Egészségi ismeretek

3.4.2.1 Középiskolások

A kérdőív második kérdéscsoportja az egészségi ismeretszintet mérte fel. A középiskolások erre a kérdéscsoportra a következő válaszokat¹⁰⁸ adták.

A kérdőív második részében található kérdések mindegyike általános élethelyzetekre kérdez rá, amiben az egyénnek nap mint nap döntést kell hoznia. Részletes tudásszint felmérésére nem volt lehetőség, csak szúrópróbaszerűen feltett kérdésekre kellett a megkérdezetteknek választ adniuk. A kérdések életmódra, hosszú távú egészségmegőrzésre vonatkoznak. A kérdéssor összeállításánál az értekezés 2.5.1 fejezetében olvasható öt vezető halálok elkerülésére irányuló kérdésekre összpontosítottam. Ezek ismeretének szükségességéről, és ezáltal a betegségterhek csökkentésének lehetőségéről az említett fejezetben lehet bővebben olvasni. A válaszok helyességének azért van jelentősége, mert az egyén döntését a mindenkori

107 „A pedagógusok nemek szerinti megoszlása tovább tolódott a nők javára. A nők aránya a szakképzett pedagógusok között 74 százalékról 82 százalékra nőtt 1992 és 2001 között.”

Forrás: Varga Júlia: A közoktatásban foglalkoztatottak összetételének és keresetének változása (1992–2001) in:

OKI Műhelytanulmányok 4., 2004

108 A színnel jelölt sorok a helyes válaszokat tartalmazzák.

ismeretszintje is meg fogja határozni. Ez a jelenlegi döntés fogja majd a jövőbeni egészségüket befolyásolni.

Az első kérdés így szólt: „Naponta mennyi folyadékot kell naponta fogyasztani?”A tanulók fele a szükségesnél többet, de nem lényegesen többet vélt helyes válasznak. (VII. melléklet.

41. táblázat)

A következő négy kérdés a fogápolási szokásokra kérdez rá. A kérdésfeltevés indoklása a hazai népesség kiemelkedően rossz fogazati állapota.

Az idevágó kérdések így szóltak:

• „Mit szabad az esti fogmosás után fogyasztani?”

• „Mi okozza a fogszuvasodást (=rossz fogakat)?”

• „Milyen a jó fogkefe?”

• „Szükséges-e a tejfogakat ápolni, tisztán tartani?”

Érdekes, hogy a megkérdezettek 90%-a tudja, hogy a jó fogápolási szokásokon múlik a fogazat állapota, a gyakorlati életbe ezt a tudást már csak 77% tudja átültetni.¹⁰⁹ (VII.

melléklet. 42-44. táblázat)

A következő kérdéscsoport az élelmiszerekkel foglalkozik. A táplálkozási ismeretek jelentősége abban áll, hogy a táplálék helyes kiválasztásával többek között az összes rákos betegség mintegy harmadának kialakulása megelőzhető, az elhízás és annak szövődményei leküzdhetők, a koleszterin csökkenthető. Kérdéseimben azt vizsgáltam, hogy a válaszadók elméleti szinten tisztában vannak-e az összefüggésekkel, illetve, hogy egyéni döntéseiket a mindennapok bevásárlásaiban ennek megfelelően tudják-e meghozni.

• „Miért fontosak a táplálkozásban a rostanyagok?”

• „Mely húsféleség fogyasztása ajánlott?”

• „Húzd alá az alábbiak közül a magas rosttartalmú ételeket!”

• „Mellőzhetők-e a zsiradékok az étrendünkből?”

A diákok közel 70%-a tisztában van rost jelentőségével. Önmagában ez az eredmény sem örvendetes, de különösen elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek döntő többsége a boltban már nem ismerné fel, hogy melyek a magas rosttartalmú ételek. A hüvelyesekről a

109 Itt érdemes megjegyezni –habár a disszertációnak nem témája a reklámok szerepének tárgyalása -, de több diák is „kiegészítette a kérdőívet, és a jó fogkefét úgy definiálta, hogy „kiállja a paradicsompróbát”.

Megfontolandó az egészség megőrzésével kapcsolatos, társadalmi célú hirdetések intenzívebb bevetése.

válaszadóknak még a két százaléka sem tudta, hogy viszonylag magas rosttartalommal rendelkeznek. De az almát is csak a 30 százalék sorolta ebbe a kategóriába. Pedig az egészséges táplálkozásnak ez elengedhetetlen feltétele lenne. (VII. melléklet. 45-48. táblázat)

A sertéshúst a válaszadók 12%-a vélte ajánlott húsféleségnek. 10 emberből csak nyolc tudta, hogy mely húsféleség fogyasztása javallt. (VII. melléklet. 47. táblázat) A táplálkozással kapcsolatos kérdéseknél a helytelenül válaszolók 20 százalékos arányát magasnak kell minősítenünk, hiszen abból a tényből kell kiindulnunk, hogy minden ember táplálkozik.

Ennek és a helytelen táplálkozási szokásokból eredő, populációs szintű egészségkárosodásnak a tükrében semmiképp sem lehetünk elégedettek azzal, hogy a megkérdezettek egy ötöde helytelenül válaszolt.

