A vastag- és vékonybélrákok korai felismerése szűrővizsgálattal

Cél, a vastag- és vékonybélrák kialakulásának, a hazai epidemiológiai helyzetnek az ismertetése. Bemutatni a szűrőviszgálat gyakorlatát hazánkban.

A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak, orvosi szakkifejezéssel kolorektális ráknak (colorectalis carcinoma).A vastagbélrák előfordulása az egész világon nő.

Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott 100 000 lakosra, napjainkban ez a szám negyvenöt, ezzel jelenleg a harmadik leggyakoribb daganatos halálok hazánkban nők körében, míg férfiaknál a második. Az életkorral a megbetegedés kockázata nő, leggyakrabban 60-80 év között fordul elő. Nők és férfiak egyenlő arányban betegszenek meg. A vastagbélrák miatt meghaltak száma közel évi 5000 fő

• évente 7-8000 új

eset-• minden 20. embernél számíthatunk a

kialakulásával-• az 5 éves túlélés 25-30 %, azaz 5 év mulva 100 beteg közül 25-30 él- (Korai stádiumban 90 % lehetne!)

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

62

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

6.27. ábra - A daganatos megbetegedések incidenciája és halálozása Magyarországon a férfiak körében (2008)

Számos betegség, állapot hajlamosít a tumor kialakulására: jóindulatú daganatok a vastagbélben (ezek bizonyos formái hajlamosak a rákos elfajulásra, főleg akkor, ha örökletes módon sok van belőlük); gyulladásos bélbetegségek (főleg a collitis ulcerosa), továbbá fokozott a kockázat az előzőleg vastagbélrák miatt műtéten átesett személyeknél is. Általánosságban elmondható az is, hogy akiknek a családjában már előfordult a betegség, és akiknél már távolítottak el vastagbéldaganatot, azoknál fokozott a kockázat a betegség kialakulására illetve kiújulására. Ezért javasolt a gyakoribb ellenőrzés, szűrés. Az életmódbeli és táplálkozási szokások a betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolják, mivel a vastagbélben koncentráltan vannak jelen a szervezet számára szükségtelen, káros és rákkeltő anyagok. Ezek minél több időt töltenek a béltraktusban - azaz az emésztés minél lassúbb -, annál hosszabb ideig tudják kifejteni káros hatásukat. Az inaktív, mozgásszegény életmód bizonyíthatóan növeli a betegség előfordulásának kockázatát, mivel a mozgás hiánya lassítja az anyagcserét. A székrekedésre hajlamosító táplálkozási szokások is rizikótényezőként szerepelnek, így a rostszegény, a fehérje- és zsírdus, sok finomított szénhidrát (cukrot) tartalmazó étrend. A kockázat szintén fokozott dohányos, alkoholt túlzott mértékben fogyasztó személyeknél. A vastagbélrák fejlődését szemlélteti a következő ábra:

6.28. ábra - A vastagbélrák fejlődése

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

A cél ebben az esetben is a rák kialakulásához vezető állapot és a kialakult rák korai stádiumban történő felismerése. A tünetmentes szakaszban felfedezett vastagbélrák kezelés utáni prognózisa jobb, mint a már tüneteket okozó elváltozásoké. A szűrővizsgálat célja ezért a vastagbélrák rákmegelőző állapotainak tekinthető 1 cm-nél nagyobb, villózus szerkezetű adenomatózus polipok és a már kialakult, de korai, még csak a bélfalra szorítkozó rákok felismerése és kezelése az átlagosan veszélyeztetett, tünetmentes népesség időről- időre megismételt vizsgálata által. A premalignus adenomák felismerése és eltávolítása kihúzza a talajt a vastagbélrák keletkezése alól, nyilvánvalóan csökkenti gyakoriságát. Abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a még tüneteket nem okozó premalignus polip és korai rák időszakosan és kis mértékben vérzik úgy, hogy az szabad szemmel a székletben még nem vehető észre, a rejtett vér kimutatása több egymást követő székletből vett mintából ma az egyetlen nem invazív, egyszerű, viszonylag olcsó és hatásos, tömeges mértekben alkalmazható szűrővizsgálati módszer. A székletbeli rejtett vér kimutatására kvalitatív teszteket alkalmaznak, amelyek pusztán a vér jelenlétét jelzik, tekintet nélkül annak mennyiségére. Valamennyinek közös fogyatékossága az, hogy a polipok és rákok mintegy 20%-a egyáltalán nem vérzik, amelyik pedig vérzik, nem állandóan, hanem szakaszosan vérzik, s talán éppen a mintavétel idején nem.

A rejtett bélvérzés kimutatását célzó eljárásoktól elvárható lenne, hogy ne csak magas, hanem szelektív érzékenységű legyen, azaz jelezze a vastagbél-eredetű vérzéseket, de alacsony érzékenységű legyen a felsőbb emésztőtraktusból eredő vérzésekre, továbbá, hogy „humán-specifikus” legyen, azaz képes legyen elkülöníteni

Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése

64

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

vizsgálatokban a „beválogatott” személyek viszonylag nagyobb hányada (54-67%-a) fogadta el a felajánlott lehetőséget, és vett részt a szűrővizsgálat „első körében”, és ezek többsége (61-80%) az időről-időre megismételt vizsgálatokban is. A lakossági szűrővizsgálatokban – tapasztalatok szerint – a részvétel ennél általában alacsonyabb. Egybehangzó tapasztalat, hogy a székletbeli rejtett vér kimutatásán alapuló szűrővizsgálat gyenge pontja az alacsony és az életkorral csökkenő lakossági részvétel; „társadalmi elfogadottsága” alacsonyabb, mint akár a méhnyak- akár az emlőszűrésé. Ezt a más esetekben is tetten érhető lélektani, gazdasági és társadalmi jellegű visszatartó tényezőkön kívül az embereknek a széklettel való elkerülhetetlen „babrálástól” való természetes viszolygása magyarázza. A személyes meghíváson alapuló szervezett szűrési programokban a részvételi arány az optimális alatt marad ugyan, de magasabb, mint az alkalomszerű, vagy az önkéntességen alapuló szűrés esetén. Az egészségnevelésnek, célzott propagandának lehet ugyan serkentő hatása, de a lakossági részvételt a családorvos által közvetített, személyre szóló meghívás teheti optimálissá.

A Népegészségügyi Program célja: az 50-70 év közötti nők és férfiak legalább 50%-a vegyen részt a széklet vér laboratóriumi kimutatásán alapuló vastag- és végbélszűrésen kétévente, mely járuljon hozzá a vastag- és végbélrák okozta halálozás 20%-os csökkenéséhez 10 év alatt. Ezzel a vastagbél-, végbélrák okozta halálozás 20

%-kal csökken. (500 férfi, 460 nő élete menthető meg évente). Hazánkban kisérleti jelleggel 2006-ban kezdődött el a vastagbélrák szűrése korlátozott területen. Ennek oka az, hogy a kivizsgáláshoz szükséges patológiai kapacitás és a vastag-, végbéltükröző eszközök száma nem elegendő a kiszűrtek időben történő kivizsgálásához.

Az eddig elvégzett szűréseken a lakossági részvétel 30-40 %-os volt.

7. fejezet - Adatbázis alapú