Emlőszűrés

Magyarországon a nők körében az új daganatos megbetegedések gyakoriságát illetően vezető helyen van az emlődaganat. Az incidencia kétszer magasabb a tüdő és a vastagbél daganatokhoz viszonyítva. Az évenkénti új megbetegedések száma kb. 4200-4400 , többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel.

6.14. ábra - A daganatos megbetegedések incidenciája és halálozása Magyarországon a nők körében (2008)

A halálozás vonatkozásában ugyan csökkenés figyelhető meg 2000-től, azonban ennek ellenére a rosszabb helyzetben lévő országokhoz tartozunk.

6.15. ábra - A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedései okozta halandúság 0-64

éves életkorban

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

A fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban egyre kiterjedtebben működtetnek szervezett emlőszűrési programokat. Ennek nyilvánvaló magyarázata az, hogy az emlőrák okozta halálozás mérséklésére rendelkezésre álló stratégiák közül ez idő szerint a korai felismerés és a korai kezelés a legígéretesebb eljárás.

Az emlőszűrés kielégíti mindazokat a kívánalmakat, amelyet a szervezett szűrővizsgálatok működtetésével szemben állítanak:

• az emlőrák előfordulásának gyakorisága és haláloki szerepe miatt- jelentős népegészségügyi problémát jelent;

• természetes kórlefolyása ismert, a már tüneteket okozó (1-2 cm)- tumor-méret eléréséhez kellő időt néhány évre becsülik, így a preklinikai kórlefolyása kellően hosszú ahhoz, hogy esélyt adjon a szűrésnek;

• a korai felismerésre randomizált ellenőrzött vizsgálatokkal igazolt, a- lakosság számára elfogadható módszer áll rendelkezésre,

• a korábbi klinikai stádiumokban felismert emlőrák kezelése kedvezően- befolyásolja a kórlefolyást.

A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű, tehát a tapinthatóság határán belüli primer daganatos gócok mellett is azonban már mintegy 15-20%-os valószínűséggel vannak lokoregionális áttétek. Az áttétek gyakorisága az ennél nagyobb gócok esetében sokkal nagyobb, az ennél kisebb gócok esetében jelentősen kisebb lehet. A szűrővizsgálat tulajdonképpeni célja tehát nem egyszerűen az emlődaganatok kimutatása, hanem a még nem tapintható tumorok felkutatása az emlőkben. Az emlőben kifejlődő daganat nagysága és a szóródás megindulása közötti összefüggés régóta közismert.

A daganat nagysága és a metasztázis összefüggése

6.16. ábra - A daganat nagysága és a metasztázis összefüggése

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

52

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Az emlőszűrés céljaira három módszer alkalmazásának vannak támogatói, a módszerek tényleges alkalmassága azonban korántsem azonos.

• az emlők lágyrész röntgenvizsgálata, a mammográfiás vizsgálat,

• a klinikai, vagy fizikális emlővizsgálat, azaz az emlőknek gyakorlott szakszemélyzet által történő módszeres áttapintása, valamint

• az emlők önvizsgálata.

A mammográfia képet tud alkotni az emlő állományában kifejlődött kicsi akár 5mm-es daganatokról. A fizikai vizsgálat csak kiegészítésképpen alkalmazható, ezzel növelhető a szűrővizsgálat szenzitivitása. Önmagában azonban a tapintásos vizsgálat a nemzetközi szakmai szervezetek ajánlása alapján nem elfogadott szűrővizsgálat. Az emlő önvizsgálatát több kritikai észrevétel illeti, ugyanis bizonyított, hogy a halálozás csökkentésére nincs hatással. Ugyanakkor felmérések igazolják, hogy az önvizsgálat oktatása rossz hatásfokú (viszonylag kevesen végzik rendszeresen). Továbbá sok az ál-pozitív önlelet, amely megterheli az egészségügyi ellátórendszert.

A különböző módszerek érzékenységét és fajlagosságát mutatja az alábbi táblázat :

6.17. ábra - Módszerek összehasonlítása

Az emlőszűrés hatásosságát egyedül az emlőrák okozta halálozás csökkentésének mértékével lehet jellemezni.

Az emlőrák előfordulási gyakoriságot ugyanis a szűrővizsgálat nem befolyásolj. Számtalan tanulmány igazolja, hogy a mammográfiás szűrővizsgálat a női célcsoportban (tehát a teljes populációt figyelembe véve) jelentős mértékben csökkenti a halálozást.

