„Neuf-chatel egy elég meredek dombra épült takaros kis város. A grófság a porosz király fennhatósága alatt áll, így " itt az uralkodó, de az itt lakók több szabadságjoggal rendelkeznek, mint a svájciak.”
Duc de Croÿ : Mémoires de ma vie153
Neuchâtel hercegség és a valangini grófság 1737-ben (Ratelband térképe)
153 Emmanuel Duc de Croÿ: Memoires de ma vie 1. k.. 108. ÖStA, Kriegsarchiv, Nachlaß B/979
%) a. Egy nehezen induló karrier kezdetei
François de Tott Franciaországba való visszatérése idején a versailles-i kormányzat jelent"s változásokon ment keresztül. Azok a miniszterek, akik annak idején apjával együtt Törökországba küldték – különösen a d’Argenson klán – 1763-ban már nem rendelkeztek jelent"s befolyással, az új külügyminiszter, Choiseul herceg pedig az 1756-os osztrák szövetség egyik legfontosabb támogatójaként már nem számított a magyar emigránsok támaszának. Étienne-François de Stainville (1719–
1785) Choiseul hercege 1758. december 3-án külügyminiszter, 1761. január 27-én hadügyminiszter, ugyanazon év október 13-án pedig haditengerészeti miniszter lett. Ez a hatalmi koncentráció 1770-ig meghatározó jelent"ség! változásokat hozott a franciaországi bels" viszonyokban és a külügyekben egyaránt. Noha hamarosan lemondott a külügyi tárcáról az unokatestvére, Choiseul-Praslin herceg javára, a külpolitikát Choiseul herceg azt követ"en is meghatározó mértékben befolyásolta.154 Az 1756-os ún. „diplomáciai forradalom” után a Habsburg-ellenes oszmán külpolitikai szellemben nevelt fiatal Tott báró helyzete meglehet"sen kétségessé vált. # maga így számolt be err"l az emlékirataiban: „ A Minisztert155, kinek velem tervei voltak, Franciaországban leváltották. Idegen névvel, pártfogók híján, a hátam mögött nyolcéves konstantinápolyi távolléttel nem remélhettem túlontúl nagy sikereket Versailles-ban.
Mindazonáltal ígéretet kaptam arra, hogy egy németországi udvarban leszek alkalmazva; minek folytán a korábban szerzett ismereteim igencsak el lettek volna pazarolva; ámde Choiseul Herceg kétségkívül valamiféle nagyobb hasznot gondolt eme tapasztalataimból húzni.”156
A fiatal bárót egy másik nagy veszteség is érte: ekkor halt meg az édesanyja befolyásos rokona, Charles-Étienne de Pesselier is, akit"l szintén sok támogatást remélhetett volna. Vergennes gróf 1763. szeptember 9-i levelében így vígasztalta korábbi fiatal munkatársát: „Nem vesztegettem az id"t, Uram, hogy válaszoljak a július 27-i levelére, amelyet tegnap kaptam kézhez s kifejezzem Pesselier Úr elveszítése iránti részvétemet. Átérzem mindazt a szívbéli bánatát, amit ez a szomorú tény okozhat, amely Önt e rokonától és bizalmas barátjától megfosztotta. Sajnos az örömtelinek szánt utazása során csak gyászt talált eddig. Ilyenek az emberi megpróbáltatások, de semmiképpen se adja fel a reményeit, a támogató rokon elveszítése és az a tudat, hogy nem várhat a környezetét"l segítséget, csak még jobban a saját erejének kiaknázására kell, hogy ösztönözze. Ön tehetséges, szorgalmas és ügybuzgó, ezek a felvilágosult vezet"k számára a legfontosabb ajánlások. Nagy sikereket remélhetnek majd Önt"l, Uram, ha lesz idejük, hogy Önt behatóbban megismerhessék.”157
Tott báró párizsi tartózkodása idején valószín!leg az anyjánál lakhatott a Charos palotában (rue Montmartre), és innen írhatta a versailles-i kormányzathoz címzett kérvényeit és beadványait. Anyja Choiseul herceghez írt 1763. május 21-i levele szerint
154 Lucien Bély: Les relations internationales en Europe XVIIe –XVIIIe siècles. Paris, 1992. 550–551.
155 Nevezetesen d'Argenson márki (1722-1787) leváltásáról van szó, kinek helyébe 1758-ban de Choiseul herceget nevezték ki külügyi államtitkárnak.
