(1866— 1917)
O rv o sd o k to r,.a magyar élettani kutatás és a természettudományos gondolkodású tudósok egyik legkiemelkedőbb alakja volt.
1866. január 26-án született Budapesten. Atyja, Tangl N ándor, kisiparos volt;
a német eredetű család egyik ága másfél évszázaddal ezelőtt jö tt hazánkba. K ö
zépiskolai tanulm ányainak elvégzése után a budapesti tudományegyetem orvosi fakultására iratkozott be, ahol már mint fiatal egyetemi hallgató feltűnt képességei
vel. Pályaválasztására erősen hatott az őt oktató természettudomány-szakos egyetemi hallgató, aki korán felébresztette benne a természet iránti érdeklődést és elvetette benne a természettudományi gondolkodás csíráját. Tudom ányszom jára jellemző, hogy édesanyjától karácsonyi ajándékként m ikroszkópot és m ikrotóm ot kért, ame
lyek birtokában önálló vizsgálatokkal kezdett foglalkozni. A húszéves ifjú első tudom ányos dolgozatával, amely a periferikus idegek regenerációjáról szólt, meg
nyerte az élettani pályadíjat. Ugyancsak 1886-ban a legjobb kórboncolási jegyző
könyv megírásával is pályadíjat nyert. Még orvostanhallgató korában egy évig az általános kór- és gyógytani intézetben m űködött gyakornokként. 1888. jan u ár 1-től, az orvosi oklevél megszerzése után a kórbonctani intézetben mint II. asszisztens dolgozott. Az orvostanhallgató korában készített dolgozatai közelebb hozták őt a híres Scheuthauer tanárhoz, aki akkor a kórbonctani intézet igazgatója volt. Itt olyan jeles munkaerők dolgoztak, mint H utyra Ferenc, Preisz Hugó, Buday Kálmán
és T örök Lajos. 1889-ben a gráci egyetem szövet- és fejlődéstani tanszékére került asszisztensnek. A budapesti orvoskar tanártestülete ekkor a Schordmann-féle ösztöndíjat adom ányozta részére, amellyel Tübingenbe, Baumgarten tanár kór
bonctani intézetébe került asszisztensnek. Itt főleg bakteriológiával foglalkozott.
Közben a berlini egyetemen is végzett tanulm ányokat. Baumgarten mellől Flem- ming kiéli professzor hívta magához és az ottani egyetemen m agántanárságot aján
lott fel számára, Tangl Ferenc azonban hazavágyott és ezért 1891 végén vissza tért Budapestre, első munkahelyére, a kórbonctani intézetbe, amelynek első tanársegédje lett. Innen az Állatorvosi Akadém ia tanári kara a Korányi Sándor tanár távozá
sával megüresedett élet- és szövettani tanszékre hívta meg. Új állásának elfoglalása előtt még fél évig dolgozott az élettan nagy mestere, Ludwig lipcsei tanár intézeté
ben. Az élettan am a részével, amelyre az állatorvosoknak különösen szükségük van, Ellenberger drezdai intézetében ismerkedett meg.
Az ism ertetett előképzés után, 1892 szeptember havában m int segédtanár át
vette az Állatorvosi A kadém ián az élettani intézet vezetését s az élet- és természettan tanítását. 1893-ban rendes tanárnak nevezték ki. Állását 10 évig töltötte be. Ez idő alatt, 1896-ban létesült Tangl kezdeményezésére a m. kir. állatélettani és tak ar
mány ozástani kísérleti állomás, amelynek Tangl, professzorsága mellett haláláig a vezetője, igazgatója volt. Az állomás létesítésével nyitva állott számára egy olyan m unkakör, amelyen mind elméleti, mind gyakorlati jelentőségű, az állati táplálkozás körébe tartozó kérdésekkel foglalkozhatott. Az állomás először az Állatorvosi A kadém ia területén létesült, ahol szerény viszonyok között m űködött majdnem öt éven át. Tulajdonképpen 1900-ban határozta el a földművelésügyi miniszter egy nagyobb szabású s a m odern igényeknek megfelelő intézmény építését, amely azután Tangl elgondolása szerint 1901-ben Budán fel is épült. Ez m ár minden tudo
mányos felszereléssel, kísérleti helyiséggel, laboratórium m al el volt látva, úgyhogy az mind elméleti, mind gyakorlati nézőpontból nagy jelentőségű volt. Közben, 1902-ben a M agyar Tudom ányos A kadém ia Tangl Ferencet az Akadémia levelező tagjává választotta. Ugyanebben az évben A datok az ébrény fejlődésének energetiká
jához címen tarto tta meg székfoglaló előadását.
