*1. Hydrochlóroplatinát sárga színű, kristályos és gyorsan ülepedő, ká liu m ch lóroplatinátból álló csapadékot létesít:
2KC1 + H-2 [PtClo] = 2HC1 + Ka [PtClej.
Tömény oldatból azonnal kiválik a csapadék; híg oldatból csak idő múlva. A csapadék kiválását elősegíthetjük,
ha az oldathoz kevés alkoholt elegyítünk, vagy ha a kémcső falát üvegbottal dörzsöl
jük. A lassan leváló káliumchlóroplatinát kristályalakja nagyon jellemző és mikrosz
kóp alatt oktaéder és hexaéder alakokat
A káliumchloridon kívül káliumnitrát, káliumchlorát és káliumsulfát is keletkeztetnek csapadékot, ellenben a káliumjodidból jód válik le.
Káliumcyániddal vízben oldható komplexvegyület képződik.
A reakczió érzékenységének h a tá ra :
1 % -os káliumchloridoldatból alkohol jelenlétében azonnal válik ki csapadék; •
0'5 % - o s káliumchloridoldatból alkohol jelenlétében, csak nehány perez múlva jelenik meg a csapadék;
0’1% -os káliumchloridoldatból alkohol jelenlétében sem válik le csapadék.
138 A K A T IO N O K R E A K C Z 1 Ó I.
2. B orkősav fölöslegben alkalmazva, fehér színű, kristályos kálium- hydrotartarátból álló csapadékot létesít:
KC1 + HáCiHiOe = HC1 + KHCíHiOg.
A káliumhydrotartarát hideg vízben alig, de forró vízben könnyen oldódik; meglehetősen jól oldódik ásványos savakban is és ezért a fenti egyenlet értelmében a leválás, a képződött sósav miatt, nem is tökéletes. Ha azonban a vizsgálandó oldatot előbb egy-két csepp nátriumacetátoldattal elegyítjük s csak azután borkősavval, akkor a reakczió feltűnően érzékenyebb lesz, mert ekkor a nátriumacetát a kelet
kező sósavat nátriumchlorid alakjában megköti:
CHaCOONa + HC1 = CHaCOOH + NaCl.
A káliumhydrotartarát főleg híg oldatból nem válik le azonnal és ezért czélszerű a vizsgálandó oldatot egy ideig állani hagyni. A csapadék képződését elősegíti, ha tömény kémszert használunk, ha a kémcsőben levő oldatokat erősen összerázzuk, vagy ha a kémcső falát üvegbottal gyengén dörzsöljük.
Alkálifémhydroxidok és alkálifémcarbonátok a káliumhydrotartarátot szintén nagyon jól oldják:
CéHiOeKH + KOH = H2O + CiHiOeKa.
2 CiHiOgKH + Na2C 03 = H2O + CO2 + 2C4HtO«KNa.
A reakcziókat tehát közömbös oldatban kell végezni.
A reakczió érzékenységének határa:
1% -os káliumchloridoldatból, nátriumacetát jelenlétében, csapadék válik le;
0'5% -os káliumchloridoldatból, nátriumacetát jelenlétében, még jól meg
figyelhető mennyiség válik le;
0'1% -os káliumchloridoldatból nátriumacetát jelenlétében sem válik ki csapadék.
* N átrium cobaltinitrit* sárga színű, szemecskés, káliumcobalti- nitritböl álló csapadékot létesít:
3 KC1 + Na3 [Co(N 02)g] = 3 NaCl + Ka [Co(N02)o].
A csapadék vízben és hígított eczetsavban alig oldódik; sósavban nehe
zen oldódik.
A reakczió érzékenységének határa:
0’1% -os káliumchloridoldatból azonnal csapadék válik le;
0 ’05% -os káliumchloridoldatból még jól megfigyelhető mennyiség válik le;
0‘0 1% -os káliumchloridoldatból csapadék nem válik le.