Az emlőrák okozta halálozás csökkenése a szűrt lakosságcsoportban

6.18. ábra - Emlőrák okozta halálozás a szűrt lakosságcsoportban

A szűrés célcsoportjának meghatározásánál az egészségpolitikai döntéshozóknak figyelembe kell venni a szakirodalmi adatokat és a nemzetközi szervezetek ajánlásait. A mammográfiás vizsgálat elsősorban a menopauza utáni korban, tehát 50-64 éves nőknek ajánlott. Vitatott a 40-49 éves korosztály , ugyanis statisztikailag nem jelentős körükben a halálozás csökkenése a szűrővizsgálat hatására. Magyarországon szakmai konszenzus alapján született döntés az emlőszűrés szakmai és szervezési irányelveiről. Hazai bevezetés Magyarországon 2000-ben készült el szakmai konszenzussal a szervezett, célzott lakossági emlőszűrés minőségbiztosítási kézikönyve. Ezt követően 2001-ben , pályázat útján 32 akkreditált szűrőmunkahelyen megkezdődött a mammográfiás szűrés. Akkreditációs feltétel volt a megfelelő tárgyi (mammográfia épület) és személyi (2 gyakorlatban jártas szakorvos értékelő, akik korábban legalább 5000 felvételt értékelt ) feltétel. A Népegészségügyi Programban a szűrővizsgálat céljaként megfogalmazódott:

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

• A 45-65 év közötti nők 70% vegyen részt a kétévenként megismételt mammográfiás emlőszűrésen, ezáltal 2012-ig 30%-al csökkenjen az emlőrák okozta halálozás Magyarországon (ez 700 halálozással kevesebb évente) A szűrővizsgálat főbb eredményeit az alábbi ábra szemlélteti:

6.19. ábra - Az emlőszűrés eredményei

A szűrővizsgálat menetét az alábbi ábra mutatja be

6.20. ábra - A szűrővizsgálat menete

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

54

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A Nemzeti Rákregiszter, az OEP adatai alapján a Központi szűrési nyilvántartó készíti el az aktuálisan szűrendők adatbázisát. A két szervezet jelzi a már emlő tumoros eseteket, illetve a 2 évnél korábban mammográfiás vizsgálaton megjelenteket, akik nem kerülnek be a behívandók listájába. A KSH adatbázisa alapján az időközben ebben a korcsoportban elhunytakkal „tisztítják” a listát. A helyi szűrési nyilvántartó (megyei regionális ÁNTSZ) ütemezi a megkapott , saját területére vonatkozó lista alapján a behívásokat. Ezt a megküldi a mammográfiás egységnek, akik kiértesítik behívó levéllel a szűrésre várókat. A szűrési leletről értesítést kap a szűrésen megjelent, a háziorvos (a betegkövetés miatt), valamint a helyi szűrési nyilvántartó (elemzések készítése). Nem negatív szűrési eredményt követően az adott páciens behívót kap a diagnosztikai vizsgálatra, melynek eredményéről a fentiek szintén értesítést kapnak. Pozitív lelet estén a beteg kezeléséről az onkológiai team szakemberei a beteggel közösen döntenek. Ez az átgondolt rendszer biztosítja az információ áramlását a mammográfiás szűrővizsgálat valamennyi szereplője - beleértve a klinikai egységeket is- között.

A szűrővizsgálat hazai eredményeit a WHO emlőszűrési mutatóihoz érdemes viszonyítani.

Emlőszűrés minőségi mutatói (WHO)

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése 1. részvételi arány közel 70%

2. visszahívási arány 10% alatt 3. biopsziák száma kb. 2%

4. azonosított daganatok: 0,2-0,7%

5. korai daganatok aránya 50% felett 6. pozitív prediktív érték 50% felett

A szűrővizsgálati két éves ciklusok eredményei részben felelnek meg a WHO követelményeinek

6.21. ábra - Kétéves ciklusok eredményei

Két mutató vonatkozásában jelentős erőfeszítések szükségesek:

• növelni kell a részvételi arányt

• olyan információs rendszert kell kialakítani, mely képes az intervallum rák (két szűrés között diagnosztizált daganat) regisztrálására. Ennek ellenére jelentős a felfedezett korai stádiumú rosszindulatú daganatok száma

6.22. ábra - Éves eredmény

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

56

Created by XMLmind XSL-FO Converter.