()nt fait, dans une e'cole ÉN
primaire, au moins . . . 6 § e 454 502 404 469 428 48'5
4; 711 758 671 720 690 739
Általában ír-olvas —— Habitants sat'hant
lire et écrire en général . . . . 870 922 82'9 l 88'6 848 1 904
A24évné1idősebb—En0/odela population
férfi — masculíne női __ féminíne ! összes -— totale népesség (Vo—ában 8) — de plus de 24 411153)
1920—ban 1930—ban 1920-ban . 1930—ban 1920—ban 1930—ban
Főiskolát végzett _ Sant sortz's d'une
école supérieure ... . . . . 3'3 3'3 02 1 03 1'7 1'7
Legalább a középiskola — Ont ] a, fait, dans un établdlenser'gn. § a:
secondaire, au moins . 8 ágos) 69 79 14 20 40 48
6 ? "* 7'8 88 2 5 32 50 59
4 4-2 "** 121 138 87 111 103 12'4
Legalább az elemi iskola —— ÉS Ont fait, dans une éeole §"
primai're, au moins . . . 6 § 0 540 595 44'6 53'3 491 263
4 790 848 707 78'1 747 14
Általában ír-olvas —— Habitants sachant
lire et e'crire en général ... 87'7 912 801 859 837 885
1) Az 1920. évi népszámlálás óta magyar fennhatóság alá visszakerült községek és községrészek (1920-ban összesen 10.059 főnyi ill. 8.642 főnyi 6 évnél idősebb)
compris la population calculée (au total 10.059 habitants, resp. 8.642 h. áge's de plus de 6 ans, en 1920) des communes et secteurs de communes rendus depuis le recensement de 1920 á la Hongrie. — *) Ebben a táb-lában az alsóbb műveltségi fokozat a felsőbbet magában foglalja. —- Dans ce tableau, les degre's supe'rieurs sont compris dans les degrés inférieurs. * 3) Nem a fenti abszolút számok, hanem az illetö iskola—
fokot elvégzett 24 évnél idősebbek száma alapján számított százalékok, —— Pourcentages établis, non d'aprés les nombres absolus ci-decsus, mais dlapres le nombre des personnes de plus de 24 ans ayant les (legi-és seolaires considérés.
kiszámított népessége nélkül. —— Non
9. szám. —752—— 1934
" L'i' .SA0_ .
* .Nep'mk mu761.%gl " 7 . v. A s ÉVESNÉL toltam NÉPESSEE SZÁMA MüvmsEm FUKOZATUK szam
nyalnak egy evtized alatti 1 Nornbre de la population de plus de 6 ans, suivant les degrés d'instmction scol.
előrehaladása az 5. tábla szá— 3500f'" mineSSpO
' ' ! I . // [
zal'ékszajnambol es, az V raj Férfiak _ Sexe mass. ?! Nők — Sexe fém.
ból domborodik kt. /É
Ugyancsak az időbeli fejlődés 3000 ő 3000
. , , - A lclsűbb lakoznak nelkul l/ A nem (akaratukat
szempontjaból erdekes azt 15 Nancnmgnstesdegwssuper—ears ? ./ Vcompas'eweu'émoé'iwn
megfigyelni, hogy ugyanazon mee-1930 ? ; 19201930 *
évek szülötteinck iskolai vegzett— 250 [2 ; 2500
, '// /
sége tíz év alatt hogyan es meny- ?; ;
/ ,"
nyire módosult? Példaképen az ;; á
. , / /,
1920—ban 20—29, 1930—ban tehat 2000 52 ; 2000
30—39 évesek korcsoportját ra— áá ?
