Az emberi tetem szaga

A hullakereső kutyától azt várjuk el, hogy halott embert keressen, találjon. Ahhoz, hogy megértsük a kiképzés folyamatát, illetve, hogy pontosan „mire is dolgozik a kutya”, mit keres, ahhoz tisztában kell lennünk a halál után a testen bekövetkező elváltozásokkal.

7.3.1 A test bomlási folyamata

Az emberi élet befejeződésével megkezdődik a test bomlása. A halál után az alábbi elváltozások figyelhetők meg a testeken: a hullafoltok kialakulása, sápadtság, hullamerevség, kihűlés, rothadás, illetve bizonyos esetekben macerálódás, mumifikáció, hullaviasz és tőzegcserzés alakulhat ki.

Előbbieket korai-, míg utóbbiakat késői hullajelenségnek és azok módosulatainak hívjuk.

A gravitáció hatására a halál után a vér a mélyebb testrészek (torok, hát, végtagok alsó oldala) felé süllyed, így szemmel láthatóan is megfigyelhetőek a holttesten a hullafoltok. Ezek a halált követő két-négy óra elteltével alakulnak ki. A beivódásos hullafoltok szobahőmérsékleten, átlagos páratartalom mellett a halált követő egy-két nap eltelte után jelennek meg. Jellegzetessége, hogy a vér a környező területekre vándorol, az érfalak nem képesek a folyadékot visszatartani, így hálózatszerű elváltozás figyelhető meg a testen. A sápadtság szintén összefügg a gravitációval, így a hullafoltok elhelyezkedésének ellentétes oldalán, valamint a fentebbi területeken figyelhető meg.

Hasonlóan a süllyedéses hullafoltok kialakulásához, a hullamerevség is a halált követő két-négy óra elteltével keletkezik, először a fej izmaiban, majd az idő elteltével arányosan a folytatódik megjelenése lefelé haladva a testen. 72 órát követően a hullamerevség oldódni kezd, valamint kimozgatással megszüntethető korábban is az állapot. Fontos szerepe van a halál óta eltelt idő véleményezésében a test maghőmérsékletének. Szélsőséges időjárástól mentes környezetben óránként 1-1,5 Celsius fokkal csökken a testhőmérséklet.

Fontos kiemelni, hogy a fenti megállapítások kizárólag általánosságokat írnak le, így minden egyes esetben egyedileg kell mérlegelnie a helyszínre kiérkező és a halottszemlét lefolytató orvosnak a halál után megjelenő elváltozásokat, és következtetnie a halál óta eltelt időre. ⁴⁸⁶ A halál okának megállapítása és a holttesten megfigyelhető ezzel kapcsolatos elváltozások elsődlegesen tehát a helyszíni halottszemle részét képezik.⁴⁸⁷

A tudományos kutatásoknak köszönhetően azonban további megállapítások, útmutatók készültek, amelyek a fenti folyamatok vizsgálatából kiindulva próbálják pontosabban meghatározni a halál óta

485 Lapat Attila: Analitikai kémia. A robbanóanyagok világa. Harmadik rész.

http://www.nbsz.gov.hu/docs/pub_lapat_3.pdf (letöltés ideje: 2017. 05. 10.)

486 Angyal Miklós: Igazságügyi orvostan a büntetőjogi gyakorlatban. Tansegédlet. PTE-ÁJK, Pécs, 2001. 7-10. o.

487 Halál okok és azok elváltozásairól lásd részletesebben: Angyal Miklós–Kricskovics Antal: Élő és halott személy vizsgálata. In: Gárdonyi Gergely (szerk.): Módszertani útmutató 1: bűnügyi technikusok részére. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. 107-119. o.

473

eltelt időt.⁴⁸⁸ A késői hullajelenségek megjelenése a szövetek bomlásával függ össze, amelyek már a halált követően metabolikus folyamatokon mennek keresztül. A felhám leválása, valamint a hullalé megjelenése a sejtalkotók lebomlásával függ össze az emberi testben. A baktériumok és gombák általi bomlás a rothadást eredményezi. ⁴⁸⁹ Minden élő ember tulajdonképpen egy jól szabályozott, folyamatosan működő baktériumgyár.⁴⁹⁰ Külső elváltozást szintén a körülményektől függően, akár már a halál óta eltelt 24 óra múltán megfigyelhetünk zöldes-szürke elszíneződés formájában a hasfalon. Ez a száraz szakasz eredményezhet szkeletizációt is, azaz csontosodást és szúros szag kíséretével jár. A késői hullajelenségek szakaszában a halál óta eltelt idő véleményezésére az igazságügyi rovartan tudományterület megállapításai használhatók fel a legjobban. További hullajelenségek a környezeti tényezőktől befolyásoltak, így például nedves környezetben hullaviaszos elváltozás, száraz, légmentes helyen pedig mummifikáció alakul ki.⁴⁹¹

A műszeres vizsgálatoknak köszönhetően sikerült egy kutatás során körülbelül 55 olyan kémiai komponenst azonosítani, amely az emberi bomláshoz kapcsolódik, így elmondható róluk, hogy azok a halál után bekövetkező bomlási folyamatokat kísérő anyagok.⁴⁹² Más kutatás szintén azonosította az illékony szerves vegyületeket és meghatározta, hogy ezek közül a legjelentősebbek a dimethyl disulfide, toluene, hexane, benzene 1,2,4-trymethil, 2-propanone, 3-pentanone, amelyek az emberi tetemhez kapcsolhatók.⁴⁹³ Több vizsgálatba vontak be állati tetemeket is, hogy meghatározzák, hogy melyek azok a vegyületek, amelyek kizárólag a humán tetemekhez köthetők.

