111
II . Hideg fürdők .
Balaton tava .
A Balaton , Magyarország legnagyobb álló vize , Veszprém , Zala és Somogy megyék kö zött terül el , s fekvésének iránya kelet-éjszak keletrõl nyugat - délnyugat felé van . Hossza a legujabb mérések szerint negyvenezer öl , vagy is 10 mérföld ; szélessége különféle helye ken különböző , 1/4-1 /2 mérföld , legszélesebb felső ( kelet - éjszakkeleti) vége felé, legkeske nyebb alsó vége , mely némi kanyarulatot ké pez dél felé. Tihany és Szántód között csak 300 öl ; mélysége néhol alig egy ,másutt pedig 6-7 ölnyi , legmélyebb Tihany és Szántód kö . zött . Magas , meredek partjai csak felső göm bölyded végének keleti , s déli részén , úgy Ti hanynak keleti s éjszakkeleti részén vannak .
A tó hosszában futó alsó , vagyis dél- dél keleti partja a viztől kezdve csak lassan emel kedik , s részint dombos , részint hullámzatos homoksíkot , néhol pedig sás és nádban dús
mocsárterületeket képez . Másik , vagyis éjszak éjszaknyugati partja , hol a viz sok helyen terje delmes nádasokkal végződik , kevés távolságra szintén csak lassan , de azután erősebben emel kedik . Itt mintegy 8 mérföldnyi hosszaságban , Kenesétől majdnem Keszthelyig , gyönyörű völgyektől átszött s itt -ott, különösen Eörs és Szigliget táján megszakadozott hegyláncolat vonul el a partok fölött, mely hegyláncolat lábait szántóföldek s elég sürün fekvő falvak (köztök Füred is ) , derekát többnyire szép sző lök , s tetejét sürü erdök díszesítik . E láncolat nak kiváló egyes részei , a különállóbb hegyek némelyike gömbölyded , másika kúpszerü , né melyek pedig tetejükön laposak , vagy nyerge sek . Mindannyian a vulkáni eredet félreismer hetlen jeleit hordják magukon . A tó felső vé gétől számítva mintegy az első és második ne gyedrész között fekszik a szép Tihany- félsziget, messzelátszó kolostora és templomával pom pázva , hegyek ., völgyek-, erdők , szőlők- , me zök , rétek- , szántóföldek- és külön tóval ellátva , s az éjszaki szárazfölddel elég széles földszoros által összekötve ; visszhangja eléggé ismeretes . Vizét a Balaton legnagyobbrészt a Zala folyótól nyeri ; ezen kivül bele ömlik még a
113
partokon fakadó kilenc forrásnak és 31 kisebb nagyobb pataknak vize, de valószinüleg fene kéről is számos forrás ( hihetőleg savanyú viz zel ) buzog föl, mit leginkább bizonyít az , hogy a Balatonban fürödő egyén nyáron kellemesen langy vizben haladva , ezt egyes helyeken ( 1/2-2 négyszög - ölnyi területen ) igen hideg nek találja ; e forrásokban rejlik talán néme lyek véleménye szerint (mit mi nem osztunk) annak is oka , hogy a Balaton néha tajtékzik , s minden kül ok nélkül hullámzik . Lefolyása a Balaton vizének Foknál a Sió folyón át törté nik , mely azután a Sárvizzel egyesülten a Du nába szakad . A tó medrének talaja , melyet legtöbb helyen fövenyréteg borít , basalt és mészkőből áll , mely utóbbit Arács falu és a fürdő között , úgy Tihanynál is találhatni ; ál lománya tömött , színe sárgás vagy szürkés fe hér , kövületeket nem tartalmaz . Találni azon ban a tihanyi partokon számos őskagylót , ( mint már fönnebb is érintettük ) és pedig oly fajt, mely a juramészben is előfordul ( congeria trian gularis Partsch ) ; itt a viz által sokat ide - oda sodortatva töredezettek, s csak a kagylólakat körüli vastagabb rész van meg , mely némileg hasonlít a kecske patájához, miért is e vidéken
8
kecskeköröm név alatt ismeretes , s a nép azo kat az ösrege szerint a tóba fúlt aranygyapjas kecskenyajtól származtatja . A tihanyi part éj szakkeleti részén , vizmosásban , 3—4 ölnyi ma gasságban a Balaton szine fölött láthatni a ho mokföld rétegei között tenyérnyi széles fehér réteget , mely összetömött különböző nagyságu s alaku csigák s rovátkos szép kagylókból áll , minöket jelenleg a Balatonban sehol, hanem csak az Adriai tengerben találhatni. E kagylók már igen porhanyók , úgy hogy alig lehet egyet egyet épen kiásni s a rátapadt homoktól meg tisztítani.Tihany lakói úri vagy szép asszony főkötője név alatt ismerik .
