A középkori búcsúk egyik különleges fajtája a jámbor cselekedet végzéséért szerezhető búcsú, melyet mindenféle pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül lehetett elnyerni. Nem
419 DF 291 841. Eredetije: ASV Reg. Vat. vol. 139. fol. 283r.; ZsO II/2. 407. (7866.)
420 ASV Reg. Vat. vol. 374. fol. 227r. Regesztája: Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. i. m. II. 158. (531.) Johannis Andrea Militis de Dominis (de Arbo) 1432-1442-ig volt zenggi püspök. Eubel, C.: Hierarchia Catholica i. m. II. 237.
421 DF 288 636. Eredetije: ASV Reg. Lat. vol. 157. fol. 196v-197r. Regesztája: ZsO III. 263. (954.) Benedek (Mihály fia) 1410-1438-ig volt a székesfehérvári Szűz Mária társaskáptalan prépostja. C. Tóth Norbert: A székes- és társaskáptalanok prépostjainak archontológiája 1387-1437. Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 4. Budapest 2013. 42.
422 Bossányi Á.: Regesta Supplicationum. i. m. I. 196. (CCCXCIX.) Kiadása: Theiner, A.: Vetera monumenta historica i. m. I. 770. (MCLXV.) Bossányi Á.: Regesta Supplicationum. i. m. II. 274. (XXVII.) és 447-448.
(CDXVI.)
423 Mon. Vat. Hun. I/4. 177. (CCXXVI.) Regesztája: ZsO II/1. 23. (132.) Csáki Miklós 1394-1402-ig volt temesi ispán, egyúttal temesvári várnagy, bihari, krassói, csanádi, kevei, zarándi, békési és csongrádi ispán volt, 1402-től pedig erdélyi vajda. Engel P.: Magyarország világi archontológiája. i. m. Erdélyi vajda.
98 sok erre vonatkozó hazai adat található, de arra mindenképpen elegendő, hogy meglétük biztosan állítható legyen. Ezek elsősorban olyan kiváltságok, melyeket bizonyos imák elmondásáért lehetett elnyerni, ahogy a korábban már említett Úr angyala imádságért, valamelyik király javáért, a Rózsafüzérért, vagy a zsolozsmáért.424 Ezek esetében a pápák a szokásos húsz, negyven vagy száznapi vezeklés-elengedést adományozták a híveknek. A magyar kódexekben található imádságokhoz azonban olykor irreálisan nagy elengedések társulnak. A könyvnyomtatás megjelenésével elterjedő imádságok híres 15. század végi, 16.
század eleji kódexekben találhatóak, mint például a Peer, Thewrewk, Gömöry, Pozsonyi és Lobkowitz kódex. A mintegy harminc imádság általában Jézushoz, olykor Máriához szól, s általuk elsősorban irgalomért, bűnbocsánatért vagy a rossztól való szabadulásért könyörögnek.
Az adott ima elmondásáért egy-két háromszáz vagy száz napos búcsútól eltekintve általában ezer év, több ezer év vagy a teljes vezeklés elengedését ígérik. Sokszor valamelyik pápára hivatkoznak a búcsú eredetét illetően, ám származásukat nehéz – sőt, szinte lehetetlen – okleveles adattal bizonyítani, éppen ezért igen kétséges, hogy valóban adott-e akármelyik egyházfő ilyen mértékű kiváltságot.
A rendelkezésre álló imákért adott vezeklésenyhítések mennyisége igen színes képet mutat. Közöttük mindössze egy száz napos elengedés van, mely tulajdonképpen két rövid magyar és latin fohász Máriához, s melynek búcsúja állítólag valamelyik Bonifác pápától származik.425 Ezen kívül két háromszáz nap elengedést ígérő ima van: az egyikben a hívő szintén Mária közbenjárása, a másikban Jézus Krisztus minden egyes testrészének szenvedése által könyörög bűnbocsánatért.426 Ezeken kívül ezer, de leginkább több ezer éves búcsúk szerepelnek az imák bevezetésében. Legtöbbet, nyolcvanezer év elengedést, állítólag azért a pápai kápolnából származó fohászért lehetett szerezni, mely Jézus Máriának való megjelenését idézi, s a Szentlélek hét ajándékáért könyörög.427 Arra is van példa, hogy egy imánál különválasztották, mennyi elengedés jár a halálos és mennyi a bocsánatos bűnök után járó vezeklésből: a Tewrewk kódexben olvasható egyik imádság elmondásáért állítólag XII. János pápa a halálos bűnök vezekléséből húszezer, a bocsánatosokéból harmincezer napnyi enyhítést
424 Ld. a „Több napos és több éves búcsúk” című fejezetet.
425 Pozsonyi codex. In: Festetics codex - Pozsonyi codex - Keszthelyi codex - Miskolczi töredék. Budenz József – Szarvas Gábor – Szilády Áron. Közzéteszi: Volf György. In: Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok. XIII. Budapest 1885. 123.