156 Tott Emlékiratai 113.
157 AFV, Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1763. szeptember 9.).
%(
mindketten nagyon nehéz körülmények között éltek.158 E levélhez François de Tott egy beadványt mellékelt, amelyben a következ" szavakkal kérte a külügyminiszter támogatását: „Mivel a helyzete felettébb kritikussá vált, bátorkodik #nagysága nagylelk!ségéhez folyamodni és kérni, hogy szíveskedjék vagy megemelni a kegydíját, amellyel folytathatná Konstantinápolyban a szolgálatát, vagy egy megfelel"
ellátmánnyal valamely más munkakörben alkalmazni.”159
Sajnos egy ideig Vergennes gróf ajánlásai ellenére sem érkezett pozitív válasz Versailles-ból... A kés"bbi neves külügyminiszter Tott báróhoz írott, 1764. március 28-i levelében több türelmet és realitásérzéket tanácsolt védencének: „Az Ön utazása valóban költséges volt, de nem feltétlenül eredménytelen, és a talán a lehet"ségek besz!külése miatt nem valósulhattak meg azok a remények, amelyekkel kecsegtették.
Ugyanakkor legalább is ezeknek megalapozottabbaknak kellene lenniük ahhoz, hogy megóvják Önt az esetleges kudarcoktól. Gondolom az általam javasolt barátaimat meglátogatta már, a legtöbben közülük régen nagy befolyással bírtak, de ma már szinte semmit sem tehetnek, legfeljebb jó tanáccsal szolgálhatnak, ami miatt továbbra is érdemes hozzájuk fordulnia.”160
Vergennes gróf 1761 és 1767 között a báróhoz írt leveleiben olyan tanácsokkal látta el a fiatal és ambíciózus diplomatajelöltet, amelyeknek a kés"bbi pályája során is nagy hasznát vehette. A levelezésben az ancien régime egyik legjelent"sebb politikusának filozófiája is kibontakozik, amelyb"l megismerhetjük az ideális diplomata legfontosabb tulajdonságait: a tehetség, a kitartás és intelligencia elengedhetetlen erényei mellett az óvatosság, a mértéktartás és a diszkréció szükségeltettek a korabeli külügyi szolgálathoz. A fatalizmus látszata nélkül, sztoikus bölcsességgel tanácsolja neki, hogy fogadja türelemmel tervei esetleges kudarcait: „Egy vállalkozás sikere nem feltétlenül bizonyítja az azt vezet" személy tehetségét és semmi sem független t"lünk jobban, mint a siker, amely olyan dolgok találkozásának eredeménye, amelynek befolyásolására az embereknek általában nincs lehet"ségük. Abból a kevésb"l, amit írt, is látom, Uram, hogy ilyenfajta nehézségekkel küszködik, amelyeket a meggy"z"désem szerint, még ha nem is tud majd legy"zni, akkor sem tehet magának majd szemrehányást, f"leg ha elég bölcsen intézve a kitartása nem válik kényelmetlenség forrásává. Ha az a személy, akir"l írt, az Ön által kedvelt pályáról próbálja letéríteni, az valószín!leg azért lehet, mivel túl sok nehézséget lát abban, hogy Önt oda bejutni segítsen, amit a jelleme alapján minden kétséget kizárólag meg is tenne. Nem ítélem el a konzulátusok iránti megvetését, noha ebben a kérdésben nem kellene olyan mereven elzárkóznia attól, hogy elvállaljon egyet, ha a másik terve nem valósulna meg.”161
Az els" reménysugár 1765 tavaszán csillant meg azt követ"en, hogy Tott báró neve kezdett ismertté válni az versailles-i udvarban a törökökr"l írt írásai sikerének
158 „Il ne me convient pas d'apprécier ses faibles mérites, mais je ne suis malheureusement que trop fondée a vous répondre du facheux état de ses affaires. Il ne fut jamais dissipateur, et cepandant il ce trouve dans tous les embaras qui ne devoient etre que la peine de la mauvaise conduitte.
Sa situation au reste, Monseigneur, n'en est que tres touchante et semble m'authoriser davantage de joindre mes instances aux siennes pour obtenir de votre genereuse sensibilité les secours dont il a tant de besoin.
