Az ember fizikai – biológiai adottságainak figyelembevétele 1. A nyereg

Az ergonómia viszonylag fiatal tudomány, de elıdeink már évszázadokkal ezelıtt felismerték a szerszám, az ember és a hatékony munkavégzés vagy feladatmegoldás közötti kapcsolatot. Az ember nem mindig ült olyan sokat, mint napjainkban. Elıdeink fennmaradásuk érdekében sokat mozogtak, és keveset ülve pihentek. Az emberi civilizáció során kialakult az embert a munkahelyhez kötı ülımunka, az ember testfelépítése viszont alapvetıen nem változott. Az ember

számára a járás a legtermészetesebb mozgás- ill. tartásforma, a hosszan tartó ülés fárasztó és egészségtelen.

Ülés közben a test a térdnél és derékban megtörik, ezért a szívnek nagyobb teljesítményt kell nyújtani, hogy a vérkeringés kielégítı legyen. Mozgás közben a periodikusan megfeszülı és elernyedı izmok segítik a vér áramlását. Az elégtelen vérkeringés a hosszan tartó ülés egyik következménye.

a) b)

3.7. ábra. a) Mongol nyereg és b) angol nyereg

Az ülés nem a csontváz munkája, hanem a mozgató és tartó izmok összehangolt tevékenysége. A gerincoszlop megfelelı helyzetben tartása a has- és a hátizmok kiegyensúlyozott munkájának eredménye. A rossz testhelyzet a C alakú gerinccel azonosítható. A jó szék vagy más ülıalkalmatosság lehetıvé teszi a helyes testhelyzet kialakulását és a tartós ülımunkát. A lovasok által használt nyereg formája évezredek tapasztalatát foglalja magába, és példa a jó ülés kialakítására.

A nyereg lóra vagy más hátas állat hátára erısített eszköz, az ülést biztossá és kényelmessé teszi. A nyereg készítésénél, alakja meghatározásánál arra is tekintettel kell lenni, hogy a lónak olyan részére helyezzék a nyereget és a rajta ülı lovast, amely alkatánál fogva teherviselésre alkalmas. A nyerget nem a hátgerincre, hanem az oldalbordákra kell helyezni, amelyek boltozott dongaszerő alakjuknál és a rajtuk lévı izomzatnál fogva erre alkalmasak, amint a 3.7.a) ábrán látható mongol nyereg és a .3.7.b) ábrán látható angol nyereg mutatja.

A nyereg készítıi tudták és tudják, hogy a lovas egy összetett rendszer része, nemcsak az ember és az ülıalkalmatosság kialakítására, hanem a környezetre, a lovast és a nyerget hordó lóra, annak munkavégzı képességére is tekintettel kell lenni.

3.11.2. A balta

Az ember egyik ısi feladata a favágás, a hatékony és biztonságos munkavégzés kelléke a jó balta. A jó balta megfelelı hosszúságú nyéllel, a kéz méretének megfelelı, jó fogást és egyenletes terheléseloszlást biztosító markolattal, kellıen nagy tömegő fejjel és jó behatolást lehetıvé tevı éllel rendelkezik.

3.8. ábra. Kentucky balta

A Kentucky-baltát könnyő behatolást biztosító fej, nagy erı kifejtésére alkalmas tömeg, és a csapások irányához viszonyítva hajlított nyél jellemezi. Alkotói felismertek egy fontos szerszám-szerkesztı szabályt; ne a kéz hajoljon, hanem a szerszámnyél.

3.11.3. Az ismétlıfegyver

Az Amerikai Egyesült Államok nagy hatású találmányai közül kiemelkedik Samuel Colt (1814-1862) 1832-ben szabadalmaztatott ismétlıfegyvere. Ez volt az elsı nagysorozatban gyártott ismétlıpisztoly, szabványos, cserélhetı alkatrészekkel.

3.9. ábra. Colt. Colt Firearms Co., Hartford, Conn., 1895

A hatékony és puritán forgótáras pisztoly formáját nem befolyásolták társadalmi elvárások, kialakítása a kéziszerszámoknál kialakult gyakorlatot követte.

• Tömör, dísztelen forma, könnyen áttekinthetı szerkezet,

• kézhez simuló, biztos fogást biztosító markolat,

• a kéz és az ujjak méreteinek megfelelı mérető kezelıelemek,

• egyszerő, természetes mozdulatokat igénylı használat jellemzi.

