legfeljebb két sorra terjed , s azután újra kezdő dik . A mint az egyes balladáknál észrevettük, a rím is ritka bennök ; egyedüli mértékök pedig a hangsúly . S így a székely balladák is igazolják ARANY JÁNOS szavát, hogy költészetünk eredeti leg csak a rhythmus báját ismerte : mérték, rím , strófa mind későbbi fejlődmény.
Forduljunk most a kisebb haza relativ gaz dagsától a nagyobb haza absolut szegénységé hez — t . i. balladai tekintetben -s egyszersmind az uraktól a néphez : mert csakugyan , míg szé kely balladáinkban többnyire az úri rend szere pel , a szorosabb értelemben magyar hasonnemű dalok inkább a nép fiait állítják elénk, s azt a határozott családi hasonlatosságot, melyet az
erdélyi balladák között észreveszünk, a rajtok
elömlő aristokrata szín tetemesen növeli . De for
duljunk hát most a demokratiához . Ezt, mint már feljebb érintettük , először is szegénysége külön bözteti meg az aristokratiától : s nem csak sze génysége átalában, a mennyiben itt a balladák száma igen csekély , hanem különösen szegény legénysége is , a mennyiben még a meglevő bal ladák, románczok és regeképek is jobbadán a szegény legények viszontagságaiból merítik tár gyaikat. A dal elmondja viselt dolgaikat, de leg . inkább s legszebben rabságukat és szomorú végö ket. Be kár, hogy Zöld Marczi, Becskereki , Barna Peti, Angyal Bandi, Zsobri kalandjait egy ROBIN Hood - féle ballada - fűzérben nem mutathatjuk föl ! Az anyag és hangulat megvolna hozzá ; csak az a baj, hogy nem bírt alakot ölteni .
Jó formán csak egy , ezen körbeli dalunkról mondhatjuk, hogy igazán balladai alakot öltött, s ez a dal tán leg is szebb magyar népballa dánk . Fehér Anná - t értjük ,1 kinek bátyja lovat lopott. Hogy bátyját a haláltól megmentse , had nagy urammal hál ; de hijába áldozza föl becsü letét, bátyját mégis kivégzik , s bűnhödése kettős bánat : bátyjaért s becsületeért . A bünhödés már
1 Lásd ERDÉLYI Magyar népdalai és mondái I.
kötetében , 386. sz .
A BALLADÁRÓL . 141
magában az által is igazolva volna, hogy Anna , bár dicséretes czélból , erkölcstelen eszközre csá bíttatja magát; de még erősebben igazolódik az által , hogy a fogoly maga , kinek megmentése forog fen , arra inti húgát, ne engedjen a hadnagy kívánatának. S a mély erkölcsi alapeszmét, hogy a rossz még jó czélból sem szabad , a legmozgal masabb, legélénkebb drámai cselekvény érzékíti . Mennyi gyors színváltozás mindjárt a dal elején : a tolvaj üldözése , elfogása, jellemző párbeszéde a hadnagygyal és tömlöczbe vitele. Íme az exposi
tio . Ezután kezdődik Anna szerepe , s itt ismét csaknem strófánkint más - más kép : a szegény leány aranyaival indúl bátyját kiváltani; meg . ' jelenik a hadnagy előtt ; ennek nem aranyai kel lenek , hanem ő maga, s a hatalom brutalitásával és álnokságával jelenti ki vágyát .
Nem szól arra Fehér Anna , Csak elmegy a folyosóra , Folyosóról a rostélyra, Hogy akadna a bátyjára.
Mily egyszerű , mégis mily gazdag és hű képe a szűz lelki tusájának, s mily megható ! De képe a cselekvény sebes folyásának is . Anna beszél bátyjával, s ez inti , ne hódoljon a hadnagynak. Most ismét ugyanazon kép , csakhogy ellenirányban , gördül végig előttünk :
Nem szól arra Fehér Anna ,
Csak elmegy a folyosóra , Folyosóról palotába, Lefekszik a nyoszolyába.
Látta bátyját s minden áron meg akarja inen teni ; hallotta szavát is, de nem hallgat reá. A bűn éjét szörnyű hajnal követi . Ekkor megint két ellentétes kép közt halad tova a cselekvény : Anna rémes félelmeivel a hadnagy szerelmes nyugtatá sai vannak szembe állítva . De a nyugtatások sikertelenek ; Anna csak hallja a sok lánczzörgést (a rabot kivezetik) , a sok puskalövést ( kivégzik ) , a sok kardzörgést ( visszatérnek ) , s ezen pillanat ban már a hadnagy is leveti álarczát és szerelem helyett gúnynyal folytatja nyugtatását :
Csak aludjál, csak nyugodjál, A bátyádnak vége van már.
