Egererdő Zrt. Erdészeti Erdei Iskolája – Szilvásvárad

A minden korosztálynak erdőpedagógiai foglalkozásokat kínálnak különféle témákban és útvonalakon – erdész vagy hivatásos vadász szakszemélyzet vezetésével.

Ezenkívül kiegészítő foglalkozásokat szerveznek vállalkozókkal és az Állami Ménesgazdasággal közösen (lovagoltatást, sétakocsikázást, íjászatot, kézműves foglalkozásokat stb.).

A Minősített erdei szolgáltatás címet és a harkály emblémát az elsők között szerezték meg 2005-ben, és 2008-ig használhatták. 2009-ben elindított újraminősítésük eredményeként 2011-ben másodszor is, 2014-ig kapták meg a harkály védjegy használatát.

A Minősített Erdészeti Erdei Iskola „B” kategóriában” címet és a logó használatát 2010-ben az FVM és az Országos Erdészeti Egyesület minősítési eljárása során három évre kapták meg A Nyugat-Bükk felfedezése elnevezésű programjukkal. Ebben a minősítési eljárásban a színvonalas programokon, ezeken belül az erdőpedagógiai foglalkozásokon van a hangsúly amellett, hogy a megfelelő infrastrukturális feltételeknek is meg kell lenniük.

7.4.3.1. A terület geológia, geomorfológiai, növény és állattani bemutatása

A Bükk-hegység több szerkezeti egységre osztható, amelyek az Upponyi-hegységben, a Cserehát északnyugati részétől elkülönített Szendrői-hegységben, és a Bükkben bukkannak a felszínre. Valamennyien egy variszkuszi passzív kontinentális szegély részét képezték, illetve

89 az Upponyi-hegységben kezdeti óceáni riftesedés közelségére utaló jelek is vannak. Kifejlődése alapján szintén e részbe tartozik a bükki rétegsort indító, flis jellegű Szilvásváradi formáció.

A Bükki szerkezeti egység újpaleozoikumi sorozata a Kárpátokban egyedülálló. Eredeti környezetéből a közép- és újalpi szerkezetalakulás során szakadt ki, és a Közép-magyarországi vonal mentén, többszáz km-es eltolódással került mai helyére. Erőteljesen gyűrt, takarós szerkezetű.

A Szilvásváradi Formációra jellemző a sötétszürke, mállottan zöldesszürke aleurolit.

Szilvásváradtól keletre nagy területen található a felszínen. Mivel szépen (simán) válik el, a közeli Bán-völgyből tetőfedésre is bányászták (Pelikán, 2002).

Az erdei iskola fő vizsgálódási területe a Szalajka-völgy, ahol a Szalajka-patak folyik, amely mellett hosszan elnyúló égerligeteket találunk, amelynek fő alkotó faja az enyves éger (Alnus glutinosa). Lágyszárúak közül megfigyelhetjük itt a podagra füvet (Aegopodium podagraria) az enyves aszatot (Cirsium erisitales), a tavaszi aspektusban virágzó állapotban, majd pedig a hatalmas leveleit láthatjuk a fehér acsalapunak (Petasites albus) és a vörös acsalapunak (Petasites hybridus). A terület uralkodó társulásai még a cseres-tölgyesek és a hegyvidéki bükkösök. (Vojtkó, 2002)

7.4.3.2. A Szilvásváradi Erdei Iskola programja – Erdőpedagógiai foglalkozások Savósi erdei foglalkozás

Helyszín

Szilvásvárad községtől északkeletre, a falu feletti hegyoldalban található a Savós nevezetű bükk-hegységi hegylábi rész. A faluból kilépve enyhe emelkedésű és lejtésű földutakon tehetünk kényelmes sétát mintegy 3 km hosszan, melynek végállomása a Szalajka-völgy. Az útvonalon rétek és gazdag élővilágú kocsánytalan tölgyes, cseres erdőszegélyek fordulnak elő.

