7. A vizsgálat bemutatása
7.4. A Heves megyei minősített erdei iskolák vizsgálata
7.4.3. Egererdő Zrt. Erdészeti Erdei Iskolája – Szilvásvárad
A minden korosztálynak erdőpedagógiai foglalkozásokat kínálnak különféle témákban és útvonalakon – erdész vagy hivatásos vadász szakszemélyzet vezetésével.
Ezenkívül kiegészítő foglalkozásokat szerveznek vállalkozókkal és az Állami Ménesgazdasággal közösen (lovagoltatást, sétakocsikázást, íjászatot, kézműves foglalkozásokat stb.).
A Minősített erdei szolgáltatás címet és a harkály emblémát az elsők között szerezték meg 2005-ben, és 2008-ig használhatták. 2009-ben elindított újraminősítésük eredményeként 2011-ben másodszor is, 2014-ig kapták meg a harkály védjegy használatát.
A Minősített Erdészeti Erdei Iskola „B” kategóriában” címet és a logó használatát 2010-ben az FVM és az Országos Erdészeti Egyesület minősítési eljárása során három évre kapták meg A Nyugat-Bükk felfedezése elnevezésű programjukkal. Ebben a minősítési eljárásban a színvonalas programokon, ezeken belül az erdőpedagógiai foglalkozásokon van a hangsúly amellett, hogy a megfelelő infrastrukturális feltételeknek is meg kell lenniük.
7.4.3.1. A terület geológia, geomorfológiai, növény és állattani bemutatása
A Bükk-hegység több szerkezeti egységre osztható, amelyek az Upponyi-hegységben, a Cserehát északnyugati részétől elkülönített Szendrői-hegységben, és a Bükkben bukkannak a felszínre. Valamennyien egy variszkuszi passzív kontinentális szegély részét képezték, illetve
89 az Upponyi-hegységben kezdeti óceáni riftesedés közelségére utaló jelek is vannak. Kifejlődése alapján szintén e részbe tartozik a bükki rétegsort indító, flis jellegű Szilvásváradi formáció.
A Bükki szerkezeti egység újpaleozoikumi sorozata a Kárpátokban egyedülálló. Eredeti környezetéből a közép- és újalpi szerkezetalakulás során szakadt ki, és a Közép-magyarországi vonal mentén, többszáz km-es eltolódással került mai helyére. Erőteljesen gyűrt, takarós szerkezetű.
A Szilvásváradi Formációra jellemző a sötétszürke, mállottan zöldesszürke aleurolit.
Szilvásváradtól keletre nagy területen található a felszínen. Mivel szépen (simán) válik el, a közeli Bán-völgyből tetőfedésre is bányászták (Pelikán, 2002).
Az erdei iskola fő vizsgálódási területe a Szalajka-völgy, ahol a Szalajka-patak folyik, amely mellett hosszan elnyúló égerligeteket találunk, amelynek fő alkotó faja az enyves éger (Alnus glutinosa). Lágyszárúak közül megfigyelhetjük itt a podagra füvet (Aegopodium podagraria) az enyves aszatot (Cirsium erisitales), a tavaszi aspektusban virágzó állapotban, majd pedig a hatalmas leveleit láthatjuk a fehér acsalapunak (Petasites albus) és a vörös acsalapunak (Petasites hybridus). A terület uralkodó társulásai még a cseres-tölgyesek és a hegyvidéki bükkösök. (Vojtkó, 2002)
7.4.3.2. A Szilvásváradi Erdei Iskola programja – Erdőpedagógiai foglalkozások Savósi erdei foglalkozás
Helyszín
Szilvásvárad községtől északkeletre, a falu feletti hegyoldalban található a Savós nevezetű bükk-hegységi hegylábi rész. A faluból kilépve enyhe emelkedésű és lejtésű földutakon tehetünk kényelmes sétát mintegy 3 km hosszan, melynek végállomása a Szalajka-völgy. Az útvonalon rétek és gazdag élővilágú kocsánytalan tölgyes, cseres erdőszegélyek fordulnak elő.
