Egyéni döntések

Az egyéni döntéshozatal fázisai a szempontok súlyozása, az alternatívák értékelése az egyes szempontok szerint, az értékelések szempontsúlyokkal

vett aggregálása, majd az érzékenységvizsgálat.

1. A szempontok súlyozása

A döntési folyamat végeredményét alapvetően befolyásoló tényező a szem-pontok súlyelosztása. A döntési feladat célja a szempontfa gyökerének fe-lel meg. Az ebből leágazó főszempontok súlyai jelölik ki a döntés irányát, mely lényegében a felsővezetés stratégiájának számszerűsített megjelenése.

Minden szempont súlya a neki alárendelt alszempontok súlyaira bomlik, ily módon az összes levélszempont globális súlyának összege pontosan a gyökér-szempont súlyát adja vissza, melyet megegyezés szerint 1-nek vagy 100%-nak veszünk. Egy szempont alszempontjait viszont sokkal könnyebb és szem-léletesebb lokálisan súlyozni, vagyis ha a szülő szempont súlyát 100%-nak vesszük, az hogyan oszlik meg az alszempontok között. Az egy csúcsból le-ágazó alszempontok globális és lokális súlyvektora tehát csak egy skalárral való szorzóban tér el.

A szempontok súlyozását vagy közvetlenül, szubjektív döntésként ad-hatják meg a döntéshozók, vagy közvetve, páros összehasonlítások útján.

Munkánk során a főszempontok súlyozására a 4.1. alfejezetben bevezetett páros összehasonlítások módszerét alkalmaztuk. A páros összehasonlítás mátrix elemei a szempontfa egy azonos szintjén levő szempontok fontossá-gainak arányai.

2. Az alternatívák értékelése az egyes szempontok szerint

Az alternatívák (projektek) értékelése minden szempont szerint a 0-100-as skálán történt, ahol a 0 minden esetben a leggyengébb teljesítményszintet jelenti, 100 pedig a legjobbat. Az alternatívák értékelése különböző módon történik az objektív és a szubjektív szempontok esetén.

Objektív szempontok

Az értékelés a projekt leírásában szereplő tények és adatok alapján történik. A Bank képviselőjével történt konzultációk során meghatároztunk hasznossági függvényeket (az értékelés szabályrendszerét), amelyek által egyértelműen, – a döntéshozók idejét kímélve – automatikusan számíthatók a projektek pontszámai.

Példa objektív szempontra

A szempontok között szerepel aszervezeti kiterjedtség, ami a projekt meg-valósításában bevonásra kerülő szervezeti egységek számát jelenti. Minél több egység működik közre a projekt lebonyolításában, annál nagyobb

pri-oritást élvez. A szempont szerinti pontozást a Bank szakértőinek javaslatai alapján a következőképpen határoztuk meg (21. ábra):

0 1 szervezeti egységen belül megvalósított projekt exponenciális

2-75 2 és 8 közötti szervezeti egységet érint

2 2 szervezeti egységen belül megvalósított projekt 5 3 szervezeti egységen belül megvalósított projekt 10 4 szervezeti egységen belül megvalósított projekt 15 5 szervezeti egységen belül megvalósított projekt 30 6 szervezeti egységen belül megvalósított projekt 45 7 szervezeti egységen belül megvalósított projekt 75 8 szervezeti egységen belül megvalósított projekt +25 Ha külső együttműködő is van

21. ábra Hasznossági függvény egy objektív szempont szerinti értékelésre (pontozásra)

A résztvevő szervezeti egységek számának függvényében 0 és 75 közötti pontszámok adhatók. Az egységek száma és az adott pontszám közötti kapcsolat nem lineáris, hanem lankásan induló, a nagy értékekre meredeken

felfutó függvénnyel, jelen esetben az exponenciálissal írható le. Ez azzal magyarázható, hogy a Bank számára nem az 1-2 szervezeti egység részvétele az elsődleges fontosságú, hanem az, hogy minél több (maximálisan 8) egységet érintsen. A külső együttműködő részvételét 25 ponttal értékeljük, így válik teljessé a teljes 0-100-as pontozási skála.

Szubjektív szempontok

A szubjektív szempontok esetében nem támaszkodhatunk számszerű adatokra, így az értékelést a döntéshozói szakvéleményekre alapozzuk.

Annak érdekében, hogy az értékelő csoport tagjainak véleményét aggregálni lehessen, minden szubjektív szempontra bevezettünk értékelési támpontokat.

A projekt minimálisan 0, maximálisan 100 pontot kaphat, e két kategóriához minden esetben megfogalmazható valamilyen verbális leírás. A köztes értékekre olyan definíciókat határoztunk meg, amelyek segítik a döntéshozót az értékelésben.

Példa szubjektív szempontra

Szubjektív szempontra tipikus példa akockázat. A kockázat mint fogalom önmagában túl általános, ezért 6 kockázattípust definiáltunk, melyek közül kettőt ismertetünk:

Alvállalkozók:

Nincs, illetve időre nem áll rendelkezésre megfelelő beszállító;

Visszalép, szerződést bont;

Rosszul teljesít;

Túl sok alvállalkozó van a projektben.

Tervezés:

Hiányos felhasználói igényfelmérés;

Nem megfelelő specifikáció;

Felhasználói igények változása;

Időben kötött tevékenységek száma túl kevés vagy túl sok.

Egy adott projektnél mérlegelni kell, hogy mely kockázattípusok merül-hetnek fel és milyen erősséggel:

• kockázatmentes;

• kis kockázat;

• közepes kockázat;

• jelentős kockázat;

• nagy kockázat.

E mérlegelés után kialakul egy általános kép arról, hogy mennyire tekinthető kockázatosnak az adott projekt. 0 pontot kap a projekt, ha akár egy kockázattípus szerint is nagy kockázattal jár, vagy legalább kettő típus szerint jelentős kockázatú. 100 pontot kap, ha abszolút kockázatmentes. A köztes pontszámok egyéni megítélés szerint adandók, a következő táblázat figyelembevételével:

Pont Támpontok

0 Legalább egy típus szerint nagy kockázatú, vagy legalább két típus szerint jelentős kockázatú.

20 Egy típus szerint jelentős kockázatú, vagy két típus szerint közepes kockázatú.

40 Egy típus szerint közepes kockázatú, vagy két típus szerint kis kockázatú.

60 Összességében kis kockázattal jár.

80 Nem teljesen kockázatmentes, de összességében minimális kockázattal jár.

100 Minden típus szerint kockázatmentes.

6. táblázat Támpontok a kockázat (szubjektív) szempont szerinti értékeléshez

3. A súlyok és az értékelések aggregálása

A projektek értékeléseinek a szempontok fontosságaival mint súlyokkal vett aggregálására a súlyozott számtani közepet választottuk. Ez közvetlenül illeszthető a szempontfa súlyrendszeréhez, másrészt szemléletesen tükrözi az értékelések és súlyok jelentését és jelentőségét.

4. Az alternatívák rangsorának érzékenységvizsgálata

A többszempontú döntési feladatok megoldásának egyik legfontosabb lé-pése az érzékenységvizsgálat, amelyben az alternatívák rangsorának stabili-tását vizsgáljuk adott paraméterek változásának függvényében. A gyakorlati feladatok többsége ugyanis tartalmaz némi bizonytalanságot mind az ada-tok, mind a súlyokat illetően. Az érzékenységvizsgálat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mekkora mértékű bizonytalanságot (zajt) bír el a kialakult rangsor. Az általunk használt érzékenységvizsgálat [83] specialitása, hogy az összes döntési paraméter egyidejű változása mellett használható.