A Balaton vizének természettani sajátságai. A Balaton vize csendes derült időben ké kes - zöld színü , tiszta , s oly átlátszó , hogy gyak ran a kevesbé mély helyeken fenekén min den tárgyat jól meg lehet különböztetni ; eső s vihar alatt, vagy annak közeledtével háborogni kezd , s haragos zöld színt ölt ; pohárba merítve egészen színtelen ; íze enyhe lágy , s kevéssé összehuzó . Hőmérséklete a levegőénél rende
115
sen 3–5 Rº - kal alacsonyabb , s azért a nyári hónapokban + 20- 22 Rº - ra is fölmelegszik ; egyes helyeken azonban , mint már fölebb is megjegyeztük, jóval hidegebb marad . Egy ideig e viz a pincében tartva jó izü iható vizzé vá lik ;valószínüleg az által , hogy a levegőből szén savat vesz föl; a partokon fekvő némely falvak lakói csak ily vizet isznak . Ha a viz huzamosb ideig nyilt edényben tartatik , fölületén finom , nyálkás tapintatu hártyácska képzödik , mig az edény fenekére kevés bágyadt zöld színű üle dék rakodik le , anélkül hogy a viz megzava rodnék . A nyálkás hártya börre dörgölve azt érdessé teszi , a szemet izgatja . Ha a viz forr pontig hevíttetik , finom fehér porszerű csapa dékot képez , mely három font teljesen elpárolt víz után 6 szemernyit tesz . Még azon neveze tes sajátsággal bir a Balaton vize , hogy a bele hullt hust s egyéb állati anyagokat hosszabb ideig megója a szétbomlási , rothadási folya mattól , mit minden esetre a benne feloldott sóknak kell tulajdonítani.
8 *
A Balaton vizének vegytani alkatrészei.
A Balaton vize tartalmaz Schuster tanár vegybontása szerint két polgári fontban :
szemert Kénsavasszikéleget ( natrum sulfuricum ) . . 0:49 Szikhalvagot ( chlornatrium ) 0.02 Szénsavasmészéleget ( calcaria carbonica ) 0.47 Szénsavas vasélecset ( ferrum carbonicum oxyd . ) 0:01 Szénsavas keseréleg (magnesia carbonica ) nyomait Timéleget ( oxydum alum . ) 0-09 Szerves anyagokat (materiae organ . ) 0:54 Szabad szénsavat ( acid . carbon . ) 1.06 köbhü
velyket 0:44
Összesen 2:06
Legujabban Preysz Mór, pesti föreáltanodai vegytanár ur elemezvén a Balaton vizét , vegy bontásának f . 1863 - ik évi april hó 24 - énáta dott eredményét itt közöljük saját szavai szerint :
„ Az elemzésre használt viz Füreden , az ottani uszodának legszélső pontján meríttetett 1862 - ki május 26 - án ; a viz színe a benne föl
117
kavart iszaptól ólomszürke volt, s foglalt ezen állapotban 1 litreben 0.0569 gramm igen finom iszapot , melyből 0.0399 gramm , vagyis 70 szá zalék sósavban oldható , 0.0171 gramm pedig, vagyis 30 % sósavban oldhatlan volt .