A következő kérdések a magas vérnyomás témaköréhez kapcsolódnak. Létjogosultságuk abban áll, hogy a magas vérnyomásnak nincsenek szimptómái, így alattomosan belopózhat anélkül, hogy tudomást szereznénk róla. A magas vérnyomás 800 százalékkal növeli az agyvérzés kockázatát. A világnak azokon a területein, ahol minimális a sófogyasztás, a magas vérnyomás lényegileg ismeretlen. Japánban viszont, ahol a sóbevitel magas, az agyvérzés a vezető halálok.

• „Az alább felsoroltak közül minek a túlzott fogyasztása vezethet magas vérnyomáshoz?”

• „Az alábbi értékek közül melyik a még normálisnak (=nem magasnak) tekinthető vérnyomásérték?”

A felmérés rávilágít arra, hogy a megkérdezettek 20%-a az elfogadhatónál magasabb értéket tekint még normálisnak. (VII. melléklet. 49. táblázat) Népbetegségről lévén szó, ez is magas aránynak tulajdonítható. Tovább rontja a helyzetet, hogy a helyes diétát sem ismerik, nincsenek tisztában a só káros hatásával. A gyerekek 35,2%-a a cukrot vélte a magas vérnyomás okozójának. (VII. melléklet. 50. táblázat)

A káros szenvedélyek közül csak a dohányzással foglalkoztam Mindenek előtt az érdekelt, hogy tudják-e a fiatalok, hogy mekkora kockázattal jár együtt a dohányzás. A megkérdezetteknek csak a két harmada tudta, hogy a helyes választ. (VII. melléklet. 51.

táblázat) Az egyéni tragédián túlmenően ez súlyos gazdasági kockázatot is rejtő probléma:

3000 fiatalból, aki ma szokik rá a dohányzásra, legalább 750 idő előtt hal meg valamilyen

dohányzással kapcsolatos betegségben. Továbbá a 750 áldozat átlagosan 21 életévet veszít. Ez 15 750 életévveszteséget jelent, ami ötször-hatszor haladja meg a közlekedési balesetekben és gyilkosságokban együttesen elvesztett életévek számát.

Örömteli, hogy a változatos táplálkozást a megkérdezettek 88%-a jól tudta értelmezni. (VII.

melléklet. 52. táblázat)

A testmozgással kapcsolatos kérdéseket népegészségügyi szempontból az indokolja, hogy a testgyakorlás javítja a keringést, segít szinten tartani a testsúlyt és csökkenti a magas vérnyomást, továbbá hogy kutatási eredmény támasztja alá, hogy a túlsúlyos tizenévesek körülbelül 80 százaléka felnőttként is túlsúlyos marad.¹¹⁰ A megkérdezettek közül szinte mindenki tudta, hogy a testmozgással sok betegség kialakulása megelőzhető (VII. melléklet.

53. táblázat) , de a minimálisan szükséges időmennyiséget általában felüllicitálták. (VII.

melléklet. 54. táblázat) Negatív jövőképet tár elénk, hogy a válaszadóknak csak közel 28%-a tölt elegendő időt testmozgással, annak ellenére, hogy közel ennyi gondolta azt, hogy többet kellene sportolni az adott időszakban. (VII. melléklet. 55. táblázat) De 20,2%-uk a szükségesnél kevesebbet mozog.

3.4.2.2 Főiskolások és egyetemisták ¹¹¹

A felsőoktatásban tanulók nagy része is a szükségesnél több folyadékfogyasztást vél helyesnek. (VII. melléklet. 57. táblázat) Az egyetemisták 19,1%-a (szemben a fiatalabbak 35,2%-ával)vélte úgy, hogy a cukor a felelős a magas vérnyomásért. (VII. melléklet. 58.

táblázat) A fiatalabbak 66,7%-os helyes válaszadásával szemben a felsőoktatásban résztvevők csak 58,7%-a adott helyes választ arra a kérdésre, hogy a tüdőbetegek hány százaléka dohányos. (VII. melléklet. 67. táblázat) Testmozgás tekintetében az életkor előre haladtával sajnos nem javultak a mutatók. A szükséges időtartamnál többet gondolnak ajánlatosnak (VII.

melléklet. 70. táblázat), miközben a kívánatos mennyiséget a hallgatóknak még egy harmada (VII. melléklet. 71. táblázat) sem tölti el mozgással.

3.4.2.3 Tanárok

A továbbiakban azokra a kérdésekre – terjedelmi okokból kifolyólag - nem térek ki, ahol a tanárok több mint 90%-a helyesen válaszolt, mint például a cukor esetében, ami náluk már

110http://golgotha.uw.hu/16_fej_.html (letöltés ideje:2005.04.22. 9:10:59)

111 Az értekezés további részében a főiskolásokat és egyetemistákat szinonimaként használom, vagy a „hallgató”

kifejezéssel élek, melyet mindkettőjükre vonatkoztatok

nem jelent meg a magas vérnyomás kiváltójaképpen. A tanárok fele szintén a tanácsosnál több folyadékot gondol elegendőek. (VII. melléklet. 72. táblázat) 30 százalékuk nem tudja, hogy mennyi a vérnyomás még elfogadható értéke (VII. melléklet. 73. táblázat) A dohányzás tekintetében sajnos ők sincsenek tisztában a kockázati tényező magas arányával, 30 százalékuk helytelenül válaszolt. (VII. melléklet. 75. táblázat)

52 százalékuk a szükségesnél kevesebb mozog, (VII. melléklet. 77. táblázat) annak ellenére, hogy ők is felüllicitálják a szükséges minimummennyiséget! (VII. melléklet. 76. táblázat)