Összefoglaló
Csak pozitív életszemléletű, testi-lelki egészségnek örvendő lakosok tehetnek élhetővé egy várost. Az aktív, boldog, egészségben megért időskor egyénnek és társadalomnak egyaránt érdeke. Az urbanizáció negatív lelki hatásainak a kivédésére érdemes tanulmányozni a keleti modellt. A keleti kultúrákban nagy hagyománya van azon egészségmegőrző, betegség megelőző módszereknek, amelyek a testi, lelki, szellemi jólétet és a hosszú, boldog, aktív élet elérését célozták meg. Az ájurvéda (=az élet tudománya) , egy olyan egyénre szabható táplálkozási,életviteli,mozgásterápiás és stressz oldási modellt kínál,mely harmonikusabbá teheti egyén és környezete kapcsolatát.
Kulcsszavak: ájurvéda, jóga, urbanizáció
Az emberiség úgy fejlődhetett az elmúlt évezredek során, hogy állandó interakcióban élt közvetlen környezetével: formálta, alakítgatta azt igényei szerint, de a környezeti tényezők hatására önmaga is változott.
Egy fajnak, egy egyednek az alkalmazkodási képessége az, ami lehetővé teszi a túlélését a változó környezeti körülmények közepette.
A 20., illetve a 21. század emberének (a világ civilizáltnak számító régióiban) hatványozottan szüksége volt alkalmazkodási képességére a technika igen gyors fejlődése folytán, aminek következtében környezeti feltételei és munka körülményei állandóan változtak és emberi kapcsolatai is átértékelődtek. A mobil telefonok, e-mailes kapcsolattartás elszemélytelenítette az interperszonális kommunikációt.
A GPS és mobil telefon adatainak ellenőrizhetősége belegázolt az egyén intim szférájába: 24 órában elérhetővé, minden perce, minden helyzetváltoztatása leellenőrizhetővé vált. A 21. század embere a technika vívmányainak a kiszolgáltatottja lett. Hatványozott mennyiségű ingernek van kitéve és teljesen felgyorsult az élettempója, de a testi és lelki egészsége határozottan romlott mindezek hatására.
A 20. század második felében és a 21. században az urbanizáció kiszorította a sokkal ember léptékűbb, természetközelibb vidéki létformát, ahol az élettempó lassúbb, az interperszonális kapcsolatok élőbbek, a lakhatási körülmények élhetőbbek voltak és ahol létezett
Az urbanizáció ártalmainak kivédése az ájurvéda eszközeivel
még a több generációs nagy-család fogalma,ami bölcsőde, óvoda, pszichológiai tanácsadó, idősek napközi otthona is lehetett a tagjai számára.
Az urbánus környezet gyorsabb életritmust, nagyobb légszennyezettséget, mesterséges környezetet, kevesebb természet közeli kikapcsolódási lehetőséget, a személyes élettér csorbulását (egymásra épített lakások a tömbházakban), a több generációs család-modell felbomlását, tagjainak elidegenedését is hozta századunk emberének az életébe. Tehát testi –lelki egészség romláshoz (is) vezetett.
Előadásomban arra kerestem a választ, hogy hogyan hat egymásra ember és környezete? Hogyan, milyen eszközökkel védhetők ki az urbanizáció negatív következményei?
Jelenleg a világ legidősebb embere egy 116 éves amerikai hölgy, aki testileg-szellemileg jó egészségnek örvend és szerinte hosszú életének titka az, hogy, idézem őt: ”nem ütöttem az orrom a más dolgába és nem eszem pocsék ételt”. (Ez a „pocsék étel” = „junk food”,”fast food” magyar fordítása, tehát gyorséttermi étkezést fed első sorban).
A világ (dokumentáltan) leghosszabb életű embereinek 15%-a Okinava szigetén, Japánban él. Amerikai orvos csoport évekig kutatta életkörülményeiket, hogy megfogalmazhassa a hosszú élet titkát.
