Egy széles körű összefogás lehetősége és választási politikai szövetség építése foglalkoztatta Nagykovácsi lakosait is 2005-ben. Az ekkor elindított „társadalmi kísérlet” egyedülálló volt, mert egy viszonylag hosszú (1 éves) előkészítő munka után sikerült társadalmi konszenzust kialakítania a településen. Az összefogás a 2006. évi választásokon döntéshozó pozícióba jutott a települési önkormányzatban: az önkormányzati képviselők 100%-át, illetve a polgármestert is az összefogás adta. A „társadalmi szerződést” minden helyi lakoshoz eljuttatták, hogy mindenki tisztában legyen az összefogás célkitűzéseivel. A modellprogram azonban az elkövetkező négyéves periódust már „nem élte túl”, pedig a település társadalmi részvételen alapuló irányítására vonatkozóan is − egészen a gyakorlati részletekig − konkrét tervekkel és módszertannal rendelkezett.
Előzmények
A társadalmi szerződés elkészítéséhez vezető lehetséges okok:
– A település túlzott növekedése miatti vélt vagy valós félelem. (Egyes csoportok a hírek szerint újabb belterületbe vonásokat terveztek, amely a település túlzott növekedését hozta volna.)
7 Az abai társdalmi szerződés szövege elérhető: http://letoltes.aba.hu/egyutmukodesimegallapodas/Egy%fctm
%fbk%f6d%e9si%20meg%e1llapod%e1s-v%e9gleges2008.11.30.pdf
A modellről részletek olvashatók a település weblapján: www.aba.hu. A történetiségről bővebben:
http://www.aba.hu/?module=news&action=show&nid=27283#MIDDLE 8 http://www.strategiakutato.hu
9 TÁMOP-5.5.1./A-10/1-2010-0015 projekt elérhető a http://www.reszvetel-demokracia-kozosseg.hu oldalon.
10 Az viszont elöljáróban elmondható, hogy mivel nem ideológiafüggetlen módszer, így nem feltétlen egyesíti a lakosságot, hanem éppen ellenkezőleg, akár megosztó is lehet.
– Bizalomvesztés a parlamenti politikával szemben.
– Két nagy párt versengése, benyomulása kisebb települések életébe.
– Erős civil szervezetek és azok szerepe a település életében (befolyásoló erővel bírtak).
A helyi potentátok nem rendelkeztek közvetlen tapasztalattal a társadalmi egyeztetés módszeréről, nem volt nemzetközi vagy hazai közvetlen előképük, bár néhány rokon elem felfedezhető az Aba-modellel. Az elképzelés abból gyökerezett, hogy mind a döntések előkészítésében, mind pedig a ciklus idején születő döntések legitimációjában fontos szerephez jut egy széles körű együttműködés. Ez azt jelenti, hogy mindenki a saját civil szervezetének, intézményének prioritásait viszi be a projektbe, majd a döntésekről közvetlenül tájékoztatja tagságát.
Személyi összetétel
A szerződés létrehozásának mozgatórugói a helyi civil vezetők, potentátok, akikhez vezető értelmiségiek, művészek csatlakoztak. Olyan személyek, akiknek voltak ötleteik és véleményük, de a napi politikai munkában (mint képviselő vagy bizottsági vezető) nem kívántak részt vállalni. Céljuk és feladatuk a széles körű konszenzus megteremtése, a települési prioritások kialakítása volt, valamint olyan jelöltek felkutatása, akiknek erkölcsi, etikai mércéje és szemléletmódja az alapítókéval rokon.
A szerződés motorja öt személy volt, akik a szövegezést is végezték. A munkában további 17 fő mint Alapító Támogató vett részt, akik a szerződés ellenjegyzői. Mögéjük sorakoztak fel a Csatlakozó Támogatók. A szerződés megvalósítására 13 fő képviselőjelöltet és egy polgármester-jelöltet kértek fel (továbbiakban a szövegben: Támogatottak). A polgármesterjelölt egyébként 2002 óta vezette a települést.
A szerződés szövege
Az alapítók minden terület kidolgozására felkértek egy kompetens embert (pl. a környezetvédelmi kérdéseket vagy a kultúrát is más-más dolgozta ki). Majd a szöveg összegyúrása után a prioritási sor felállítása következett. A szöveg 10. verziója11 került elfogadásra, mivel konszenzusos döntéssel igyekeztek kialakítani a végleges változatot.
