hogy a szövetség ter-véről most legelőször nyer tudomást ; megvárhatta volna, hogy a tárgyalások megindítása előtt nyújtsanak néki tá-jékozást. «Ö — úgymond — a fenséges csehországi király
fiának vallja magát; de Magyarország független állam,
MÁTYÁS KIRÁLY. I 5 I
1 4 2 FRAKNÓI VILMOS
Merev és tartózkodó állást foglalt el Podejbrád
irá-nyában más téren is. A cseh követekkel, kik a hat év előtt létesült szövetség megútíájsa végett jöttek Budára, már csak oylan egyességet kötött, mey a l köclsönös sérel -mek orvosálsára szorítkozott. Nem rokonok szövetsége az többé ; nikább ellenfelek békekötéseL_gíjyszóvláft-4Tegvver -szünete.1
Elelnben Mátyás teljes loyalitással iparkodott ápolni és szorosabbra fűzni Frgiyes császárral a fönnáló jó l vi -szonyt. A mút l évben kötött szerződést, most mnit koro -nás uralkodó, megújította, és az ország rendei által meg-erősíttette.2
Ezen szerződés eslő pontájban fiának fogadja a csá -szár Mátyást, ki úgy is viseli magát, mnitha az ily módon létesült vsizonyt egészen komoylan venné, és abból a kö-vetkeztetéseket levonná.
Míg «a tsiztesség követeélserie" vaó l hviatkozással a franczia házassági ajánlatot elhárította : ugyanakkor a csá-szárnak azt az üzenetet küldé, hogy öjvendő htivesének megváalsztását egészen rábízza. Es mivel Frgiyesnek leá-nya nem volt, a vele rokoni és szövetséges vsizonyban álló fejedelmi házakkal indít meg tárgyalásokat.^
Hasonólképen a római szent-székkel soha sem állott bensőbb összeköttetésben, mnit épen ekkor. Ugyans i II. Puis pápa el volt határozva, hogy szeméyles önfelál -dozásának példájával fogja a keresztény uraklodókat közö -nyösségök és tétlenségök áml ából fölriasztani. Az állására, és megrendüt l egészségére való tekintet nem tartotta visz -sza attól, hogy szeméylesen készüöljn az oalsz haójhadat Konstantniápoly megszáállsára vezetni. A magyar sereg
-1 Az -1464 a p r i l -14-iki s z e r z ő d é s KA-TONÁnál, x i v , 712. 1.
2 Az 1464 a p r i l 3- és 24-iki o k i r a t o k , u g y a n o t t . 715., 720. 11.
3 A c s á s z á r i u d v a r n á l levő b r a n d e n -b u r g i k ö v e t 1464 m a r t . 20-iki j e l e n t é s e . A r c h i v f ü r Ö s t e r r e i c h i s c h e G e s c h i c h t s -f o r s c h u n g . VII. 26. 1.
II. PIUS PÁPA MEGÉRKEZÉSE ANCONÁBA A KERESZTES HÁBORÚ MEGINDÍTÁSA VÉGETT.
P i n t u r i c c h i o sienai falfestménye után.
MÁTYÁS KIRÁLY. I 5 I
nek ugyanazon időben a másik oldalról kellett támadást intéznie.1
Mátyás hadereje: 14.000 lovas és 8.000 gyalog, május elején készen állottT2 Türelmetlenül várta a tudósítást a hajóhad megindulása felől. De a míg ez késett, augustus első napjaiban hirnök érkezett Budára azon jelentéssel, hogy a török császár személyesen, hatalmas sereggel, Jajcza alá jött, és óriási nagyságú ágyúkkal löveti a fontos várat. 3 A király mélyen el volt keseredve a miatt, hogy a pápa késedelme, mely maga után vonta az ő tétlenségét, időt engedett a szultánnak támadó föllépésre. állhat-nak ellen soká, ha csak az ellenséget ki nem verjük, vagy el nem vonjuk. Erre pedig, mint ismételten bevallottam,
Izj 6
F R A K N Ó I VILMOS
vette. A Székely János vránai perjel által hősiesen védel-mezett Jajcza alól a török sereg hirtelen elvonult. A pápa Anconába ment, hogy az ott egybegyűlt hajóhad vezény-letét átvegye. Oda készült a velenczei dogé is, gályáival.
Mátyás azonnal értesítette II. Piust, hogy ő, a meg-állapodás értelmében, török területre nyomul.
De már néhány nap múlva megrendítő gyászhír állí-totta meg útjában.
A pápa, mikor élete leghőbb óhajának valósulását biz-tosítva, a szemei előtt horgonyozó hajóhadat indulásra ké-szen láthatta — sorvasztó lázak áldozata lett. Augustus
15-én elhúnyt.
A tengeri hadjárat tervét elejtették. A pápai kincstárban talált negyvenezer arany forint a magyar királynak kül-detett m e g ; * mint a kinek vállaira nehezedett a háború egész terhe.
Mátyás ugyanis nem habozott magára hagyatva is meg-indítani a hadjáratot. October 8-án átkelt a Száván, a szerb-bosnvák határon fekvő rácsai révnél, melynek oltal-mára a kalocsai érseket hagyta hátra.