Kutatásaik összegzésében az szerepelt, hogy az ott élőknek „nagyon fiatalosak az artériái, kicsi a szívroham, az agyvérzés, a hormonfüggő daganatos betegség köreikben, csontozatuk erős, elméjük éles, karcsúak, a menopauza természetes ütemű, a nemi hormonok szintje egészséges, stressz-tűrő képességük jó, pszicho-spirituális egészségük kiváló”. Nyilván a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ilyen kivételes egészségügyi paraméterek eléréséhez milyen életvitel párosul?
Étrendjük gyakorlatilag lakto–ovo vegetáriánus, étkeiket mindig frissen készítik el, a tartósítószerek, állag-, állományjavító- és ételszínező anyagok gyakorlatilag ismeretlenek számukra, természet-közeli életük része a mindennapos testmozgás és a „lelki méregtelenítés”
(=meditáció), szokásrendszerük része az időseik iránti nagy tisztelet, akiknek magas koruk és élettapasztalatuk okán számos kérdésben kérik ki véleményüket.
A keleti kultúrákban általában nagy hagyománya van azon egészségmegőrző, betegség-megelőző stratégiáknak, amelyek a testi, lelki és mentális jólétet, illetve a hosszú, boldog, aktív élet elérését teszik lehetővé. Mivel az aktív, egészségben megért időskor elérése
Pécsi-Huszár Ildikó
124
nem csak az egyénnek, hanem a társadalomnak is érdeke, érdemes ezeket a hagyományos modelleket tanulmányozni.
Jelen előadás célja az ájurvéda, a hagyományos indiai orvoslás, egészségmegőrző, betegség-megelőző stratégiájának a rövid összefoglalása.
Az ájurvéda, az élet tudománya, a legősibb gyógyítói rendszer, mely több mint 5000 éves múltra tekint vissza. Gyökerei Indiában találhatók, elsődleges célkitűzése a betegségek megelőzése és a hosszú, boldog, fájdalmaktól mentes, teljes élet elérése.
Az ájurvéda teremtés elméletének alapjául szolgáló filozófia, a Szánkhya filozófiája szerint, az UNIVERZUM öt elemből (éter, levegő, tűz, víz, föld) épül fel. Azt, hogy ember és állat, növény és ásvány különböznek egymástól, a három energetikai vezérelv (= dosa:
a váta, pitta és a kapha) határozza meg. Az emberi szervezetben a dosák az öt elemet egy veleszületett séma szerint helyezik el, amit az ájurvéda PRAKRUTINAK, a nyugati orvoslás pedig GENOTIPUSNAK nevez.
Az ájurvédikus orvoslás több módszert alkalmaz az egyén veleszületett alkatának a meghatározására: a pulzus diagnosztikától a nyelv diagnosztikáig, a táplálkozási kérdőív kitöltetéséig, és teszi ezt azért, mert olvasatában az egyén akkor egészséges, ha az alkata megfelel a veleszületett alkatának, ha az emésztési folyamatai zavartalanok, a testfelépítésében résztvevő hét szövet egészséges, a széklet, vizelet és verejték eltávolító rendszere (a három málá) megfelelően működik, illetve ha lelkileg és szellemileg kiegyensúlyozott.
Az egyén veleszületett alkatának meghatározására azért is van szükség, mert az ájurvéda a betegségek elkerülése céljából egyénre szabott táplálkozási, életvezetési és testmozgási javaslatokat tesz. Célja, hogy minél jobban közelítsük meg veleszületett alkatunkat, küszöböljük ki alkati gyengéinket, éljünk összhangban környezetünkkel. Nagy hangsúlyt fektet a táplálkozásra a több mint 5000 éves gyógyítói rendszer.
Az alkat sajátosságainak megfelelő diéta követésén kívül, örök érvényű intelmeket fogalmaz meg az ájurvéda, mely szerint akkor ártunk a legtöbbet az egészségünknek ha
Túl sokat eszünk
Ha akkor is eszünk mikor nem éheztünk meg
Ha „bánat eszünk”
Ha étkezés közben túl sokat vagy egyáltalán nem iszunk
Az urbanizáció ártalmainak kivédése az ájurvéda eszközeivel
Ha étkezés közben hűtött folyadékokat fogyasztunk
Ha feszült állapotban étkezünk
Ha nem tartjuk be az alkatunknak megfelelő időpontokat az étkezésre
Ha nem megfelelő ételtársításokat fogyasztunk.
Az ételek elkészítési módjára, az alkatnak megfelelő fűszer használatra is ad útmutatást a gyógyítói rendszer.
Ugyanakkor a mindennapos testmozgás: a jóga és a lelki méregtelenítés- a meditáció fontosságára és lelki harmónia-keltő hatására is felhívja a figyelmet. A jóga több mint testmozgás, mint fizikai erőnlét-javító módszer, ez a kiegyensúlyozott élet tudománya.
Az állandóan változó, forrongó világunkban, mint egy horgony, segítheti az élet csendesebb pillanataihoz való kötődésünket.
A jóga gyakorlásának célja összhangba hozni létezésünk fizikai síkját szellemi és spirituális önvalónkkal, ugyanakkor harmóniát teremteni egyén és környezete között.
A jóga nemcsak kiegyensúlyozottá, fitté, fiatalossá teszi gyakorlóját, de a nyugati orvoslás által is elismert mozgásforma, amely a szív- és érrendszeri betegségek prevenciójában igen hatékonynak bizonyult.
Régiónk gyógyhatású termál vizei és wellness ipara mellé egy „jól eladható” mozgás terápiás eljárás a jóga, ami a belső béke megtalálásának a legősibb módszere. Jóga és ájurvéda pedig együttesen egy olyan egészség megőrző, betegség megelőző modellt nyújt a nyugati ember számára, melynek követése megfontolandó urbanizált lakó környezetünkben és felgyorsult élettempót diktáló életkörülményeink közepette.
Abstract
Only happy and healthy habitants can make a town nice to live in. The main task for the individual and society as well,is to live a happy,healthy,active life,also in the second part of it. The Indian health program ,according to ayurveda (=the science of living), is proper to remove most of the side effects of urbanization. In most oriental cultures we can find several health-care models to maintain longevity in terms of psycho-physical health. Individual is part of the Universe, and accordig to Ayurveda : to create harmony inside us ,is necessary to be in harmony with our surroundings.
Keywords: ayurveda, yoga, urbanization
Pécsi-Huszár Ildikó
126 Felhasznált irodalom:
B.K. Iyengar. (2010): Jóga új megvilágításban. Saxum Kiadó.
David Frawley. (2003): Jóga és ájurvéda. Forever Kiadó.
Deepak Chopra, David Simon. (2005): A jóga 7 törvénye. Édesvíz kiadó, Budapest.
Dr. Baktay Ervin. (1992): A diadalmas jóga, rádzs jóga, a megismerés és önuralom tana. Szukits Kiadó, Szeged.
Dr. David Frawley. (2010): Ájurvédikus gyógyítás, teljes körű kalauz. Lál Kft.
Godfrey Devereux. (2002): A jóga alapjai. Bioenergetic Kft., Budapest.
Mireisz László. (2003): Jógama. Vizsom Kiadó.
Osho. (2005): Meditáció. Amrita Kiadó.
Sri Chinmoy. (2005): Jóga és spirituális élet. Madal Bal, Budapest.
Swami Kriyananda. (2005): A rádzsa jóga művészete és tudománya. Bioenergetic Kiadó, Budapest.
Swami Sada Shiva Tirtha: The Ayurveda Encyclopedia, Ayurveda Holistic Center Press NY.
Swami Veda Bharati: Yogi int he lab, Swami Rama Sadhaka Grama, Virpur Kurd, Rishikesh, India.
Szvámi Ráma. (2011): A spirituális élet lényege. Ursus Libris.
Szvámi Ráma. (2006): Jóga és pszichoterápia. Mandala-Véda Könyvkiadó.
Szvámi Ráma. (2009): Szamádhi. Danvantara Kiadó.
Szvámi Véd Bháráti. (2011): Bevezetés a himalájai jóga tradicióba. Himalájai jóga meditáció közhasznú egyesület.
Szvámi Véda Bháráti. (2012): A kundalini erő rejtelmei. Filosz, Budapest.