10. Jelentősebb kutatások és saját eredmények
10.2 Az azonosító kutyákkal kapcsolatos vizsgálatok és eredmények
Az egyéni szag kutya általi megkülönböztetése nem függ attól, hogy mely testrészről származik a minta, annak ellenére, hogy az emberi orr eltérőnek érzékeli azt. Az egyénre jellemző szagot akkor
621 Lit, L.–Crawford, C. A.: Effects of tarining paradigms on search dog performance. Applied Animal Behaviour Science 98. 2006 (277-292)
622 L. Oesterhelweg: Cadaver dogs: A study on detection of contaminated carpet squares. Forensic Science International 174 (2008) 35-39.
518
is képes megkülönböztetni más szagoktól, ha az egy másik ember szagával keveredett. A nyomkövető kutyák képesek megkülönböztetni az ikrek szagát, amennyiben az ikerpáros szagmintái közül kell választaniuk. Azonban megfigyelték, hogy ha csak az egyik iker mintáját helyezték el egy indifferens szag mellett, a kutya hajlamos volt azt választani, annak ellenére, hogy a keresett szag az ikerfél másik tagjától származott. 623
Egy másik kísérletben megállapították, hogy a kutyák képesek megkülönböztetni egymástól abban az esetben is az ikrek szagát, ha azok más körülmények között éltek, más volt a táplálkozási szokásuk.
A vizsgálat célja az volt tehát, hogy lássák a szekunder és tercier szagok mennyire befolyásolják az azonosítás eredményét. Újszülött ikergyermekek mintáit nem voltak képesek megkülönböztetni a kutyák, így arra következtettek, hogy időnek kell ahhoz eltelnie, hogy kialakuljon a különbség a két ember szaganyagában.624 Mivel az ember egyéni szaga és annak változása (például betegség hatására) egy metabolikus folyamat részre, így elképzelhető, hogy azért nem volt sikeres az azonosítás, mert az újszülöttek esetében még nem indultak el azok az anyagcsere folyamatok, amelyek alakítják, formálják az emberi szagot.
A szagazonosítás területéről nemzetközileg ismert kutatónő, Adee Schoon több olyan vizsgálatot is folytatott, amely az eljárás megbízhatóságát vizsgálta, figyelembe véve a szagrögzítés módját, az eljárás protokollját. A következő sorokban ezekből a kutatásokból szemezgetek, és közlöm a legfontosabb eredményeket. Schoon az alábbi kérdésekre kapott választ vizsgálatai során:
1.) Befolyásolja-e a kutya döntését, ha az indifferens személyek dohányoznak vagy különböző neműek és egyazon eljárás keretein belül használják fel a mintáikat?
a) Ha a kutyák figyelembe veszik a fenti információkat, abban az esetben akkor hibázik a kutya, ha férfi indifferens mintát választ ki és a gyanúsított is férfi volt, vagy dohányzó indifferenset, ha a gyanúsított szintén dohányzó, illetve ugyanezt a logikát követve, ha nem dohányzó indifferens mintát választ, nemdohányzó gyanúsítottnál is.
b) Ha nem veszik figyelembe, hogy a minták milyen nemű személytől származnak, sem azt, hogy a dohányzás befolyásolja választásukat, akkor hibázásnál függetlenül fognak választani.
A 25 kutya bevonásával történt vizsgálat eredményei alapján 153 tévedés volt, és statisztikailag nem volt igazolható, hogy a kutyákat a tévedések száma alapján befolyásolta volna választásukban a szagminta nemi eredete vagy a dohányzás jelenléte avagy hiánya.
Kutatásaiban azt is igazolta, hogy a sorolásnál az sem befolyásolja a kutya választását, ha az öt indifferens személy közül az egyik teljesen más környezetben él, dolgozik, más életkorral rendelkezik, vagy hosszabb ideig tartja kezében az rozsdamentes acélcsövet. Az eljárás során alkalmazott protokoll része, hogy a mintavételezés kézmosás után történjen, így felmerült a kérdés, hogy ennek hiánya esetén a kutyák milyen százalékkal dolgoznak. A szagazonosító kutyák 4,6-szor nagyobb arányban dolgoztak pontosabban, azaz adtak helyes választ azokban az esetekben, ahol a mintákat adó személyek nem mostak kezet a szagrögzítés előtt.625
A szagazonosításra vonatkozó hibaszázalékok meghatározásánál az eredményeket befolyásolja, hogy milyen módszer alapján végezték el az eljárást. Természetesen a kutyák egyedi képességei is kihatnak a validitásra. Settle és társai több mint 700 szagminta alapján végeztek kutatásokat. A mintákat
623 Kalmus, H,: The discrimination by the nose of the dog of individual human odours and in particular the odours of twins. Animal Behaviour 1955 (3) 25-31.
