Dél-Afrika és Ausztrália sivatagi szarvasgombái

Terfezia fajokat nem csak a Mediterrán régió, Észak-Afrika, és a Közel-Kelet sivatagos, félszáraz területeiről, de más hasonló élőhelyekről, például Dél-Afrikából is leírtak ko-rábban, ahol hasonlóan az észak-afrikai és közel-keleti régiókhoz vagy épp ausztrál te-rületekhez, a sivatagi szarvasgombák nagy szerepet játszottak, játszanak az ott élő ősla-kosok életében (TRAPPE és mtsai. 2008a, b). A Kalahári-siavatagból a Terfezia pfeilii és a Terfezia austroafricanus fajokat ismerték. Az előzőről korábban molekuláris taxonó-miai módszereket is alkalmazva, bizonyították, hogy az valójában nem Terfezia faj, ezért leírták a Kalaharituber nemzetséget (FERDMAN és mtsai. 2005). A másik faj taxo-nómiai revíziója során nem csupán ezt a taxont vizsgáltuk, de más dél-afrikai és ausztrál sivatagi szarvasgombát is bevontunk az összehasonlító morfológiai és molekuláris filo-genetikai vizsgálatokba. Az ausztrál területekről négy, korábban már ismert faj (Elderia arenivaga, Mycoclelandia arenacea, Mycoclelandia bulundari, Redellomyces westraliensis) esetében a molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették azok ta-xonómiai helyzetét. Egy gyűjtés reprezentált egy olyan ismeretlen szarvasgombát, melynek termőtest-anatómiája is mutatott egyedi jellemzőket, és az nrDNS LSU-szekvenciákon alapuló molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy elkü-lönülő leszármazási vonalat képvisel, így egy új nemzetséget (utalva a földrajzi régióra, ahol a gyűjtés történt) és fajt írtunk le a Pezizaceae családban:

Taxonómia

Ulurua nonparaphysata Trappe, Claridge & Kovács, gen. & sp. nov.¹ MycoBank MB 513072, MB 513073

Ascomata usque ad 4 cm lata, sulcata, globosa vel turbinata, tomentosa, brunnea. Gleba venis labyrinthinis, vacuis vel hymeniis opponentibus repletis.

Sporae hyalinae, late ellipsoideae vel subglobosae, 12–15 × 10–12 μm, verrucis minutis ornatae. Asci in hymenio innati, amyloidei, sporis octo.

Paraphyses destitutae. Peridium glebaque cellulismulto inflatis.

Két, nem meghatározott példány esetében jellegzetesen retikulált spórákat láthattunk (27. ábra) ellipszoid aszkuszokban, és ez a jellegzetes morfológia megerősítette a mo-lekuláris filogenetikai eredményeinket, melyek szerint a Mattirolomyces nemzetség egy

1 Trappe, J. M., Kovács, G. M., Claridge, A. W. 2010. Comparative taxonomy of desert truffles of the Australian Outback and African Kalahari. Mycological Progress 9: 131–143.

új tagját sikerült azonosítanunk. Annak a sokáig monotipikus nemzetségnek, mely leg-ismertebb és leggyakoribb faja a hazánkban, különösen a Duna–Tisza-közi homokos, elegyes akácosokban gyakori homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides). Az ausztrál fajt az aboriginál Ngaatjatjarra nyelvjárásban ezekre (vagy hasonló) gombákra használt szó alapján neveztük el.

Taxonómia

Mattirolomyces mulpu Kovács, Trappe & Claridge, sp. nov.¹ Mycobank MB 513071

Ascomata 3–7 cm lata, turbinata, rugosa. Peridium caespitibus hypharum agglutinarum. Gleba venis irregularibus. Sporae hyalinae, globosae, (13–) 19–

21 (–26) μm, reticulo irregulari 2–4 μm alto. Asci in hymenio inordinato, nonamyloidei, 8-spori. Paraphyses hyalinae, 2–4 μm latae. Peridium glebaque cellulis multo inflatis.