Si j'avois plus de ressources je l'aiderois a attendre vos bontées au lieu de les solliciter. Mais la mere comme le fils n'existe que par les graces du roy.” AMAÉ, dossiers du Personnel première série vol. 67 fol. 6.
159 AMAÉ dossiers du Personnel première série vol. 67 fol. 7.
160 AFV, Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1764. március 28.).
161 Uo. Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1764. március 28.).
%*
köszönhet"en.162 Vergennes gróf a karrierjének tervezésével kapcsolatban azt tanácsolta neki, hogy legyen kezdetben kevésbé nagyravágyó, és próbáljon meg tudatosan készülni arra, hogy hamarosan alkalmazni fogják: „Lényegtelen, hogy a negyedik osztályban kezdi el a pályafutását, a legfontosabb az, hogy sikerüljön megvetnie a lábát. Az Ön munkaszeretete és ahogyan majd biztosan el fogja látni a feladatát, gondoskodnak a többir"l. A pályakezdethez kell egy kis protekció, de amikor már ott vagyunk, csak magunknak köszönhet"en maradhatunk talpon és léphetünk el"re a pályán. Praslin herceg jóindulata Ön iránt, amelyet Choiseul herceg is támogat, minden bizonnyal nemsokára lehet"vé teszik, hogy gratulálhassak a pályakezdéséhez. Ugyanakkor ha bármi olyan lehet"ség kínálkozna, amely a mostani ellátmányánál kedvez"bb lenne, azt ragadja meg, hiszen a háborút az ember lehet"leg ne a saját zsebéb"l fizesse. Azt is javasolnám még, hogy használja ki azt az id"t, ami most a rendelkezésére áll arra, hogy a tervezett pályájához szükséges szaktudást megszerezze. Egyszer majd saját tapasztalatból fogja megtudni, hogy milyen hasznos a jó olvasmányok szelleméb"l táplálkozni.”163
1765 vége felé egy Brüsszellben megürült állás reménye keltette fel a fiatal diplomata-jelölt érdekl"dését, aki ekkorra már úgy t!nik, elég komoly politikai kapcsolatokat alakított ki a francia kormányzat bels" köreivel. Vergennes gróf 1765.
november 25-i levelében már gratulált védence vélhet" sikeréhez: „Örömmel látom, hogy végre elérkezett a pillanat, hogy megvalósuljanak a reményei. Mivel mindenki, aki Ön el"tt volt a sorban, már elhelyezést nyert, így a brüsszeli megürült állás kiváló lehet"séget nyújt majd Önnek. A Praslin herceg jóakarata alapján, amelyet Choiseul herceg támogatása meger"sít, merem remélni, hogy ezt az állást nem fogja elszalasztani.”164 Sajnos a brüsszeli állást mégsem az „idegen nev!” báró kapta, aki az Emlékirataiban nagyon keser!en emlékezett vissza életének e kudarcokban gazdag korszakára.165
A következ" lehet"ség a kölni választófejedelem udvarához rendelt francia követi állás megüresedésével nyílt meg.166 Vergennes gróf szokásához híven ismét hasznos tanácsokkal látta el védencét 1766. március 12-i levelében: „Ha megkapná a kölni választó melletti követséget, akkor nem kell sajnálni az ennek kérelmezésére fordított id"t, az állás minden szempontból kedvez" és hasznos lenne, ha a vele járó
162 „Il m'est revenû, Monsieur, que vous avés donné quelques memoires sur la Turquie qui ont ete fort goutés, je n'en suis point surpris, vous m'en avies fait voir avant votre depart des echantillons qui faisoient honneur a vos recherches et a votre discernement; mais on pretend que vous ne series pas eloigné de les faire imprimér.”
Uo. Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1764. december 20.).
163 Uo. Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1765. május 11.). Vö. Orville T. Murphy: Charles Gravier de Vergennes: Profile of an Old Regime Diplomat. Political Science Quarterly, Vol. 83, No. 3 (Sep., 1968) 405.
164 Uo. Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1765. november 25.).
165 „Idegen névvel, pártfogók híján, a hátam mögött nyolcéves konstantinápolyi távolléttel nem remélhettem túlontúl nagy sikereket Versailles-ban. Mindazonáltal ígéretet kaptam arra, hogy egy németországi udvarban leszek alkalmazva; minek folytán a korábban szerzett ismereteim igencsak el lettek volna pazarolva...” Tott Emlékiratai 113.
