Je душе t. Töhh számnev összeköttetvén csak az u tolsó veszi fel a’ ragokat: ezer nyolcz száz negyven (ed ik-hen).
1. A’ sarkszámok a’ küzünséges szalnlálásra
használtatnak: egy, kettó’, három , négy sth más szor társnév‘l’íl állnak ’s az ige egyes számban all velük a’ mondathan; р. 0. három házat чей, ökrüt pedig hatot; két так az oskoláhól kicsapatott
1. J egy z e t. Az egg-nek töbhféle használatai vannak:
a) elôfordul mint számnév; p. o. еду krajczárom sin csen; h) mint hatfírozallan articulus (3. §.2.jegyz.), c) mint nyomositó, p. o. becsületes egy ember; N. derek egy Щи
(l. a’ 6. §. 2. sz. alatti Едут. is). '
2. Jeg yzet. A’ kettó' csak fônév után haszna'ltatik,
közösnek tartatik , hö v. nagy volta a’ sok közt egy tárgy nak, melly a’ töbhi kiizôl kiáll = exstat, heraussteht, ki válólag tulajdoníttatik. "б. а’ lat. egregius, eximius, ’s a’
lsuperlativus szók eredeti jelentését.
"') Utánok a’visszamutató névmások többesbe tétetnek; p. o. Ы:
diákot az oskoláhól kicsaptak, kil“ ан megérdemlik, Nyug tatvány száz aranyró‘l, mellyel'et felvettem sth.
8. §. A’ s'fÁMNÉvnóL. 173 elötte mindig ‚де‘! alakban fordul elö; р. 0. két arnnyon két róf posztót vettem; hányat ütött az óra? kettöt.
2. A’ rendeló’ számok is a’ fent adott szabályt küvetik. Hónapek nevei mellett vagy elôttök társnevl’íl állnak (harmadik october, tizedik ma jus) vagy utánuk birtekviszenyban (per metony miam, pars pro toto); р. o. october harmadika, ma
jllS ötüdikéll.~1. Jegyzet. Az ik végzet rendelö számoknál is, mint egyebütt kimnlató (demonstraliv) erejü, ’s e1. külön böztete’s'l'il szelga'l a’ rendelö és esztó számok Кбит. Eb hen példáúl: „зайдя része a’ könyvnek, kimutattatik a’
rész, melly a’- kilenczedikre következìk; ez pedig: им része а’ könyvnek, a’ tiz egyenlö részre osztett könyvnek akarmellyìk részét jelenti. Egyébaránt, иду látszik, e' pentes kifejezés nem felette régi a’ nyelvben. „Tz'ze/L egg/ed kinja pokolnak“ mondntik Guary Miklós ur kéziratában. (l.
Tnd. Gyiijt. 1835.martiusi köt. 103. lap.) „Birván a1. idó hen a’romai pa'pasa'got harmadAlexanderpápa“ mondatik
sz. Demenkos élete'ben 1517-1161. „Ötò‘d esztendöben a’ 116
nak Леди! nnpja’n.“ A’ Bécsi m. Cedexben. Baruch 1 , 1.Ma is elmarad e’ szókna'l: nap, rés'l., fél, e'vi , nmgával, fl'i; p.e. harlnad évì, negyedfú', hated, többed, sokad ma gával.
2. Jegyz et. Mint más nyelvekben (lat. primns, se cnndus, ne'ln. erster, е, s, fr. premier) mie'nkben is eltér Hz elxó' és másodz'k а’ rendszámek közönséges szabályától.
A’ zabälyszerl’i egyedz'k , laettó'dz'k csak n’ tizesek, виб znsok, ezresek sora'ban használtatik; p. o. tìzenegyedik,
kettödìk sib.
3. A’ sokszerezó számok (egyféle, kétrétú',
—— l'ét = plica, duplex = duarum plicarum ---- tizes, ezeres) szinte a’ kijelelt szabály szerint
használtatnak.
174 l. szAxAsz. A’ ßEszÈnaÉszßK szóxö’rízsl sAJÃTsÁGAI.
4. Az osztás számok által nyelvünkben kü-~
lünfélekép fejeztetik ki: a)sarkszámok kettôzt'eté sêvel; p. 0. négy négy garast диете]: egy napra
а’ munkásoknak; vagy határozó Végzetlî számnév vel: ketten ketten (vü. heber: schenaim schenaim
= je lzwey und zwey) mennek a’ diákok, hár
man hárman a’ vitézek. Ь) а’ f él szócskával а‘ felek és nemek felosztására; p. 0. harmad fél (342), negyedf'él (4 - Ы font hust ‘тетей ebédre.