Boszniának még török kézben levő részét készült meg-hódítani. A Drina partján nvomúlt elő, százados erdősé-gek sűrű rengetegei között törvén útat ; míg az ágyúkat, lő- és élelmi szereket hajókon vontatták.
October 19-én Zvornik alatt ütött tábort.
A Drina mindkét partján emelkedő hegyek által kép-zett útszorosban, ezt úgyszólván egészen elzárva, áll a zvorniki vár, melyet tornyos védfalak kapcsolnak egybe a csaknem függélyesen felnyúló Veluvnik 660 lábnyi csú-csán épített erősséggel.
A hatalmas vár ostromára Mátyás kellő körültekintés-sel tette meg rendelkezéseit. Agyúinak egy részét a
fo-* P A S T O R , I I . 2 3 5 . , 2 5 9 . 11
44- ZVORNIK VÁRA.
Izj 6 FRAKNÓI VILMOS
4 5 - S Z R E B E R N I K V Á R A .
Izj 6 múlta fölül a magyar nemzetet és uralkodóit : Atillától kezdve, ki pogány létére meghallgatta Leo pápa a török elleni vállalat czéljaira tíz esztendőn át nyújtandó
* segélyt ajánljanak. De czélszerűbbnek mondá, hogy a
se-N gélynyujtás két-három esztendőre szorítkozzék, és ezen . idő alatt bőségesebb legyen ; mert ily módon a magyar
király nagyobb erővel működhetik, és jelentékenyebb Viselje, és «így a szent kereszt jele alatt a szent hit
ellen-ségein biztosabban diadalmaskodjék».
Ugyanakkor, a török háború költségeire szánt
segély-» összeg első részletéül 57.500 arany forintot fizettetett ki a pápai pénztárból.**
MÁTYÁS KIRÁLY. I 5 I se-natus, hogy a folyó esztendőre 50.000 forintot szavaz meg;
jövendő járulékai iránt pedig később fog határozni.2
Ezalatt a szultán, Mátyás készületeiről értesülvén, tá-madásának veszélyét el akarta hárítani. Késznek nyilat-kozott egész Szerb- és Bosnyákország átengedése árán megvásárolni a békét. De a király el sem fogadta a török küldöttet,3 és a római követek visszaérkezése után fokozott buzgósággal siettetvén a sereg szervezését, september 9-én késedel-met rossz néven vette, és buzdító levelet intézvén hozzá, szemrehányásoktól sem kíméli meg, sőt végsoraiban Istent, >
s az embereket hívja tanúságul, hogy «nem mi — úgv-.
mond — hagytunk el Téged, hanem Te hagytad el önma- 1
Izj 6 FRAKNÓI VILMOS
embert, kit foglyul ejtettek, minden barmot, amit elhaj-tottak : kitűnnék, hogy fegyverem akkor sem pihent, mi-kor én Budán nyugodtam. Nem is illő, vélekedésem sze-rint, hogy minduntalan személyesen álljak hadaim élére, mert így tekintélyem az ellenség szemeiben csökkenne.»
Egyszersmind világosan kinyilatkoztatja, hogy a jelen-téktelen segítség, melyben részesítették, nem teszi képessé rendkivűli dolgok művelésére. Nem kívánhatják tőle, hogy a Balkánon túl, a Fekete-tenger partjain hadakozzék. Sőt ha ő maga túlbecsülné erejét és ifió bátorsága által elra-gadtatni hagyná magát, a pápának kellene őt mérsékelnie ; mert merészsége az egész kereszténységre bajt hozhatna.
Bizonyára senki nem lelkesedik inkább, mint ő nagy vál-lalatokért. Folytonosan hangoztatja, hogy saját fészkében kell fölkeresni, egy nagy csapással tönkretenni az ellen-séget. H a a keresztény hatalmak megfelelő módon segí-tik, a jövő esztendő folyamán, a Hellespontus tájain fogja megtámadni a szultánt. De ha elmarad a segítség, ő is
>«az ég és föld színe előtt kijelenti, hogy nem rajta, hanem
* másokon múlt a törökök kiűzetése Európából !»*
Es csakugyan Mátyás ezen esztendőben támadó had-járatra nem gondolhatott ; mert azon jelentéktelen pénz-segélyből is, a mit Velencze felajánlott, csak 15.000 fo-rint fizettetett ki. Mátyás pedig kimutatta, hogy legalább háromszázezer forintnyi segítségre van szüksége. így tehát november végén a Száva partjairól visszatért Budára.**
E p i s t o l s e P . i. E . x i x .
** M i l á n ó v e l e n c z e i k ö v e t é n e k 1465 n o v e m b e r 21- é s d e c e m b e r 23-iki j e l e n t é s e i . E z D i p l o m . E m i . 1. 380. 1. A m a z k i a d a t l a n
MÁTYÁS KIRÁLY. I 5 I
I I .