426 Tewrewk codex. In: Weszprémi codex - Peer codex - Winkler codex - Sándor codex - Gyöngyösi codex - Thewrewk codex - Kriza codex - Bod codex. Budenz József – Szarvas Gábor – Szilády Áron. Közzéteszi: Volf György. In: Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok. II. Budapest 1874. 335. és 288.
427 Lobkowitz codex. In: Lobkowitz codex - Batthyányi codex - Czech codex. Budenz József – Szarvas Gábor – Szilády Áron. Közzéteszi: Volf György. In: Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok. XIV.
Budapest 1890. 120.
99 engedélyezett.428 A konkrét számokon kívül két olyan ima is található a kódexekben, melynek elmondásáért a legnagyobb elengedést, azaz teljes búcsút lehetett nyerni: mindkettő a Pozsonyi kódexben található, az egyik Szűz Máriáról tulajdonképpen egy litánia, a másik Jézustól a pokoltól való megmenekülést kéri. Mindkét ima végén latin imádság is található, és az egyik teljes búcsúját állítólag VIII. Ince pápa adta, a másikét valamelyik Bonifác pápa.429 A vezeklés egészének elengedésén túl olyan fohász is található, melynek elmondásával annyi napi búcsút lehetett szerezni, mint Krisztus sebei.430 Az imát állítólag valamelyik Benedek pápa írta, és búcsúját is ő adta. Jézus sebeinek száma elterjedt nézet szerint 6666 volt, ám másféle mennyiséggel is lehet találkozni, így e búcsú pontos mennyiségét nehéz meghatározni.431 E szokatlan mennyiség-meghatározás erősen népies jellege Krisztus szent sebeinek mély tiszteletét fejezi ki, s mutatja, hogy ezek az imádságok nem feltétlenül az egyház búcsúkról szóló hivatalos tanítását és álláspontját követték. Hasonló mondható el arról a Jézus életéről és szenvedéséről szóló fohászról is, melyhez a nyomtatásban azt írták, hogy „érdeme vélhetetlen és búcsúja mérhetetlen”.432
A magyar kódexekben található búcsús imák több mint felénél olvasható, hogy a búcsút melyik pápa adta. Közülük csak néhány említi, hogy az adott néven hányadik egyházfőről van szó. Robert Swanson angliai búcsús imákat vizsgáló tanulmányában azt írja, hogy a helyi könyvekben ezeket különleges tekintélyük miatt leginkább XXII. János és IV. Sixtus pápa nevével kötötték össze.433 A Lobkowitz kódexben olvasható egy ima a szenvedő Megváltóhoz, melynek búcsúját állítólag III. János adta. Tekintetbe véve, hogy III. János 561 és 574 között volt az egyház élén, ez kevéssé valószínű, hiszen ekkor még nem adományoztak búcsúkat.
Mindenesetre elterjedt volt ez a nézet, ugyanis német nyelvterületen és Angliában is feltűnik az ima, sőt, ott azt is tudni vélik, hogy III. János az angol király kérésére adta. Magyarországon és német területeken egyezés mutatkozik az elengedés nagyságát illetően, ugyanis 6666 napot írnak, Angliában pedig azt, hogy annyi búcsú jár elmondásáért amennyi sebe volt Krisztusnak, vagyis ha nem is számszerűen, de ugyanazt írják mindhárom helyen. Ugyanilyen egyetértés mutatkozik abban, hogy ezért az imáért 1473-ban IV. Sixtus pápa teljes búcsút adott. Paulus azt
428 Tewrewk codex. i. m. 324.
429 Pozsonyi codex. i. m. 121-122.
430 Tewrewk codex. i. m. 325.
431 Paulus, N.: Geschichte des Ablasses. i. m. 296. Ugyanilyen homályos megfogalmazás található számos külföldi ima esetében, melyekért annyi búcsút lehetett nyerni, amennyi halott van a temetőben, (Swanson, R. N.: Praying for pardon i. m. 223-224. és Paulus, N.: Geschichte des Ablasses. i. m. 300.) vagy amennyi kavics van a tengerben, vagy amennyi fűszál nő a földön, (Swanson, R. N.: Praying for pardon i. m. 220) vagy amennyi esőcsepp esik egy nap (Paulus, N.: Geschichte des Ablasses. i. m. 300).