. , ./ /
gadhatjuk ki, akiknek soraban ;; á
,, , ! , f/ / V
a magasabb inuveltség [szerepe 1500 ? ?; á nsooi
már tíz év előtt is eleg nagy ; ;; ;
. ./
volt (1. a lent] adatokatlí). § ;; ;
, 1/
Az eltolódasok (pl. az egye— 72 ?; ;
. 1000 7; ?; § _ 1000
telnet sl—b. abszolvaltak hányado— % ; ;
, ., . / '/ —
sának érthetően eroteljes meg- ? § ;
nagyobbodása, az általában írni— % ;; [4
, V ,' '
olvasni tudó nők arány-anak az 500—-————————— ; § % ___wh, _500
Ö, % '/ %
életkor emelkedésével kapcsola- % ; § /
/ ; ,
tos lemorzsolódása) annak elle- §; % ; ;
Here figyelmet trdememek, hOgy o engen Mom; % § § om (an fm tan
népmozgalmi, Jelensegek (hala- skózeuxskmatclasiteseimuskoiial §"; kozepikotan aiZ-smím..mi§4 :;
" , .. .. , asztalt 12 zen g ; asztat) vo zen ;
lozas, belso es kulso vandor— mmm) MÉMWM ?: EZ mmm y 305019.th 5
mozgalom), valamint a felvétel moyennn á ;; move—nna ;
pontosságának növekedése né- % :;
mileg kisebbítik a százalékok "WW §Amya/'MMMJHW'W"WW'WWW'fmnf/w
ért—ékét:
: ; a A zu : am végzettek létszámtöbbletének a tíz esztendő 38? 33; Ég! $$$! 59; 25??? alatt kiosztott oklevelek számával
arány-§g §§g ga §gg ga §sg ban egyáltalán nem álló, látszólag igen
6 v gu *" szerény mérete. Mint már megállapítást
illír—Hím; nyert, ez egyedul az 1920-es felvetel pon—
népesség ola-ában
főiskolát végzett . . . 2-5 3—7 0-3 0-531—8 2-0
legalább a középiskola l
8 § 8'5 9-4 22 2—5 51 5—8
6 %; 9'6 10'3 3'7 41) 64 7'0 4 ;; 15'3 15'9 130 13"? 140 148
legalább az elemi isk. § , '
4 § 63'2164'3 57'3 600 601 621 6 0 88"! 89'7 858 85"? 87'2 87'6 általában ir-olvas . 95'2'95'3 938 933 944 943
III.
Tíz év előtti és mai kulturális adataink egybevetésének legfeltűnőbb, sőt mond-hatni legmeglepőbb tanulsága a főiskolát
, 1)lA felsőbb kategóriák adatai itt az alsóbbakban bennfoglal-tatnak. —— Az 1920—es adatokat illetőleg 1. még az 5. tábla 1. jegyzetét.
tatlanságára vezethető vissza: akkor t. i.
még hiányzott a főiskolai oklevelek ellen-őrző kérdése. Az oklevelek tudakolása azonban elsősorban nem az ellenőrzés fo—
kozását célozta, hanem azt, hogy a szellemi vezető réteg végzettségéről s a főiskolai oktatás ezzel kapcsolatos nagy horderejű problémaköréről az eddiginél átfogóbb tá-jékozást nyerjünk. Minthogv Jánki Gyula dr. a Központi Statisztikai Hivatal egy kiadványábanl) a jelzett kérdések
megbe-1) L. ,,A magyar főiskolai hallgatók statisztikája
.az 1931/32. tanévben." Szerkesztette és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal (Budapest,
1933.) Szövegét írta: Janik (Jánki) Gyula dr. V. ö.
különösen a szövegrész 6. fejezetét (38. és köv.
lapok). Az itt közölt adatok szerint a főiskolát
végzettek száma 1920—ról 1930-ra a népszámlálás szerint csupán 11.315—te1 nőtt meg, holott a jelzett
9. szám. —753—— 1934 szélése során 1930—as népszámlálásunk
idevágó adatkincsére részletesebben kitért, e helyt befejezésképen a főiskolai okleve-lesek (helyesebben oklevelek) népszámlá—
lási eredményei felett csak futólagos szem-lét tartunk. Mindenekelőtt arra kell figyel—
meztetni, hogy a főiskolát végzettek és a főiskolai oklevelek népszámlálási adata nem egyezik, de nem is egyezhet meg.
Vannak ugyanis főiskoláink (pl. Ludovika-Akadémia), melyeken a hallgatók tanul—
mányaik sikeres befejezése után sem kap—
nak oklevelet; az sem ritka eset viszont, hogy egy egyénnek két vagy több oklevele van (a jelzett két körülmény részben ki-egyenlíti egymást). Az okleveleknek (és pedig a bel- és külföldi okleveleknek) az egyetemet stb. végzettek tömegéhez viszo—
nyított átlagos számai) tehát nem mond sokat. Egyébként a kétféle adatsor
párhu-zama *a következő:
Férfi Nő Együtt 76.470 8.320 84.790 A főiskolát végzettek száma
78.451 8.484 86885 A főiskolai oklevelek ,
Nagy különbség a két számsor között nincs, tehát a főiskolai oklevelek száma a zavaró körülmények ellenére elég alkal—
masnak mutatkozik az utánpótlás, a szel-lemi munkapiac, a legfelsőbbfokú oktatás problémáinak elbírálására. Úgyhogy az oklevelek gyakorisági arányszámaínak idé—
zése [mindenképen indokolt, annak ellenére, hogy a főiskolai diplomák tulaidonosainak kor szerinti megoszlását nem ismerjük.
