Miként az általános chemia a rokon elemeket egy csoportba foglalja, azonképpen az analitikai chemia is a rokon, illetőleg bizonyos kém
szerekkel szemben egyforma magatartású egyszerű, vagy összetett alkotórészeket egy csoportba foglalja össze. Ezen az alapon az egyszerű alkotórészeket két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak a
40 AZ ELEMEK BEOSZTÁSA A CHEMIAI ANALÍZIS SZEMPONTJÁBÓL.
bázist létesítő elemi alkotórészek vagy kationok; a másodikba a savakat létesítő alkotórészek vagy anionok. Az elválasztás természetesen itt sem vihető keresztül szigorúan, sőt mondhatjuk, az egyes elemek helyzete még ingadozóbb lesz. Az analitikai chemia ugyanis a különböző vegyületeknek lúgokkal és savakkal szemben tanúsított magatartását is lépten-nyomon figyelemmel kiséri s megvizsgálja, hogy valamely vegyület bázisos vagy savtermészetü-e s nagyon gyakran egy és ugyan
azon vegyület vizsgálatakor mind a két tulajdonságot megállapítja.
Azokat az elemi alkotórészeket, a melyek mind bázis-, mind savtermé
szetű vegyületeket alkotnak, mind a két csoportba felveszi és a kationok meg az anionok között is tárgyalja; ilyenek: az árzén, szelén, tellur, chróm, mangán, molibdén, titán stb. Azokat az elemi alkotórészeket, a melyeknek vegyületei csak csekély ingadozást mutatnak, csak egy — és pedig azon csoportba sorozza, a melyre a legjellemzőbb reakcziót adják;
ilyen kationok: az ón, ántimon; ezek az analitikai chemia szempont
jából kationoknak tekinthetők.
A bázist létesítő elemek. (Kationok.)
A kationokat a különböző kémszerekkel szemben tanúsított maga- viseletök szerint öt osztályba sorozzák.
I. Az első osztályba tartoznak azok a kationok, melyek sósavval csapadékot adnak, ide tartoznak: Ag, Pb, Hg1, TI, W.
II. A második osztályba tartoznak azok a kationok, melyek savanyú közegben hydrogénsulfiddal leválnak, ide tartoznak: Pb, Hg, Cu, Cd, Bi, As, Sb, Sn, Se, Te, Mo, Au, Pt, Ru, Rh, Pd, Os, ír, Ge.
III. A harmadik osztályba tartoznak azok, a melyek közömbös, vagy lúgos közegben, ammoniumsulfiddal leválnak, ide tartoznak: Co, Ni, Zn, Al, U, Mn, Fe, Cr, Be, Y, Ga, Ti, Zr, Nb, Ta, Ce, La, Pr, Nd, In, Th.
IV. A negyedik osztályba tartoznak azok, a melyek közömbös vagy lúgos közegben ammoniirmchlorid jelenlétében ammoniumcarbonáttal csapadékot adnak, ide tartoznak: Ba, Sr, Ca.
V. Az ötödik osztályba tartoznak azok, a melyek sósavval, hydro
génsulfiddal, ammoniumsulfiddal, ammoniumcarbonáttal ammoniumchlo- rid jelenlétében, csapadékot nem adnak, ide tartoznak: Mg, K, Na, Li, Rb, Cs (NHi).
A thalliumot, wolfrámot és vanadiumot az irodalomban különböző osztályba találjuk sorozva.
A thallium és wolfrám a reakcziók alapján az első osztályba soro
zandó, mig a vanadium egy osztályba sem sorozható.
AZ ELEMEK BEOSZTÁSA A CHEMIAI ANALÍZIS SZEMPONTJÁBÓL. 41 Az elemi alkotórészek beosztása az analitikai chemiában eltér az általános chemiában megszokott beosztástól, mert az analitikai chemia nem azt vizsgálja, hogy valamely elem pozitiv-e vagy negativ, hanem első sorban azt, hogy létesít-e kénnel vegyületet s ha igen, milyen körülmények között; savanyú vagy lúgos közegben válik-e ki. Az árzén határozottan negativ jellemű, az ántimon és ón átmenő sajátságé elem és daczára ennek, az analitikai chemia mind a három elemet a kationok közé sorolja; és általában mindazon elemeket a kationok közé iktatja, a melyek közömbös, vagy savanyú közegben hydrogénsulfiddal, vagy lúgos közegben ammoniumsulfiddal akár suliid, akár hydroxid alakban válnak le és végre természetesen még azokat az elemeket is, a melyek vízben oldható, de el nem bomló sulfidokat létesítenek (alkálifémek és alkáliföldfémek). Az analitikai chemia tehát az elemeket tisztán gyakorlati szempontból osztályozza.
A savat létesítő elemek. (Anionok.)