5. táblázat: A savósi erdei foglalkozás leírása (Egererdő Zrt.) Foglalkozás megnevezése Tartalom

1. Kezdő kör  Köszöntés, bemutatkozás

 Foglalkozás helyszínének, útvonalának, időtartamának rövid bemutatása

 Ismerkedési játék körben állva

 Erdőjárás szabályainak megbeszélése

2. Szenzitív játékok  Feszültségoldó mókás közösségi játék, állatok hangjainak utánzásával

 Mit rejt a hátizsák? – játék, természetben fellelhető tárgyak kitapintása és megvizsgálása

3. Hol vagyunk, hová érkeztünk?

 Álláspontunk és Szilvásvárad földrajzi elhelyezkedése, megfigyelhető tájegységek, tájékozódási pontok

 Égtájak és turista térképen álláspontunk megkeresése, turista térkép használata, jelölés rendszere

90

 Geológiai felszínformák megfigyelése 4. Fekete fenyő fafaj alapos

megismerése

 Fekete fenyő részei, morfológiája, felhasználása

5. Erdei alapismeretek séta  Alapvető fogalmak tisztázása (lágy-fásszárú, fa-bokor, örökzöld lombhullató, levél jellemzői, részei, erdő szintezettsége stb.)

 Talált „természeti csodák” vizsgálata, megbeszélése

 Ehető és mérgező növények, növényi részek

6. Szenzitív játék  „A nagy keresés” – kis csoportos gyűjtögetés megadott szempontok szerint

 Memória játék

 Vezető által gyűjtött természeti képződmények kis csoportos keresése, majd jellemzőik közös megbeszélése

7. „Természeti csodák” séta  „Természeti csodákat”, érdekességek keresése, vizsgálata (ragadós galaj – tépőzár, komló, iszalag stb.)

 Bükk fafaj felismerése, vizsgálata

8. Szenzitív játék  A hiúz és az őz – hangtalan cserkészés körben állva, erdei avaron

9. „Természeti csodák” séta  Ehető növények megismerése (szagos müge, erdei szamóca)

 A csodálatos zuzmók

10. Záró kör  A foglalkozás során látottak, elhangzottak visszakérdezése, ismétlő kérdések a csoporthoz és az egyénekhez

 Értékelés, búcsúzás Alkonyati erdőjárás és vadles

Helyszín

Szilvásvárad községtől északkeletre, a falu feletti hegyoldalban található a Savós és Szána nevezetű bükk hegységi hegylábi rész. A faluból kilépve enyhe emelkedésű és lejtésű földutakon tehetünk kényelmes körutat mintegy 5 km hosszan. Az útvonalon rétek és gazdag élővilágú kocsánytalan tölgyes, cseres erdőszegélyek fordulnak elő. Az alkonyati vadles során a tisztásokra táplálkozás céljából kijövő nagyvadak megfigyelése a cél egy cserkelés során.

6. táblázat: Az Alkonyati erdőjárás és vadles leírása (Egererdő Zrt.) Foglalkozás

megnevezése

Tartalom

1. Kezdőkör  Köszöntés, bemutatkozás

 Foglalkozás helyszínének, útvonalának, időtartamának rövid bemutatása

 Alkonyati erdőjárás szabályainak megbeszélése

 Éjszaka megfigyelhető állatok, nagyvadak

 „Vértelen” vadászati módok

 A vad és az ember érzékszerveinek összehasonlítása

91

 A távcső használata, paraméterei

2. Cserkelés  Érzékszerveinkkel fedezzük fel az alkonyati erdőt

 Éjszaka aktív állatok megfigyelése

 Cserkelés gyakorlása 3. Állatokra utaló

nyomok megfigyelése

 Vaddisznótúrás, vadváltó, lábnyomok stb. vizsgálata, megbeszélése

4. Távcső használat gyakorlása

5. Lesvadászat  Fülelés (szenzitív játék)

 Nagyvadak megfigyelése

 Égbolt megfigyelése szabad szemmel és távcsővel (Hold, csillagok, műholdak stb.)

 Égtájak meghatározása

6. Cserkelés  Érzékszerveinkkel fedezzük fel az erdőt

 Fényszennyezettség megfigyelése

7. Zárókör  A foglalkozás során látottak, elhangzottak visszakérdezése, ismétlő kérdések a csoporthoz és az egyénekhez

 Értékelés

 Búcsúzás Szalajka-völgyi foglalkozás Helyszín

A foglalkozás során erdei kisvasúton utaznak a gyerekek a Szalajka-völgybe, melynek végállomásáról (Gloriette-tisztás) felkapaszkodnak az Istállós-kői barlangig, majd a Szalajka-völgyben visszasétálnak Szilvásváradra, mintegy 7 km-t megtéve. A Szalajka-völgy rengeteg látnivalóval szolgál. Az út során követik a karsztvíz útját a Szalajka-patak mentén.