Ha a nátriumcobaltinitrit érzékenységét összehasonlítjuk a hydro- chlóroplatinát és a borkősav érzékenységével, kitűnik, hogy a nátrium
cobaltinitrit a kálium-ion kimutatására a legérzékenyebb kémszer.
* De K ö n i n c k , Z. f. anal. Chem. 20, 390 (1881). 49, 53 (1910).
A K A T IO N O K R E A K C Z IÓ I. 139
Nátrium-cobaltinitrittel
Hydrochlóroplati-náttal Borkősavval
l°/'o-os KCl-oldatból a K-ion kimutat
ható.
0'1%-os KCl-oldatból a K-ion kimutat
ható.
4. Hydrogénsilicofluorid, perchlórsav és pikrinsav létesítenek ugyan csapadékot, de e kémszereknek érzékenysége az előbbiekéhez viszonyítva, csekély. A pikrinsav 1%-os káliumchloridoldatból hosszabb állás után nagyon jellemző, tüalakú kristályokat választ le.
*5. Alkohol-aether. A káliumchlorid alkohol-aether elegyében nem oldható. szerint 2/ioooo mg. káliumchlorid, lángfestéssel még kimutatható.
Ha a kálium mellett lithium van jelen, akkor a láng színét indigó
oldattal töltött hasábon keresztül figyeljük m eg; a hasáb vastagabb része a lithium sugarakat nem bocsátja át.
Ha a káliummal megfestett lángot spektroszkóppal vizsgáljuk, akkor
— ha a nátrium vonala az 50-ik osztásrészre esik, — a 16 és 17-ik osztásrész között élénk vörös színű vonal K« látható; a 154-ik osztás
részen egy ibolya színű vonal, a Kß is feltűnik.
Nátrium.
1. Hydrochlóroplatinát és borkősav a nátriumvegyületekkel nem idéznek elő csapadékot, mert a keletkező nátriumchlóroplatinát és a savanyú borkösavas nátrium vízben nagyon könnyen oldódik. A nátriumchlóro
platinát alkoholban is jól oldódik.
A nátriumchlóroplatinát kristályalakjai igen jellemzőek. Tárgylemezre egy-két csepp nátriumchloridot csepegtetünk és egy csepp hydrochlóro- platináttal elegyítve, vízfürdőn beszárítjuk. Mikroszkóp alatt nézve, igen jellemző kristályalakokat látunk. (Lásd a 10-ik rajzot.) Ezzel az eljárással kevés nátriumot is biztosan felismerhetünk.
140 A K A T IO N O K B E A K C Z IÓ I.
*2. Káliumhydropyroántimoniát fehér színű, kristályos, nátrium- hydropyroántimoniátból álló csapadékot létesít:
2NaCl + K2H2Sb2C>7 + 6H2O = 2KC1 + Na2H2Sb2 0 7 .6H2O.
A vizsgálandó oldat legyen közömbös, vagy gyengén lúgos, de semmiesetre sem savanyú, mert ekkor pelyhes, alaktalan ántimonsavból álló csapadék keletkezik:
K2H2Sb207 + 2HC1 = 2KC1 + HiSteOr.
Híg oldatban csak hosszabb állás után létesül csapadék. A csapadék leválását elősegíti, ha a kémcső falát üvegbottal dörzsöljük. Alkoholt nem szabad hozzá önteni.
A reakczió érzékenységének határa:
1% -os nátriumchloridoldatból a nátrium jól kimutatható;
0‘5% -os nátriumchloridoldatból a nátrium még kimutatható;
0’1% -os nátriumchloridoldalból a nátrium nem mutatható ki.
A káliumhydropyroántimóniát alkáliföldfémiónokkal is létesít csapa
dékot, tehát ezek jelenlétében nátriumiónra kémlelni nem szabad.