Az iszapnak leülepedése után a Balaton vize igen jó s kellemes ivóvizet képezett .
A viz höfoka nem határoztatott meg , azon ban éveken át véghezvitt mérések szerint az rendesen 4--5 fokkal van a levegő hőmérsék . lete alatt , s junius és juliusban 20—22 R. fokra is fölmelegszik.
A viz felfőzve szénsavat bocsát el s meg zavarodik . Felfőzés után szintén úgy , mint ter mészetes állapotban a vörös lakmuszpapirt kékre festi.
Elemzésre csak tökélyes leülepedés után fordíttatott a viz , s ez következő eredményre vezetett :
1000grammbanvan:1polgárifontbanvan:
1.Szénsavasmész(calcariacarbonica )CaO,CO2.0·06820 gramm .
0:52378szemer.
2.Szénsavaskeserenyéleg(magnesiacarb.)MgO,CO20·10794
0.82897 3.Szénsavasszikenyéleg(natrumcorbon.)NaO,CO2·0:056170:43138 4.
Kénsavasmész(calcariasulfurica)CaO,SO3·0.018270:00238 5.Kénsavashamanyéleg(kalisulfuricum)KO,SO30.009770.07503 6.
Kénsavaskeserenyéleg(magnesiasult.)MgO,SO30:063840:49028 7.
Keserenyhalvag(magnesiahydrochlorica)MgCl .0.01367
0:10498 8.Kovanysav(silicia)Si03.0.017840.13760 9.Timanyésvaséleg(aluminaetferrumoxidatum) Al2O3+Fe2O3.0.000700.00538
10. Szerves anyag
0.018200:13978
0:35871 gramm . 2.75485szemer.
11.FéligkötöttszénsavCO2
0:10808=54.97k.c.0·83005=1.686k.h.
77 ויוי
0:46679gramm.
358490szemer.
nyomai
12.Cseleny(muganum)
13.Lavany(lithium)
14.Ammonia(ammonia) 15.Légenysav(acidumnitricum)
Mn Li H3N NO:
119
Ezen vizsgálati eredmények szerint a Ba laton vize kétszer annyi szilárd részeket , s kétszer annyi szénsavat foglal magában , mint a folyók vizei , s igy áll hajdani Schuster tanár urnak azon állítása , hogy a Balaton vize föl eresztett savanyú viznek tekintendő .“
A Balaton vizének gyógyhatása . A balatoni fürdők hatásukat nyerik a hő mérséklet , a tó vizében tartalmazott alkatrészek , továbbá a vizmozgások, s igen gyakori hatalmas hullámcsapkodások együttes befolyása által .
Először is a tóviz hőmérsékletéről aka runk szólni; a fürdőidény alatt a tó hőmér séklete + 16 egész 22. R. foknyi . A hömér séklet által előidézett tünetek a következők : a tó vizében fürödő egyénnél mutatkozó leg első érzet a hideg kisebb vagy nagyobb foka, s az idegrendszer átalános megrázkódása ; lég zése gyorsabb , érverése gyöngébb és szapo rább lesz ; böre összehuzódik , s vére a test belrészei felé tolul . A kellemetlen érzet ezen első tünetei annál nagyobb mértékben mutatkoznak , minél lassabban történik a
testnek vizbe merülése , minél alantabb foku a tó hőmérséklete , s minél gyöngébb a szer vezet .
