Csomagolás és termékjelölés

Bár az értékesítő kizárólag az általa biztosított csomagolóanyag minőségéért és jelöléséért felel, emellett egyéb jelölési–tájékoztatási kötelezettsége is van. A kistermelőkre vonatkozó jelölési kötelezettségeket a gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, valamint házhozszállítással értékesített termékek esetében az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 6. § (4) pontja szabályozza: “csomagolatlan élelmiszer ilyen módokon történő értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, valamint a termék nevét kell feltüntetni” (FVM, 2010b). A jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségének valamennyi értékesítő eleget tett, de helyenként a vásárlók számára csak alig látható/olvasható formában. Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet II. szakasza szerint “a nyers tej csomagolása csak tiszta, fertőtlenített csomagolásra alkalmas edényzetbe történhet. Újrafelhasznált edényzet alkalmazása esetén, azt használat előtt és azt követően tisztítani és fertőtleníteni kell, ivóvízzel el kell öblíteni, és tiszta, száraz, utószennyeződéstől védett helyen kell tárolni” (FVM, 2010b). Kiürült ásványvizes flakonokat piacokon (1. ábra), a mozgó értékesítésben (16. melléklet), de még élelmiszerüzletben is (12. ábra) alkalmaztak csomagolásra.

Termelő és fogyasztó által biztosított palackokkal egyaránt találkoztunk a közvetlen értékesítési pontokon. A termelő által biztosított csomagolóanyagok közül a kiürült ásványvizes palackok voltak a leggyakoribbak. Ezeknek a fizikai–kémiai és mikrobiológiai tisztasága nem garantálható. Az értékesítési formától függetlenül a

162

palackok típusa, alakja, formája színe és használtsága széles skálán mozgott. Bolti eladótérben elhelyezett automaták mellett előremutató megoldásként jegyeztük fel a technikailag steril flakonok kihelyezését palacktartó polcokra, de Magyarországon ez egyelőre ritkán alkalmazott gyakorlat. Mozgó értékesítés esetében a flakonokat az autó rakterében, zsákban, kupak nélkül tárolták. Új PET-palackokkal elsősorban a mozgó értékesítés különféle gyakorlatainál, valamint piacokon találkoztunk.

Szintén az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet rendelkezik a nyers tej csomagolt formában történő értékesítésének szabályairól. A 6. § (4) értelmében a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőség-megőrzési időtartamát és fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási hőmérsékletet, valamint a termék tömegét kell feltüntetni (23. melléklet); kivéve, ha a csomagolt terméket a kistermelő a vevő jelenlétében méri le (FVM, 2010b). Itt jegyezzük meg, hogy a vizsgálat időtartama alatt egyetlen olyan, termelő által biztosított csomagolóanyagot sem találtunk, amelyen a jogszabályban előírt jelölési elemek bármelyike megtalálható lett volna (15.-16. melléklet).

163 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Megállapításaink, következtetéseink és javaslataink az elvégzett vizsgálatok alapján a következő pontok szerint csoportosíthatók:

 a közvetlen értékesítés fejlődése és gyakorlati aspektusai,

 szabályozási környezet,

 a fizikai–kémiai vizsgálatok eredményei,

 a mikrobiológiai–higiéniai vizsgálatok eredményei,

 az értékesítési árak elemzése,

 marketing támogatás, tájékoztatás és kommunikáció,

 kritikus pontok és kihívások a nyers tej közvetlen értékesítésében.

5.1. Következtetések és javaslatok a közvetlen értékesítés fejlődése és gyakorlati aspektusai alapján

A jó minőségű tej értékesítésének lehetősége valamennyi értékesítési csatorna esetében adott. Az eladás azonban változó higiénés és technológiai fegyelem mellett történt, amely jelentős hatással lehet a tej homogenitására, annak fizikai–kémiai és mikrobiológiai–higiéniai jellemzőire. A vizsgálati területen többségben voltak a piaci árusító helyek, amelyből fogyasztói oldalról a tradicionális értékesítési formák ismertségére és kedveltségére, eladói oldalról a kisebb beruházásigényre is következtethetünk. A kiválasztott értékesítési pontok közül a vizsgálat időtartama alatt összesen háromnak a megszűnését jegyeztük fel, ami az értékesítési helyszín körültekintő megválasztásának, valamint a megfelelő értékesítési csatorna és gyakorlat alkalmazásának fontosságára hívja fel a figyelmet.

164

5.2. Következtetések és javaslatok a közvetlen értékesítés szabályozási környezete alapján

A vizsgálat eredményei aláhúzzák a szigorúbb, pontosabb ágazati jogalkotás, továbbá a szervezett és rendszeres minőség-ellenőrzés szükségességét, amely az egyes termelői csoportok helyett magát a közvetlen értékesítési formát helyezi előtérbe. Az ágazati joganyag nem fogalmaz egyértelműen a mintavétel helyét illetően, ugyanakkor a tárolási idő viszonylatában a tárolási hőmérsékletet szabályozza, de az ellenőrzés módját egyik esetben sem részletezi.

További problémát jelent, hogy a hatályos szabályozás alapján az árkonzekvencia sem érvényesíthető, minőségi árdifferenciáról a közvetlen értékesítői szektorban nem beszélhetünk. A vonatkozó nemzeti és közösségi joganyagot elemezve kijelenthető, hogy az a közvetlen értékesítési formát perspektivikusan is támogatja, ugyanakkor a tej komplex minőségét illetően sem egészségügyi szempontból, sem pedig az ár–érték arány vonatkozásában nem jelent garanciát a fogyasztók számára.

