I. RÉSZ: A DUPLANÁDAS HANGSZEREK JELLEMZŐ
1. A duplanádas hangszerek áttekintése
1.2 A duplanádas hangszerek besorolása
I. rész: A duplanádas hangszerek jellemzői
1. A duplanádas hangszerek áttekintése
1.1 A duplanádas hangszerek definíciója
Duplanádasnak nevezzük azokat a fúvós hangszereket, melyek két lappal rendelkező (általában egy lapított nádszárból készült) síp által szólaltathatók meg.
A hangszerbe érkező levegőfolyam a hangszer tetején található nádsípon keresztül közvetlenül érintkezik a hangszer testén belül lévő levegőoszloppal, melyet rezgésbe hoz (a sípot összecsapódó lapoknak is nevezik (angol: concussion lamellae), mivel a síp két lapja a befújt levegő hatására ritmikusan összecsapódik és kinyílik).1
1.2 A duplanádas hangszerek besorolása
1.2.1 a hagyományos nyugati rendszer szerint
A hagyományos nyugati kultúrában (mely alatt elsősorban az európai zenét értem) a hangszereket a megszólaltatásuk módja szerint csoportosítjuk. Így megkülönböztetünk többek között húros, fúvós és ütőhangszereket. (A csoportosítás feltehetőleg görög-római eredetű a hellenisztikus korból, először Porphüriosznál találunk erre utalást (i.sz. 3. század), de Boethiusnál teljesedik ki, és ez az, amit a mai napig is használunk.2) A duplanádas hangszerek a fúvós hangszerek csoportjába tartoznak:
● Fúvós hangszerek
● Fafúvók
● Duplanádas hangszerek
Azonban az Európán kívüli kultúrák hagyományos hangszerei nem mindig illenek bele ebbe a csoportosításba, ezért használjuk manapság már inkább az úgynevezett Hornbostel-Sachs rendszert.
1. [Sadie and Tyrrell, 2001], Vol. 1, Aerophone, p. 177.
2. [Sadie and Tyrrell, 2001], Vol. 12, Instruments, classification of, p. 420.
10.18132/LFZE.2012.21
2 Salvi Nóra: Kelet-ázsiai duplanádas hangszerek
1.2.2 a Hornbostel-Sachs rendszer szerint
A leggyakrabban használt hangszercsoportosítás napjainkban a Hornbostel-Sachs rendszer, mely először 1914-ben jelent meg a Zeitschrift für Ethnologie-ban3. A rendszer Victor-Charles Mahillon (Brüsszeli konzervatórium, 1880) módszerén alapul, és kidolgozói Erich Moritz von Hornbostel és Curt Sachs. Ez a szisztéma a hangszereket a rezgő médium alapján eredetileg négy, később Galpin (1937) kiegészítésével öt alapvető csoportra osztja4:
1. idiofon ok : olyan hangszerek, melyek a hangszertest rezgése által hoznak létre zenei hangot, ide tartozik az ütőhangszerek többsége, kivéve a dobokat.
2. membrafon ok : azok a hangszerek, melyek egy kifeszített membrán megrezgetésével szólaltathatók meg, ide tartoznak a dobok.
3. kordofon ok : a húr, vagy húrok rezgése hozza létre a hangot, ebbe a csoportba tartoznak a húros és vonós hangszerek, valamint a billentyűs hangszerek.
4. aerofon ok : a zenei hang a légoszlop rezgése által jön létre, ide tartoznak a fúvós hangszerek.
5. elektrofon ok : az elektronikus úton megszólaltatható hangszerek csoportja.
A Hornbostel-Sachs rendszer a különböző csoportokat számkódolással is ellátja, így könnyű az egyes hangszerek hovatartozásának beazonosítása. Az aerofonokon belül megkülönböztet több alcsoportot:
● szabadon rezgő (415) – a rezgő levegőoszlop nem a hangszeren belül található, például autóduda, szájorgona.
● nem szabadon rezgő (42) – ide tartoznak a hagyományos értelemben vett fúvós hangszerek.
3. Systematik der Musikinstrumente, ein Versuch: [Sadie and Tyrrell, 2001], Vol. 12, Instruments, classification of, p. 419.
4. Az eredeti négyes osztás hasonlít némileg az indiai Nāţyaśāstra rendszerre (i.e. 2. század - i.sz. 6.
század), amely a hangszereket „megfeszített” (húros), „betakart” (dobok), „üreges” (fúvós) és
„szilárd” (ütő) csoportokba osztja. ([Sadie and Tyrrell, 2001], Vol. 12, Instruments, classification of, p. 420).