624 Hepper, P. J.: The discrimination of human odour by the dogs. Perception, 1988 (17) 549-554.
625 Schoon, G. A. A.: Scent identification line-ups using trained dogs in the Netherlands. Problems of Forensic Sciences, vol. XLVII. 2001. 175-183.
519
különböző testrészekről rögzítették, a kutyák 80%-os arányban találták meg a hozzá illő párokat.
85%-os volt az eredmény, amikor különböző testrészekről rögzített mintákat kellett összehasonlítaniuk acélmentes csőre rögzített kézről származó szagmintákkal.626
Schoon a diagnosztikus ráció627 segítségével próbálta meghatározni a szagazonosító kutyák megbízhatóságát. Ennek értelmében a pozitív diagnosztikus ráció a gyanúsított=elkövető helyes azonosítások számának %-a / gyanúsított = elkövető azonosítások számának %-a, míg a negatív ráció esetében a gyanúsított = elkövetővel és helyesen nem jelezte a kutya, ennek a %-a / gyanúsított=elkövető kihagyott azonosítások számának %-a. A kísérletsorozatban a pozitív ráció 13,6 volt, míg a negatív ráció essetén a százalékok: 50 és 20. Megközelítőleg minden 13-14. pozitív azonosítás volt téves, és minden 2-3. negatív jelzéskor tévedett a kutya az adott kísérletben a kutya.
Ezek alapján megállapították, hogy sokkal nagyobb a megbízhatósága a pozitív azonosítási eredményeknek, mint a negatívoknak.628 Fontos hangsúlyozni, ahogy Schoon is tette disszertációjában, hogy a hibaszázalék nagyban függ a módszertől, és számos tényező befolyásolja az eredményeket (például szagrögzítés módja).
Egy másik kutatásban Brisbin és Austid azt vizsgálták, hogy a kutyák képesek-e megkülönböztetni az emberi szagminták közül azokat, amelyek a kutyavezetőtől, illetve más személyektől származtak, valamint befolyásolja-e az eredményeket a szagrögzítés helye, azaz, hogy milyen testfelületről származnak. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kutyavezető és más személy szagának megkülönböztetése egyszerű feladatnak bizonyult azokban az esetekben, ha a szagrögzítés a kézről történt. A könyökhajlatból vett kutyavezetőtől származó minta azonosítása már nehezebben ment. A kutatók szerint ennek két oka is lehet: az egyik, hogy nincs az egyénre jellemző állandó szag, amely a test minden egyes területén azonos lenne, a másik, hogy a jelenlegi kiképzési módszerek nem alkalmasak szerintük arra, hogy a kézről történő szagminták azonosításától eltérjenek.629
Alexander 2008-as, Egyesült Államokban történő felmérésének célja az volt, hogy egy kérdőíves rendszer alapján választ kapjon arra, hogy a kiképzési körülmények, módszerek mennyire befolyásolják a kereső-, mentőkutyák sikerességét, munkavégzésük hatékonyságát. A 177 válaszadó közül 72%-uk használt pozitív megerősítési formát (jutalomalapú) a nemzeti vizsgával rendelkező kutyáknál, valamint a női kutyavezetők szívesebben alkalmazzák a fenti módszert. A válaszadók 55%-a részesítette előnyben a kutyák 6 hónapos korát megelőzően elkezdett fegyelmező, engedelmességi és agility (ügyességi) gyakorlatok tanítását. A tréningre fordított idő nagyban befolyásolta a kutyák munkavégzést, azonban a kutyavezetők korábbi kiképző tapasztalata nem változtatott az eredményeken jelentősen, derült ki a felmérésből.630
A fenti leírásból is láthatjuk, hogy a kiképzés megkezdése már a kutya fiatal korától fontos, azonban csakis kellő odafigyeléssel és a fokozatosság betartásával lehet elérni jó eredményeket, fenntartva ezáltal hosszú távon a motivációt. A kutyavezetői tapasztalatra vonatkozó adatok pedig igazolják, hogy az eredményesség nagyban a kutya képességein múlik, és a megalapozott képzés ehhez csak hozzájárul.