5.3. Következtetések és javaslatok a fizikai–kémiai vizsgálatok eredményei alapján Az egyes értékesítési pontokon mért zsírtartalom eredmények közötti jelentős eltérések semmiképpen sem magyarázhatók a termelőállományok között fennálló genetikai különbségekkel. Az extrém zsírtartalom-vizsgálati eredmények nem megfelelő egyneműsítésre utalnak, az alsó tartományban pedig szintén egyneműsítési hiányosságok, vagy manipulatív tevékenységek (fölözés, vizezés) valószínűsíthetők. A keverés általánossá tételével, annak szakszerű végrehajtásával, valamint a fogyasztókat megkárosító hamisítási tevékenységek mellőzésével az extrém tartományokba eső eredmények aránya jelentős mértékben csökkenthető lenne.

A csökkent fehérjetartalom értékek jelentős fagyáspont emelkedéssel társultak, amely hígításra/vizezésre utal.

165

A releváns minőségi jellemzők közti összefüggések alapján a közvetlenül értékesített minták csökkent laktóztartalma többnyire tőgygyulladásra utalt, kisebb mértékben vizezéssel és/vagy egyéb manipulatív tevékenységekkel, valamint a laktóz fermentációjával, a tej megsavanyodásával volt magyarázható.

A fehérje- és laktóztartalomnál bemutatott, ill. azokból következő megoszlás figyelhető meg a zsírmentes szárazanyag-tartalom vizsgálati eredmények alakulásánál.

Az emelkedett fagyáspont értékekért valószínűleg a hígítás, az árusításhoz felhasznált berendezések (pl. automaták) vezetékrendszerében maradt technológiai eredetű pangó víz, a laktóztartalmat és a fagyáspontot befolyásoló egyéb tejalkotók koncentrációváltozása tehetők felelőssé. A vizet azonban tudatosan is elegyíthetik a tejjel, ami már manipulatív cselekedetként értékelendő. A rendellenesen alacsony fagyáspont eredményekre a savanyodásnak indult tejminták megnövekedett tejsav-tartalma, vagy a tudatos manipuláció szolgálhat magyarázatul.

Termográfiás hőmérsékletellenőrzés hiányában a mintahőmérséklet csak pillanatnyi állapotot mutat, és vásárlóként nem rendelkezünk megbízható információval a nyers tej “előéletéről”, a hőmérséklet árusítást megelőző alakulásáról, az esetleges szennyeződésekről, továbbá a tej koráról sem. Így a tárolási hőmérséklet mérése jelen kontextusában feleslegesnek ítélhető szabályozási elemként szerepel az ágazati joganyagban.

A savfok-mérési eredmények alapján megállapítható, hogy savanyodásnak indult tej rendszeres forgalmazása nem volt jellemző, amely a tej nagymértékű szekréciós/posztszekréciós szennyezését valószínűsíti. A kis savfok értékeknél súlyos tőgyegészségügyi problémák, esetleg öregfejősség vagy vizezés valószínűsíthető, a nagyok viszont előrehaladott savanyodási folyamatokra utalnak.

A rendellenes kémhatású minták viszonylag kis aránya a kezdeti nagy mikrobiális terhelésen kívül az értékesítési forma sajátosságaival is magyarázható, mivel a tejtételek nagy részét még a tej természetes és szennyező flórájának tömeges mértékű elszaporodása előtt értékesítik.

166

5.4. Következtetések és javaslatok a mikrobiológiai–higiéniai vizsgálatok eredményei alapján

Súlyos higiénés gondokra utalnak az összcsíraszám vizsgálatok eredményei: a minimális mikroorganizmus-számok néhány ezres, vagy tízezres nagyságrendű eredményei nem ritkán 30.000.000 cfu/ml nagyságrendű eredményekkel társultak, amiből a tejnyerés és az elsődleges tejkezelés során alkalmanként elkövetett hiányosságokra, ingadozó higiénés fegyelemre, mulasztások elkövetésére (pl. fizikai szennyeződésekre) következtethetünk.

A kóliformszám vizsgálatok termelői és összesített szinten is jelentősen ingadozó eredményei (100-3.000.000 cfu/ml) súlyos higiénés mulasztásokra, egyúttal bélsár eredetű posztszekréciós szennyeződésre engednek következtetni. Az eredmények egyben a kóliformszám és a tej hőmérséklete közötti összefüggés hiányára is magyarázatul szolgálnak.

A rendellenesen nagy szomatikus sejtszámok mind az egyedi vizsgálati eredmények, mind pedig az értékesítési pontok átlagértékeinek szintjén tőgyegészségügyi problémákat valószínűsítenek.

Az erjedésgátló tejidegen anyagok tekintetében pozitivitást mutató minták 0,4%-os arányának értékelésekor figyelembe kell venni a problematikus szomatikus sejtszám vizsgálati eredmények 40%-os mértékét is. Ennek értelmében a gazdák – a pozitív esetek kivételével – vagy nem kezelték az érintett állományokat gátlóanyag-pozitivitást okozó gyógyszerekkel, vagy a tejet csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően, az élelmezés-egészségügyi határidő elteltével hozták forgalomba.

A termeléssel és értékesítéssel foglalkozó dolgozók fizikai–kémiai és mikrobiológiai–higiéniai ismereteinek bővítése, az alapvető technológiai és higiénés előírások következetes betartása és a “helyes higiénés szemlélet” alkalmazása jelentős mértékben javíthatná a közvetlenül értékesített termelői nyers tej komplex minőségét.

167