3. Pikrinsav, perchlórsav nem létesítenek csapadékot, ellenben a hydrogénsilicofluorid kristályos csapadékot létesít.
*4. Alkohol-aether. A nátriumchlorid alkohol-aether elegyében nem oldható.
*5. Lángfestés. A nátriumvegyületek elenyésző nyomai is sárgára festik a lángot és már V10000 mg. nátriumchlorid kimutatható. Cobalt- üvegen, vagy indigóhasábon keresztül nézve, a sárga színt nem látjuk.
Ha a nátriumlángot spektroszkóppal vizsgáljuk, erős fényű, sárga vona
lat látunk.
A nátrium kimutatása a kálium mellett.
A nátriumchlorid és káliumchlorid elegyét több részre osztjuk. Az egyik részletben náíriumcobaltinitrittel, vagy hydrochlóroplatináttal kálium
iónra, a másik részletben káliumhydropyroántimoniáttal nátriumiónra kémlelünk.
Lithium.
1. Hydrochlóroplatinát, borkősav, káliumhydropyroántimo
niát, hydrogénsilikofluorid, nátriumcobaltinitrit — lithiumsókkal csapadékot nem létesítenek.
*2. Dinátriumhydrophosphát lithiumchloriddal főzve, fehér színű, kristályos, trilithiumphosphátból álló csapadékot létesít:
3 LiCl + Na2HPOi + H2O = 2NaCl + HC1 + LisPO i. H2O.
A K A T IO N O K R E A K C Z IÓ I. 141 Ammoniumhydroxid jelenlétében a reakczió érzékenyebb:
3 LiCl + Na-iHPOr + (HrN)OH = 2 NaCl + (H*N)C1 + LiaPO*. H2O.
A reakczió érzékenységének határa:
1% -os lithiumchloridoldatban a lithium kimutatható ammoniumhydroxid nélkül is;
0'5% -os lithiumchloridoldatban a lithium kimutatható ammoniumhydroxid nélkül is;
0'25% -os lithiumchloridoldatban ammoniumhydroxid jelenlétében is csak gyenge opalizálás észlelhető.
*3. Alkohol-aether. Lithiumchlorid, alkohol-aether elegyében jó t oldódik.
*4. Ammoniumcarbonát ammoniumhydroxid jelenlétében fehér színű lithiumcarbonátot választ le ; a carbonát csak tömény oldatból és csak forralva válik le; ammoniumchlorid megakadályozza a leválást.
*5. Lángfestés. Lithiumvegyületek a színtelen iángot kárminvörösre festik; ha a lángot vékony indigóprizmán keresztül nézzük, vörös színt látunk, a láng színe azonban teljesen eltűnik, ha a hasáb vastagabb részén át nézzük.
Ha a lithiummal megfestett lángot a spektroszkóppal vizsgáljuk, akkor — ha a nátrium vonala az 50-ik osztásrészre esik — a 32-ik osztásrészen egy vérvörös színű Li« vonalat látunk, ezenkívül a 45-ik osztásrészen egy halványsárga színű Liß vonalat is láthatunk, ha ele
gendő mennyiségű lithium van jelen.
A lithium elválasztása a nátriumtól.
A lithium- és nátriumchlorid elegyét szárazra párologtatjuk és 120°-on szárítjuk. A száraz anyagot víztől mentes alkohollal összedör
zsöljük és szűrjük. Az alkoholos oldatot elpárologtatjuk, a maradékot vízben oldjuk és dinátriumhydrophospháttal főzve leválasztjuk a lithiumoL Az alkoholban oldhatlan részt vízben oldjuk és az oldatban nátriumra kémlelünk.
A lithium elválasztása a káliumtól.
Lásd a lithium elválasztását a nátriumtól.
A lithium elválasztása a nátriumtól és a káliumtól.
Az eljárás ugyanaz mint fent. Az alkoholban oldhatlan részt vízben oldjuk, két részre osztjuk és külön kémlelünk káliumra és nátriumra.