3.10. ábra. Leica fényképezıgép, 1925

3.11.4. A Leica fényképezıgép

Oskar Barnack (1879-1936 a fotózás történetében meghatározó találmányát, a keskenyfilmre fényképezı, távolságkeresıs, nagy fényerejő (Elmar 3,5/50) és cserélhetı objektíves gépet a Leitz cég úgy reklámozta, hogy abszolút megbízható, kiváló minıségő kamera.

• Jellegzetes aszimmetrikus formája a kezelıelemek ergonomikus elhelyezésének következménye. A karok és a billentyők helyét az ujjak helyzete és a velük végezhetı természetes mozdulatok határozták meg.

A fényképezıgépet a részletek gondos kialakítása és hővös-fémes csillogás jellemzi.

3.11. ábra. Raleigh-kerékpár, Raleigh-Cycle Co.

Nottingham, 1905

3.11.5. A kerékpár

A kerékpár formájának, méreteinek és az állíthatóság meghatározásánál a férfiak és nık ruházatára, a korra, az erınlétre, a magasságra, a kényelemre, a teljesítményre, a légellenállásra, és a hatásfokra kell tekintettel lenni. A követelmények eltérı mértékő figyelembevétele más-más váz, kerék, és kerékpár kialakítást eredményez.

A 3.11.ábrán látható Raleigh-kerékpár klasszikus trapézvázas „férfi gép” a puritán angol hagyományokat követi. A kerékpár szépsége a forma egyszerőségében és tisztaságában rejlik. A kerékpár formáját a nyeregben közel egyenes testtartásban ülı, pedálokra ható, és kormányt markoló férfi alakja határozza meg. A kerékpár használatának elsajátítása, megismerése

„gyerekjáték”, a formát a használat határozza meg. A kerékpár az információt formává alakító funkció orientált dizájn példája.

3.12. ábra. Városi kerékpár

A városi kerékpár, 3.12. ábra. A szabadidı kerékpárok tervezése során a kellemes közérzet, a kényelem, a sérülések elkerülése, és a ruha megóvása a követelmény. A városi vagy szabadidı kerékpárok kialakítása lehetıvé teszi a kényelmes és felegyenesedett testtartást, nadrágot viselı férfiak és a szoknyát viselı nık egyaránt használhatják. A férfiak nadrágját és a nık szoknyáját a szennyezıdéstıl lánctakaró védi. Az ülés és a kormány néhány cm-es magasságállítást tesz lehetıvé.

3.12. Versenykerékpár

A versenykerékpár. A versenykerékpárosok elıredılı testtartása kisebb légellenállást, nagyobb teljesítményt és magasabb hatásfokot eredményez. A versenykerékpárok kialakításakor a nagy sebesség és a tartósan jó hatásfok követelményt konvertáljuk formává.

Állítható és összecsukható kerékpár. A kerékpár lényege, hogy a kormány és az ülés magassága egyszerő mozdulatokkal és kis erıkifejtéssel széles határok között állítható, férfiak és nadrágot viselı nık, felnıttek és gyermekek egyaránt használhatják. Tömege viszonylag kicsi, összecsukott állapotban gépkocsi csomagtartójába helyezhetı, nincsenek kiálló, az összehajtást akadályozó és a csomagtartó sérülését okozó részei. Az összecsukható kerékpár szabadidı kerékpár, a kerékpáros teljesítménye alacsony. A gördülı ellenállás mérséklésére a kevésbé kényelmes kis kerékátmérıt a nagyobb guminyomás kompenzálja.

3.13. Állítható, összecsukható kerékpár

3.14. Írógép billentyőzete

3.11.6. Az írógép billentyőzete

Az írógép és a számítógép billentyőzetérıl mindenki úgy véli, hogy a betők kiosztását a gépíró teljesítménye és az ujjak kímélése határozta meg. Írógépet elıször nem látók részére tíz ujjas használatra készítettek, csak késıbb alakították át a látók igényeinek megfelelıen. Az írógépek megalkotói kezdetben arra gondoltak, hogy a látók a billentyőzetet két ujjal fogják használni, amit

„felváltott” a tíz ujjas, a két ujjasnál sokkal gyorsabb használat. A tíz ujjal ütött billentyők és karok a kezdetleges gépeken könnyen összeakadtak, ezért a szavakban elıforduló betők gyakoriságából és egymás mellettiségébıl kiindulva olyan betőkiosztást alakítottak ki, és ez a betőkiosztás vált a mai napig általánosan elfogadottá, ami csökkentette a billentyők és karok összeakadását. Az írógép billentyőzete a munkavégzést segítı kialakítás negatív példája.