Erőszakos kollektivizálás Kis-Küküllő megye a MAT-ba került falvain

Kerelő (Radnóti járás). A pártszervezők azokat a helybelieket, akik a szóbeli győzködés ellenére nem álltak be a kollektívbe, a Securitátéhoz küldték, ahol „meggyőzték” őket, hogy legyenek kollektív tagok. Miután elengedték őket, ezeket az embereket használták fel arra, hogy a többi helybeli gazdát meggyőzzék, hogy ők is lépjenek be a kollektív gazdaságba.⁴⁹⁰ Egyesek

486 DANIC, CC al PCR, Secţia Agrară 65/190, f. 267.

487 Feladatok a kollektív gazdaságokkal kapcsolatban, 1950. szeptember 20. DANIC, CC al PCR, Secţia Agrară 66/1950, f. 57-59.

488 A dokumentum mindegyik esetben 1948. szeptember 28-át ír, valószínűleg elírás, 1950-ról van szó, mert többször úgy ír róluk, mint kollektív gazdaság tagok. (ANIC, CC al PCR – Secţia Agricolă, 65/1950, f. 269-270.) A visszaemlékezések szerint pedig szeptember 22-én történt. (Balogh László: Történelem a homlokráncban. Gidófalva 1950. Sepsiszentgyörgy, 2000, Charta Kiadó. p. 96. és DANIC, CC al PCR – Secţia Agricolă, 65/1950, f. 269-270.

489SJAN Mureş, Dir. Reg. MAI-MAM 1558, f. 9-12.

490 Jelentés a kerelői kollektív gazdaság helyzetéről, 1951. június 15. SJAN Mureş, CRM-PCR 19, f. 139-140.

120 nevében rokonok adták be a földet. A kollektív gazdaság 1950. május 9-én alakult meg 106 család részvételével.

Búzásbocsárd (Balázsfalvi járás). A szóbeli meggyőzés hatására csak 17 személy lépett be a kollektív gazdaságba. A pártszervező ezután az Ideiglenes Bizottság székházába hivatott helybelieket, ahol a Milíciával fenyegették őket. Miután 4-5 embert elvittek a Milíciára, a helybeli gazdák félelemből beiratkoztak, így 164-re nőtt a kollektív tagjainak száma.⁴⁹¹

Oláhsályi (Radnóti járás). A kollektívbe beállni nem akaró néhány gazdát a pártszervező a Milíciára küldte, ahonnan 3-4 nap fogvatartás után engedték szabadon őket, és miután visszatértek a faluba, ellenvetés nélkül beiratkoztak a kollektív gazdaságba. Más helybeli gazdákat az Ideiglenes Bizottság székházában tartottak őrizetben, és kényszermunkát végeztettek velük. Noha már a felavatási ünnepségre készültek, a radnóti tüntetések hírére itt is tüntetések kezdődtek, és nem lehetett megtartani a kollektív felavató ünnepségét.⁴⁹²

Kincses (Radnóti járás). Itt fenyegetésekkel és ígéretekkel szerveződött a kollektív. A helybeli Ideiglenes Bizottság vezetősége a kollektívbe belépőknek azt ígérte, hogy kapnak tűzifát és árukat a szövetkezetből. Akik ezt visszautasították, azokat az Ideiglenes Bizottság székházára hívatták, és a Duna-csatornához való küldéssel fenyegették. Így 30 beiratkozott taggal alapították meg a kollektív gazdaságot, de már a felavató ünnepségen sem vett részt csak 17 tag. Ezután a pártszervező, egy aktivista és a helybeli Ideiglenes Bizottság elnöke hat embert elvitetett a Milíciára, ahol megverték őket, hogy álljanak be a kollektív gazdaságba. Chindea Simion kulák minősítésű gazdát 24 órán keresztül a Milícia fogdájában tartották. Négy nap múlva újra jelentkeznie kellett a Milícián, de a pártszervező felajánlotta, hogy ha beiratkozik a kollektívbe, nem kell mennie, így ő is beiratkozott.⁴⁹³

Magyarkirályfalva (Dícsőszentmártoni járás). A kollektív gazdaság szervezése alatt 60 tag iratkozott be, akik közül 18 személy a tagosításkor visszalépett. Nyomásgyakorlás után ezek közül négy újra belépett a kollektív gazdaságba. A Kis-Küküllő megyei pártbüró terve szerint 1950. augusztus 6-ig kellett volna megalapítani a kollektív gazdaságot, a szervezést a Küküllő

491 Jelentés azon Maros tartományi kollektív gazdaságokról, ahol a szervezés folyamán nem indokolt módszereket használtak, keltezés nélkül 1950. szeptember 26-a után. SJAN Mureş, CRM-PCR 12, f. 98.