432 Tewrewk codex. i. m. 319.
433 Swanson, R. N.: Praying for pardon i. m. 226.
100 is említi, hogy az imádság feltűnik III. Gergely, XI. Benedek vagy XII. Benedek kiváltságával is, ami szintén azt mutatja, hogy egy-egy búcsút igen esetlegesen tulajdonítottak valamelyik pápának. Ezt tanúsítja az „Uram Jézus Krisztus, ki ez dicsőséges szent testet…” kezdetű misén mondandó fohász búcsúja is, melyet hol VI. Bonifác pápa, hol XXII. János pápa, hol VI. Ince pápa adományozásának tekintettek.434 E búcsús ima másik érdekessége, hogy ha a pápák esetében nem is, abban viszont egyetértés volt, hogy Fülöp francia király kérésére adta az egyház valamelyik vezetője, ami csak akkor lehetséges, ha V. vagy VI. Fülöpről van szó, akiknek királysága XXII. János pápaságának idejére esett. Egyházi és világi tekintélyeket tehát előszeretettel említettek meg a fohászok esetében, hogy ezzel támasszák alá a búcsúk hitelességét és az ima jelentőségét.
Nem csupán abban van olykor jelentős eltérés, hogy egy imáért melyik pápa adományozta a búcsút, hanem abban is, hogy mennyi elengedést adott, sőt ebben, ha lehet, még több eltérés mutatkozik. Négy hazai kódexben is megtalálható az a búcsús ima, mely Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg, s hét könyörgésben kér irgalmat Krisztustól.
A Peer kódex 24 000 év búcsút ígér, ezzel szemben a Pozsonyi kódex 32 000-et, ha az fohászt Krisztus feszülete előtt térden állva mondják el, s azt állítja, hogy IV. Ince pápa megerősítette ezt a búcsút.435 A Thewrewk kódexben az olvasható, hogy aki ezt a hét imádságot térden állva a kereszt előtt elmondja, 28 000 év és 36 nap búcsút nyer, melyet Szent Gergely, Calixtus és Sixtus pápa adott.436 A legtöbb információ a Lobkowitz kódexben található erről a könyörgésről, ugyanis történetét is elmondja: Szent Gergely pápa misét mondott, miközben megjelent neki Jézus Krisztus kínszenvedésének titkában, s ennek ihletésére a pápa megírta az imát.437 Ebből a kódexből az is megtudható, hogy aki halálos bűnben bűnbánatot tanúsítva térden állva hét Miatyánkkal és hét Üdvözléggyel imádkozza el, az 23 000 év búcsút nyer.
Továbbá a hét könyörgés kiegészül egy nyolcadikkal is, melyet szintén valamelyik szent pápa szerzett, s hozzá további búcsúkat adott, valamint a harmadik könyörgés után az olvasható, hogy pénteken az elengedés megkettőződik. A kódex szerint összesen tíz egyházfő 70 000 év búcsút adott az imádságokért. Ugyanez a fohász német nyelvterületen is ismert volt, ám itt sem volt szigorú egyezés a búcsú mennyiségét illetően, ugyanis hol 500 év, hol 28 000 évnyi
434 Swanson, R. N.: Praying for pardon i. m. 223. és 226. Paulus, N.: Geschichte des Ablasses. i. m. 296-297.
Lobkowitz codex. i. m. 117.
435 Peer codex. In: Weszprémi codex - Peer codex - Winkler codex - Sándor codex - Gyöngyösi codex - Thewrewk codex - Kriza codex - Bod codex. Budenz József – Szarvas Gábor – Szilády Áron. Közzéteszi: Volf György. In:
Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok. II. Budapest 1874. 76. Pozsonyi codex. i. m. 113.
436 Tewrewk codex. i. m. 323.
437 Lobkowitz codex. i. m. 81.
101 vezeklés elengedését írták hozzá.438 Hasonló mondható el arról a rövidebb könyörgésről, mely a Szentlélek hét ajándékát kéri, s a Lobkowitz kódex szerint a pápai kápolnából származik, és 80 000 év búcsút lehet érte kapni, ám a Thewrewk kódex szerint csupán 24 000-et. Német nyelvterületen szintén feltűnik ez a könyörgés 80000 év búcsúval.439 A híres „Krisztus lelke szentelj meg engem” fohászért, melyet Úrfelmutatáskor kellett mondani, bizonyos német kódexekben 3000 és 4000 nap búcsút ígértek, olykor 3000 napot a bocsánatos, 20 000 napot a halálos bűnökért, angol kódexekben 3000 év vagy nap, illetve 30 000 év is szerepel, melyből 10 000 a halálos, 20 000 a bocsánatos bűnök után járt. Hazánkban a Lobkowitz kódexben tűnik fel az ima, de búcsú nélkül.440 Ezek és hasonló adatok szintén azt mutatják, hogy e fohászok búcsúja nélkülözi a valós alapot, és inkább kitalációnak kell tekinteni azokat, mint hiteles, pápák által ténylegesen adott kiváltságoknak.