1903 szeptember havában a budapesti tudományegyetemen Plósz Pál halálakor megüresedett élet- és kórvegytani tanszékre hívták meg és nevezték ki Tangl Ferencet ny. r. tanárrá. A főiskoláról való távozása alkalm ából miniszteri elismerésben részesült, a főiskolai hallgatók kórházegyesülete pedig 200 koronás
Tangl-alapít-
ványt létesített. A tudományegyetem élet- és kórvegytani tanszékéről három év után, 1906-ban az egyetem kórbonctani tanszékére került, majd azután 1914-ben az élettani tanszéket foglalta el. Eközben, 1912-ben, mint az állatélettani és takar- mányozástani kísérleti állomás vezetőjének, a király a mezőgazdasági kísérletügy terén kifejtett eredményes működésének elismeréséül a m. kir. udvari tanácsosi címet adományozta.
Tangl Ferenc csak három évig lehetett az élettan professzora, mert anaemia perniciosában megbetegedett, és 61 éves korában, 1917. december 19-én elhunyt.
Lelkes és buzdító tudom ányos munkásságával centrum m á tette a főiskola élettani intézetét; igazi működési területére került, ahol tehetsége, m unkabírása érvényesülhetett. 11 évig egyfolytában m űködött m int tan ár az élettani intézetben.
M inthogy főleg az anyagcsere folyam atai érdekelték, ezért minden év nyarán Ber
linbe, Zuntz professzorhoz utazott tanulm ányútra, további gyakorlati ismeretek szerzése céljából.
Bár szívesebben dolgozott volna kizárólag élettani-vegytani m unkaterületen, mégis a sokféle m unkakör, amelyben tevékenykedett, hasznos volt számára, mert látóköre kiszélesedett, s határozott természettudományi nézetei alakultak ki.
Szövettani, kórtani és bakteriológiai munkássága után, 1894-től kezdődően főleg élettani kutatásokkal foglalkozott: elsősorban az egyedi fejlődés energetikájával, ezenfelül a rovarok metamorfózisával, legváltozatosabb energiaforgalmi kérdések megoldásával, a szervek nyugalmi és működési állapotában való energiaforgalmával.
Az orvosok és biológusok számára szilárd természettudományos alapot terem
tett. Oktatói, nevelői és előadói m unkája során alkalm azkodott a hallgatók elő
képzettségének színvonalához. Az ő korában az entrópia törvényének lehetséges, gondos kifejtését ad ta; dialektikus gondolkodással kifejtette a fehérjére vonatkozó elgondolását, felfogását az öntudatról, a halálról. M aterialista gondolkodásm ódját, amelyet hirdetett, igyekezett a tanítványaiba is beleoltani.
Tangl Ferenc iskolát terem tett maga körül. Büszke volt végzett m unkájára, a tanítványaira, akik között olyan nevek szerepeltek mint Hári Pál, Fazekas Géza, Verzár Frigyes, G róh Gyula, Weiser István, W ellmann Oszkár. Az állatélettani kísérleti állomás olyan modern és tökéletesen felszerelt volt, hogy mind Németország
ból, mind az Egyesült Államokból bizottságok jöttek az intézet m odern berendezé
sének tanulm ányozására. Az intézetében nemcsak magyar, hanem külföldi, így többek között orosz, angol, amerikai és japán szakemberek is dolgoztak.
Halála előtt két évvel kezdődő betegsége lassanként felemésztette erejét, súlyos állapota mindamellett sem a tanári, sem pedig a kutatói hivatásában, kötelességének, elhivatottságának a teljesítésében nem akadályozta. Az állatélettani állomáson végzett munkássága során a Kísérleti Közleményekben a neve alatt 9, a m unka
társai neve alatt pedig 65 önálló kutatásokon alapuló tudom ányos dolgozat jelent meg, a magyar szaklapokon kívül a Landwirtschaftliche Jahrbücherben, a Pflüger’s Archív f. d. gesamte Physiologie-ban és a Biochemische Zeitschrift-ben.
Tangl Ferenc tudom ányos tevékenysége a magyar orvosok, biológusok számára szilárd, term észettudományos világnézeti alapot nyújtott. Személyében a lelkes tan ár az alkotó tudom ányosság megtestesítőjével párosult, aki azt a tudom ányos szellemet, amelynek légkörében egyetemi tanulm ányai alatt nevelkedett, intézmé
nyünkbe is, elsősorban azonban a vezetése alatt álló kísérleti intézetbe plántálta át.