492 Jelentés, 1950. október 21. SJAN Mureş, CRM-PCR 12, f. 48.

493 Jelentés azon Maros tartományi kollektív gazdaságokról, ahol a szervezés folyamán nem indokolt módszereket használtak, keltezés nélkül 1950. szeptember 26-a után. SJAN Mureş, CRM-PCR 12, f. 96.

121 járási [párt]bizottságra bízták.⁴⁹⁴ Mivel a szervezés lassan haladt, a megyei Ideiglenes Bizottság egy tagját, Dănescu Petrut küldték ki a szervezés meggyorsítására.⁴⁹⁵ (Saját vallomása szerint 3 napja volt a megalakításra.⁴⁹⁶) Ő munkacsoportokat alakított, amelyek éjszaka mentek az emberekért, hogy az Ideiglenes Bizottság székházába vigyék őket, és ott aláírassák velük a belépési nyilatkozatot. Azokat, akik nem voltak hajlandók önként az Ideiglenes Bizottság székházába menni, egy milicista fegyverrel terelte be. 10 személyt gyűjtöttek így össze, akiket késő éjszakáig ott tartottak, hogy írják alá a belépési nyilatkozatokat. Mivel azok így sem tették ezt meg, szidalmazták őket, és kényszerítették, hogy írják alá a belépési nyilatkozatot. Azokat a gazdákat, akik még ennek is ellenálltak, a dícsőszentmártoni Securitate Igazgatóságára vitték, ahol megalázták őket, és embertelenül bántak velük: egyeset levetkőztettek és kutyákat uszítottak rájuk vagy megverték őket. Ezután hazamehettek, hogy másokat is győzzenek meg a kollektív gazdaságba való beiratkozásról. Dănescu Petru túszul ejtette az Ekésfront helyi szervezete elnökének feleségét és még egy helybeli nőt, és az Ideiglenes Bizottság székházában tartották őket fogva, hogy ezzel kényszerítsék a férjét, hogy az Ideiglenes Bizottság székházába menjen.

Ezt megtudva, a falubeliek egy része félelmében elrejtőzött a határban, vagy távozott a helységből. A kollektív 46 taggal alakult meg 1950. szeptember 3-án.

Radnót (Radnóti járás). A település járásközpont volt. A két világháború között 17 helybeli Amerikában dolgozott vendégmunkásként, és az itt szerzett pénzzel meg tapasztalattal a környék legsikeresebb gazdáivá váltak. A szervezéssel Cătană Elisabeta-t, a Kis-Küküllő megyei pártbizottság helyettes titkárát bízták meg, de a végrehajtás Jacob Viliam, Radnót járás pártbizottságának titkára és a községi Ideiglenes Bizottság elnökének feladata volt.⁴⁹⁷ Többhetes meggyőző munkával is csak 30-40 embert sikerült beíratni a kollektív gazdaságba, ezért gyorsabban próbáltak célt érni: a helybeli hivatalnokokat és kisiparosokat büntetni kezdték, és megfenyegették, hogy ha nem iratkoznak be a kollektív gazdaságba, kidobják őket az állásukból.

Így még 40-50, kevés földdel rendelkező személy belépett, ám egyáltalán nem dolgoztak a közös gazdaságban. A többi helybelit megfenyegették, hogy ha nem iratkoznak be a kollektív gazdaságba, „vagy a Maros, vagy a Duna-csatornához” kerülnek. Azokat a családokat, amelyek

494 Tájékoztató jelentés a Pártkollégium által végzett kivizsgálásokról, 1950. október 13. SJAN Mureş, CRM-PCR 2, f. 101.

495 1950. szeptembertől Maros tartomány mezőgazdasági ügyekért felelős párttitkára lett.

496 Jegyzőkönyv a tartományi pártbizottság 1951. szeptember 26-i rendkívüli üléséről. SJAN Mureş, CRM-PCR 20, f. 223.

497 Jelentés a Ludas rajon Radnót községi kollektív gazdaság párt-alapszervezetének helyzetéről és tevékenységéről, 1951. október 8. SJAN Mureş CRM-PCR 29, f. 71-77.