Ha a hideg tó - fürdők hatása ezen első tünetekre volna korlátozva , joggal két ségbe lehetne vonni hasznukat ; az életmű ködés azonban , melylyel a test föl van ru házva, az említett benyomásoknak ellenállni törekszik , mit visszahatásnak (reactio ) neve zünk ; a vér ugyanis a belrészektől nagyobb mennyiségben a külrészek felé hajtatik , az érverés teljesebbé és erősebbé válik , a légzés megkönnyebbedik , s kellemes melegség váltja fel az előbbi kellemetlen érzetet. Ha addig , mig ezen üdvös visszahatás teljes erejében tart a vizet elhagyni el nem mulaszt juk , fokozódott jobban - lét érzete marad fönn , s ezen érzet gyakran órákig eltart ; ha azonban a fürdőben maradunk addig , mig a második borzongás érzete beáll : a kellemetlen érzet , a levertség tünetei ujra beállnak , de ezen eset ben , mint gondolni lehet , sokkal erősebben , s a jobban - lét érzete helyett, mely rövid ideig tartó hideg fürdő után marad fönn, egész napon át hideget , bágyadtságot, álmosságot , nem - jóllétet érezünk ; azért tehát igen öriz
>
121
kedni kell a fürdőben való soká maradástól , miután e szabálynak ily áthágása nemcsak nem hasznos , de néha káros következményeket is vonhat
maga után .
A hideg zsongító és üdítő hatását növelik a tóviznek alkatrészei , úgy szintén annak mozgása és hullámzása , mi a Balatonon oly gyakori; az előbbiek ugyanis siettetik a vissza hatást ; az utóbbiak izgatják s éltetik az ideg rendszert.
A tényezők e rövid elemezése után, me lyek összműködése a balatoni fürdőket az élesztve zsongító szerek sorába helyezi , azok működésének módját akarjuk vizsgálat alá venni s kifejteni.
Első hatásuk a bőrrendszerhez tartozó idegek erős izgatásában áll , melyek az átter jedés ( reflexio ) törvényei szerint ezen általuk
érzett benyomást a belső központi idegrend szerrel közlik , s ez által valamennyi szervet a legrövidebb idő alatt az együttérzés és műkö dés körébe vonják . Ezekből beláthatjuk , mily téves volna a balatoni fürdök hatását mint csupán a külbőrre müködő helybeli hatást fel tüntetni , miután annak közvetlen következmé nyét, az egész idegrendszernek , sőt valameny.
nyi szervnek , melyekből az emberi test áll, táalános fölizgatása képezi . Biztos alappal biró élettani törvény szerint azonban valamely szerv minden izgatása , mely annak erejét fölül nem mulja , annak ütereiben jelentékeny vér tódulást hoz létre , elősegíti benne a vér kerin gését , gyámolítja tápláltatását , s növeli mükö désének erejét. Föltéve tehát, hogy az egész test , vagy valamelyik szerve elgyöngülve van , mert benne a vérkeringés nem eléggé élénk , s azért működését nem végzi tökélyen : eléggé világos , miszerint ily körülmények között a balatoni fürdők használása igen üd vös , minthogy a vérkeringést gyorsítja , az életműködés helyreállitására szükségképpen hat , s az ily módon többször eszközlött jóté kony visszahatás által a gyógyulást előidézi . A vérvegyben is egyidejüleg változások állnak be , melyek igen fontosak , mert minden elválasztó szerv egyszerre részt vesz az átalá nos izgattatásban ,mely a testtel közöltetett ; ily módon tehát a börpárolgás növeltetik , a vize let jobban telítettnek mutatkozik , erőteljes legzés által több széneny üríttetik ki , szóval , az elválasztó szervek fölmagasztalt müködése által a vér több ártalmas anyagtól szabadu .
123
meg , s igy lassankint megtisztul. Hasonlókép pen a tevékenyebb emésztés erőteljesebb táp anyagok szükségét hozza létre , az étvágy élénkebbé válik , s igy az anyagcsere gyorsít tatik , minek eredménye ismét javult vér képzés .