15. számú ábra: Az azonosított illékony szerves vegyületekről, összehasonlítva más tanulmányokban leírtakkal⁴⁹⁴

488 Lásd a Henssge-féle dupla exponenciális modell használatát. Henssge, C.: Death time estimation in case work. I. The rectal temperature time of death monogram. Forensic Science International, September 1988, Volume 38, Issues 3-4, 209-236.., valamint a forensic entomology néven ismertté vált tudományterületet, amely a holttesten, illetve környezetében megjelenő rovarok vizsgálatával foglalkozik és következtet vissza a halál óta eltelt időre.

489 Angyal Miklós–Kricskovics Antal: Helyszíni halottvizsgálat. Elméleti alapok és gyakorlati útmutató. Pécs, Korszerű Családorvos Képzésért Alapítvány, 2014. 40-52. o.

490Csányi Vilmos: A halottember meséi. Ponticulus Hungaricus, 2003/11.

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/nyomhagyok/halottember.html (letöltés ideje: 2016.10.23.)

491 Angyal Miklós–Kricskovics Antal: Helyszíni halottvizsgálat. Elméleti alapok és gyakorlati útmutató. Pécs, Korszerű Családorvos Képzésért Alapítvány, 2014. 40-52.o.

492 Vass, A.: Odor mortis. Forensic Science International 222 (2012) 234-241.

493 Statheropoulos, M.–Spiliopoulou, C.–Agapiou, A.: A study of volatile organic compounmds evolved from the decaying human body. Forensic Science International 153 (2005) 147-155.

494 Vass, A.: Odor mortis. Forensic Science International 222 (2012) 234-241.

474

Ahogy a fenti táblázatból is látható a vizsgálatokat nehezíti, hogy nem azonos körülményekkel, módszerekkel dolgoznak az egyes kutatócsoportok, így előfordul, hogy más illékony szerves vegyületeket azonosítanak és különítenek el, amelyek a humán mintákhoz kapcsolhatók.⁴⁹⁵ Az aerob és anaerob folyamatok során bekövetkezett változások során létrejövő illékony szerves vegyületek meghatározása szintén hozzájárulhat többek között:

a) a post-mortem állapot idejének becsléséhez, b) megerősítheti a bomlási folyamatok meghatározását,

c) lehetőséget ad a tetem eredetének eldöntésére (állati vagy humán), d) a hullakereső kutyák kiképzéséhez segítség,

e) eszközfejlesztéshez információ.⁴⁹⁶

Az emberi tetem bomlására jellemző szagok meghatározásához létrehoztak egy adatbázist (Decompositional Odor Analysis), amely tartalmazza azokat a vegyületeket, amelyeket ezidáig megfigyeltek, azonosítottak.

Az alábbi ábra azokat a kémiai anyagokat tartalmazza, amelyeket egy elásott tetem feletti földterület analízise során azonosítottak.

16. számú ábra: Kémiai anyagok megjelenése különböző bomlási fázisokban⁴⁹⁷

A csoportosítás során látható, hogy egyes anyagok jelenléte függ a tetem korától, azaz a halál óta eltelt időtől, így például jelentősége van annak, hogy a korai szakaszban, vagy már a szövetek lebomlása után vizsgáljuk a földfelszín összetételét.⁴⁹⁸

Fontos kiemelni, hogy a tetemkereső kutyák a kutatáskor az emberi tetemekre általánosságban jellemző szagot keresik, nem pedig egy konkrét személy szagát követik, annak ellenére, hogy a tetem ugyanúgy rendelkezik az egyénre jellemző szaggal. Ebből kifolyólag a keresőkutyák csoportjába sorolhatók, hiszen a kutya szagmemóriából dolgozik és egy adott „elegyet” kutat fel a terület átvizsgálásakor. A hullakereső kutyák tehát az összes, emberi bomlás folyamatához (5 fázis) köthető szagkombinációra vannak kiképezve. Fontos megjegyezni, hogy, ha a holttest száraz (mummifikáció)

495 Rosier, E. et al.: The Search for a Volatile Human Specific Marker in the Decomposition Process. Plos One September 16, 2015 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0137341

496 Vass, A.: Odor mortis. Forensic Science International 222 (2012) 234-241.

497 Vass, A. et al.: Odor Analysis of Decomposing Buried Human Remains. Journal of Forensic Science March 2008, Vol. 53. No. 2. 384-391.

498 Vass, A. et al.: Odor Analysis of Decomposing Buried Human Remains. Journal of Forensic Science March 2008, Vol. 53. No. 2. 384-391.

475

vagy nedves (akár vízben) környezetben helyezkedik el ugyanúgy képes jelezni a kiképzett kutya annak jelenlétét.⁴⁹⁹