5. táblázat: A savósi erdei foglalkozás leírása (Egererdő Zrt.) Foglalkozás megnevezése Tartalom
1. Kezdő kör Köszöntés, bemutatkozás
Foglalkozás helyszínének, útvonalának, időtartamának rövid bemutatása
Ismerkedési játék körben állva
Erdőjárás szabályainak megbeszélése
2. Szenzitív játékok Feszültségoldó mókás közösségi játék, állatok hangjainak utánzásával
Mit rejt a hátizsák? – játék, természetben fellelhető tárgyak kitapintása és megvizsgálása
3. Hol vagyunk, hová érkeztünk?
Álláspontunk és Szilvásvárad földrajzi elhelyezkedése, megfigyelhető tájegységek, tájékozódási pontok
Égtájak és turista térképen álláspontunk megkeresése, turista térkép használata, jelölés rendszere
90
Geológiai felszínformák megfigyelése 4. Fekete fenyő fafaj alapos
megismerése
Fekete fenyő részei, morfológiája, felhasználása
5. Erdei alapismeretek séta Alapvető fogalmak tisztázása (lágy-fásszárú, fa-bokor, örökzöld lombhullató, levél jellemzői, részei, erdő szintezettsége stb.)
Talált „természeti csodák” vizsgálata, megbeszélése
Ehető és mérgező növények, növényi részek
6. Szenzitív játék „A nagy keresés” – kis csoportos gyűjtögetés megadott szempontok szerint
Memória játék
Vezető által gyűjtött természeti képződmények kis csoportos keresése, majd jellemzőik közös megbeszélése
7. „Természeti csodák” séta „Természeti csodákat”, érdekességek keresése, vizsgálata (ragadós galaj – tépőzár, komló, iszalag stb.)
Bükk fafaj felismerése, vizsgálata
8. Szenzitív játék A hiúz és az őz – hangtalan cserkészés körben állva, erdei avaron
9. „Természeti csodák” séta Ehető növények megismerése (szagos müge, erdei szamóca)
A csodálatos zuzmók
10. Záró kör A foglalkozás során látottak, elhangzottak visszakérdezése, ismétlő kérdések a csoporthoz és az egyénekhez
Értékelés, búcsúzás Alkonyati erdőjárás és vadles
Helyszín
Szilvásvárad községtől északkeletre, a falu feletti hegyoldalban található a Savós és Szána nevezetű bükk hegységi hegylábi rész. A faluból kilépve enyhe emelkedésű és lejtésű földutakon tehetünk kényelmes körutat mintegy 5 km hosszan. Az útvonalon rétek és gazdag élővilágú kocsánytalan tölgyes, cseres erdőszegélyek fordulnak elő. Az alkonyati vadles során a tisztásokra táplálkozás céljából kijövő nagyvadak megfigyelése a cél egy cserkelés során.
6. táblázat: Az Alkonyati erdőjárás és vadles leírása (Egererdő Zrt.) Foglalkozás
megnevezése
Tartalom
1. Kezdőkör Köszöntés, bemutatkozás
Foglalkozás helyszínének, útvonalának, időtartamának rövid bemutatása
Alkonyati erdőjárás szabályainak megbeszélése
Éjszaka megfigyelhető állatok, nagyvadak
„Vértelen” vadászati módok
A vad és az ember érzékszerveinek összehasonlítása
91
A távcső használata, paraméterei
2. Cserkelés Érzékszerveinkkel fedezzük fel az alkonyati erdőt
Éjszaka aktív állatok megfigyelése
Cserkelés gyakorlása 3. Állatokra utaló
nyomok megfigyelése
Vaddisznótúrás, vadváltó, lábnyomok stb. vizsgálata, megbeszélése
4. Távcső használat gyakorlása
5. Lesvadászat Fülelés (szenzitív játék)
Nagyvadak megfigyelése
Égbolt megfigyelése szabad szemmel és távcsővel (Hold, csillagok, műholdak stb.)
Égtájak meghatározása
6. Cserkelés Érzékszerveinkkel fedezzük fel az erdőt
Fényszennyezettség megfigyelése
7. Zárókör A foglalkozás során látottak, elhangzottak visszakérdezése, ismétlő kérdések a csoporthoz és az egyénekhez
Értékelés
Búcsúzás Szalajka-völgyi foglalkozás Helyszín
A foglalkozás során erdei kisvasúton utaznak a gyerekek a Szalajka-völgybe, melynek végállomásáról (Gloriette-tisztás) felkapaszkodnak az Istállós-kői barlangig, majd a Szalajka-völgyben visszasétálnak Szilvásváradra, mintegy 7 km-t megtéve. A Szalajka-völgy rengeteg látnivalóval szolgál. Az út során követik a karsztvíz útját a Szalajka-patak mentén.