Ily módon tehát , hogy az eddig mondot takat röviden egybevonjuk , a balatoni fürdők , miután a szervek működésének erejét növelik , miután az egész idegrendszert élesztik , a szer vek elválasztását előmozdítják , s az anyagcse rét gyorsítják, erősítő , élesztő , üdítő s jé vér készitést eszközlő hatást mutatnak ; miből világos az is , hogy valamennyi szerv felma gasztalt életműködése , s az élénk anyagcsere ál tal a lerakodott kórterményekre felszivó, ek képp oszlató hatást gyakorolnak. Ezekből ismét megmagyarázható az, hogy megkeményedett mirigydagok, görvélyes fekélyek és kütegek fürdök használata folytán megfogyatkoznak, s végre egészen eltünnek . A balatoni fürdők alkalmazása tehát indokolva van mindazon esetekben , hol a belszervezet átalános izga tása által semmi hátrányos következmények től tartani nem kell .
A Balaton vizének gyógyjavalatai. A Balaton vize , melyet hideg fürdökül elöször Oesterreicher tr . vett igénybe 1822 ben , az előterjesztett gyógyhatásnál fogva az eddigi tapasztalatok szerint hideg fürdők
alakjában javalva van :
1. A görvélykor különféle alakjaiban ; u . m . nyirk -mirigyek , emlők és herék görvé lyes dagai , a takhártyák , szemek s azokat kör nyező szervek görvélykóros bántalmainál .
2. Idegkórokban , t . i . az idegek tulizgé konyságában , s úgynevezett ideggyöngeség ben , melyek agy , agygerinc , vagy együttérz idegek kóros tüneményeivel nyilvánulnak , mint rásztkór , méhszenv, idegzsábák és hüdések .
3. Idült csúzos bántalmak ellen , előmoz ditván az el- és kiválasztásokat . Különösen kitünő hatásánál fogva javalva van inkább óv mint gyógyszerül oly egyéneknél , kik a külbör tulságos fogékonysága s érzékenysége miatt minden időváltozást megéreznek, s a legkisebb léghuzamra is csúzos fájdalmakat kapnak ; ily egyéneknél sok esetben a balatoni hideg für dök állandó gyógyulást eredményeztek a
125
bőr érzékenységének lehangolása s egyidejű zsongítása , erősítése által .
4. Némely idült kütegekben, mint segéd vagy utógyógymód akár helybeli bántalmak legyenek azok, akár hibás vérvegyen alapul janak . A kütegek közül leginkább sömör és
izzag ( ekzema) ellen van javalva .
5. Utógyógymódul más fürdők , mint a karls badi , budai , mehádiai , pöstyéni sat . meleg für dök után mint erősítő , zsongító szer .
Átalában a balatoni hideg fürdők javalva vannak mindazon esetekben , melyekben hideg fürdök szükségeltetnek , különösen ha a ke délyre jelentékenyen akarunk hatni , mire a hullámok csapkodása , a tiszta légbeni mozgás , à pompás tónak , a regényes Tihany- és gyö nyörű partvidékeknek tekintete , látása minden esetre megteszi a kivánt hatást , úgy hogy e tekintetben Magyarország hideg fürdői között a balatoniak mindenesetre az első helyen állanak . A balatoni fürdőket a tengeri fürdők pót szere gyanán is lehet használni , s noha a viz nek vegyalkata a tengeri fürdökétől különbözik , mégis eredménydús hatásukra nézve azokat jelentékenyen megközelítik .
Ellenjavalatok .
Minthogy a balatoni fürdők hatását a fön nebbiek szerint jelentékenynek találtuk : ma gától következik , miszerint hatásuk csak ká ros lehet oly egyéneknél, kiknél e fürdök al kalmazását alkotásuk s betegségök alapján in dokolni nem lehet , sőt éppen ezen alapon azo kat még ellenjavalva is találjuk ; miért is szük ségesnek látjuk elsorolni azon eseteket , melyek ben a balatoni hideg fürdöket alkalmazni nem szabad . E fürdők ellenjavalva vannak :
1 - ör . Bővérű egyéneknél , ha azok hajlam mal birnak vértorlódásokra belső nemesebb szervek , különösen az agy felé, mely utóbbira a hajlam leginkább szédülések és kábulások által nyilatkozik .
