kitörve s egyénítve, a drámához közelíti, annyira, hogy a ballada drámai sajátságai épen a legjel lemzőbbek . A ballada, rövidre fogott előadásának szigoránál s a lyrai hang uralkodásánál fogva csak a leglényegesb mozzanatokat tüntetheti ki, mégis az egészet összefüggő esemény keretébe kell foglalnia , szóval , dal létére röviden kell
A BALLADÁRÓL . 187
hosszú dolgokat elmondania, természetesen tehát a leggyorsabb elmondáshoz folyamodik : a drá maihoz , mely , mint a villám sötét éjben , a komor tájékot egyszerre, de csak pillanatonkint vilá gítja meg.
A drámai előadás különösen abban áll , hogy a szereplők lelki állapotának egymást követő vál takozásai híven, hézagtalanul s mégis gyorsan tünedezzenek föl, minek legalkalmasabb formája a beszélgetés , de nem lassú s elnyújtott beszél getés, mint valami értekező vagy pásztori pár beszédben , hanem siető , sőt rohanó , az egyén ér zületét mintegy óvatlan perczeiben, indulata s szenvedélye őszinte kifakadásaiban , föltáró . S itt válik ki a ballada határozott különbsége mind a lyrai, mind az epikai tárgyalástól: a balladai előadás nem lyrai ömlengés, mert nem a valódi vagy képzelt költői ön érzelmeit és vágyait zengi általában, hanem mindenkor egyént jellemez ; s nem is mond el merő eseményt, ilyen vagy olyan külső okokból vagy körülményekből szár mazó érdekes történetet, mint az éposz és kisebb rokonfajai, hanem mindenkor cselekvényt, belső indokokból eredőt, készakarva végrehajtott, indu lat és szenvedély sugallta tetteket, mint a dráma . Bizonyos tettek csak bizonyos jellemekből folyhatnak : imé az egyéni jellemzés , egyéni fel tüntetés szüksége a balladában . De az egyének
rajza nem lehet álló kép, azok folyvást működ nek, folyvást tova haladnak előttünk : imé a nagy
vonású , gyors indokolás, a voltaképi drámai fej
lesztés szüksége. Mivel pedig a működő szemé lyek mindent a magok szántából tesznek , nem is esnek áldozatul a végzetnek, hanem csak saját tetteik jutalmát veszik : imé a drámai igazság szolgáltatás szüksége .
« Az énekes - mondja egy már említettük mű buvárunk 1 – használja a költészet mindhárom nemét s idomítja szükség szerint az ebből elvont elemeket. Nagy tehát alakítási szabadsága ; de tár gyának is némi történeti vagy erkölcsi fenségének kell lenni, különben köznapivá, adomává válik » . A mi a ballada személyeit cselekvésre indítja 8 mintegy lázasan izgatja, nem lehet valami kis szerű , valami közönséges , hanem mindenkor az élet valamely komoly ügye, valamely nagyobb föladat, mely a lélek minden erejét maga felé.
irányozza s a kizárólagos eszméjének, indulatá nak, bűnének áldozó embert rendszerint elveszti . Ez az , mit a fentebbi sorok irója a tárgy fenségé nek mond, s a mit mi a ballada gyászának , tragikumának mondottunk . A leghíresebb nép balladák , a skótok , dánok , szinte kivétel nélkül vészesek, vagy legalább komorak ; az angolok
1
A Magyar balladik könyve előszavában .
A BALLADÁRÓL . 189
közt akadnak vidorabbak is , de többnyire tragikai alapvonással, mint a Robin Hood - balladák bizo nyítják. Székely és magyar népballadáinkban, mint láttuk, szintén a gyász uralkodik . A műbal lada, honi és idegen egyaránt, ha nem is épen gyászos, de komoly, mint nálunk még a fejletlen műballada korszakában is, KÖLCSEY , KISFALUDY KÁROLY, VÖRÖSMARTY és GARAY példáiban , tapasz taltuk . És a legszebb , legmagasztaltabb példányok a múballada körében , a német Erlkönig, Sän gerliebe, a magyar Zács Klára , Szondi két apródja ,
stb . mind tragikai jelleműek . Úgy, hogy a balla
dát nemcsak általában drámainak mondhatjuk , hanem különösen tragédiainak. A dráma egy kü lön faja , a tragédia olvad benne dallá.
A balladában tehát — hogy már a mondot takat összefoglaljuk a költészet mindhárom ága csodálatosan egyesül: a ballada epikai, mert elbeszél valamit ; lyrai, mert dal ; drámai, mert cselekvényt ad elő s ennek részeseit lelki mozgal mok, szabad működésök gyors folyamában állítja elénk s érzéseiket velök magokkal mondatja el . Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a ballada rendszerint gyászos eseményről zeng, azt kellő rövidséggel így határozhatnék meg : tragédia dal
ban elbeszélve.
A tragédia jelöli a ballada drámai , a dal lyrai , az elbeszélés epikai jellemét.
Ez a meghatározás , mely a balladát nem álta lában drámának , hanem különösen tragédiának mondja, kifejezi ugyan a ballada eszményét, a mennyiben a balladaköltészet fő példányai, vi rágai csakugyan tragikaiak ; de a mennyiben minden ballada mégsem illik belé , méltán mond ható kelletinél szűkebbnek . Tágítsuk tehát, hogy az összes balladaköltészet bele férjen . Tartsuk fen a tragédia fogalmát a ballada virágai számára,
összes növényzetére azonban borítsuk a dráma
terjedelmesebb fogalmát. Mondjuk tehát, hogy a ballada : dráma dalban elbeszélve.1
S nem lehet - e még ezt a meghatározást is egyszerűsíteni ? — A dráma is valami történetet ad elő, mint az epikai költemény, az elbeszélés fogalma tehát már benne lappang a dráma fogal mában ; és így mindössze két fogalomból, a dráma és dal fogalmából állíthatjuk egybe a ballada fo galmát, legrövidebben úgy határozván meg azt, hogy a ballada : drámai dal.
Drámai dal : ez a két szó volna tehát egész tanulmányunk eredménye .
Rövid meghatározás, az igaz, és azt hiszszük, szabatos is ; de tán általánosabb, mint kellene , 1 Szász KÁROLY ugyanezt a gondolatot fogalmazza, midőn a balladában az elbeszélő anyagnak drámai szer kezetét s lyrai előadását kivánja .
A BALLADÁRÓL . 191
s nincs benne megjelölve a balladai műalak min den sajátsága, nem elég teljes tehát. Ha nyájas olvasónk nem találja teljesnek, arra kérjük, szí veskedjék azt maga kiegészíteni tanulmány alapján, melyben részletesebben iparkodtunk föl mutatni és megmagyarázni mind a ballada jel lemző sajátságait, mind az ismertető jeleket, melyek azt egyéb, távolabb -közelebb széptani rokonaitól megkülönböztetik. S ha tanulmányunk nem nyujt elégséges anyagot arra , hogy olvasónk belőle a ballada fogalmát megalkothassa, úgy az merőben el van hibázva, se hibát most, az utolsó fejezetben , a balladának bármi jeles meghatáro zásával sem üthetjük helyre. Ha ellenben fejte getéseinkben sikerült az igazságot megközelíte nünk, úgy most a némileg hiányos meghatáro
zásért is bocsánatot remélhetünk .