A semmivé tett áldozat , kétségbeesése minden erejét egy iszonyú átokba gyűjtve, tragikai szen vedése egész nagyságában emelkedik föl előttünk, s a dalt nem lehetne méltóbbban befejezni.
Ha tömör rövidség és sietősség nem volna a ballada kelléke , a már tisztán szegénylegényi Szomorú nótát Barna Péterről szintén a balladák közé sorolnók . Izgatott hangja, sejtelmes és
1
Közli THALY Kálmán a Régi magyar vitézi éne kek és elegyes dalok II . kötetę 393. lapján . Hézagosan
A BALLADÁRÓL . 143
szakgatott előadása, drámai elevensége csakugyan balladának mutatja , de terjengőssége s ömlen gései a románcz bélyegét nyomják reá . Barna · Péter jó ebéden van « Románné két lányánál », ekkor kerekedik utána a vármegye, üldözik , elfog
ják, bezárják , halálra kisérik s kivégzik . A dal Barna Péter panaszával s búcsújával végződik , s e panaszban ismét fölmerül azon két sor válto zata, melylyel a székely balladákban is többször
találkozunk :
Nálunk a halottnak hármat harangoznak , De Barna Péternek egyet sem kondítnak . Barna Péter emlékét a fentebbi dalból kivont
töredékek , változatok s egyéb dalok is fentartják
regeképi alakban.1
Általában a szegény legények életét, mulat ságait, szenvedéseit tárgyazó danák nem egyebek , mint regeképek . Zöld Marczi, Angyal Bandi, Zsobri Józsi, Buga Jakab, Czifra Jancsi, Siák Jancsi, Barna Pista nótái, valamint ama név
és széjjelhányt sorokkal megvan ERDÉLYI gyűjteményé ben is, az I. kötet 383. száma alatt .
1 Kettő van Thaly Kálmán imént idézett köny vében , egy az ERDÉLYI - féle gyűjtemény III . kötetében,
278. sz .
2 Lásd ERDÉLYI gyűjteményében , az I. kötet 233 , 235. , 236. , 237. , 238. , 239. , 240., 384. 8 a III . kötet 275. , 279. számait.
telen betyárokéi, kik többen osztoznak ugyan azon nótákban , nem birnak szert tenni annyi
nyugalomra, hogy románczos elbeszéléssé simúl nának, sem annyi erőt nem képesek kifejteni, hogy balladai drámává tömörülnének , a mihez egyébiránt meg kell vallani erkölcsi és
lélektani tartalmok sincs elegendő .
De nem csak szegénylegényes dalainkról, a többiről is elmondhatjuk, hogy nem igen kere kedik balladává, még tiszta románczczá is ritkán , hanem a regekép félalakulatában marad . E nem ből azonban sok szép példányt mutathat föl nép költészetünk. A Megöltek egy szegény legényt kezdetű , melyről már feljebb volt szó , a bal ladás képek példányaúl tekinthető ; de a románczos képek számosabbak . A regeképeket az irodalmi szokás a « néprománcz ) közös neve alá fog .
1 Efféle általános betyárdalok ERDÉLYI gyűjtemé nyében : Kecskeméti csárdában ( I. 241. ) , Meg vagyok én búval rakra ( 1. 242.) , Szépen szól a fülemile ( I. 243. ), Mikor még én kicsiny voltam (I. 245.) , Az alföldön csi kós vagyok (I. 246. ) , Árva (Arad ?) , Csanád, Borsod, Heves (I. 247. ) , Rongyos csárda, nincs teteje ( I. 249.) , Édes anyám szült engem a világra (I. 255. ) , Lóra, csi kós, lóra ( I. 271. ) , Egyszer szombat este (I. 387. ) , A merre én járok ( III . 274. ) , Haragszik rám a maklúri bíró ( III . 323. ) , stb .