166 „M. le chevalier de Vergennes témoin du zèle et de l'aplication du baron de Tott approuva qu'il vint en 1763 reclamer les bontés du ministre et rendit son temoignage avantageux de sa conduitte et de son travail. Le baron de Tott en devoit donner une des preuves de son application en composant un ouvrage sur les moeurs et le gouvernement des Turcs. Il a eu l'honneur de le présenter a Monseigneur le duc de Choiseul et cette époque et d'autant plus précieuse au baron de Tott qu'elle luy a procuré des témoignages suivis de ses bontés et la promesse de la premiére place vacante, nomément celle de Cologne.” AMAÉ, dossiers du Personnel première série vol. 67 fol. 10.
%+
illetmény is annyi volna, mint amennyi a bajor házból származó választó idején volt. De azt gondolom, hogy valamelyest le fogják csökkenteni, és majd minden bölcsességét latba vetve kell megbírkóznia a nem túl könny! feladataival, ugyanakkor ez megmenti majd a pályája kezdetén tapasztalt nehézségekt"l és semmi kivetnivaló nincs abban, ha meg tudja indokolni a költségei növekedésének jogosságát. Viszont ne feledje el soha, hogy az udvarunk nem túlságosan elnéz" azokkal szemben, akik az elvártnál jóval költekez"bb életvitelük miatt romlásba döntik magukat, s"t ez egy igen rossz ajánlás lesz számukra a kés"bbi el"menetelük során. A Rajnavidék nem igényel nagy luxust, az ottani nemesség nem túl gazdag és így szerényen is mindenkivel egyenrangú módon lehet élni.”167
Vergennes gróf mindenképpen megszívlelend" tanácsa ismét papíron maradtak, hiszen a kölni követéség élére Choiseul herceg ígéretei ellenére sem Tott bárót nevezték ki. A báró a kudarctól nem veszítette el vállalkozó kedvét és hamarosan, 1766 májusában újabb beadványt nyújtott be a külügyminisztériumba, amelyben egy konstantinápolyi követségi kereskedelmi megbízotti állást szeretett volna megpályázni.168 Szintén ebben az id"szakban nyújtott be egy másik beadványt, amelyben a fekete-tengeri francia kereskedelem lehet"ségeir"l értekezett.169 A báró konstantinápolyi visszatérésével valószín!leg egyet értettek a francia diplomácia vezet"i is, legalábbis erre következtethetünk 1766 októberében írt leveléb"l: „A további tervei szempontjából jobb, ha tudja, hogy szívesen elfogadom a visszatérési szándékát és gondoskodom róla, hogy az idejét hasznos munkával tölthesse majd el, amelyhez egy tisztességes megélhetéshez elegend" ellátmányt fogok javasolni. Amint láthatja, ennyire terjednek a nem túl széles lehet"ségeim, és azt hiszem a szándékaim várható hatásait sem kell túlértékelnünk. Viszonzásképpen engedelmességet kérek az Ön részér"l, és azt kérem, hogy a munkájának tárgyát én határozhassam meg. Munka lesz elegend"
mindett"nk számára. Nem kérek semmi egyebet, mint bizalmat és segítséget, amelyre nagy szükségem lesz. Az egészségem kezdi megsínyleni a folyamatos er"s munkát, amelyet eddig elég jól viseltem, de szükségem van segítségre és azt nagy örömmel fogadom majd az Ön részér"l. Együtt fogunk megbeszélni bizonyos témákat, amelyeket majd Önnek kell megfogalmaznia. El"ször lehet, hogy nem fogja átérezni e munka jelent"ségét, de bármennyire is másodlagos szerep! lesz, lehet"séget nyújt arra, hogy az Ön által kijelölt pályára lépjen.”170
Úgy t!nik a báró elérte a franciaországi utazásának a célját, és sikerült a képzettségéhez ill" diplomáciai beosztást kapnia. 1766 "szén már a konstantinápolyi útjára és az új kereskedelmi küldetésére készülhetett. A várva várt kiküldetési utasítása ugyanakkor nem érkezett meg az év végéig. Ezt követ"en már biztosan el kellett halasztania az útját tavaszig, mivel leghamarabb csak akkor indultak hajók Konstantinápoly irányába. A fiatal diplomatajelölt legnagyobb meglepetésére 1766