S A L Ó D Á S O K korszaka volt ez. Két ízben {1464, 1465) egymásután kellett Mátyásnak sikertelenül, úgyszólván kudarczczal, hadjá-ratairól hazatérnie. Es míg ek-ként meghiusúlva látta azon re-ménységét, hogy képes lesz az ozmán hatalom terjeszkedésé-nek útját állani : uralkodása nyolczadik esztendejének letelte után másik czéljától is, hogy hazája belsc^ nyugalmát biztosítsa^-tá^ol állott. Nem sikerült az ország egész terűletét az idegen uralom békói-ból kiszabadítnia. Kénytelen volt az ország nyugati ré-szein várakat és uradalmakat /Frigves császár kezeiben
V* ' —
hagyni. A lengyeleknek elzálogosított/Szepesség vissza-szerzésére nem is gondolhatott. Éjszakon a / cseh rab-*
lókra súlyos csapásokat mért ugyan fegyvere, de ú j a b b . csapatok betöréseit és megtelepedését nem bírta megaka-v dályozni. Emellett jól tudta, hogy a magyar trónra áhí-1
tozó szomszéd uralkodók csak a kedvező alkalmat várják, és hogy pártfogásukra az ő elégületlen alattvalói mindig számíthatnak.
Mindez mélyen sebezte lelkét, mely magas eszménvi czélokért hevült, és a személyes becsvágy minden kisér-tése előtt nyitva állott.
Azonban a szomorú tapasztalatok nem vonúltak el fö-lötte hatástalanúl. Levonta belőlük a tanúságot. Fölismerte bennök a történeti fejlődés törvényeit, melyek a magvar állam életfolyamának medrét századokra kijelölik.
Amióta a görög birodalom romjain a hatalmas ozmán
Izj 6 F R A K N Ó I VILMOS
faj alapította meg uralmát, kétségteelnné lett, hogv Ma-gyarország — az anyagi és erkölcsi erők dús tőkéi da-czára, melyekkel rendelkezik — beékevle a nyugati és keleti császárságok közé, egymagában, elszigetelten nem állhat meg, történeti küdletését nem töltheti be.
Ennek tudata késztette már Nagy Lajost a Lengye-l országgal való szoros kapcsoalt létesítésére ; ez indította a magyar nemzetet arra, hogy az eellnszenv sugallatait elnémítva, a ulxemburgi Zsgimondot királyul elfogadja, és a császári korona megszerzésében átmogassa ; ez egven -gette a Habsburgház sarjainak, Ablertnek és V. Lászólnak, az útat szent István trónjára.
Mátyás megváalsztásáná, a l magyar nemzet, megfijodva feplezsdüő l életereje érzetében, szakított a történeti hagyo -mányokka, l meyleknek pedg i épen abban áll hatalmuk, hogy a vsizonyok méylében alppangó életszükségeltek
ki-eélgtíésének titkát őrizik.
Néhány esztendő eélgséges volt arra, hogy Mátyás éles szemei az illusiók fátyolán keresztülálssanak.
Es elklében megfogamzott az elhatározás, hogy pótolja a veszteséget, a mit az ország hatalmi állása szenvedett, mkior oylan királyt kapott, kit más ország nem ural ; meg-erősödött az elhatározás, hogy a diadalra jutott nemzeti vsiszahatás vívmányat az i európai helyzet giényeniek ki-elégítésével biztosítja.
Erre czélozott a német császárral kötött szövetsége, a mey l azonban gyümöclsteeln maradt; mivel III. Frigyes sem hajlandó, sem képes nem volt a német briodaolm erejét Magyarország javára értékesíteni.
És ezért csakhamar azon merészebb gondoaltot karolta föl, hogy ő maga giyekezzék a német briodaolm trónjára emelkedni.
A császári métólság sokat vesztett volt már fényéből és súlyábó. De a l humansiták által felújított classicai visz
-M Á T Y Á S KIRÁLY. I 5 I
szaemélkezések hatása alatt, föleelvenedtek a régi római i
mpéruim hagyománya. Es i Nagy Károly koronájára,
me-lyet ekkorig a német nemzet kziáróalgos örökség gyanánt őrizett, Európa mniden részéből irányultak hataolmsóvár tekintetek.
Mátyásnak három kortársa: Franczaiország, Csehország és Burgund uralkodói, kerestek világuralmi ambtióikinak a császári trónban talapzatot.
Ahhoz, hogy ezen versenyben, a hunyadmegyei köz-nemesnek unokáa a j győzedeelm reménységével kecsegtesse magát, az önbziaolm kivételes mértéke igényeltetett. De a nyugati kereszténység megmenőtéjnek fia és msisóiájnak örököse, joggal tekinthette magát métólnak arra, hogy a nyugati keresztény világ élére állíttassék. Es ő érezte ma-gában az erőt, melylyel új életet önthetett a német biro -daolm elaggott testébe ; bírta egyúttal az államférfiúi mér-séklet szellemét, amrie, a százados előitéletekkel, a meg-gyökerezett szűkkebülségge, a l szétágazó érdekek tusáival szemben, szüksége leendett.
A concepó ti merészségének sznívonaáln áll elelményes -sége az eszközök megváolgatásában, és az aklaml as pillana -toknak ép oly bzitos megragadása, mnit óvatos bevárása.
De hogy tettvágyát a férfikor deéln álló császár halá -láig fékezze : arra nem lehetett hajlandó.
Terve volt : a császár életében megváalsztatni magát római királylyá, a ~mey l czmí mel 7)ssze voltak kapcsovla nem csak a trónörökös igényei, hanem a társ-uralkodó
jo-gai sij^és ezeket oylan passvi' termesretö üraTKöcTo mellett, mylien III. Frgiyes volt, egész kiterejdésükben érvénye -síteni remélhette.