7. táblázat: A Szalajka-völgyi foglalkozás leírása Foglalkozás
megnevezése:
Tartalom:
1. Kezdőkör Köszöntés, bemutatkozás
Foglalkozás helyszínének, útvonalának, időtartamának rövid bemutatása
Erdőjárás szabályainak megbeszélése
Ismerkedési játék körben
Szilvásvárad és Szalajka völgy földrajzi elhelyezkedése, terepformái
Országos jelentőségű látnivalók a Szalajka-völgyben
A Bükk hegység geológiája, földtörténete
Játék indítása: Amit a természet elengedett (gyűjtőmunka) 2. Gloriette-tisztás és
a Felső tó
Természetes és mesterséges tavak
Gát, zsilip fogalma, vizsgálata
92 helytörténeti
vonatkozásai
A tó könnyen megfigyelhető élővilágának felderítése
A Kisvasút és a Kőbánya helytörténeti vonatkozásai, a faanyag és a mészkő útja Szilvásváradra
3. A Bükk hegység felépítése és turista útjai
Turista térkép használata, tájékozódás
Turista utak szerepe
A víz útja a hegységben 4. A bükk erdő
megismerése
A bükk fafaj ismertetőjegyei
A bükkös szerkezete, szintezettsége, jellemzői 5. Istállós-kői
Ősember barlang
A barlang kialakulása, felfedezése, múltja
Az őskori barlangi ember 6. A Szalajka-forrás A karsztvíz szerepe, jelentősége
Karsztjelenségek
Biológiai indikátor fajok megfigyelése a forrásvidéken 7. Fátyol-vízesés Karsztjelenségek, mésztufa
Vízesés kialakulása, geológiája, elnevezése
Szennyezés hatása a vízesésre
Patak menti élővilág
Elindított játék értékelése, megbeszélése 8. Szabadtéri Erdei
Múzeum
Az ember-erdő kapcsolat alakulása
Erdei mesterségek: mészégetés, favágás, szénégetés
Fakitermelés múltja és módszerei
Az erdei emberek életmódja, szokásai
Ősi mesterségek a Szalajka-völgyben: vas-és üveggyártás
Mi készül fából?
Faji ismertető jegyek
Életmódjuk, viselkedésük (mimikri), szaporodásuk
A pisztráng tenyésztése 10. Ehető növények
az erdőben
Madársóska, egres, bükk makk, fiatal bükk levél ízlelése, vizsgálata 11. Hal etetés Keszegfélék parthoz csalogatása, megfigyelése a Halastóban
12. Élővad bemutató A dámvad és a muflon megfigyelése, jellemzői
Az állatok etetése
13. Záró kör A foglalkozás során látottak, elhangzottak visszakérdezése, ismétlő kérdések a csoporthoz és az egyénekhez
Értékelés
Búcsúzás
93 7.4.3.3. Az erdei iskola jellemzése
Az erdei iskola a turisztikai infrastruktúra fejlettsége miatt nagyon szerencsés helyzetben van. A Szalajka-völgyben fut az Állami Erdei Vasutak egyik legnépszerűbb vonala.
A Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumban és a Szabadtéri Erdészeti Múzeumban nyomon követhető az erdészet történelme, eszközeinek fejlődése. A számos tanösvény is az erdész munkáját és az erdei ökoszisztémát mutatja be.
Az erdei iskola nem rendelkezik saját szálláshellyel (Szilvásvárad településen kerülnek elszállásolásra a gyerekek), sőt sokáig zárt, jól felszerelt terem sem tartozott az erdei iskolához.
Ennek kialakítására 2012-ben nyílt lehetőség a KEOP által elnyert pályázat (infrastruktúra fejlesztés) keretében. Azonban amíg nem állt rendelkezésükre, addig szinte az egyetlen helyszín az ERDŐ volt, ahol a foglalkozásokat, modulokat lebonyolították.
Az erdőpedagógiai foglalkozásokat szinte kizárólag erdészek és erdőmérnökök tartják.
Számos moduljukon vettem részt, így tanulmányozhattam a munkájukat. Módszertanilag a legfelkészültebbek, a kérdésfeltevéstől egészen a csoportmunka megszervezéséig minden területen jeleskednek. Fontosnak tartják a pontos szakmai ismeretek mellett a természet szépségére is felhívni a figyelmet. Érzékenyítő játékok sorát használják arra, hogy a gyerekek az összes érzékszervükkel érezzék az erdőt.
7.4.4. Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti