A nemzetek kultúrtörténete arról tanúskodik, hogy az emberek általában nem elégedtek meg alapvető szükségleteik puszta kielégítésével, táplálkozási ösztöneik, lakhatási igényeik, illetve a megszokott napi életmenet adta lehetőségekkel, hanem igyekeztek minden eszközt és lehetőséget felhasználni, hogy étkezési, pihenési körülményeiket minél élvezetesebbé, élményt adóbbá tegyék. A dualizmus kori Békés megyében is jellemzővé vált a fürdőzés és az ehhez kapcsolódó fürdőkultúra kialakulása. A gyógyhatás mellett, a fürdőbe járás a polgárosult társadalmi réteg számára kikapcsolódási, pihenési forma volt.
Kulcsszavak: dualizmus kora, Békés vármegye, fürdőélet Bevezetés
A 19. század fürdőélete, melyben még nem, vagy alig vált szét a gyógyulás, a nyaralás és a szórakozás, egyértelműen kapcsolódott a polgári létformához. A kiegyezés korában már a munka – tágabb értelemben a feladatvégzés – és a pihenés szétválasztódásával megjelenik a szabadidő korábban nem ismert fogalma, ami tiszta formában polgári gondolkodásra vall. Az embereknek tudatosan ki kell kapcsolódniuk megszokott, leginkább fárasztó, testet, lelket igénybe vevő életkörülményeikből és roborálódniuk kell, hogy a jövőben teljesíthessék kötelezettségeiket, leküzdhessék a jelentkező nehézségeket és gondokat, azaz eredményesebben végezhessék a létfenntartáshoz és a vagyoni gyarapodáshoz szükséges tevékenységet.5 A fürdőbe járás a polgárosult társadalmi réteg számára már kikapcsolódási, pihenési forma is volt. A szabadidő eltöltésének efféle módjára a parasztságnak nem lett volna lehetősége, mivel a szabadidő-felfogás teljesen eltérő volt ennél a két társadalmi rétegnél. Ugyanakkor a fürdőorvosok sem mindig tolerálták azokat az embereket, akik nem a fürdő gyógyhatása miatt látogatnak el a gyógyintézetbe.6
5 Dusnoki (szerk.), (1997), 76. p. (in: Kósa László: A fürdővendégek társadalmi összetétele a kiegyezéskori Magyarországon)
Dualizmus kori fürdőélet Békés megyében
54 1. A feldolgozás módszerei és forrásai
Fontos eleme a tanulmánynak az a levéltári kutatómunka során összegyűjtött forrásanyag, mely számos mikrotörténeti hivatkozás alapjául szolgál. A választott módszer társadalomtörténeti megközelítésű.
Tanulmányom Békés megye vonatkozásában levéltári forrásokra és a korabeli Békés megyei sajtóra alapozódik. A cikkek a korabeli Békés újság és Békésmegyei Közlöny hasábjain olvashatók.
2. Eredmények
a) Dualizmus kori fürdőkultúra
A kiegyezés jelentős változásokat idézett elő a fürdő, illetve a fürdőkultúra történetében is, amit az 1867. évi egészségügyi törvény a következőkképpen mondott ki: „Minden gyógyfürdőnek az egészség és kényelem igényeinek megfelelő és lakházzal, fürdő-szabályzattál, a fürdőidény alatt állandó fürdőorvossal és gyógyszertárral kell ellátva lennie, szükséges továbbá, hogy a gyógyforrások a légköri kártékony befolyásoktól és mindennemű tisztátalanítástól megvédve legyenek, végül, hogy gondoskodva legyen a betegeknek egészséges eledellel való ellátásáról, valamint nyugalmuk és kényelmük megóvásáról.”7 Jelentős fejlesztéseket irányzott elő az 1896. évi, az állami költségvetésről szóló törvény VI. törvénycikk VII.
fejezetének 6. pontja: „A kincstári fürdők balneotechnikai fejlesztésére, a szükséges beruházások és építkezések eszközlésére, s a hazai magán-gyógyfürdők emelése érdekében teendő beruházások, tanulmányok geológiai felvételek és vegyelemzések, s a legnevezetesebb fürdők ismertetésének terjesztésére” – amikor arra huszonötezer forintot írt elő.8 Annál is inkább szükség volt erre, mivel az 1896. év, egyben a millennium éve is volt, s az ezredéves országos kiállítás megrendezése fontos feladatává vált az ország minden településének.
E kiállításon képviselte magát a Magyar Balneológiai Egyesület egy kiállító pavilonnal, ami a rendezvényen résztvevő IV. csoport (egészségügy, gyermeknevelés) programjának I. alcsoportját képviselte.
A programot Az 1896. Ezredéves Országos Kiállítás Közleményei a következőképpen vezette be: „Ha tekintetbe vesszük, hogy a külföldiek mily áldozatok útján igyekeznek a gyógy- és élvezeti ásványvizeiket hazánkban terjeszteni, s úgy a betegeket gyógyhelyeikre,
7 http://www.1000ev.huindex.phpa=3¶m=5727
8 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6623
Glózik Klára
mint az üdülést keresőket klimatikus telepeikre terelni, míg a leghatásosabb magyarországi ásványvizek forgalma aránylag még mindig szűk keretben mozog, a legjobban felszerelt magyar fürdők pedig nemcsak a külföldi látogatókat nem vonzzák, de még itthon sem részesülnek kellő figyelemben, úgy, hogy e téren még valóságos gazdasági és kulturális missió vár reánk, melynek teljesítése volt az országos balneológiai egyesület megalakításának legfőbb rugója – : akkor alig szükséges bővebben fejtegetni, hogy a magyar ásványvíz- és fürdőügyet az ezredéves kiállítás alkalmával a lehető legimpozánsabban kell bemutatnunk. Kevés ország van, mely annyi kitűnő annyi különleges ásványvízzel és fürdővel dicsekedhetik, mint Magyarország, ezeket a kincseket a kiállításon kellően feltüntetni, az ország jól felfogott érdeke parancsolja. Ezen célra közreműködni, minden egyes fürdő- és ásványforrás-tulajdonos kötelessége, ezen cél lebeg szemeink előtt, midőn a kollektív balneológiai kiállítás rendezését magunkra vállaljuk, számítva egyrészt az érdekeltek hathatós közreműködésére, másrészt a kiállítás igazgatóságának, de a magas kormánynak is támogatására, mely utóbbi eddigi munkálkodásunkat is jóakaró figyelemben és erkölcsi pártolásban részesíteni kegyes volt…”9
A kiállításon bemutatták a balneotechnikai eszközöket és fürdőberendezéseket, az ásványvizeket és az azokból készült termékeket, valamint az egyes fürdők, gyógyhelyek és ásványvíz-telepek leírásait, prospektusait, térrajzait, tájképei statisztikai kimutatásait, jelentéseit, monográfiáit.
b) Békés megye első fürdői: Gyula
Békés megyében az első fürdők a Körösök vizét felhasználva jöttek létre. 1879-ben Herbert Alajos a gyulai Élővíz-csatornán, majdnem a városháza mögött nyári fürdőházat készítetett, „módot nyújtva különösen az úri hölgyeknek, akik szabadban nem fürödhetnek, a folyóvíz élvezetére.” A kis fürdőháznak öt fülkéje és a férfiak részére egy nagyobb tükörfürdője volt. A Békés azonban felhívta a városi tanács és a rendőrkapitány figyelmét arra, hogy húsz lépéssel a fürdő felett, nyers bőrök áznak, százlépésnyire pedig lovakat és disznókat fürösztenek.