626 Settle, R. H.–Sommerville, B. A.–McCormick, J.–Broom, D. M.: Human scent matching using specially trained dogs.
Animal Behavior, 1994, 48, 1443-1448.
627 Egy diagnosztikus teszt hatékonyság mérésére szolgál.
628 Schoon, A.: The performance of dogs in identifying humans by scent. Thesis University of Leiden, Leiden 1997. 116-117.
629 Brisbin, Jr. I. L.–Austed, S. N.: Testing the individual odour theory of canine olfaction. Animal Behavior, 1991 (42), 63-69.
630 Alexander, M. B. et al.: Obedience training effects on search dog performance. Appl.Anim.Behav.Sci. Volume 132, Issues 3–4, July 2011, 152-159 (2011)
520
A kutyák kiváló szaglóképességét már korán megfigyelték, így több kutatást is végeztek annak tisztázására, hogy képesek-e megkülönböztetni az ikrek (monozigóta, heterózigóta) szagmintáit. Egy cseh vizsgálatba 10 szagazonosító kutyát vontak be. A két monozigóta (egypetéjű iker) páros életkora 5 és 7, míg a heterozigóta párosok 8 és 13 évesek voltak. A szagmintákat textíllel rögzítették, majd egy üvegben konzerválták azokat. Minden egyes sorolásnál képesek voltak a kutyák megkülönböztetni az ikerpárosok mintáit egymástól, függetlenül attól, hogy azok mono- vagy heterozigótáktól származtak-e. A kutatással igazolták, hogy a kutyák képesek még az egy környezetben, ugyanazon táplálkozási szokással és azonos életkorral rendelkező testvéreket is megkülönböztetni egymástól.631
Végezetül álljanak itt összehasonlításképen azonosítási eljárásokról készült megbízhatósági tesztek.
29. számú ábra: Daktiloszkópia vizsgálat eredményei 487 résztvevő alapján632
Eljárás Hibaszázalék
Harapásnyomok 64%
Hang 63%
Kézírás 40%
Hajszál 35%
Ujjnyom 0,6-7%
DNS 0,2-1,2/
29. számú táblázat: Azonosítási eljárások és hibaszázalékaik633
Schoon eredményeit összevetve más eljárások diagnosztikus rációival (például vérnyom, dokumentumok, hajszálak vizsgálata 10,0-29,4%), megállapítható, hogy a szagazonosításnak is van helye a büntetőeljárásban az általa elvégzett kísérlet alapján.634 A fenti ábrák (képek) jól szemléltetik, hogy mennyi hibalehetőség van egy azonosítás elvégzésekor (lásd DNS-vizsgálat), és hogy az eltérő eredmények oka az egyén képességeiben is rejlik (24. számú ábra).
Fontos figyelembe venni, ahogy a fenti kutatások bemutatásakor is érzékelhetjük, hogy számos tényező befolyásolhatja a kutya azonosítási, keresési tevékenységét. Változhat a környezet, a
631 Pinc L.–Bartos, L–Reslova,´A.–Kotrba, R.: Dogs Discriminate Identical Twins. 2011. PLoS ONE 6(6): e20704.
doi:10.1371/journal.pone.0020704
632 Latent Print Examination test No. 16-517/518. Summary Report.
http://www.ctsforensics.com/assets/news/3617_Web.pdf (letöltés ideje: 2017. 06. 29.)
633 Koehler, J. J.: Error rates in Forensic Sciences. 2009, April 3. http://lst.law.asu.edu/FS09/pdfs/Koehler4_3.pdf (letöltés ideje: 2017. 06. 28.)
634 Schoon, A.: The performance of dogs in identifying humans by scent. Thesis University of Leiden, Leiden 1997. 117.
521
kutyavezető magatartása, az adott napi kondíció is. Azonban fontos kiemelni, hogy nem csak az a kérdés, hogy a kutyák képesek-e az embereket megkülönböztetni szaguk alapján, hanem, hogy mi az a módszer, amely során a legkiválóbb eredményeket érhetjük el és hasznosíthatjuk azt a bűnüldözés érdekeit figyelembe véve. Az eddigi kutatások eredményeit célszerű lenne figyelembe venni, hazai környezetben is tesztelni és azt követően a gyakorlatba átültetni az eredményeket.