Rubidium. Caesium.
A rubidium- és caesiumvegyületek hydrochlóroplatináttal és borkősavval a káliumsókkal hasonló összetételű és vízben nehezen.
142 A K A T IO N O K R E A K C Z IÓ I.
oldható vegyületeket alkotnak. Alkohol-aether elegyében mindkét Chlorid oldhatlan. A caesiumcarbonát víztől mentes alkoholban oldható. A lángot mind a két vegyidet ibolyaszínűre festi.
Ha a caesiummal megfestett lángot a spektroszkóppal vizsgáljuk, a 106 és 109-ik osztásrészen két élénk, égkékszínü Cs« és Cs/3 vonalat látunk.
Ha a rubidiummal megfestett lángot vizsgáljuk, akkor a 137 és 138-ik osztásrész közt sötétkék színű RbK vonalat, a 135 és 136-ik osztásrész közt — kék színű Rb^ vonalat látunk; ezen kívül a 13 és 15-ik osztásrész közt — két halványvörös vonal a Rb., és Rb^ is látható.
Magnézium.
1. Hydrochlóroplatinát, borkősav nem létesitenek csapadékot.
2. Nátriumcobaltinitrit sárga színű, magnéziumcobaltinitritet választ le. Híg oldatban nem keletkezik csapadék; 1%-os magnézium
nitrát oldatból nem válik le csapadék.
3. Káliumhydroxid, Calciumhydroxid, báriumhydroxid, fehér színű, magnéziumhydroxidból álló csapadékot létesítenek:
Mg(NOa) 2 + 2KOH = 2KNOb + Mg(OH)2.
M g(N03) 2 + Ba(OH>2 = Ba(N03> - f Mg(OH)2.
A csapadék vízben alig oldódik; oldhatósága 1 :553000 (a bárium
hydroxid oldhatósága 1:25, a stronciumhydroxidé 1:120, a calcium- hydroxidé 1 :600). Melegítve a leválás tökéletesebb. Ammoniumchlorid jelenlétében a magnéziumhydroxid nem válik le tökéletesen. A magné
ziumot az alkálifémektől báriumhydroxiddal választjuk el.
4. Ammoniumhydroxid fehér színű magnéziumhydroxidot választ le. A leválás nem tökéletes. Ha a magnéziumvegyülethez előzőleg sok ammoniumsót elegyítünk, vagy ha a reakcziót savanyú közegben végez
zük, csapadék egyáltalában nem keletkezik. (Lásd a 28-ik oldalt.) 5. Nátriumcarbonát fehérszínü, alaktalan, bázisos vegyiiletet választ le, melynek összetétele a használt oldatok töménységétől és hő
fokától függ:
3Mg(NO;i) 2 -f - 3 Na2CO.i - f H20 = 6NaNOs + C 02 - f Mg3(0H )2(C 03)2.
4M g(N03) 2 + 4N a2COa
- j -
HaO = 8NaNOa + C 02 + Mgi(0 H)2(C0 3)3. A reakczió csak forró oldatban tökéletes, ugyanis a felszabaduló széndioxid kevés magnéziumot hydrocarbonát alakjában old, ez azonban a forralásnál bomlik és ekkor a leválás is tökéletes.
*6. Ammoniumcarbonát különböző összetételű és alakú csapa
dékot keletkeztet, a szerint, a mint a reakcziót híg, vagy tömény oldattal, hidegen, vagy melegen végezzük. A csapadék nem válik le tökéletesen, mert a bázisos carbonátok mellett ammoniumsók is keletkeznek, sőt ha
A K A T IO N O K R E A K C Z IÓ I. 143 az ammoniumsók mennyiségét szaporítjuk, a csapadék el is tűnik; ha pedig a vizsgálandó oldatot előzőleg ammoniumchloriddal elegyítjük, csapadék nem is válik le.
7. Ammoniumoxalát ammoniumchlorid és ammoniumhydroxid jelenlétében még 1 0% -os magnéziumnitrátoldatból sem választ le csa
padékot.
A magnéziumvegyületeknek azt a tulajdonságát, hogy ammonium
chlorid jelenlétében ammoniumcarhonáttal nem válnak le, felhasználhatjuk a magnézium elválasztására a báriumtól, stronciumtól és calciumtól.
*8. Dinátriumhydrophosphát töményebb oldatból fehér színű, pelyhes magnéziumhydrophosphátot választ le :
Mg(N0 3) 2 + NaaHPOi + 7H20 = 2NaN03 + M gHPO i. 7HäO.
Ha a reakcziót úgy végezzük, hogy a magnéziumoldatot először ammoniumchloriddal elegyítjük, azután ammoniumhydroxidot és végre dináíriumhydrophosphátoldatot ön
tünk hozzá, akkor kristályos magné- ziumammoniumphosphátot kapunk. A reakcziót lásd a 3-ik oldalon.
Ha a csapadékot mikroszkóppal vizsgáljuk, nagyon jellemző kristály
halmazokat látunk. (Lásd a 11-ik rajzot.) Az ammoniumchloridot azért elegyítjük hozzá, hogy megakadályoz
zuk a magnézium leválását az ammo
niumhydroxid hatására. A csapadék vízben nehezen, ammoniás vízben pedig egyáltalában nem oldódik. Híg oldatból a kiválást elősegíthetjük, ha a kémcső falát üvegbottal gyen
gén dörzsöljük. A csapadék hevítve bomlik:
2Mg(HiN)POi = H20 + 2HaN + Mg2P207.
A reakczió érzékenységének határa:
0'1% -os magnéziumnitrátoldatból a magnézium jól kimutatható;
0‘05% -os magnéziumnitrátoldatból a magnézium egy-két másodpercz múlva még kimutatható;
0-0 1°/o-os magnéziumnitrátoldatból a magnézium nem mutatható ki.
9. Kénsav, káliumbichromát nem létesít csapadékot.
*10. Káliumhydropyroántimoniát fehér színű magnéziumhydro- pyroántimoniátot választ le.
144 A K A T IO N O K R E A K C Z IÓ I.
A reakczió érzékenységének határa:
1,%-os magnéziumnitrátoldatból azonnal csapadék válik le;
0'1% -os magnéziumnitrátoldat kezdetben opalizál, 1 — 2 perez múlva azonban csapadék válik le;
0'0 1% -os magnéziumnitrátoldat csak gyengén opalizál.
*11. Lángfestés. A magnéziumsók a lángot nem színezik.
12. A magnézium kimutatása száraz úton. Ha valamely magnéziumsót szénlemezen, a forrasztócső lángjával hevítünk és ha az izzított tömeg kihűlt, nagyon híg cobaltonitráttal megnedvesítjük és újra izzítjuk, halványvörös színű tömeget látunk.
A magnézium elválasztása az alkálifémektől.
A magnézium- és alkálichloridok oldatát két részre osztjuk; az egyik részletben ammoniumchlorid és ammoniumhydroxid jelenlétében dinátriumhydrophospháttal magnéziumra kémlelünk. A másik részletet báriumhydroxiddal elegyítjük, felforraljuk és kis térfogatra párologtatjuk be. A magnéziumhydroxidról leszűrt oldatot a bárium leválasztása czél- jából ammoniumhydroxiddal és ammoniumcarbonáttal elegyítjük és gyengén melegítjük; a csapadékot szűrjük, a szüredéket szárazra párolog
tatjuk és az ammoniumsókat hevítéssel tökéletesen elűzzük. A maradékot kevés vízben oldjuk és a szűredékben alkálifémekre kémlelünk. (Lásd a 141-ik oldalt.)
Ammonium.