A savat létesítő elemek beosztása az analitikai chemia szempont
jából bonyolultabb, mint a bázist létesítő elemeké. Ugyanis az egyes elemek többféle savat létesíthetnek, melyek vizes oldatban egyszerű ionokra, vagy összetett ionokra disszocziálnak és minthogy az egyszerű ionok más reakcziót adnak, mint az összetett ionok, sőt az összetett ionok összetétele szerint a reakcziók is változnak, ennélfogva egy és ugyanazon savat létesítő elemet egy közös kémszerrel nem is mutatha
tunk ki. Egy általános kémszer, a melylyel például a chlórt a különböző vegyületeiből kimutathatnók, nincsen. A sósavban a Cl'-ion, a chlór- savban a CIOVion a perchlórsavban a CIOb-ion fordul elő. A Cl'-iont ezüstnitráttal kimutathatjuk, de a CIO'a- és ClOb-ionok ezüstnitráttal nem adnak csapadékot. A hydrogénsulfid vizes oldata H - és SH'-ionokra disszocziál, míg ellenben sóiban, a sulfidokban az SH'-ion mellett S"- ionok is fordulnak elő; az S" ionok ugyanazon kémszerrel szemben másképpen viselkednek, mint az SH'-ionok; így például a nitroprussid- nátrium az S"-iont tartalmazó nátriumsulfidoldatban vörös színeződést idéz elő, ellenben az SH'-iont tartalmazó, hydrogénsulfidoldatban nem idéz elő vörös színeződést. A kénnek többi vegyületei is, a kénsav H2SO1, kénessav H2SO3, thiokénsav H2S2O3, daczára annak, hogy mind kéntartalmúak, mégis más és más reakcziókkal ismerhetők fel, mert különböző összetett ionokra disszocziálnak. Az analitikai chemia tehát nem a savat létesítő elemeket osztályozza, hanem a savakat és nemcsak a savat létesítő elemeket mutatja ki, hanem azokat a savakat, illetőleg savmaradékokat is, a melyeket létesíthet.
42 AZ ELEMEK BEOSZTÁSA A CHEMIAI ANALÍZIS SZEMPONTJÁBÓL.
A savakat négy csoportba oszth atjuk :
I. Az első csoportba tartoznak azok a savak, a melyek bárium- chloríddal csapadékot létesítenek.
Az első csoportban három osztályt különböztetünk meg:
1. Az első osztályba tartozó savak báriumchloriddal fehér színű csapadékot létesítenek, mely híg salétromsavban nem oldódik. Ezüst
nitráttal nem adnak csapadékot. Ide tartoznak: Kénsav, hydrogénfluorid, hydrogénsilicofluorid.
2. A második osztályba tartozó savak báriumchloriddal fehér színű csapadékot adnak, mely vízben nehezen, de híg salétromsavban jól oldódik. Ezüstnitráttal fehér színű csapadékot adnak, mely salétromsav
ban oldódik. Ide tartoznak: Kénessav, szénsav, jódsav, brómsav, bórsav, molibdénsav, szelénessav, szelénsav, tellurossav, tellursav, oxálsav, phos- phorossav, pyrophosphorsav, metaphosphorsav, kovasav.
3. A harmadik osztályba tartozó savak báriumchloriddal fehér színű csapadékot adnak, mely vízben nehezen, de híg salétromsavban jól oldódik. Ezüstnitráttal színes csapadékot adnak, mely híg salétrom
savban jól oldódik. Ide tartoznak: Thiokénsav, per jódsav, orthophosphor- sav, árzénessav, árzénsav, chrómsav.
II. A második csoportba tartoznak azok a savak, melyek bárium
chloriddal nem adnak csapadékot, de ezüstnitráttal csapadékot adnak.
A második csoportban két osztályt különböztethetünk meg.
1. Az első osztályba tartozó savak ezüstnitráttal, fehér vagy kevéssé színes csapadékot adnak, mely salétromsavban nem oldódik. Ide tartoz
nak : Hydrogénchlorid, hydrogénbromid, hydrogénjodid, hydrogéncyánid, hydrogénferrocyánid, hydrogénferricyánid, hydrogénsulfocyánid, hypo- chlorossav.
2. A második osztályba tartozó savak ezüstnitráttal fehér vagy színes csapadékot adnak, mely híg salétromsavban oldható. Ide tartoz
nak : Hydrogénsulfid, salétromossav, cyánsav, hydrogénhypophosphit, eczetsav.
III. A harmadik csoportba tartoznak azok a savak, a melyek bárium
chloriddal és ezüstnitráttal csapadékot nem adnak. Ide tartoznak: Salét
romsav, chlórsav, perchlórsav, permangánsav.
IV. A negyedik csoportba tűzállósavak tartoznak. Magas hőmérsék
letre hevítve oxydok keletkeznek, melyek savakban nem oldhatók. Amá
liákkal összeolvasztva vízben oldható sók keletkeznek. Ide tartoznak:
Titánsav, wolfrámsav, tantalsav, cirkonsav. A kovasavat is ide lehetne sorozni, de ez jobban beillik az 1. csoport 2-ik osztályába.