Mnithogy pedg a i kezdeményezésnek a császártól kel -lett kiindúlni, oda irányozta igyekezetét, hogy, őt ragasz -kodásának őszniteségéről és szogláaltkészségének értékéről mnidojbban meggyőzze.
Magyar Tört. Életr. 1889—90. 20
Izj 6
FRAKNÓI VILMOS
Ezzel politikája hú maradt ugyan eredeti czéljához, mely nem volt más, mint Magyarország hatalmi állásának megszilárdítása ; de eltért az iránytól, melyben a nemzeti politika ekkorig ama czél elérése felé törekedett ; eltért a felfogástól, mely ama czél elérésének legfőbb és leküzd-hetetlen akadályát látta a német elem ellenséges indula-tában.
Teljes összhangzásban állott ő ezen tekintetben is leg-bizalmasabb tanácsosaival : Zrednai Vitéz Jánossal, kit imént (1465 elején) Szécsi Dénes prímás halála után, az ország első főpapi székére emelt, és annak unokaöccsével, a pécsi püspökkel. Classicai műveltségök szelleme kiválóan alkalmassá tette őket arra, hogy magas európai álláspontra helyezkedjenek, és elfogultság nélkül vizsgálják a magyar és német elem között meggyökerezett bizalmatlanság s ellenszenv jogosultságának kérdését.
Hozzájok még két főpap csatlakozott, kiket származá-suk utalt arra, hogy lelkesedéssel szolgálják az új irányt.
Az egyik az Ausztriában született Schonberg György (1455-től) pozsonyi prépost, kit Mátyás uralkodásának első hónapjaiban, az országgyűlés végzése alapján, mint külföl-dit, egyházi javadalmától megfosztott ; de csakhamar az-után visszahelyezett, és a Frigyes császárral folytatott tár-gyalásokban, valamint más diplomatiai küldetésekben is használt.*
A másik a boroszlói Beckensloer János, ki fiatal korá-ban a váradi és pécsi püspöki udvarokhoz került, majd tehetségei és ügyessége által magára vonván Mátyás figyel-mét, a királyi cancellariában nyert alkalmazást, pécsi pré-post lett, és Vitéz János előléptetése után, a váradi
püs-• pökségre neveztetett ki.**
* RIMELY : C a p i t u l u m Ecclesiae P o s o n i e n s i s . ( P o z s o n y . 1880.) 228—33.
H-" A z ő e l ő z m é n y e i r ő l szól M á t y á s és m a g a s z t a l j a k é p e s s é g e i t a p á p á h o z i n t é z e t t f ö l t e r j e s z t é s é b e n , m e l y l y e l (1465) m e g e r ő s í t é s é t kéri. Epistolae. P . 11. E . v u .
MÁTYÁS KIRÁIY. J55
A négy főpap körúl csoportosulnak azon főurak, kik az Ausztriával és Stiriával határos részeken bírván uradal-maikat, magok is egészen vagy félig németek ; azok, kik néhány év előtt Mátyástól elpártolván, Frigyest kiáltották ki magyar királylyá : Szentgyörgyi János és Zsigmond gró-fok, monyorókeréki Elderbach Bertold, a Bánfiak és Ka-nizsaiak.
De velők szemben a főpapok és urak túlnyomó része hű maradt az exclusiv nemzeti irányhoz. A német császár-ral való szövetséget nem helyeselték, és
egyúttal mindent elleneztek, a mi a királyt főfeladatától, a törökök elleni háború-tól, elvonhatta. Elükön állott : Dengelegi
Pongrácz János erdélyi vajda, a király unokaöccse és Zápolyai Imre Bosnyák-ország kormányzója, HorvátBosnyák-ország és
Sla-vonia bánja, kit a király önfeláldozó szol- 4 6 . d e n g e l e g i p o n g r á c z . 1 • • i , , 1 r \ 1 . j á n o s p e c s é t j e .
galatai jutalmaul 11464) a szepesi orokos
gróf méltóságára emelt. Hatalmas támaszt bírtak az udvar-nál a király anyjában, és országszerte a köznemesség töme-geiben.*
A két ellentétes irány legelső mérkőzésére a király há-zasságának ügye szolgáltatta az alkalmat.
A mikor Mátyás, első nejének halála után, azt az óhaj-tását jelentette be a császárnál, hogy rokonai köréből je-löljön ki neki jegyest : a brandenburgi ház két tagja, Fri-' gyes választófejedelem és Albrecht őrgróf készséggel aján-1
lották föl leányaikat ; de a tárgyalások, melyek ez irány-ban megindulának, csakhamar megszakadtak. A magyar urak többsége határozottan fölszólalt az ellen, hogy német hölgyet vegyen nőül uralkodójuk. Mátyás nem látta
czél-E z e n e l ő a d á s a m e g e l ő z ő és k ö v e t k e z ő e s e m é n y e k r ő l s z ó l ó a d a t o k ö s s z e v e t é s é n a l a p ú i .
| 6 . D E N G E L E G I P O N G R Á C Z J Á N O S P E C S É T J E .