167 AFV, Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1765. március 12.).
168 „S'il plaisoit a Monsieur le duc de destiner au baron de Tott les affaires de commerce dont il a particuliérement étudié les intérêts, il espéreroit alors que ses liaisons actuelles avec les Turcs et celles qu'il formeroit en servant utilement l'extension du commerce justiffieroient l'opinion favorable que Monsieur le duc veut bien avoir de luy. Dans cette disposition la France acquéreroit à Constantinople une augmentation de crédit d'autant plus essentiel qu'en doublant la somme des amis la servent les influencer ser répendroient également sur les objets de politique de commerce et de religion. Le baron de Tott supplie Monsieur le duc de croire que malgré la distinction de travail qu'il désire, son attachement pour M. de Vergennes et le bien du service guideront ses démarches.”
AMAÉ, dossiers du Personnel première série vol. 67 fol. 11.
169 Lásd a következ" fejezetben.
170 AFV, Vergennes Tottnak (Konstantinápoly, 1766. október 13.).
&, december végén Choiseul herceg korábbi terveivel ellentétes utasításait kapta kézhez, amelyben úticéljának a neuchâteli hercegséget jelölték meg! A küldetés titkos jellegének védelmében, Choiseul herceg nem tájékoztatta a változásról sem Vergennes grófot, sem pedig a svájci soleure-i francia nagykövetet.171 Vajon mi történhetett Neuchâtelben, ami ilyen nagy változást okozott a báró kinevezésében?
b. A neuchâteli hercegség és Franciaország a felvilágosodás korában
A 18. század folyamán a neuchâteli hercegség Európa egyik legszilárdabb és legbékésebb területének számított. Ezt a kivételes stabilitását részben a porosz királyi fennhatóságnak is köszönhette. Nemours-i Mária halála (1707) után a hercegség az európai nagyhatalmak h"n áhított területévé vált. A vitás kérdést végül is a neuchâteli törvényszék (tribunal des Trois-États) döntötte el I. Frigyes porosz király javára. A porosz királlyal folytatott tárgyalások során létrejött szerz"dés három f" szövegen alapult. Az els" az ún. általános tételekb"l (Articles généraux) állt, amelyekben a neuchâteli hagyományos vallási és jogi szabadságjogok valamint szokásjogok megfogalmazása található, ezáltal a szöveg egyfajta neuchâteli alkotmányként is szolgált. A második szövegtest a neuchâteli város és polgárság törvénykönyve (Articles particuliers de la Ville et Bourgeoisie de Neuchâtel), a harmadik pedig a valangini grófság lakosságára vonatkozó hasonló jelleg! jogi szöveg (Articles particuliers de la Bourgeoisie de Valangin) volt. Így az 1707-es egyezmény, amelyet a porosz király 1708 októberében ratifikált, nemcsak meg"rizte, hanem ki is terjesztette az ezentúl perszonálúnióval Poroszországhoz tartozó hercegség lakóinak szabadságjogait.
Neuchâtel stabil politikai berendezkedését e szerz"dés határozta meg egészen a francia forradalom idejéig.172
A neuchâteli helyi hatalmi viszonyok elég összetett képet mutattak. A városi polgárság három évre választott képvisel"je a zászlósúr (banneret) volt, akinek polgári és katonai feladatai voltak. A neuchâteli politika rendszerben három fontos intézménynek volt ekkoriban szerepe: a kistanácsnak (Petit Conseil), a nagytanácsnak (Grand Conseil) és egy Quatre-Ministraux nev! hivatalnak. Az els" két orgánum feladatai közé tartozott a törvényhozás, a igazságszolgáltatás és a közigazgatás. A Quatre-Ministraux középkori eredet! intézménye pedig els"sorban törvényalkotással foglalkozott. A hatalom intézményesített megosztása ellenére a hatalmi ágak teljes
171 Részlet Choiseul herceg Tottnak írt leveléb"l (Versailles, 1766. december 28.) : „Je ne doute point que vous ne donniés dans cette occasion, des nouvelles preuves de votre zéle, et que vous ne répondiés de toute maniére à la confiance que j'ai mise en vous, & dont je suis fort aise de vous donner des marques.