2 - or . Gümőkóros egyéneknél , föleg kik nél vértorlódások következtében a tüdők felé többször vérköpések jelentkeznek ; ily ese tekben átalán minden fürdő tilos , de mégis azoknak , kiknél a vérköpési tünetek teljesen hi ányzanak , néha meg lehet engedni , s ezeknél hatásuk üdvös is lehet ; azonban csak akkor , ha a viz már 20-22 Rº hömérsékre emelke
127
dett , de igy is mindig nagy ovatossággal s csak orvos tanácsára .
3 - or . Olyanoknál , kik alhasi pangások kö vetkeztében alhasi pozsgában ( plethora abdo minalis ) szenvednek ; ilyeneknél csak akkor hasznosak , ha a véredényrendszer már más , előrebocsátott gyógymód által rendes állapotba jutott .
4 - er . Olyan gyermekeknél, kik a harma dik életévet már tulhaladván, észlelni kezdenek , a viztől félnek s attól visszariadnak ; ezeknél a félelem gyakran ideges tüneteket s ideg - gyön geséget idézhet elő . ( Kisebb , még nem három éves gyermekeknél ellenben e fürdők jót szok tak tenni . )
5 - ör . Igen előhaladt koruaknak a hideg fürdőket kerülniök kell ,
használhatják azokat nagy ovatosság mellett , ha a viz hőmérséke legalább 20 – 22 Rº . A ko rosak t . i . legnagyobb hajlammal birnak agyi vértorlódások - s ezek következményeire , mi vé . gett nemcsak a hideg fürdőket kell kerülniök , de mindent, mi az idegrendszerre izgatólag hat hat, s igy a vérkeringést fölmagasztalva, az agy és más nemesebb szervek felé vértorlódást, és ezzel együtt hüdési bántalmakat okozhat .
vagy csak akkor
6 - or . Végre ellenjavalva vannak a bal.- fü redi hideg fürdők mindazoknál , kiknél az üd vös visszahatás – gyöngeség folytán
tatkozik .
nem mu
Rendszabályok a balatoni fürdők hasz nálása mellé .
Hogy a balatoni hideg fürdők sikeres ha tásuak s az óhajtott célnak megfelelők legye nek : szükséges figyelemmel lennünk a viz hő mérsékletére , a benne való tartózkodás idejére és arra , mely időtájában a napnak történjék a fürdés, végre pedig azon hatásra is , melyet az a testre azonnal gyakorol .
Hőmérséklete a Balaton vizének + 16 Rº - tól 22 R ' - ig terjed a fürdőidény alatt. Erő teljes egyének, vagy olyanok , kik megszokták a mosakodást reggelenkint hideg vizzel, meg kezdhetik már a fürdést a viznek 16 R. foknyi hőmérséklete mellett ; de gyönge idegzetü és fázékony egyéneknek tanácsosabb bevárni , mig a viz + 18 Rº hőmérséket ért el , különben a hatás , melyet ezen egyéneknél az idegrendszerre tulságosan gyakorol , s mely az eleinte mindig
129
mutatkozó kellemetlen érzet sokkal nagyobb foka által nyilvánul, nem üdvös , hanem ká ros volna az egyén egészségére . A fürdőnek üdvösen hatásához tehát megkivántatik , hogy annak hőmérsékletével arányos legyen a test életereje, – minek meghatárzására legjobb tá jékozást nyujt azon visszahatásnak , melynek kö vetkeznie kell , minősége . Ha tehát a fürdés után kellemes meleg érzet szállja meg a testet , akkor hatása sikeres volt s a fürdéseket foly tatni kell ; – ha pedig fürdés alatt vagy után szédelgés , nehéz légzés , fejfájás, bágyadtság, folytonos fázékonyság, gyönge érütés a fürdés következményei: akkor a visszahatás a viznek azon hőmérsékletéhez mérve gyenge vagy elég telen volt , s a fürdés hatása csak káros lehet, miért is ily esetben a fürdésekkel várni kell addig , mig a viz magasabb hőmérsékletet ért el .