Jegyzel. А’ másfe'l eltér a’ közönse'ges szabálytól;
nem mondatìk.: másodfe'l, sem laeltedfe’l. Y
с) А’ rész fônévvel, а’ töredékek jelelésé re; p. о. három rôf posztót vettem , ’s két harmad részt (részét еду rófnek) v. két harmadot (kiha gyatván а’ rész); d) а’ kint-tel; p. о. hármankint,
négyenkint jó’nek.
1. Jegyze t. Mär megjegyzök, hogy a’ sza'mnevek nek többes sza'muk nincs, ’s av. igét magok után egyes sza'mba kivánják tétetni (6. ё. 2. sa); itt még megjegyezzük, hogy a’ so' só’ végzetü rendelô маты; tétetnek többesbe:
elsök , utólsók stb, éshogy a’ határozó végzetü számnevek uta'n többesbe létetik az ige, vagy praedìcatum; р. о. ha tan laknak e' házban; három ezeren estek el az íitközet ben. E’ szabälyt követìk a’ biznnytalan vagy határozatlan szämot jelentö nevek is (sok, több ‚ hány, néhány, vala ha’ny, kevés, anynyi, szämos, lnennyi sib); р. o, sokan mondják, kevesen hiszik; hzínyan estek el? mennyen (v.
mennyien) vagytok? elegen, sokan, többen vagyunk.
2. Jegy z et, Mîdön а’ szám csak felületesen (ubiter
== circiter, ungefähr, etwa) fejeztetik ki: а) a’ valium', mint egy, „те, Íaò'růl (circìter) szók vettetnek a’ mondatba;
p. 0. vnlami ötven forintomat elvesztém , mintegy (szìnte) huszan (husz körül) voltak sth. b) vagy két szám kötszó
3. 5. А‘ szEMÉLYEs És вштокоз NÉvMÃsnóL. 175 nélkül szerkesztetik; p. 0. nyolcz kilencz éve, hogy lát tam. Az -z'g valo', p. 0. ezerig való ’s a’ ong -gyal élés szokatlannbbak, ’s ez utóbbi latinos; p. o. vagy száz f0 rintomat vesztém el, aut v. circiler centum florenos per
didi.
B)
А’ NÉVMÁSRÓL.
9. §.
‚ А‘ szEMÉLYEs És BIR'l‘oKos NÉVMÁSRÓL.
1. A’ személyes névmások nevekhez függeszt
ve, szinte mint а’ lieber витка nominum а‘ birto
kos névmásokat képzik. E’ birtokviszony а’ név egyszen’í ragozásával megtürte’nik, 's e’ rag néha, szinte mint az igéknél is, hol a’ személyeket je lelik, ismételve а’ birtoknév eló’tt (soha nem шё na, mi az igeszemélyekkell megtürténhetik, l. а’
szórendben) kitétethetik; р. 0. jószágom v. az én jószágom (lásd ez eseteket az ige személyeiró’l. 17.
ё). Magányosan а’ személyek цех/ей helyett áll пай, ’s nem csak а’ sajátlag ugy nevezett szemé lyekról használtatnak, hanem egyéb oktalan ‘Ша
tokról, sót lelketlen dolgokról is, eredetileg а’természet fiától minden dolog éló’ ’s cselekvó’ lény nek képzeltetvén (И). а’ tél jó’, a’ tl'íz éget Stb);
р. 0. téged csaltak meg; ótet jól megverték; küsd
meg а’ lovakat , ’s vess nekik enniök.Je gyze't. Néha a’ személyes névma’s pleonastice áll а’ mondatban; p. о. irigylem sorsukat (nekik). Ha tulajdon akaratodat nem alkalmaztatod lsten tetszéséhez: 6 meg utäl (téged) иду ellen: й" (neked) “аду VESZDÍ hagy (té
176 l. szAKAsz. А‘ BEszÉDnÉszsK szóKöTÉsl sAJÁ'rsÁGAl.
ged).-- A’ személyes névmásokra gyakran a’ hz' követke
zik: én, hz' ezt nem tudom , róla nem is szrilok. -Ámhár
eléggé meghatározzák a’ személyt, állhatnak utánok még is más nerek , appositióhan: én, az ur; én nyomorult; te holond; neked, Eduard! a’ hoszu kezedhe fegyvert kön пуеп ád.- Az e’n egy sajátlag ugy nevezett fönévkint is vétetik ’s ragoztatik (énem , елей, énje) föleg philosophiai nyelven a’ lat. meum ego, ném. mein anderes Ich1 der
“дань seines lieben Ich utánzására.