Olykor egyezés is található a búcsúk mennyiségét illetően különböző kódexekben, ám sok esetben teljesen téves teológiai tanítást tartalmaznak. A Gömöry és a Thewrewk kódex is említ egy litániát, mely Jézus fejéről, szájáról, kezeiről, lábairól és szívéről szól, s azt írják a kódexek, hogy IV. Sixtus pápa Fernaldus nevű királynak küldte, azzal, hogy aki naponta egyszer elimádkozza az Üdvözítő feszületének képe előtt, az kétszer 40 000 év búcsút nyer. 441 Az pedig, aki pénteken mondja, kétszer annyi búcsút szerezhet, nagypénteken pedig az ima elmondásával bárki elnyerheti bűnei bocsánatát, illetve egy lelket kiszabadíthat a tisztítótűzből.
Nem csupán ennek a búcsús imának a kapcsán, hanem más fohászoknál is olvasható olyan megjegyzés, mely teológiailag nem állja meg a helyét. A Peer kódex egyik imájának elmondásához azt ígérik, hogy aki elmondja, „kétség nélkül a mennyországba megy”.442 A Teleki kódex egyik imádságának elmondásával pedig, melyet állítólag Erzsébet spanyol királyné kapott VIII. Ince pápától, minden bűntől való feloldozást lehetett nyerni.443
Nyilvánvaló tehát, hogy nem a pápák adományozták az imádságokért járó hatalmas búcsúkat. Hiszen semmi sem indokolja vagy bizonyítja, hogy egyes esetekben ilyen mértékben átlépték volna a hagyományos búcsúadási korlátozásokat, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az okleveles forrással igazolható búcsúk esetében kivétel nélkül alkalmazkodtak az előírásokhoz és a kiváltságok szokásos mennyiségéhez. Olyan imák sora is található a
438 Paulus, N.: Geschichte des Ablasses. i. m. 295.
439 Lobkowitz codex. i. m. 120. Tewrewk codex. i. m. 324. Paulus, N.: Geschichte des Ablasses. i. m. 297.
440 Uo. 296. Swanson, R. N.: Praying for pardon i. m. 223. Lobkowitz codex. i. m. 84.
441 Gömöry codex 305. Tewrewk codex. i. m. 350.
442 Peer codex. i. m. 85.
443 Teleki codex. 398. In: Döbrentei codex - Teleki codex. Közzé teszi: Volf György. In: Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok. XXII. Budapest 1884.
102 Lobkowitz kódexben, melyekhez azt a megjegyzést fűzték, hogy „egynek sem írták meg búcsúját, mert az ájtatos mind megolvassa, ha akarand üdvözülni”.444 E megjegyzés azt mutatja, hogy többnyire nem a búcsúért mondták az imákat, hanem eleve elimádkozták őket, a hozzá való búcsú pedig csupán ráadás volt. Ennek ellenére nem egyszer felhasználták arra a búcsúkat, hogy egy-egy ima elterjedését segítsék, vagy a nyomtatott könyvek népszerűségét növeljék.445 Ugyanígy elmondható, hogy a hívek törekedtek vezeklésük minél nagyobb mérséklésére, s nem kérdőjelezték meg azok hitelességét, ugyanakkor látogatták a búcsúszerzésre kijelölt templomokat is, hiszen sosem tudhatták, mennyi jóvátételt kell pontosan megváltaniuk.
A búcsús imákért járó hatalmas vezeklésenyhítések tehát nem tekinthetők hiteles kiváltságoknak, mégis elterjedtek a középkor és a kora újkor folyamán. Eredetüket nehéz megtalálni, nem kizárt, hogy egy-egy valódi búcsú ténylegesen köthető valamely imához, ám az idők folyamán a napokból évek, vagy több ezer évek lettek. Elterjedésüket a könyvnyomtatás megjelenése és térhódítása is nagymértékben segítette, amint azt is, hogy olykor mérhetetlen számú búcsút ígértek egy-egy ima elmondásáért, hiszen maguk a nyomtatók és kiadók is így akarták műveik eladását elősegíteni.446 Azt azonban mindenképpen mutatják ezek az imák, hogy az egyszerű nép úgy tudta, nem kell feltétlenül erejét meghaladó pénzbeli adományt tennie kötelező vezeklésének enyhítéséért. Ezáltal a búcsús imák létükkel cáfolják meg azokat a nézeteket, melyek a búcsúkat csupán a visszaélések és a szegények kizsákmányolása eszközeiként értelmezik.