Ezért az oklevelek összes számának a kü-lönféle népességi alapszámokhoz való vi-szonyítása alapján nyert százalékok nyer-sek és torzították?)
A szellemi vezetőre'leg relatív súlya e szerint nálunk nem túlságosan nagy;
első-évtized folyamán a főiskolák (a hittudományi fö—
iskolát végzettek száma nélkül is) 31.153 oklevelet adtak ki! — A főiskolai okleveleket illetőleg 1. még a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal ,,A magyar
főiskolai hallgatók statisztikája az 1932/33. tan.—
évben" (Budapest, 1934) c. kiadványát, ill. annak a Szemle 1934. évi 2. számában megjelent szöveg-részletét.
1) 1.000 főiskolai végzettre 1.025 oklevél.
2) Számszerűleg azonban pontosabbak, mint az előző összeállítások kikerekíhett adatai.
sorban az ország megcsonkítása s az ebből folyó speciális magyarországi válság, kar-Öltve persze az általános gazdasági megráz—
kódtatásokkal, a koreltolódással stb. a bű-nös abban, hogy főiskolai oktatásunk túl—
méretezett, az utánpótlás a megürülő mun-kahelyekhez képest túlságosan nagy s az értelmiségi munkapiacon súlyos munkanél—
küliség dúl.
Rendkívül tanulságos képet ad a nép—
számlálás által kimutatott főiskolai okleve-lek tudományágak szerint való megoszlá-sának taglalása, kiváltkép-en, ha a férfiak és ,a nők birtokában lévő diplomákat külön csoportosítjuk. A 6. tábla részletezése a tel-jes népszámlálási tagoláslioz simul-. (Lásd a következő oldalon.)
Sajnos különösen .a külföldön szerzett,
valamint a régebben (eltérő megnevezéssel)
kapott oklevelek elbírálásának és beosztá—
sának nehézségei miatt az összeállítás nem mentes a :hibáktól.1) Ennek ellenére mind az abszolút, mind (az arányszámok igen jol—
legzetesek. A két nem hivatása közötti kü—
lönbségeket pompásan jellemzi, hogy míg
—— nagyobb tudománycsoportokba foglalv:
az okleveleket — a férfikézben lévő diplo-mák kb. 1/;,-a jog- és államtudományi, lla—a orvosi. gyógyszerészi, 1/7--e mérnöki, csak—
nem 1lgma gazdasági jellegű, ellenben csupán 1/9-le tanári (ideértve a zene- stb. tanári ok—
leveleket is!), addig a nőket a legmagasabb állásokra és foglalkozásokra képesítő okle—
velek mogoszlá sa nemcsak tanrendszerheli?) hanem természetszerű okokból is (a női természetnek inkább megfelelő pályákra való gravitálás miatt) egészen más: okleve-leik közel 4/5 része a különféle tanári pá—
lyákra képesít, 1/3-a az orvosi, gyógyszerészi
1) Ez különösen az egyéb oklevelek nagy szá—
mára áll. De más rovatokban is akadhat hiba;
Jánki Gyula dr. idézett munkájában pl. kimutatta, hogy a keleti kereskedelmi akadémia 28 éves fenn-állása alatt alig 900 oklevelet adott ki, a népszám—
lálási adat tehát feltétlenül túlzott; ugyanez ——
csekélyebb mértékben _— más oklevelekre is áll, a főiskolát végzettek ill. az oklevelek száma tehát alighanem -— egy árnyalattal —— még 1930—ban is magasabb a valóságosnál.
9) A főiskolai szabályzatok értelmében a jog—
és államtudományi oklevelek megszerzésének lehe-tősége az utóbbi időszakban csak átmenetilegrővid időre volt nyitva a nők számára, ami különösen erő-sen bel'olyásolja a százalékok megoszlásw'it; nem size-rezhetnek azután oklevelet a nők a (régi) műegyet.
műszaki fakultásain (az építészmérnöki szak kivéte—
lével), az állatorvosi főiskolán, a (régi) bánya. és
erdőmérnöki főiskolán, továbbá _a tengerészeti aka—
démiai és kánondoklori okleveles—ek között sem szerepelhetnek.
9. szám.
