Elektronikus szabályozási elemek beépülése jogrendszerünkbe

1. Az adatvédelmi jog terén az Európai Unió Tanácsának 95/46/EK “Az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról” szóló Irányelve lényeges rendelkezései elsődlegesen A szemé-lyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt módosító 1999. évi LXXII. tv. révén, az ET R (85) 20. sz. “A direkt marketing célra használt személyes adatok védelmére” kiadott Ajánlására alapozva A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésé-ről szóló 1995. évi CXIX. tv. révén kerültek a magyar jogban harmonizálásra.

Az Avtv., mint az adatvédelmi jog alapjogszabálya mellett egyes részterüle-tek vonatkozásában jelentős szerepet töltenek be a központi állami adatnyvilvántartásokra- és személyazonosítókra, a hatósági ügyintézés során a köz-igazgatás szerveivel kapcsolatba kerülő állampolgárok adatainak kezelésére és meg-őrzésére vonatkozó speciális (A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilván-tartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és a végrehajtásáról szóló 146/1993. /X.

26./ Korm. rendelet, A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet) és ágazati (A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a végrehajtásáról szóló 223/1998. /XII. 30./

Korm. rendelet, A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tör-vény és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, A társadalombiz-tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a végrehajtásáról szóló 195/1997. /XI.

5./ Korm. rendelet, Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, A foglalkoztatás elő segíté-séről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és a végrehaj-tásáról szóló 45/1996. /III. 25./ Korm. rendelet) jogszabályok, a hírközlés és az információs társadalmi szolgáltatások adatvédelme (Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001.

évi CVIII. törvény), a területre vonatkozó, törvény formájában kihirdetett nemzetkö-zi egyezmények (Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzet-közi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény, Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvény, A nemzetközi szerződés alap-ján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapalap-ján készült minősített adat védelmének eljárási szabályairól szóló 179/2003. /XI. 5./ Korm. rendelet). Az Inter-nettel összefüggő adatvédelmi kérdések körében az adatvédelmi biztos állásfoglalá-sai tartalmaznak további iránymutatást.

Adat- és titokvédelmi jogunk fejlődésének legutóbbi szakaszában A szemé-lyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XLVIII. törvény és Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2003. évi LIII. törvény is lényeges jogharmoni-zációs feladatokat teljesített.

2. Az elektronikus aláírás, elektronikus dokumentumok joghatályának elismerése a magyar polgári anyagi és eljárási jog “papíralapú írásbeliséghez” kötöttségében igen lényeges változásokat hozott.

A Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960.

évi 11. tvr. (Ptké. I.) módosítása (vö.: 2001. évi XXXV. tv. 28. §) 2001. november 1. napját követően jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek ismerte el a külön törvényben meghatározott, maradandó

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS MAGYAR JOGFEJLŐDÉS

___________________________________________________________________________________

63

eszközzel (így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással) aláírt okirat útján létre jött megegyezést (Ptké. I. 38. § /2/ bek.).

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 196. § (1) bekezdés f. pont-jai így - a 2001. szeptember 1. napja után keletkezett iratok vonatkozásában - ma-gánokiratnak ismerte el azt az elektronikus okiratot, amelyen kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el, e. pontja pedig az ügyvédek számára megnyitotta azt a lehetőséget, hogy a kiállító által aláírt elektronikus okirat tartalmát az általuk készített elektronikus okirat tartalmával egyezőként tanúsítsák.

3. Az 1999-ben elfogadott új szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv.) megújí-tott, a korábbi, széttagolt, rendeleti szinten megjelenített joghoz képest egységes szabályozást vezetett be. A törvény összességében a nemzetközi (Berni Uniós Egyezmény, Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény, Római Egyezmény, Genfi Egyezmény, WIPO-szerződések, TRIPS-egyezmények) és közösségi jogi szabályo-zás (a Tanács 91/250/EGK irányelve a számítógépprogramok jogvédelméről, a Tanács 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, vala-mint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról, a Tanács 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joggal kapcsolatos jo-gokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról, a Tanács 93/98/EGK irányelve a szerzői jog és bizonyos kapcsolódó jogok védelmi idejének harmonizálásáról) követelményeinek megfelel. Az Szjt. az Interneten keresztül történő hozzáférhetővé tétel kérdéseit a Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO 1996-os Szerzői Jogi és az Előadásokról és Hangfelvételekről Szóló Szerződése (amit az 57/1998. /IX.

29./ OGY. határozat erősített meg), valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról kötött megálla-podás szabályozza.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról rendelkező 2001. évi LXXVII. törvény 2002. január 1. napján történt hatályba lépésével hazai jogunkban is lehetővé vált az adatbázisok és adatbázis-előállítók jogi oltalma. A magyar törvénymódosítás az Európai Unió az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 EK irányelvét követi. Ez az irányelv nem csak az adatbázisok szerzői jogi védelmére vonatkozó szabályozást pontosította, hanem külön(ös), sui generis vé-delmet biztosított az adatbázis-előállítók számára is.

Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003.

évi CII. törvény a szerzői jog körében - a mellett, hogy a magyar szerzői jogi tör-vény védelmi rendszerét kiterjesztette az EU tagállamainak állampolgáraira és az ott nyilvántartásba vett jogosultakra is - részben újraszabályozta a szerzői jogi véde-lemben részesülő művek digitális rögzítési- és hozzáférési formáinak és a szabad felhasználásnak összefüggéseit, egyértelműsítette a rádió- és televízió szervezetek az on demand hozzáférhetővé tétellel összefüggő jogosítottságait, a reprográfiai jogdíjakra, valamint a közös jogkezelésre vonatkozó szabályokat.

4. A büntetőjog az informatika felhasználásával elkövetett, az alapvető személyiségi jogokat, a társadalmi-gazdasági viszonyokat sértő jogellenes magatartások bünte-tendővé nyilvánítása érdekében a Btk. módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény tartalmazott rendelkezéseket: e módosítás részben új, vagy jelentősen átalakított

törvényi tényállásokat hozott létre, részben a már meglévő tényállások elkövetési módjai között nevesített speciális, informatikai elemeket. Az elsőbe körbe számítás-technikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a pénzhamisítás elő -segítése (304/A. §) a szellemi tulajdon oltalmát biztosító büntetőjogi tényállások (Btk. 329/A. §-329/D. §), az utóbbiban a magántitok jogosulatlan megismerésének bűncselekménye (Btk. 178/A. §), a tiltott pornográf készítése (Btk. 195/A. §) bírtak különös jelentőséggel.

Az informatikai bűnözés elleni hatékony fellépés azonban új eljárásjogi in-tézmények megalkotását, a már meglévők módosítását is szükségessé tette: Ezt a célt szolgálta a büntető eljárási törvény (1998. évi XIX. tv., Be.) módosításával (2002. évi I. törvény) VIII. Fejezetébe iktatott új, VIII. Címe (számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés) amely részletesen meghatá-rozza a számítástechnikai vagy más elektronikus módon rögzített adatok megő rzésé-re kötelezés új, sajátos kényszerintézkedés szabályait.

A 2003. július 1. napjával hatályba lépett új Be. már arra törekedett, hogy egyes eljárási mozzanatok elektronikus úton való gyakorolhatóságát, az elektronikus úton rögzített adatok bizonyítási eszközkénti elfogadhatóságát biztosítsa: ennek megfelelően az eljárásban lehetővé teszi elektronikus okirat használatát, a tárgyi bizonyítási eszközök körében pedig elismeri az elektronikus úton rögzített adatokat hordozó tárgyakat.

5. Közigazgatási eljárásjogunkban Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításával lehetővé vált - akár elektronikus forma rendszeresítése mellett is - a kérelem a közigazgatási szervhez elektronikus doku-mentumban való benyújtása (Áe. 16. § /1/ bek.), az elektronikus dokumentum iratkénti elismerése (Áe. 28. § /3/ bek.), a határozat elektronikus dokumentumba foglalása (Áe. 43. § /2/ bek.) és a határozat elektronikus dokumentumban való kéz-besítése (Áe. 45. § /1/ bek.). Az Áe. jelenlegi konstrukciója az elektronikus ügyinté-zést azonban csak akkor engedi meg, ha az adott eljárástípusra tekintettel azt ágazati jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, illetőleg - az önkormányzati igazgatás terén - ha annak technológiai feltételei megvannak, s az önkormányzat illetékességi terüle-tére az elektronikus ügyintézést rendeletben lehetővé teszi (vö. 2001. évi XXXV. tv.

3. §).

6. Pénzügyi jogunkban az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használa-tára vonatkozóan már 1999-ben kormányrendelet (77/1999 /V.28./) született, mely a Bizottság az elektronikus fizetési eszközökkel végzett műveletekről, különösen a kibocsátó és a birtokos közötti viszonyról szóló 97/489/EK ajánlása rendelkezései-vel összhangban lévő szabályozást tartalmazott. Ennek helyébe lépett A pénzforga-lomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet, mely pénzintézeti jogunkban az elektro-nikus fizetési eszközök szabályozását magasabb fokú harmonizációt elérve oldotta meg, illetőleg a gazdasági, üzleti forgalom szempontjából lényeges kérdéseket (pl.

vállalkozói díjak fizetésének módja készpénz-helyettesítő eszközökkel) egyértelműsített. Számviteli jogunkban a 2000. évi C. törvény 31. §-a az

elektroni-INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS MAGYAR JOGFEJLŐDÉS

___________________________________________________________________________________

65

kus pénzeszközöket a készpénzzel, csekkel, bankbetéttel azonos jogi helyzetű pénz-eszközként fogadta be.