A dél-afrikai területekről származó Eremiomyces echinulatus és Kalaharituber pfeilii szekvenciáit korábbi publikációkból vontuk be a filogenetikai elemzésbe. A Terfezia austroafricana faj spórái szintén jellegzetesen retikuláltak (27. ábra), nem véletlen, hogy már anatómiai alapon korábban a Terfezia nemzetség akkor éppen alnemzetségeként értelmezett Mattirolomyces csoportjába helyezték (MARASAS és TRAPPE 1973). A faj izotípusából nyert szekvenciák az elemzés során egyértelművé tették, hogy ez a faj is a Mattirolomyces nemzetségbe tartozik (28. ábra), ezért új kom-binációt kellett közölni. Történt azonban egy olyan technikai hiba, aminek jelentős ne-vezéktani súlya volt. A kefelenyomat utáni javítás során pont a név leírásába került hi-ba, és az a következő formában került nyomtatásra:

Taxonómia

Mattirolomyces westraliensis (Trappe & Marasas) Kovács, Trappe &

Claridge, comb. nov.²

≡ Terfezia austroafricana Trappe & Marasas in Marasas & Trappe, Bothalia 11: 140–141. 1973.

MycoBank MB 513074

Már a bazionímből is világosan látszik, hogy az új kombináció neve nem lehet a nyom-tatásba került név. Ezt a nevet a kéziratban bárhol el lehetett volna következmények nélkül rontani, kivéve itt, ezen a helyen, ami valójában a név érvényes publikálásának,

1 Trappe, J. M., Kovács, G. M., Claridge, A. W. 2010. Comparative taxonomy of desert truffles of the Australian Outback and African Kalahari. Mycological Progress 9: 131–143.

2 Trappe, J. M., Kovács, G. M., Claridge, A. W. 2010. Comparative taxonomy of desert truffles of the Australian Outback and African Kalahari. Mycological Progress 9: 131–143.

27. ábra: Mattirolomyces fajok aszkospórái. (a) Mattirolomyces mulpu (b) Mattirolomyces austroafricana (c) Mattirolomyces spinosus (d) Mattirolomyces mexicanus (e) Mattirolomyces terfezioides.

Mérce: a, b, c, e: 10 µm, d: 20 µm. (KOVÁCS és mtsai. 2009, 2. ábra;

2011b, 3. ábra; TRAPPE és mtsai. 2010, 3. ábra; részletek, módosításokkal)

a

b

c

d

e

megszületésének a „pillanata”. Természetesen az Mattirolomyces westraliensis név ér-vénytelen, egy rövid közlemény formájában (TRAPPE és mtsai. 2010b) (nevezéktani szabályozások okán akkor még nem lehetett volna más formában korrigálni) megszüle-tett immár az érvényes neve az új kombinációnak:

Mattirolomyces austroafricanus (Trappe & Marasas) Kovács, Trappe &

Claridge, comb. nov.¹

≡ Terfezia austroafricana Trappe & Marasas in Marasas & Trappe, Bothalia 11: 140–141. 1973.

Az egyéb eredmények mellett ezzel kimutattuk a korábban monotipikus, csupán Euró-pából ismert Mattirolomyces nemzetség jelenlétét a déli féltekén, két különböző konti-nensen is. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok során a Redellomyces westraliensis fajon kívül, mely a Tuberaceae családba tartozik, az összes sivatagi szarvasgomba a csészegombák családjába (Pezizaceae) rendeződött.

1 Trappe, J. M., Kovács, G. M., Claridge, A. W. 2010. Validation of the new combination Mattirolomyces austroafricanus. Mycological Progress 9: 145.

28. ábra: Egyike a 375 leginkább parszimónus törzsfának, mely a sivatagi szarvasgomba fajok (vastagon) filogenetikai helyzetét mutatja a Pezizaceae családban. A fán szereplő általunk leírt taxonokat  jelzi. További szekvenciák LÆSSØE és HANSEN (2007) és TRAPPE és mtsai. (2010a) munkáiból. Az elágazások felett a parszimónia-bootstrap, alatta a Bayes-alapú számítások posterior valószínűségei, 70% illetve 95% alatt nem mutatva. Mérce: 20 változás. (KOVÁCS és mtsai. 2011b, 1. ábra, módosításokkal)