7. táblázat: A Szalajka-völgyi foglalkozás leírása Foglalkozás

megnevezése:

Tartalom:

1. Kezdőkör  Köszöntés, bemutatkozás

 Foglalkozás helyszínének, útvonalának, időtartamának rövid bemutatása

 Erdőjárás szabályainak megbeszélése

 Ismerkedési játék körben

 Szilvásvárad és Szalajka völgy földrajzi elhelyezkedése, terepformái

 Országos jelentőségű látnivalók a Szalajka-völgyben

 A Bükk hegység geológiája, földtörténete

 Játék indítása: Amit a természet elengedett (gyűjtőmunka) 2. Gloriette-tisztás és

a Felső tó

 Természetes és mesterséges tavak

 Gát, zsilip fogalma, vizsgálata

92 helytörténeti

vonatkozásai

 A tó könnyen megfigyelhető élővilágának felderítése

 A Kisvasút és a Kőbánya helytörténeti vonatkozásai, a faanyag és a mészkő útja Szilvásváradra

3. A Bükk hegység felépítése és turista útjai

 Turista térkép használata, tájékozódás

 Turista utak szerepe

 A víz útja a hegységben 4. A bükk erdő

megismerése

 A bükk fafaj ismertetőjegyei

 A bükkös szerkezete, szintezettsége, jellemzői 5. Istállós-kői

Ősember barlang

 A barlang kialakulása, felfedezése, múltja

 Az őskori barlangi ember 6. A Szalajka-forrás  A karsztvíz szerepe, jelentősége

 Karsztjelenségek

 Biológiai indikátor fajok megfigyelése a forrásvidéken 7. Fátyol-vízesés  Karsztjelenségek, mésztufa

 Vízesés kialakulása, geológiája, elnevezése

 Szennyezés hatása a vízesésre

 Patak menti élővilág

 Elindított játék értékelése, megbeszélése 8. Szabadtéri Erdei

Múzeum

 Az ember-erdő kapcsolat alakulása

 Erdei mesterségek: mészégetés, favágás, szénégetés

 Fakitermelés múltja és módszerei

 Az erdei emberek életmódja, szokásai

 Ősi mesterségek a Szalajka-völgyben: vas-és üveggyártás

 Mi készül fából?

 Faji ismertető jegyek

 Életmódjuk, viselkedésük (mimikri), szaporodásuk

 A pisztráng tenyésztése 10. Ehető növények

az erdőben

 Madársóska, egres, bükk makk, fiatal bükk levél ízlelése, vizsgálata 11. Hal etetés  Keszegfélék parthoz csalogatása, megfigyelése a Halastóban

12. Élővad bemutató  A dámvad és a muflon megfigyelése, jellemzői

 Az állatok etetése

13. Záró kör  A foglalkozás során látottak, elhangzottak visszakérdezése, ismétlő kérdések a csoporthoz és az egyénekhez

 Értékelés

 Búcsúzás

93 7.4.3.3. Az erdei iskola jellemzése

Az erdei iskola a turisztikai infrastruktúra fejlettsége miatt nagyon szerencsés helyzetben van. A Szalajka-völgyben fut az Állami Erdei Vasutak egyik legnépszerűbb vonala.

A Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumban és a Szabadtéri Erdészeti Múzeumban nyomon követhető az erdészet történelme, eszközeinek fejlődése. A számos tanösvény is az erdész munkáját és az erdei ökoszisztémát mutatja be.

Az erdei iskola nem rendelkezik saját szálláshellyel (Szilvásvárad településen kerülnek elszállásolásra a gyerekek), sőt sokáig zárt, jól felszerelt terem sem tartozott az erdei iskolához.

Ennek kialakítására 2012-ben nyílt lehetőség a KEOP által elnyert pályázat (infrastruktúra fejlesztés) keretében. Azonban amíg nem állt rendelkezésükre, addig szinte az egyetlen helyszín az ERDŐ volt, ahol a foglalkozásokat, modulokat lebonyolították.

Az erdőpedagógiai foglalkozásokat szinte kizárólag erdészek és erdőmérnökök tartják.

Számos moduljukon vettem részt, így tanulmányozhattam a munkájukat. Módszertanilag a legfelkészültebbek, a kérdésfeltevéstől egészen a csoportmunka megszervezéséig minden területen jeleskednek. Fontosnak tartják a pontos szakmai ismeretek mellett a természet szépségére is felhívni a figyelmet. Érzékenyítő játékok sorát használják arra, hogy a gyerekek az összes érzékszervükkel érezzék az erdőt.

7.4.4. Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti

In document Az erdei iskola környezeti attitűd formáló hatása (Pldal 89-94)