Az elektronikus adatcsere, a nyilvántartások elektronikus formában való ve-zetése adójogunkban fokozatosan nyílott meg. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény az 1995. évi CX. tv. az 1997. évi CX. tv.-el történt módosítása tette lehetővé (törvény felhatalmazásával, s az érintett szervek megállapodása alapján, az abban foglalt módon) az adóhatóságok közötti adatátadás, illetőleg a hatósági nyil-vántartásokból történő adatátvétel elektronikus úton való teljesíthetőségét (régi Art.

45. § /2/ bek.). Vám- és jövedéki ügyekben, a társadalombiztosítási szervekkel való kapcsolattartásban, majd adóügyekben az elektronikus adatcsere, az adatszolgáltatás elektronikus úton való teljesítése, bevallási kötelezettségek teljesítése a meghatáro-zott esetekben, közvetlen kapcsolati rendszerben vált lehetségessé, illetve kötelező -vé. E megoldásokat - az Internet lehetőségeire alapozva - teheti jóval szélesebb körben hozzáférhetővé az elektronikus kormányzat megvalósításával összefüggő újabb, most kezdődött jogalkotás.

Az adózás rendjét szabályozó, 2004. január 1-től hatályos 2003. évi XCII.

törvény szerint az adóhatóság a bejelentésre, a bevallásra, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adó-fizetésre és az adófolyószámla egyeztetésére nyomtatványt rendszeresíthet. A rend-szeresített nyomtatvánnyal azonos értékű teljesítés, ha az adózó a számítógéppel előállított, valamint kinyomtatott iratot írja alá, és nyújtja be az adóhatósághoz. A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az önkormányzati adóhatósághoz és az illetékhivatalhoz teljesítendők kivételével - az adóhatóság vezetője által közzétett módon, gépi adathordozón is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített bejelentés-hez, bevalláshoz, adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az adózó aláírásával hitelesített nyilatkozatot annak típusáról és benyújtásának időpontjáról (új Art. 175. § /1/-/3/).

Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a kiemelt adózók igazgatósága látja el, valamint - 2004. február 1-jétől - a 3000 legnagyobb adótelje-sítménnyel rendelkező adózó új Art. Art. 175. § /9/). Az Adó- és Pénzügyi Ellenő r-zési Hivatal az ily módon meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokat együttesen és ingyenesen nyújtja. E szolgáltatások kizáró-lag az Art. 175. § (9) bekezdésében adókötelezettségek teljesítése céljából vehetők igénybe. Az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítése során álnév nem használható (új Art. 175. § /10/). Magára az eljárásra a pénzügyminiszternek az informatikai és hírközlési miniszterrel kiadott együttes rendeletének szabályait kell alkalmazni (új Art. 175. § /11/). Felhatalmazást kapott továbbá a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg azt az értékhatárt, amely felett az adózónak a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton kell teljesítenie (új Art., 175. § /12/ bek. c. pont).

2005. január 1-jétől az új Art. 175. § (9) bekezdésbe nem tartozó adózó be-vallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóságnál a pénzügyminisz-ternek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és az informatikai és hírközlési miniszterrel kiadott együttes rendeletében meghatározott módon és technikai

feltéte-lekkel választása alapján az adóhatóság által biztosított azonosítási eljárással elekt-ronikus úton teljesítheti (új Art. 175. § /13/).Az adókról, járulékokról és egyéb költ-ségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és az Illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) vonatkozásában állapított meg új, az elektronikus ügyintézést segítő rendelkezéseket.

A bár a gépi adathordozón történő bevallás lehetősége már korábban is ren-delkezésre állt, a Tbj. 2004. január 1.-től hatályba lépett módosításával az is lehető -vé vált, hogy a tagdíjbevallás a tagdíjbevallás - a vonatkozó jogszabályi és technikai feltételek megléte esetén - minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellá-tott elektronikus dokumentumban, számítógépes hálózat útján is teljesíthető. legyen.