Izj 6 FRAKNÓI VILMOS
irányosnak szembeszállani velők. És meghallgatta azon tanácsot, hogy Olaszországban keressen házastársat.*
Első sorban Milánóra irányúit a figyelem. Fejedelme, Sforza Ferencz, Hunyadi Jánosnak lovagias tisztelője, ha-talmas állást foglalt el és nagy gazdagság hírében állott.
Az 1464-ik év végén Túróczi Benedek, királyi fő-lovászmester, azon ürügy alatt, hogy egy hírneves orvos
ta-4 7 . S F O R Z A F E R E N C Z A R C Z K K É P E .
nácsát akarja kikérni, Milánóba utazott, és előterjesztette titkos megbízatását, mely előzékeny fogadtatásban része-sült. A következő év elején a herczeg udvari orvosa, Griífus Ambrus tudor, Magyarországba kísérte őt, azon a czímen, mintha a gyógykezelés folytatása végett jőne.
* A l b r e c h t ő r g r ó f n a k a c s á s z á r i u d v a r n á l levő b r a n d e n b u r g i k ö v e t h e z 1464 a p r i l 30- és m á j u s 12-ikén írt levelei. ( A r c h i v f ü r Ö s t e r r . G e s c h i c h t s f o r s c h u n g , v u . 32. 1.) E s M i l á n ó v e l e n c z e i k ö v e t é n e k egy k é s ő b b i (1465 d e c z e m b e r 23-ikán kelt) j e l e n t é s e , m e l y h i t e l e s i n f o r m á t i ó k o n a l a p ú i . D i p l o m . E m i . 1. 381. 1.)
MÁTYÁS KIRÁLY. I 5 I
Magával hozott egy arczképet, mely Ippolita her-czegkisasszonyt ábrázolta, kinek kezét Mátyásnak felaján-lották.1
Ezen alakoskodás azért látszott szükségesnek, mert titokban akarták az ügyet tartani Velencze előtt, mely fél- . t^eTry-^eirrrrr^î-n'ézte volna a milánói herczeg összeköt- • tetését Magyarországgal.
Azonban a signoria szemfüles diplomatiája leleplezte a titkot, még mielőtt a milánói ügynök rendeltetése helyére érkezett volna.2
Epen ezen időben (1465 február elején) töltött néhány napot Velenczében Lando Jeromos, cretai érsek, a szent-szék Magyarországba küldött követe. Ezt kérte föl a köz-társaság kormánya a milánói házassági terv megakadályo-zására. A velenczei származású pápanak követe nem habo-zott elvállalni e feladatot, és azt sikeresen meg is oldotta.
Mert habár a küldött arczkép a királynak és anyjának tetszését megnyerte, a döntő lépés a herczegnő kezének megkérésére nem tétetett meg.3
Mátyás annál könnyebben mondott le róla, mert ő áll-hatatosan azon volt, hogy viszonyát a császárral mind szo-rosabbra fűzze. Az 1465-ik év nyarán Németújhelyre kül-dött követei által újabb egyességet kötött vele ; azon szándék vezérelte, hogy Velencze ellen közösen háborút indítsanak, és a császár Friault, Magyarország pedig Dal-mátiát hódítsa vissza. Ezen alkalommal megállapíttatott, hogy Mátyás a császár nővérének, Margit szász választó-fejedelemnőnek egyik leányát veszi nőül.
1 A m i l á n ó i h e r c z e g n e k 1465 j a n u á r 19- és 24-ikén T u r ó c z i és G r i f f u s r é s z é r e kelt útlevelei a m i l á n ó i á l l a m i l e v é l t á r b a n . ( K i a d a t l a n o k . ) H o g y T u r ó c z i c s a k u g y a n h á z a s s á g i t á r g y a l á s o k m e g i n d í t á s a v é g e t t m e n t M i l á n ó b a , a r r a u t a l a V e l e n c z é b e n m ű k ö d ő m i l á n ó i k ö v e t n e k f e n t e b b i d é z e t t j e l e n t é s e .
2 A velenczei d o g é n a k 1465 f e b r u á r 17-ikén m a g y a r o r s z á g i k ö v e t é h e z i n t é z e t t u t a s í t á s a . D i p l o m . E m i . 1. 306. 1.
3 M i l á n ó velenczei k ö v e t é n e k i d é z e t t j e l e n t é s e .
Izj 6
FRAKNÓI VILMOS
Ezen tervnek is ellenszegültek a magyar urak, és meg-hiúsították azt.*
Azonban ugyanekkor egy másik még nagyobb jelentő-ségű politikai kérdés került napirendre, és ebben a király saját politikájának eszméjét valósította.
I I I .
S Z E N T - S Z É K és Podjebrád György kö-zött már II. Pius uralkodása alatt komoly nehézségek támadtak, mint-hogy a cseh király a koronázása alkal-mával elvállalt kötelezettségeknek nem felelt meg, a husszíta felekezet kiirtásá-hoz segédkezet nyújtani vonakodott, sőt ahkiirtásá-hoz maga is szí-tott, és a kath. egyház ellenében sokféle sérelmeket követett el. II—Eál—pápa-^"1465-ik év nyarán a. maga Ítélőszéke elé idézte, és el volt határozva, hogy ha annak magát alá nem veti, trónvesztettnek fogja nyilvánítani. Ekkor több uralkodóhoz felszólítást intézett, hogy a mennyiben szük-ségesnek mutatkoznék, a szent-szék Ítéletének végrehajtásá-ban fegyverök hatalmával működjenek közre.
Mátyás is kapott ilyen megkeresést. 1465 october 2-án, a Dráva mellett levő táborából küldötte meg válaszát. Ez így hangzott :
«En magamat egészen felajánlottam volt a római szent-széknek és Szentségednek. Mindazt, amit Isten és az ő földi helytartója nekem parancsol, bármilyen nehéz vagy . veszedelmes legyen, mint üdvöst és szentet, félelem
nél-" kül fogom végrehajtani ; főképen mikor szent hitünk
oltal-* M i l á n ó velenczei k ö v e t é n e k ' o c t o b e r 12-, 19-, n o v e m b e r 5-, 21-, d e c e m b e r 23-iki j e l e n t é s e i . Az első k e t t ő és a z ö t ö d i k D i p l o m . E m i . 1. 357., 362., 381. 11. A h a r m a -d i k é s n e g y e -d i k k i a -d a t l a n .
MÁTYÁS KIRÁLY. I 5 I
máró, a l hitetlenek megfenyítéséről van szó. Nem tarthat vsisza sem az elelnség hataml a, sem régbib szövetség kö-telezettsége, mitől az apostoli szék fölmenthet. Akár a csehek, akár a törökök ellen elgyen szükség Mátyásra, őt és országát mnidenkor készen találja Szentséged!»*
Ezen ajánlattal nemcsak az egyház riányában kívánta hűségét bebizonyítani ; hanem egyúttal lekötelezni a német nemzetet, meylnek nagy része féslzázad óta nem kevésbbé gyűlölte a hussztíákat, mnit a törököket.
A régi nemzeti párt természetesen egész erejével ellen -szegült ilyen vállalat tervének, mey l evlonná a királyt a törökök elleni háborútól, és diegen érdekekért az országra súylos áldozatokat róna.
Azonban Mátyás most már elérkezettnek látta az időt, hogy fölhagyojn a kiméeltes magatartássa, a mit l ekkorg i követett, és ryyiltan szakítson azokkal, kik útjában állottak.
Zápolyai Imrét, bár egykor szüleniek is elgbensőbb hvíehiez tartozott, mniden métlóságától megfosztotta. Túrócz-iBenedeket eltávolította udvarától. Pongrácz
Já-nost, az ország másodk i hivatalától, Erdély vajdaságától eml ozdítván, a sokkal jeelntéktelenebb Szörényi bánságra heylezte át.
Elelnben felmagasztalta azokat, kik kész eszközökűl kínálkoztak terveinek szolgáaltában.
Erdély vadjaságát három főúr : Edlerbach Bertold, Szentgyörgyi János és Zsgimond grófok között osztja meg. Báníi Miklóst pozsonyi gróffá és főpinczemesterré, Kanizsai Lászlót főolvászmesterré nevezi ki. Zápoylai Imre örökségét pedg «új i emberekre» szállítja; Dsiznósi Lászólt és Szobi Pétert Bosnyákország, Horvátország és Daml átia bánajviá nevezi ki.**
* Epistolae. P . n . E . x x i .
** T e l j e s p o n t o s s á g g a l n e m h a t á r o z -h a t j u k m e g a s z e m é l y v á l t o z á s o k
idő-p o n t j á t ; m e r t a z 1465 f e b r u á r 19- é s 1 1466 m a r t i u s 24-iki i d ő k ö z b ő l n e m is- v m e r e k k i r á l y i o k l e v e l e t , m e l y a d i g n i t a
-Izj 6 FRAKNÓI VILMOS
És most zavartalanúl szőheti tovább nagyszabású politi-kájának szálait.
Viszonya a császárral mind bensőbb alakulást nyer. En-nek egyik legjellemzőbb nyilatkozása: báró Grafeneck Ulrik osztrák főúr állása, a ki a császári főkapitány tisztét viseli és Mátyás szolgálatában is áll ; sőt az 1466 őszén Nürn-bergben tartott német birodalmi gyűlésen a császár biz-tosai között foglal helyet és a magyar királynak egyetlen meghatalmazottja.
Mátyás ugyanis most nagy súlyt helyezett arra, hogy a német fejedelmek lelkében a magyarok iránt uralkodó el-fogultságnak gyökereit végképen kiirtsa. Ezért, és hogy a törökök ellen rég tervezett közös hadi vállalatot lehetővé tegye, a legmesszibb menő engedményekre szánta el ma-gát. Abban is megegyezett, hogy a német birodalom által küldendő, 20.000 emberből álló, segélyhad és egy 5000 emberből álló magyar királyi dandár a birodalmi főpa-rancsnok közös vezérlete alatt működjék ; sőt attól sem idegenkedett, hogy a hadjárat tartamára, a legfontosabb ko-ronát, melyet a lengyel királynak szántak a cseh kath.
rendek.
M Á T Y Á S KIRÁLY.
I 5 I
Podejbráddal nem szakította meg összeköttetését ; de szűn- * telenűl panaszokat hangoztatott, a csehektől és morváktól szenvedett séreml ek miatt, a mikért uraklodóujkra hárítá a.
felelősséget. így mnidkét részen az ekleseredés nőttön nőtt. Visszatükröződik ez a levelezésen, meylet a két uraklodó és tanácsosak i egymás között folytatnak. Ekes latin nyel -ven fogalmazott éels irataik, a vvíók kimért, nyugodt kardcsapásahioz hasonlítnak, meylek a heves, haláols tusát megelőzki.
Podejbrád, heylzetének veszéylességét simervén, az óvatosabb. I)e egy ízben figyelmezteti ellenfelét: «ha — úgymond — soká vitatkozunk, Testvériséged fiatal véré -nek tüze végtére mniket is kizavarhat nyugaml unkbó»l.
Ezen észrevétel által Mátyás sértve érezi magát. «A mi Fenséged aggodaml át illeti, — így válaszol — hogy fiatal-ságunk tüze Fenséged hgigadt természetét álngra olbbant -hatja, azt illendőbb lett vonla elhallgatnia ; mert ez eset -ben csak is a királyi métólság komoylságáról lehet szó ; amt i pedg i Fenségednek a mi fiatalságunkban sem szabad l
enéznie !»
Egyébriánt Mátyás egy perezre sem veszti el önura-l
mát. Sőt néha úgy látszik, mnitha zord arczkifeejzése csak álarcz vonla ; mert komoy l fejtegetéseibe a játszi humor hanga is j vegyül.
Egy aklaolmmal Eyzniger István osztrák főurat, ki magára vonta Mátyás haragját, mert egy általa megren -delt fegyverszállítmányt foglalt le, Podjebrád, mnit saját alattvalóját, oltaml a alá veszi, morvaországi szüeltésűnek állítván őt.
A magyar király váalszában csodáklozását fejezi ki e fölött, mert ő úgy tudja, hogy Eyzniger Ausztriában született. «Ily módon tehát — úgvmond — két zíben kellett neki születnie!» Eddg i osztrák alattvalónak tart -ván őt, Ausztráiban érvényesítette ellene az ő igényeit.
Magyar Tört. Életr. 1889—90. 2 1
Izj 6 FRAKNÓI VILMOS
De most már tévedése felől fölvilágosíttatván, a cseh ki-rálytól várja, hogy Eyzingert elégtételadásra szorítsa !*
A vitairatok csiszolt phrásisainak csendes mérkőzéseit időnként a fegyverek zaja váltja föl. Morva urak Magvar-országba, magyarok Morvába törnek, és iszonyú pusztítá-sokat visznek véghez.
Ezalatt Svehla János cseh kapitány, Cseh- és Morva-országban maga köré gyújtott több ezer fegyveressel, Nyitramegyében, Kosztolánon telepedett meg, és ott erős várat épített, melyből az egész környék fölött uralkodott, s a közel Nagyszombatot is fenyegette.
Mátyás az 1466-ik év őszén személyesen vezette ellene seregét, és körülzárta a várat. Az őrség csakhamar élelem és ivóvíz hiánvában kezdett szenvedni. Svehla ismételten J ajánlkozott, hogy szabad elvonulás biztosítása mellett, fel-adja az erősséget. Mivel pedig elutasító választ kapott, arra határozta el magát, hogy embereivel egvütt keresz-tültör az ostromló seregen. A kísérlet félig sikerült. Egy rész visszaszoríttatott a várba ; de ötszázan, élükön Sveh-lával, át tudták magukat vágni az ostrom-vonalon. Mind-azáltal a magyar lovasság utánok száguldott, utolér*^, vé-res tusában legyőzte őket, és az életbenmaradottakat, a vezérrel együtt, a táborba hurczolta.
A király irgalom nélkül bánt el velők. Egy domb te-tején százötven akasztófát állíttatott. Ezek közül maga-san kiemelkedett egy kétágú bitófa, melyen Svehla az ő káplányával és hadnagyával, a többin meg vitézei végezték életöket. (1467 január 31.)
Az iszonyú látvány hatása alatt megrémült őrség
ki-* E z e n , m o n d h a t j u k p á r a t l a n u l álló
> l e v e l e z é s t , ú g y s z ó l v á n t e l j e s e n m e g
-• ő r i z t e egy p r á g a i c o d e x . (A L o b k o v i t z
\ h e r c z e g e k k ö n y v t á r á b a n . ) E b b e n (1466 o c t o b e r és 1467 d e c e m b e r k ö z ö t t ) M á
-t y á s n a k 11, P o d j e b r á d n a k 12, V i k -t o r i n c s e h k i r á l y f i n a k 6, V i t é z n e k 2, P o d j e -b r á d c s e h t a n á c s o s a i n a k 6 levele foglalt a foglalt i k . K ö z z é v a n n a k foglalt é v e TELEKI m u n -k á j á b a n . xi. 177—298. 11.
MÁTYÁS KIRÁLY.
I 5 I
vonult, és Mátyás álbaihoz borúivá, kegyeml et kért, amt i meg is nyert.*
A magyar táborban nagy volt az öröm. Es mivel a cseh rablókról, kik évtziedekig zavarták az ország nyu-gaml át, az egész cseh nemzetre áthárult a gyűlölet ; a kosztoláni győzők fenyegető nyilatkozatokat tettek, hogy az egész cseh nemzeten boszút állanak.
Podejbrád tudomást nyert erről, és fölkérte Mátyást, * hogy «tekintélyével zaboálzza meg a fecsegőket».**
De késő volt. A ötmegek érzelmei találkoztak a király politikájának érdekeivel.