——754—- 1934
6. A főiskolai oklevelek megoszlása 1930-ban. — Répartition, en 1930, des diplómes d'école
Díplómes possédc's par
Az oklevél megnevezése A férfiak _" des hommes A nők — des femmes áísegffiígljgííigsdgzígg'l
szlomes __ birtokában levő oklevelek
szám szerint "lo—ban szám szerint %.ban szám szerint u/orban
;, nombres en % nombres en % nombres en %
Hittudományi — Théologie . 6.187 7 '89 —— — 6.187 712
Kánondoktori —— Doctcur en droit
canon ... . 50 006 —— —— 50 006 E
Jogtudományi —— Droit ... . 17.582 2241 38 045 17.620 2028
Ilamtudományi — Sciences politignes 9.407 11'99 41 048 9.448 1087
Bölcsészeti doktori —- Doctem' és
lettres . . . . . . . 1.420 181 329 390 1.749 201 !
Tanári —— Professeur . . . . . . 6.061 772 4.924 5889 10.985 1264
Rajztanári — Professenr de dessin 547 0 70 353 419 900 104
Zene— és énektanári — Professeur
-de musigue et de chont . . . 473 060 829 9 82 1.302 1'50
Testnevelő tanári —— Professeur
d'éducation physiyue ... . 320 0'41 134 1'59 454 052
Gyógypedagógiai tanári ——
Profes-seur médico-pe'dagogigne . 189 024 29 034 218 025 K
Orvosi — Médecine 8.879 1132 893 10'59 9.772 1—1'25
Allatorvosi — Véte'm'naire . 1.303 166 —— — 1.303 150
Gyógyszerészi — Pharmacien . . 2.926 373 499 592 3.425 394
Mérnöki —— Inyénieur . . . . 9.885 1260 39 046 9.924 1142
Bányamérnöki — Inye'nz'em' minier 540 069 —— _. 540 062
Erdőmérnöki —— Inge'nienr forestier 945 1'20 — —— 945 109
Gazdasági akadémiai _ Aeade'mie
agricole . . . ., . . . . . . . . 6.410 817 86 043 6.446 742
Közgazdasági —— Economic poljrigue 1.150 147 61 072 1.211 139 Műegyetemi közgazdasági — Econo—
mic politigne: dipl. déliwe's par l' Université des Sciences techni—
gnes . ... . . . . . 423 054 9 011 432 050
Keleti kereskedelmi akadémiai —
Académ'ie du commerce oriental 1.400 178 56 066 1.456 1'68
Kiviteli akadémiai — Acade'mie
d'ewportation . . . . . . . . . 106 014 4 005 110 013
Tengerészeti akadémiai — Académíe
maritime ... . . . . . . 176 022 —— —-— 176 020
Egyéb oklevél —— Autres diplómes 2.072 265 160 190 2.232 257
Osszesen —— Total. . . 78.451 100'00
8.434 100'00 86.885 ]00'00 hivatásokra s csak a fennmaradó szerény
kis töredék oszlik meg a többi tudomány—
ág közt. Egyedül a zene— és énektanári ok-levelek tételénél nagyobb szám szerint is a nők rovatában szerepű adat, mint :a férfiaké.
Jeleztük már, hogy a többes oklevelek száma főleg a jog- és allamtudományok birodalmában nem ritka. A nagyobb tudo-mányszakok szerint Imludó gyakorisági arányszámok mégis figyelmet érdemelnek, bár a 24 évnél idősebbek ráz-[imához való viszonyításnak ugyanaz a szépséghibája,
mint ,a fentebb látott általános arány—
számoknak. (L. a köv. old. levő összeál—
lítást.)
Az így nyert arányszámok a valósághoz eléggé hű képet rajzolnak a magyar társa-dalom kulturális vezető-elemének legfelsőbb-fokú (tudományos) képzettség-eről. Különö—
sen szembeötlő a jogvégzettség ma is még
domináló volta: hazánk 24 éves korhatáron felüli férfilakossagából ugyanis mintegy minden 85. egyénnek van jog- vagy állam—
tudományi oklevele. Már az orvosi stb. és mérnöki stb. oklxevelesek összefoglalt száma sem alkot akkora kontingenst; ami azután a többi tudományszakok szerepét illeti, ez együttesen sem nagyobb, mint a jogi képe-sítése. Megemlítést térd—emel, hogy a mér-nöki oklevéllel bírók arányszáma (O'/1370) nagyo-bb valamivel az orvosi oklevelek gya—
koriságánál (09923). Ennek némileg ellent—
mond az a körülmény, hogy a Laky Dezső dr. egyik úttörő nnn'ikajábanl) közölt ösz—
1) V. 6. A magyar egyetemi hallgatók statisz—
tikája 1930—ban, Szerkeszli es kiadja a Magyar kiír.
Központi Statisztikai Hivatal (Budapest, 1930). Szö—
veget írta Laky Dezső dr. A jelzett összefoglaló adatokat l. a 25. lapon,
9. szám.