Ebben az esetben a tagdíjbevallást a pénztárak is elektronikus dokumentum formá-jában tartják nyilván. Az elektronikus úton történő bevallásfogadást és dokumentum nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból a bevallási kötelezettség teljesítésé-nek időpontja megállapítható és a bevallás benyújtására kötelezettek részére a köte-lezettség teljesítésekor visszaigazolható legyen. A gépi adathordozón vagy számító-gépes hálózaton, elektronikus adatátviteli eszközzel, elektronikus dokumentum formájában történő tagdíjbevallás a PSZÁF által rendelkezésre bocsátott számítógé-pes program felhasználásával, a kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban teljesíthető. A számítógépes hálózaton, elektronikus dokumentum formájában előállított adatszolgáltatások teljesítésével kapcsolatban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezései az irányadók. A foglalkoz-tató tagdíjbevallását adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, vagy könyvviteli szolgál-tatásra, adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvelő) ellenjegyezheti. A elektronikus úton történő kötelezettségteljesítés esetén a bevallást a könyvelő saját minősített elektronikus aláírása alkalmazásával ellenjegyzi (Tbj.

51. § /5/ bek. c.-f. pontok).

A Tbj. 51. § (5) bekezdése c) pontjának a 2002. évi XLII. törvény 204. § (2) bekezdésével megállapított kiegészítését az elektronikus dokumentumban, számító-gépes hálózat útján teljesíthető bevallás fogadására, feldolgozására és nyilvántartás-ára a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rend. 17/A. § (6) bekezdé-sében előírt határidőt (2003. december 31.) követően kell alkalmazni (2003. évi XCI. tv. 224. § /5/ bek).

A 2003. évi XCI. törvény - más, az adó- és járulékfizetésre vonatkozó jog-szabályok mellett - módosította az Illetéktörvényt is. Az Itv. új szövegű, 64. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az illetékeket a jövőben elektronikus úton is meg lehessen majd fizetni: a §-hoz fűzött miniszteri indoklás szerint az eljárási illeték-nek az illetékbélyeg helyett más módon történő fizetését lehetővé tévő törvényi felhatalmazás ezzel a módosítással nevesítetten egészül ki azzal, hogy jogszabály lehetővé teheti az elektronikus úton történő illetékfizetést is.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a 2003. évi LXXXV. törvénnyel történt módosítása nyomán - meghatározott feltételek mellett - lehetővé vált az elektronikus dokumentum, irat számviteli bizonylatkénti alkalmazása (Sztv. 66. § /5/), s a törvény előírásokat állapított meg az ilyen bizonylatok megőrzési kötelezett-sége vonatkozásában is.

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS MAGYAR JOGFEJLŐDÉS

___________________________________________________________________________________

67

Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Az Szt. újonnan beiktatott, 154/B. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozó (ide értve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyaror-szági fióktelepét is) a 153-154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljá-rásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembe vételével - elektronikus úton is eleget tehet.

Az Sztv. új szövegű, 167. § (5) bekezdése értelmében számviteli bizonylat-ként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumen-tum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Figyelemmel arra, hogy az elektronikus dokumentumok, iratok hitelességének, megbízhatóságának, valamint a bizonylatok megőrzésének, archiválásának jogi és technikai követelményrendszere elsődlegesen nem számviteli kérdés, e tekintetben a számviteli szabályok befoga-dó/elfogadó szerepet kell, hogy betöltsenek.

Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késede-lem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvas-hatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét (Sztv. 169. § /5/-/6/).

7. A szerződések joga és a fogyasztóvédelem körében A távollévők közötti szerző dé-sekről rendelkező 17/1999. (II.5.) Korm. rendelet előírásai a távolban kötött szerző -dések tekintetében a fogyasztók védelméről rendelkező 97/7/EK Irányelvvel, vala-mint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről rendelkező 18/1999 (II.5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződések tisztes-ségtelen szerződési feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.

Fogyasztóvédelmi jogunk harmonizációjában jelentős lépésnek minősült a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, vala-mint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú mó-dosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény, mely a Tanács az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 85/577/EGK irányel-vével, Tanácsnak a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltét-eleiről szóló 93/13/EGK irányelvével, az Európai Parlament és a Tanács a fogyasz-tási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelvével és az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi

ügy-letekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást vezetett be.

A hirdetések és ügyféljogok eredményes gyakorlását segítő tájékoztatási kö-telezettség elektronikus módjáról, illetőleg az elektronikus úton történő szerző dés-kötés feltételeiről rendelkeztek A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a 2000. évi CXXIV. törvénnyel és a 2001. évi CXX.

törvénnyel történt módosításai (201. § /5/: elektronikus levelezési úton reklámanyag küldése, 203. § /3/: az ügyfél és a jövőbeni ügyfél elektronikus úton való tájékozta-tása a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről és e feltételek módosulásáról, 210. §: minősített elektronikus aláírással ellátott okira-tiság követelménye a pénzügyi és pénzügyi kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó, elektronikus úton kötött szerződések vonatkozásában). Ugyancsak az elektronikus úton történő tájékoztatási kötelezettségről rendelkezett A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (102. § /1/), ill. - a csatla-kozás időpontjától helyébe lépő - 2003. évi LX. törvény (166. § /5/).