A fürdőben maradás idejének tartama vál tozik a szerint , a mint a visszahatás egyszer gyorsabban, máskor pedig lassabban áll be , a mi természetesen mindig az egyéniségtől függ.
A fürdőt mindig éppen akkor kell elhagyni, midőn a legkellemesebb érzet áramlik el a tes ten , és soha nem szabad bevárni a másodszori
9
borzongásnak beálltát . E szerint a vizben tar tózkodás idejét 5—10 percre lehet tenni ; azon ban ha a viz melegebb , például 20—22 foknyi, benn lehet maradni 15 percig is .
A fürdést legjobb mintegy két órával a reggelizés után végezni; gyermekeknél azon ban és gyönge , ideges nőknél legalkalmasab bak a déli órák 12 - től 1 - ig . Ingerült kedélylyel , fölhevülés alatt , vagy bővebb étkezés után fü
rödni nem szabad .
Minthogy a balatoni fürdőknél a zuhanyo zás is divatban van : szükségesnek tartjuk erre való észrevételeinket is közölni . Sokan sze retik a zuhanyozást és sokat várnak tőle ; ha tása mindig erőteljes , de eredménye igen sokszor az óhajtot eredménynyel ellenkező ; azért itt is mindig a szakavatott orvosnak kell meghatározni , mikép kelljen alkalmazni à zuhanyokat . A közönség ugyanis mindig mint csillapító szert tekinti a zuhanyokat , s azokat rendesen agyi vértorlódások ellen al kalmazzák ; pedig éppen a zuhanyok hoznak létre agyvértorlódási tüneteket , melyek ellen rendesen igénybe vétetnek , miért is ily alkal maztatásuk teljesen visszás és helytelen . A zu hany izgató szer , s azért ott van javalva és in
131
dokolva , hol izgatni , pangások oszlására elő mozdítólag hatni s bizonyos szervekben na gyobb életműködést előidézni akarunk . Ha a zuhanyozás igénybe vétetik , az legcélszerübben történik a fürdés után , de néhány percnél to vább soha ne tartson . Vértorlódásoknál a fej felé zuhanyozás helyett igen jó és hatályos a fejnek locsolása vagy öntözgetése hideg viz zel , de úgy , hogy a viz a fejre ütést ne gya koroljon .
Fürdés után a visszahatást fokozza a test nek száraz dörzsölése , ez után pedig igen jót tesz a mérsékelt séta , célszerű öltözetben .
Végül még azt akarjuk megemlíteni, mi szerint arra nézve, hogy a hideg fürdők hatása sikeres és üdvös legyen , a fönnebbieken kivül szükséges egyszersmind az első útak rendes állapota és tisztasága . Voltak ugyanis eseteink , hogy egyéneknél , kik gyomorcsorvában szen vedtek , hideg fürdő után azonnal csaláng -küteg ( urticaria ) lepte el a testet , minek folytán a vér nagy viszketegség mellett mind a kültaka
rók felé tolulván az agyban vérszegénység állt be s ájulás következett , mely mindaddig tartott , mig a vérkeringés belső meleg italok által ismét rendbe nem hozatott ; – ezen egyé
9 *
nek hashajtók adagolása által megszabadulván csorvás állapotuktól , a hideg fürdők használá sát továbbra igen jó sikerrel folytatták.
Voltak ismét más egyének , kiknél a vissza hatás a második és harmadik fürdő után sem mutatkozott , s a test bágyadtsága folyton nö vekedett , úgy hogy kényszerülve valánk a
Voltak ismét más egyének , kiknél a vissza hatás a második és harmadik fürdő után sem mutatkozott , s a test bágyadtsága folyton nö vekedett , úgy hogy kényszerülve valánk a