122 nem léptek be, az Ideiglenes Bizottság titkára nehéz fizikai munkára, úgynevezett „önkéntes”

munkára küldte (például kőhordásra), amiben nemcsak a férfiakat, hanem a nők és gyerekek is részt kellett vegyenek. Az itt dolgozóknak azt ígérték, hogy ha beiratkoznak a kollektív gazdaságba, többet nem kell „önkéntes” munkát végezniük. Akik még ezután sem álltak be, azokat többször felhívatták az Ideiglenes Bizottság székházába, és kényszeríttették, hogy beiratkozzanak. Így sokan a feleségük tudta nélkül iratkoztak be a kollektív gazdaságba, több családban emiatt veszekedések, sőt verekedések voltak. Ráadásul a beléptetéskor olyan dolgokat ígértek a szervezők, amelyeket nem tudtak betartani, így a helybeliek eleve elvesztették bizalmukat a kollektív gazdaságban. Ezeknek a módszereknek köszönhetően két hét alatt kb. 290 család iratkozott be a kollektív gazdaságba. A pártszervezők ekkor rájöttek, hogy túl kevés a földterület ennyi embernek, ezért 15, kulákként nyilvántartott gazdát „kuláktalanítottak”, és beírattak a kollektív gazdaságba. Bár egyes aktivisták tiltakoztak, a pártszervező azt mondta, hogy most be lehet őket venni, mert szükség van a földjükre és az állatállományukra. Ezeket a gazdákat – mint a kulák névjegyzéket összeállító bizottság tagja – töröltette a kulák névjegyzékből. (Egy másik forrás szerint akkor vették fel a kollektív gazdaságba ezeket a kulák minősítésű gazdákat, amikor már több mint 100 tag iratkozott be a kollektív gazdaságba.⁴⁹⁸) Ők kulcsemberek voltak a közösségben, mert belépésük nyomán ugrásszerűen megnőtt, 3 nap alatt majdnem háromszázra emelkedett a beiratkozottak száma. A kollektív felavatása előtt 2 nappal (más forrás szerint a felavatáskor, augusztus 23-án) azonban ezeket a gazdákat kizárták a kollektív gazdaságból, ők az Ideiglenes Bizottság elnökének javaslatára „felajánlották” az államnak földjüket. Így a föld a kollektív gazdaságé lett, őket pedig törölték a kulák névjegyzékből. Bár a felavatáskor nem történtek incidensek, nem sokkal ezután zavargások törtek ki. Egy másik fontos sérelem az volt, hogy tagosításkor olyan helybeli gazdák földjét is tagosították, akik nem léptek be a kollektív gazdaságba.

Oláhkocsárd (Radnóti járás). A kollektív szervezése folyamán előbb csak 17 gazda állt be, ezért a pártszervező az Ideiglenes Bizottság székházába hivatott helybelieket, ahol a Milíciával fenyegették őket, ha nem lépnek be a kollektív gazdaságba. Miután 4-5 személyt elvittek a Milíciára, 45-re (más adat szerint 63-ra) nőtt a beiratkozottak száma.⁴⁹⁹ Az Ideiglenes

498 Jelentés azon Maros tartományi kollektív gazdaságokról, ahol a szervezés folyamán nem indokolt módszereket használtak, keltezés nélkül 1950. szeptember 26-a után. SJAN Mureş, CRM-PCR 12, 97-98. f.

499 Tájékoztató jelentés a Pártkollégium által végzett kivizsgálásokról, 1950. október 13. SJAN Mureş, CRM-PCR 2, 105. f.

123 Bizottság a kuláknak minősített gazdákkal hordatta az útra a kavicsot, és néhány személyt bebörtönöztek, akiket „spekulációval” (piacolással?) gyanúsítottak, ami után 63 személyre nőtt a kollektív gazdaságba beiratkozott száma, de nemsokára kilépett 23 személy. Így 40 taggal alakították meg a kollektív gazdaságot 1950. július 30-án, de nem avatták fel. Később még sokan beiratkoztak, ezzel a taglétszám 145 személyre emelkedett. A munka megindult, az emberek közösen kezdtek dolgozni.

Kiskend (Bonyhai járás). Itt 32 személy iratkozott be, de a felavatás előtt 25 személy kérte a kilépése engedélyezését. Az erre való felbujtásban nyolc beiratkozott személy találtak vétkesnek. Miután őket elvitte a Securitate⁵⁰⁰, újabb tagok beíratása nyomán 32 személyre nőtt a létszám.