Az ammonium (HiN) szabad állapotban nem ismeretes. Az ammonium egy vegyértékű pozitív gyök és az alkáliákhoz hasonlóan kénesővel ámálgámot és savgyökökkel jól jellemezhető vegyületeket alkot.
*1. Hydrochlóroplatinát sárga színű, kristályos ammoniumchlóro- platinátból álló csapadékot választ le :
2(H4N)C1 + H2[PtClo] = 2HC1 + (HiN^PtClo],
A csapadék oldhatósága hasonló a káliumchlóroplatinátéhoz. A csapadék hevítve elbomlik s platina marad hátra.
2. Borkősavoldat az ammoniumsók tömény oldatából fehér, kristályos, ammoniumhydrotartarátból álló csapadékot választ le :
(HiN)Cl + H2C4Hi06 = HC1 + (H4N)HC4H40e.
Ha ammoniaoldathoz sok borkősavat elegyítünk, szintén a fenti összetételű csapadék keletkezik. A csapadék ammóniában könnyen oldódik:
(H4N)HC4H40g + HüN = (H4N)2CiH406.
*3. Káliumhydroxid, nátriumhydroxid, calciumoxid, nátrium- carbonát, az ammoniumsókkal hevítve ammóniát fejlesztenek:
(H4N)C1 + KOH = KC1 + H20 + H3N.
2(H4N)C1 + CaO = CaCla + H20 + 2H3N.
A K A T IO N O K R E A K C Z IÓ I. 145 A felszabaduló ammóniát a következő reakcziókkal ismerhetjük fel:
1. Szagáról.
2. Ha tömény sósavba mártott üvegbotot tartunk felébe, akkor ammoniumchloridból álló füst keletkezik.
3. Vörös lakmuszpapiros megkékül.
4. Ha nagyon híg cuprisulfátba mártott papiroscsíkot tartunk felébe, a papiros kék színt ölt.
5. Ha mercuronitráttal itatott papiroscsíkot tartunk az eltávozó gáz felébe, a papiros a keletkező dimercuroámidonitráttól fekete színű lesz:
Hga(NO )« + 2H:tN = (HiN )N03 + Hg2(NH2)N03.
4. H ydrogénsilicofluorid ammoniumsókkal nem létesít csapa
dékot; ammoniumhydroxiddal kovasavból álló csapadék keletkezik.
5. N átriu m co b altin itrit sárga színű ammoniumcobaltinitritet választ le.
*6. N essler-féle óidat. A szabad, vagy kötött ammónia fölötte kis nyomait Nessler-féle oldattal mutatjuk ki. A Nessler-féle oldat kálium- hydroxidban oldott mercurikáliumjodidot és fölösleges káliumhydroxidot tartalmaz és hatása abban nyilvánul, hogy a káliumhydroxid az ammo- niumsókból ammóniát szabadít fel és ez a mercurikáliumjodiddal sok ammonia jelenlétében vörösbarna színű, vízben oldhatlan csapadékot létesít:
Hgx 2Ks[HgJr] + 3KOH + HsN = 7KJ + 2H>0 + 0 < >NHaJ.
Hg
Kis mennyiségű ammonia jelenlétében csapadék nem válik ki, de az oldat sárga színt ölt.
A z ammonium kimutatása és elválasztása az alkálifém-ionoktól.
A kálium-, nátrium-, lithium- és ammoniumchlorid oldatát két részre osztjuk; az egyik részletet káliumhydroxiddal melegítjük és az eltávozó ammóniát a reakczióknál leirt 3-ik számú reakczióval mutatjuk ki.
A másik részletet szárazra párologtatjuk és addig hevítjük, míg az ammoniumchlorid utolsó nyomait is elűztük; a maradékot kevés vizben oldjuk, szűrjük és a szüredékben az alkálifémionokra kémlelünk. (Lásd a
141-ik oldalt.)
S c h e i t z Pá l : A minőségi chemiai analízis módszerei. 10