1886-ban Herbert több száz forint költséggel egy új nyolczárkás fürdőházat építtetett.10 „A szabadban fürdeni szeretők örömére tudatjuk, hogy Herbert úr jó berendezésű Körös fürdője, – mely a városháza háta megett áll – megnyílt s most már megkezdhető az
9 BéML IV. B. 407. b. 47/1892
Dualizmus kori fürdőélet Békés megyében
56
egészségre nézve annyira előnyös folyóvízben fürdés. Ajánljuk különösen a szülők figyelmébe, hogy gyermekeiket küldjék folyóvízbe fürödni.”11
1891-ben Kövér László főszolgabíró kezdeményezésére mozgalom indult egy uszoda létesítésére, melyet a méhészkert szomszédságában, tehát a grófi park tövében kívántak volna felállítani. A szükséges kétezer-ötszáz forint tőkét kétszázötven darab tíz pengő névértékű részvény kibocsátásával akarták fedezni. A részvényjegyzés azonban nem sikerült, mire 1893-ban Herberth Alajos a régi helyen új fürdőházat és uszodát létesített, amely a Békés szerint kivitel tekintetében felette állt a nagyváradi Körösfürdőnek. A parton hatalmas kút és víztartály épült, melynek vizét zuhanyozásra használták. A fürdőbizottság a szabályzatot akként állapította meg, hogy délelőtt csak nők és kisebb gyerekek látogathatták az uszodát. Az uszodán kívül voltak kabinfürdők is, külön a férfiak és külön a nők számára.12 „A melegebb napok beálltával a Herbert-féle Körös uszoda is megélénkült és hova tovább nagyobb közönséget vonz a hűs habok közé. Délelőtt 7-től 11 óráig az uszoda csakis nők által használható, azután férfiak veszik igénybe. Női kabinokban nők egész napon át fürödhetnek, míg az urak csakis a férfiak részére fenntartott idő alatt.”13
A Herbert-féle uszoda a századforduló után is többször megújult, hogy a vendégek számára még kecsegtetőbb szórakozási lehetőségként szolgáljon. 1905 júniusában ismét új felszereléssel látták el a Herbert-féle nyári uszodát: „Az uszoda megnyiltával kapcsolatosan megelégedéssel konstatáljuk, hogy az Élővízcsatorna medrében tiszta, friss víz folyik lefelé, ami különben a közegészségügy szempontjából is feltétlenül kívánatos dolog, s remélhető, hogy panaszra tiszta vízhiány miatt, az idei nyár folyamán nem lesz ok…”14
Gyula város közönsége – mint láttuk – gőzfürdő hiányában a kórházi kádfürdőket és zuhanyt vehette igénybe. 1873-ban a zsidók létesítettek egy rituális meleg fürdőt, melyet ez év július 5-én nyitottak meg. A fürdő négy szobából állt, öt fürdőkáddal. Herodek Lipót, a Magyar Király vendéglő tulajdonosa volt a bérlője. 1878-ban a későbbi Erkel malommal kapcsolatban rendeztek be egy gőzfürdőt. Ennek az volt a
11 Békés, 1887. június 26.
12 Scherer (1938), II. kötet, 199. p.
13 Békés, 1894. május 27.
14 Békés, 1905. június 04.
Glózik Klára
hibája, hogy messze volt a város központjától. 1887-ben Popp Alajos a Békésmegyei Takarékpénztár székházával szemben létesített egy gőzfürdőt. Az egészet gyulai iparosok készítették: az épületet Scher Konrád, a gépet, vízvezetéki berendezést és zuhanyokat Schmidt Antal rézműves. Az új gőzfürdőt 1887. július 2-án nyitották meg ünnepélyesen, zeneszó mellett.15
c) További fürdők kiépítése Békés megyében
Békéscsabán is nehézséget okozott a fürdőzés kérdésének megoldása, s már az 1870-es években is folyamatosan cikkeztek erről a helyi újságokban. Békéscsabán még bizottságot is alakítottak a leendő fürdő létrehozására, aminek az elnöke Reök István volt. Az uszoda tervezete 1876 júliusára el is készült: „A csabai uszoda ügyében. A t. aláírók tudomására hozom, hogy az eddigelé 65 részvény jegyeztetett 650 frt értékben. Az uszoda terve kész, költségvetése 1200 frtra rúg, hat külön és egy 18 négyszög öles közös fürdőt számítva. Az ügy fejlesztése érdekében tisztelettel kéretnek a részvényes urak, hogy ma, azaz július 30-án délután 3 órakor a kaszinóba megjelenni szíveskedjenek. Reök István bizottsági elnök.”16
A fürdőzés örömeit nem csak a nagyobb megyei településeken élők igényelték, hanem a kisebbeken élő, jelentős értelmiségi és polgári családok is. „Fürdőmegnyitás. Gyomán nagy ünnepélyességgel készülnek mint halljuk az új fürdőházat megnyitni, ami mindenesetre az élénk társadalmi életjelensége, másrészt pedig jele annak, hogy a gyomaiak érzékkel bírnak a közegészségügyi viszonyok iránt. A fürdő megnyitásra, vagy talán inkább egy kis barátkozásra Gyuláról is többen készülnek átmenni Gyomára.”17
A korabeli sajtó hasábjain olvashatjuk még, hogy Szarvason is terveztek fürdőt: „Ártézi fürdő Szarvason. Szarvas község közönségének egy régi kívánsága közeledik a teljesüléshez. Ugyanis a község tevékeny első jegyzője Salacz József kezdeményezése folytán Szarvas község, a Szarvasi Takarékpénztár és a Szentandrási Takarékpénztár részvénytársaság közkereseti társaságként szövetkezve egy nagyszabású ártézi fürdőt készülnek felállítani. Már érintkezésbe is léptek egy fővárosi vállalkozóval, s remélhető, hogy az annyira kívánatos fürdő a jövő nyáron már rendelkezésére is fog állani a közönségnek.”18