2 ERDÉLYI, I. 380 .
A BALLADÁRÓL . 145
lalja. Csakhogy a valóságos románcz , népdalaink
között, majdnem oly ritka , mint a valóságos bal
lada . Íme a feljebb már említettük Szép Ilona ,2 a népmesei Királyfi, ki a kosárkötő leányát veszi el, a Megkérette anyámat és Nézd meg lányom , nézd meg jól kezdetű, már -már regeképnek mond
ható refraines két dal 4 mely művek mind a
balladás párbeszéd alakjában jelennek meg s csak nyugalmas hangjok s részint kifestő, részint ismétlő terjeszkedésök miatt sorolandók a román czok közé - s ezzel jóformán kimerítettük nép
1 Ilyen, szebb « néprománczok », melyek azonban voltakép románczos vagy balladás képek, ERDÉLYI gyűj teményében : románczos képek : A kert alatt szürke ló ( I. 299. ) , Szapora Margit ( I. 393. ) , Háromféle szeretőm volt (I. 396. ) , Kinek varrod, rózsám , azt az inget (I. 398. ) , Csaplárosné, gyujts világot ( II. 139.) , Siroki erdőben ( II. 331. ) , Fiam , te sántikálsz ( III. 263. ) , Ha betekintsz a gyandai csárdába (III. 267. ) , Bodó Maris patyolatja (III . 284. ) ; balladás képek : Lám megmondtam , bús gilicze ( I. 107. ) s ennek szebb változata a sólyom madár ról (a Magyar románczok könyvé-ben ), Fölmegyek a hegyre (I. 388. ) , Három árva ( I. 399. ) , Hallottad - e hirét Székesfehérvárnak (I. 401.), Meghalok , meghalok ( I. 403. ), Amott kerekedik egy fekete felhő ( II . 260. ) , Szegény Biró
Jancsi ( III . 277. ) , stb .
ERDÉLYI, I. 375. Népk. Gyüjt. III, 13 l .
3 ERDÉLYI, I. 377 .
4 ERDÉLYI, I. 391 , III . 26 ..
GREGUSS : A balladáról. 10
2
románczaink tárát. A Pávás leány formára ugyan románcz volna, de sem költői , sem népies zamata . Legfeljebb még Oláh Gerő dalát idézhetnők ,2 mely balladásan indúl meg , de románczosan foly tovább, szinte tovább , mint kellene . Vadásza ton kezdődik , de főtartalma Oláh Gerő beszél getése lovával : a ló inti gazdáját, hogy ne özet, hanem törököt vadászszon , s a vitéz fogadja sza
|| vát. Több rímetlen strófája nagy régiségre mutat.
Nevezetes az által is , hogy a GYULAI közlötte Boriska : s az Amott kerekedik kezdetű rege képen kívül 4 az egyetlen népdal , mely a török világból maradt reánk .
Vegyük most már szemle alá egy -két balla
dánkat .
Szücs Marcsa története , kit féltékeny szere
tője a fonóban megöl , röviden s érzékenyen van elmondva ; de annál érzéketlenebb , közönséges, csaknem ledér hangú a Gyuri Bandié, ki « fele ségét ölte meg szeretőjeért », a miért fölakasztják.
2
1 ERDÉLYI , I. 378 .
ERDÉLYI, I. 379. Teljesen kiegészítve közli THALY Kálmán a Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok I. kötete 213. lapján.
3 Budapesti Szemle, IX . 282. lap . Népk. Gyüjt . I ,
148. 1 .
4 ERDÉLYI, II . 260.
5 ERDÉLYI , I. 381. Népk. Gyüjt. I, 212. , III, 102. 1 ,
• ERDÉLYI, I. 382 .
A BALLADÁRÓL. 147
A Gyere haza édes anyám kezdetű 1 egy gonosz nő képe , ki mulat, míg férje haldoklik , ki van terítve és temetik ; három versszaka, csaknem merő refrainből állva, ezt a fokozatot adja elő, de a dal mégis inkább álló regeképnek látszik , mint mozgó balladának . Az anyját eldaraboló Igacs Ruzsi nótája 2 szörnyű eseményt beszél igen töredékesen , de a mellett oly mellék rész letekkel , melyek nem világosítják föl a dolgot 8 csak a mű egységének ártanak . Nincs benne sok költőiség, s mintha nem is egy , hanem több nóta töredéke volna együvé csapva . Ha még egyéb változatai napfényre kerülnek , talán kerek művé
lehet összeállítani .
Két balladát kell még említenünk , mind tár gyalás , mind külalak tekintetében a székelyekhez
hasonlót .