IV.
Á T Y Á S el lévén határozva, hogy bármkior fölszólíttatik, a cseh király el len megni
-dTfát~~a h^hwfft, arra vnlf utalva, hogy kellő haderő szervezéséről gondoskodéjk.
~A nemesség közfelkelését ezen hadjárat czéljaira nem vehette giénybe ; a főren -dek bandéruimat is i csak annybian, a mennybien önkényt csaatlkoznak hozzája. Oylan seregre volt tehát szüksége, mey l teljesen rendeklezésére áll, és álalndó szolgálattal a gyakorolttság és fegyeelm előnyeit megszerezte. A harcz
-edzett és féleml es cseh hadakkal szemben erre kétszeresen szükség volt.
De egy nagyobb számú álalndó sereg létesítésének föl-tétele vaa : az l ország pénzügyeniek rendezése.
Ezek V. Lászó l uraklodásának idején szomorú állapotra
* K o s z t o l á n o s t r o m á r a v o n a t k o z ó l a g l e g h i t e l e s e b b G r a f e n e c k U l r i k n a k 1467 j a n u á r 31ikén K o s z t o l á n alól, N ü r n b e r g v á r o s á h o z írt levele. MÜLLER : R e i c h s t a g s -T h e a t r u m . 11. 231. 1.
** P o d j e b r á d 1467 f e b r u á r 21-kén kelt levele. TELEKI : x i . 247. 1.
1 6 4 KRAKKÓI VILMOS
jutottak. A korona rendes jövedeml ei százhúszezer forintra szállottak le, és Mátyás uraklodásának ötödik esztendejé -ben nem sokkal haaldták meg a kétszázezeret. Ha ezen összeget egészen zsodlosok fizetésére fordítja is, alig volt képes abból tízezer lovast féelsztendeig eltartani.1
, Az országos adóból (mniden kapu után egy forint),
» mkior az országgyűéls megszavazta, kétszázezernél jóval
v nagyobb összeget hajthatott be; de ennek keiszközélse sok nehézséggel járt. Mátyásnak ismételten csak nagy önmeg -tagadás árán sikerűit a rendeket ádlozatkészségre bírni ; köteleznie kellett magát arra, hogy többé nem fogja a rendeket adó megszavazására felhívni ; sőt ezért a főren -deknek is kellett erre nézve kezességet vállalni.
A király, ily körüml ények között, foyltonosan pénz -- szükségben szenvedett.2 Részint köclsönökkel kellett
ma-gán segítenie, részint a zászóls uraknak és kaptiányoknak csapatak i zsoldjával tartozásban maradnai. Már pedg a i hitel igen drága volt. Az adósságot dús kamattal, várak és uradaml ak adományozásával vagy elzálogosításával, kellett lerónia.3
Küölnben is Mátyás teljes mértékben bírta az uralko -dóhoz illő bőkezűség tualjdonságát, meylnek gyakorálsát heylzetének rendkívüli körüml ényei kétszeresen szüksé
-gessé tették. Nem szorítkozhatott a koronához tartozó vagv arra szálló birtokok adományozására ; folytatnia kel-lett eőldeniek azon hbiás nagyleklűségét, melylvel hívei -ket a közterhektől fölmentették.
Magyarországon az álalndó közterheknek két neme volt gyakoraltban ; egvk a i közvetlen, másk a i közvetett adók
-1 E z t e m l í t i e g y e b e k k ö z ö t t V e l e n c z e m a g y a r o r s z á g i k ö v e t e -1462 m á j u s 28-ikán D i p l o m . E m i . 1. 143. 1.
2 A p á p a i l e g á t u s 1462-ik évi j e l e n t é s e M a g y a r o r s z á g v i s z o n y a i r ó l . KOVACHICH.
.. S c r i p t o r e s . M i n o r e s , xi. 5—14.
s 3 É r d e k e s p é l d á k a t t a r t a l m a z n a k M á t y á s 1458 m a r t i u s 12-, 1460 o c t o b e r 7-, no-v e m b e r 27- és 1464 a p r i l 7-iki okleno-velei az O r s z á g o s L e no-v é l t á r b a n .
MÁTYÁS KIRÁLY. I 5 I
hoz tartozott. Amaz a kamara-nyereség nevét viselte, és minden kapura húsz dénárt (egy forint ötödrésze) rótt.
A másik, harminczad czíme alatt, az árúczikkeket vá-molta meg.
Mind a két jövedelmi forrás a kiváltságok által, a mik-ben egész országrészek és népfajok részesültek, annyira megapadt, hogy számításba alig jöhetett.
A fönnálló pénzügyi bajok orvoslására tehát hathatós gyógyszer kínálkozott, ha a kiváltságokat érvényen kívül helyezni, az adó és vám behajtásában rendet, szigorú pon-tosságot sikerűi behozni.
Ezen tervvel foglalkozott Mátyás, és azt az 1467-ik év martius havában tartott országgyűlésen bemutatta.
Előterjesztése azon leleményes javaslatot tartalmazta, hogy a kamara-nyereséget és a harminczadot, az eddig
Előterjesztése azon leleményes javaslatot tartalmazta, hogy a kamara-nyereséget és a harminczadot, az eddig