15 Scherer (1938), II. kötet, 242–243. p.
16 Békésmegyei Közlöny, 03. évf., 061. sz., 1876. július 30. 4. p.
17 Békés, 1888. június 17.
Dualizmus kori fürdőélet Békés megyében
58
Ha mégsem épült volna fel az uszoda, a leleményes és vállalkozó szelleműek, mint az özvegy Wladár Pálné gyulai lakos is, erre is talált megoldást. „Van szerencsém a nagyérdemű közönséggel teljes tisztelettel tudatni, hogy páratlan gyógyhatású szabadalmazott, hordozható gőzfürdőmmel körutat szándékozok tenni, hogy a szenvedő emberiségnek rendelkezésére legyen. E gőzfürdő vidékünkön több év óta ismeretes az áltál, hogy a csúszós fájdalmak eltávolításában kitűnő sikert mutatott fel, melyekből bizonyítványok állanak rendelkezésre. – közelebb megyénk főbb helyeit u. m. Csaba, Orosháza, Békést stb. szándékozom meglátogatni. – tekintve, hogy a csúzos bántalmak ellen használni szokott fürdők a téli idényen át beszüntetve vannak, eme hordozható gőzfürdő által óhajtok az e bajokban szenvedő emberiségnek hasznára lenni. Megjelenésem mindenütt külön értesítések által közölve leend. – Kegyes pártfogást kér: özv. Wladár Pálné, a szab. hord. gőzfürdő tulajdonosnője. B.-Gyulán, Mészárszék utca 223. szám alatt.”19
Összegzés
Békés megyei első fürdőinek története szorosan összefügg egymással, hiszen először a Körösök vizét használták fel fürdőzésre. Az ártézi kutak fúrása és a tisztálkodási szokások változása hozzájárult a mai fürdők elődeinek kialakításához. Fontos kiemelni, hogy Békés megye legrégibb élővíz mellett kialakított fürdője a gyopárosi, mely dr. László Eleknek köszönheti létét, aki 1869-től 1896-ig volt a község orvosa.
Kezdeményezésére 1869-ben társadalmi összefogással megépült a kezdetleges fürdő. A fürdő történetével kapcsolatban számtalan irat, sajtóanyag került feldolgozásra, mely külön tanulmányban kerül közlésre.
Abstract
The cultural history of several nations gives evidence that people were not contented with only fulfilling their basic needs like eating, domicile or everything needed for every-day-life. But they do make an effort in order to make efforts in order to make their life more delightful and enjoyable. During the Dual Age in Békés County the bath culture were developed. Next to the healing power of the medicinal water going to bathes become a new way of entertainment for the citizens.
19 Békés, 1886. január 10.
Glózik Klára
Key words: dualism, Békés County, bath life
Felhasznált irodalom:
Békés, 1886. január 10.
Békés, 1887. június 26.
Békés, 1888. június 17.
Békés, 1894. május 27.
Békés, 1901. augusztus 11.
Békés, 1905. június 04.
Békésmegyei Közlöny, 03. évf., 061. sz., 1876. július 30.
BéML IV. B. 407: Békés vármegye alispánjának iratai 1872-1950.
Kósa László. (1997): A fürdővendégek társadalmi összetétele a kiegyezéskori Magyarországon. In: A hétköznapok historikuma. (Szerk.:
Dusnoki-Draskovich József és Erdész Ádám), Gyula.
Kósa László. (1999): Fürdőélet a Monarchiában. Holnap Kiadó Kft., Budapest.
Scherer Ferenc. (1938): Gyula város története, II. kötet. Gyula.
www.1000ev.hu
Kiss Ferenc
60 KISS FERENC