5. A zárójelbe tett szám a hangszercsoport Hornbostel-Sachs rendszerbeli számkódja.
10.18132/LFZE.2012.21
3 1. A duplanádas hangszerek áttekintése
végfúvott ill. oldalfúvott hangszerek (421) – ez a furulyák és fuvolák csoportja, de ide tartozik például az okarina is.
nádas hangszerek (422)
• duplanádas hangszerek (422.1)
Ezen belül megkülönböztetünk még hengeres (cilindrikus) furatú (422.111) és kúpos (kónikus) furatú (422.112) duplanádas hangszereket, valamint ezeknek dupla változatát (például 422.121: cilindrikus furatú dupla aulos, ill. 422.122: az Indiában honos kónikus furatú dupla oboa)6.
1.2.3 Ázsiában
Mivel jelen disszertációban elsősorban kelet-ázsiai hangszerekről lesz szó, említést kell tennem a főbb kelet-ázsiai hangszercsoportosításokról is.
1.2.3.1 Kína
A hagyományos kínai hangszercsoportosítás, mely több, mint kétezer éves múltra tekinthet vissza7, a hangszereket azok legjellemzőbb alapanyaga szerint csoportosítja. A kínai filozófia szerint a zene a kozmikus rend közvetlen megnyilvánulása, és így az egyes hangszercsoportokat irányoknak és évszakoknak is megfeleltették8. Ilyenformán nyolc csoport jön létre, melyet bāyīn-nek (八 音), azaz nyolc hangnak9 hívnak (1. Táblázat):
6. [Sadie and Tyrrell, 2001], Vol. 1, Aerophone, p. 178.
7. Egy Hubei provinciában i.e. 1046-ból előkerült felbecsülhetetlen értékű lelet bizonyítja, hogy a fenti csoportosítás már a Zhou (i.e. 1122-i.e. 256) dinasztia idején is használatban volt.
8. [Snejerszon, 1954], p. 42-43. [Youtz] szerint a különböző évszakok rituális zenéit a megfeleltetett csoportra hangszerelték, és az együttes a hangszercsoporttal párosított irányba nézve adta elő.
9. [Youtz]. [Snejerszon, 1954], p. 23, a bambuszt összevonja a fával, és 8. csoportként a rezet említi, de erre sehol máshol nem találtam utalást.
10.18132/LFZE.2012.21
4 Salvi Nóra: Kelet-ázsiai duplanádas hangszerek
alapanyag kínai pinyin10 hangszerek irányok évszakok
fém 金 jīn harangok nyugat ősz
kő 石 shí ütőhangszerek északnyugat késő ősz
fa 木 mù ütőhangszerek délkelet késő tavasz
bőr 革 gé dobok észak tél
agyag 土 tǔ például okarina délnyugat késő nyár
selyem 丝 sī húros hangszerek dél nyár
lopótök 匏 páo például szájorgona északkelet késő tél
bambusz 竹 zhú fúvós hangszerek kelet tavasz
1. Táblázat: A „nyolc hang” rendszer
1.2.3.2 Korea
Koreában a hagyományos kínai bāyīn csoportosítás mellett megtalálható egy másik rendszer is, mely a hangszereket aszerint csoportosítja, hogy milyen fajta zenéhez használják11:
● aak (아악 / 雅樂, rituális konfuciánus zene, szó szerint: elegáns zene)
→ aakgi (아악기 / 雅樂器, szó szerint: elegáns hangszer)12
● dangak (당악 / 唐樂, Tang-kori kínai udvari zene)
→dangakgi (당악기 / 唐樂器, Tang-hangszer)
● hyangak (향악 / 鄕樂, koreai udvari zene, szó szerint: szülőföld zenéje)
→hyangakgi (향악기 / 鄕樂器, szülőföld-hangszer)
10. A pinyin a kínai nyelv hivatalos nemzetközi átírásának a neve. A kínai szavak átírásáról részletesen lásd a Függelék: Az idegen szavak átírásáról című fejezetét.
11. Ezt a csoportosítást kizárólag az udvari zene alfajaihoz használják. [Nam, 1998], p. 95.
12. A zárójelben először a hangeul, majd a hanja átírás szerepel. A koreai szavak átírásáról lásd a Függelék: Az idegen szavak átírásáról című fejezetét.
10.18132/LFZE.2012.21
5 1. A duplanádas hangszerek áttekintése
1.2.3.3 Japán
Japánban a nyugati rendszerhez hasonló csoportosítást alkalmaznak, de a korlátozott számú és típusú hangszerek miatt itt csak három csoport van13:
● kangakki14 (管楽器, szó szerint: csőhangszerek): fúvós hangszerek
● gengakki (弦楽器): húros hangszerek
● dagakki (打楽器): ütőhangszerek
Érdemes megemlíteni, hogy a gagaku műfajban ennek a csoportosításnak másfajta elnevezésével találkozunk:
● fukimono (吹物, szó szerint: fúvott dolog)
● hikimono (弾物, szó szerint: pengetett dolog)
● uchimono (打物, szó szerint: ütött dolog)
Bár ez utóbbit tekinthetjük a hagyományos japán hangszercsoportosításnak (lévén a gagaku a legnagyobb múlttal rendelkező japán zenei műfaj), a hivatalos forma az elsőként említett.15