Főiskolai oklevelek a
24 évesnél idősebb Az oklevelek megnevezése férfi l női .összes
népességhezmviszonyl—t—í ("l")
l
Hittudományiés kánondoktori. 0'27 —— 0'13 Jog- és államtudományil) 118 000 0'57 Bölcsészetdoktori, tanári és
rajztanári?) . . . . . . . 035 028 0'29 Zene-, ének-, testnevelő- és
gyógypedagógiai tanári 004 004 004 Orvosi, állatorvosi,
gyógy-szerészii'). . . . . . 057 006 030 Mérnöki. bánya- és
erdő-mérnökü) . . 050 000 024
Gazdasági akadémiai . . . 0258 000 013 Közgazdasági, műegyet.
köz-gazdasági, keleti keresk. és
kiviteli akadf) 014 000 007
Egyéb . . . . . .1 010 001 005
Együtt . . .i 343! 03341 182
1) Csupán jogtudományi: fi 0'77, nő 0'00, együtt 0'37.
2) Csupán bölcsészeti doktori: fi 0'06, nő 001, együtt 0'04; tanári: fi 0'26, nő 0'20, együtt 0'23.
3) Csupán orvosit fi 0'39, nő 0'04, együtt 020.
4) Csupán (műegyet.) mérnöki: fi 043, nő 0'00,
együtt 0-21.
5) Csupán közgazdasági: fi 0'05, nő 0'00, együtt 003; csupán keleti keresk. és kiviteli aka-démiai: fi 0'07, nő 0'00, együtt 00300.
szeállításból xkiitűnőleg a legfelsőbbfokú ta-nulmányokat folytató egyének történeti számsorai alapján az orvosok számát tu-lajdonképen magasabbra kellene becsülni, mint a mérnököket.
Lássuk végül az országos centrum, a helyi központok és *a vidék d'iplomásokkal valő ellátott-ságának —— többé—kevésbbé természetszerű eltéré—
sek—et feltáró, egyszersmind azonban hiányokra is utaló —— jelzőszámait:
A főiskolai oklevelek arányszáma (0/0) a(z)
6 TM'ZTTMWZT
Máma Összes éven felüli
népességíezííszlmyitva 1) Budapesten . 38.626 384 4'08 509 578
A többi 10 tj.
városban . . 12.027 1'79 2'00 2'75 3'17
Avármegyékbenl 36.232 0'52 0'60 085 097
Magyarországoni 86.885 ! 1-00 ! 1-14 ! 1-591 1-82
1) Számszerűleg az 5. tábla kikerekített adatai-nál pontosabb arányszámok.
*
—755—— 1934
Röviden a következőkben foglalhatjuk Össze a magyar nep műveltségi állapotairól felsorakoztatott rideg mérőszámok tanulsá—
gait. A kultúra alapszíntje, az írni-olvasni'i tudás dolgában a fejlődés jó mederben ha—
lad; a népművelés szempontjából elsőrendű fontosságú elemi iskolai végzettség terén azonban az örvendetes előb—bretörés hátte—
rében (főleg a nőoktatás oldalán) le nem kicsinyelhető rések s hiányok lapulnak meg.
A középfokú és a felsőbb képzettség kép—
visel—ete az életkort figyelembevéve ter—mé-szettől fogva is már sokkalta csekélyebb, mint az alapismereteké. Kivált az alsó (4 osztályos) fokozat hézagos, mely pedig a ta-nult munkásság, a kispolgárság véletsziikség—
letének a leginkább megfel—el. De a szellemi kultúra ideális nézőszögéből az iskolavég-zetts—ég magasabb emeletet is túlságosan keskenyek. Ugyanakkor az
nat—nyi
ország pilla-teriiletli és gazdaság-demograf'iai kényszerhelyzetében a felsőbb kultúrrégiók—
ban szinte túlméretezettség tüneteit észlel—
jük! Ez persze elsősorban csak országos viszonylatban van így; a térbeli adatszem-lélet ma is még olyan szélsőségeket jelez, melyek (részleges) kiegyenlítése komoly kul—
túrpolitiklai feladat. Az egész vonalon ked-vezőbb a kép, ha az idő mérlegén vetjük egybe ada'tlainkat: a népeknek az általános kultúráért, a magasabb művelődésért folyó versenyében nyomottablb pozicióban fekvő nemzetünk, ha súlyos áldozatok árán is, de Trianon után sem maradt el. A magyarság szellemi fegyvereit tehát nem kell félteni;
hisszük, hogy szerte-áradó tudás, emelkedő—
kultú'na mellett lelki életereje, fejlődéské-pessége is töretlen marad.
Thirring Lajos dr.