Comme il n'est pas nécessaire que l'ambassade du Roi en Suisse soit instruite du sujet de votre voyage, je vous recommande de vous conduire de maniére a ne lui donner aucun soupçon, et si vous étes dans le cas d'aller a Soleure, vous vous bornerés à dire à l'ambassadeur, qu'ayant eu occasion de faire un voyage à Neuchatel, et m'ayant démandé mes commissions pour ce pays là, je vous ai chargé de vous informer si notre service y était bien accrédité, et si nos compagnies faisoient beacoup de récrües, et de m'apportér à votre rétour les nouvelles que vous auriés pu récueillir.” Bibliothèque Municipale de Versailles, L. 279 Lebaudy MSS in 4° 116 „Mission de Neuchatel en 1767” (ezentúl: Mission de Neuchâtel) pp. 1–2.
172 Philippe Henry: L'organisation du pouvoir sous le premier régime prussien. Histoire du Pays de Neuchâtel Tome 2, De la Réforme à 1815, Neuchâtel, 1991. 66–72.
&"
összekeveredése jellemezte az intézmények m!ködését.173 Mivel a neuchâteli hercegség a Hohenzollern monarchia különleges elbírálás alá es" területének számított, így közvetlenül a király rendelkezett felette. A porosz királyt a hercegségben egy általa kinevezett kormányzó képviselte. A neuchâteli kormányzók jelent"s része a porosz hadsereg egykori, vagy még szolgálatban álló f"tisztjei közül került ki. Az is el"fordult a gyakori hivatalhalmozás következtében, hogy a kinevezett kormányzó nem is a hercegség területén lakott. Korszakunkban éppenséggel a kinevezett kormányzó George Keith skót f"nemes volt – aki egyébként Jean-Jacques Rousseau egyik közeli barátjaként is ismertté vált – ám 1765-t"l 1768-ig tartó távollétében a valódi hivatalt egy Abraham-Louis Michel174 nev! ügyvezet" alkormányzó vezette, aki II. Frigyes titkos tanácsosa és egykori londoni nagykövete volt. A kormányzó feladatai közé tartozott, hogy képviselje az uralkodó érdekeit és elnököljön az államtanácsban (Conseil d'État), ahol vitás kérdésekben gyakran dönteni kellett. Az államtanács igen széles hatáskörben felügyelte a hercegség törvényhozó, igazgatási, igazságszolgáltatási, pénzügyi és katonai ügyeit. E központi intézményt a helyi patríciuscsaládok nepotista és paternalista hatalma uralta. Különösen kényes id"szakokban és társadalmi forrongások idején a porosz uralkodó rendkívüli követekkel is képviseltette magát, amint erre Tott báró küldetése idején is láthatunk példát.175
Az amúgy békés hercegség történetében az 1766 és 1768 közötti rövid id"szak a
„zavaros korszak” néven vált ismertté.176 A porosz uralkodó és távoli alattvalói közötti alapvet"en békés viszony adóbérleti ügyek miatt megromlott, és egy politikai gyilkosságba torkollott. A vitás pénzügyi kérdések az éves gabona- és sz"l"adó (abris et vente) esetében mérgesedtek el, amelyek mindig az adott év árfolyamától függ", kiszámíthatatlan jövedelmet jelentettek a porosz király számára. Ugyanakkor II. Frigyes szerette volna, ha nagyszabású háborúi finanszírozásához sokkal rendszeresebb jövedelmekkel rendelkezett volna. Ennek megfelel"en, 1748-tól fogva az adóbehajtást egy nagyobb jövedelmet ígér" rendszerrel, a gabona- és sz"l"adó eltörlésével kívánta megreformálni. Mindez nagy elégedetlenséget váltott ki a neuchâteli polgárság részér"l,
„zavaros korszak” néven vált ismertté.176 A porosz uralkodó és távoli alattvalói közötti alapvet"en békés viszony adóbérleti ügyek miatt megromlott, és egy politikai gyilkosságba torkollott. A vitás pénzügyi kérdések az éves gabona- és sz"l"adó (abris et vente) esetében mérgesedtek el, amelyek mindig az adott év árfolyamától függ", kiszámíthatatlan jövedelmet jelentettek a porosz király számára. Ugyanakkor II. Frigyes szerette volna, ha nagyszabású háborúi finanszírozásához sokkal rendszeresebb jövedelmekkel rendelkezett volna. Ennek megfelel"en, 1748-tól fogva az adóbehajtást egy nagyobb jövedelmet ígér" rendszerrel, a gabona- és sz"l"adó eltörlésével kívánta megreformálni. Mindez nagy elégedetlenséget váltott ki a neuchâteli polgárság részér"l,