A megállapodás két nagy fejezetre oszlik a bevezetőt követően:
I. A fejlesztés, cselekvés irányai.
II. A Támogatottak és Támogatók közötti partnerség és a képviselő-testület működésének átláthatósága.
A fejlesztés irányait további részekre osztották fontossági sorrendben:
1. településfejlesztés 2. oktatás/nevelés 3. fiatalok/sport 4. idősügy
11 A Társadalmi Szerződés végleges verziójából származnak az idézetek. A teljes szöveg elérhető:
http://www.nrka.hu/index11.htm
5. kultúra 6. egészségügy
7. önkormányzat költségvetése
8. önkormányzat vagyongazdálkodása 9. környezetvédelem
10. helyi történelmi egyházak 11. civil szervezetek.
Leszögezi a szöveg, hogy: „A már eldöntött belterületbe vonásokon túl új területek lakó- és üdülési célú bevonására addig nem kerül sor, amíg a jelenlegi fejlesztések a település egészének társadalmi és infrastrukturális élhetőségét nem veszélyeztetően, harmonikusan, a település teherbírásához igazodóan nem fejeződnek be.” Rendelkezik a civil szervezetek támogatásáról, a Nagykovácsit övező természeti környezet óvásáról, a helyi oktatáspolitikáról. Az egyes elemeknél a felelősségi köröket is tisztázza.
A II. fejezet röviden szabályozza az együttműködés módját. „A képviselőtestület munkáját a folyamatos és aktív partnerségi együttműködésre kell helyezni, és biztosítani kell a működés átláthatóságát.” Cél a lakosság folyamatos és érdemi tájékoztatása, továbbá a Támogatottak vállalták, hogy megválasztásuk esetén a Polgármester és a Képviselők közül egy ezzel a feladattal megbízott személy rendszeresen – irányadóan negyedévente – az Alapító és a Csatlakozó Támogatók rendelkezésére áll egy baráti beszélgetésre, amely nyilvánosságra hozható. Rendelkezik a szöveg: „Ugyancsak elfogadják (a Támogatottak), hogy a beszélgetések, tájékoztatók, személyes beszámolók nem kielégítő eredménye és/vagy a Társadalmi Szerződés szellemének és elfogadott kötelmeinek megsértése esetén a Támogatók kezdeményezhetik a Támogatott nyilvános elmarasztalását, illetve a választott testületi tagságról történő lemondását.”
Ugyanígy a Támogatóknak is rendelkezésre kell állniuk kiemelt ügyekben, előzetesen meghatározott témákban, valamint az I. fejezettel kapcsolatos döntés-előkészítésben. Viszont a szöveg szerint ezen alkalmak kezdeményezése a Támogatottak feladata. Azaz a Támogatók nem léphetnek fel kezdeményezőként a legfontosabb kérdésekben.
A szerződés működése
A szöveg elkészítése után felkért jelöltek (Támogatottak) a Szerződés szellemében vettek részt a kampányban, majd mindannyian bekerültek a testületbe. A 2006–2010-es ciklus mégsem volt konfliktusmentes. A testület kevés kérdésben kérte ki a Támogatók véleményét, egyes képviselők szerint a hivatal túlzottan is önjáróvá vált. Erre természetesen jogi lehetősége adott volt, ám a szerződés szellemével, a széles körű egyeztetéssel ellentétes módon működött. Mások szerint a szerződés feltétlen hozadéka, hogy végig sikerült fenntartani a párbeszédet a felek között és a lényeges döntések az előzetesen lefektetett elvek mentén születtek.
Kritikai hangok12
Természetesen a szerződés részleges sikertelensége miatt több kritikának adtak hangot az érintettek és a lakosság, amelyek többnyire a következők voltak:
12 A kritikai észrevételekről a testület egykori tagjai nyilatkoztak nekem, valamint kritikai észrevételek találhatók az alábbi linkeken: http://www.freeforum.hu/nagykovacsi/topik/10259
http://nagykovacsi.net/forum/viewtopic.php?f=36&t=87&sid=feab2d8ba1b521884aebb5b280a71bed
– Nem tájékoztatták rendszeresen a lakosságot a tervezett fejlesztések, eltervezett prioritások állásáról.
– A szerződés nem határozott meg dátumokat a fejlesztésekkel kapcsolatban, azaz nem egyértelmű, hogy 2010-ig (ciklus végéig) minek kellett volna megvalósulnia (nem egyértelműen számon kérhető).
– Akadt olyan képviselő, aki (név nélkül) vállalta csak véleményét és elmondta, hogy a testületből többen csak „fogcsikorgatva”, becsületből tartottak ki a ciklus végéig.
– A képviselőtestületen belüli munka személyi konfliktusokkal terhelt volt. Mivel 100%-ban jutottak be a program képviselői, így nem volt ellenzéke a testületnek, maga a szövetség esett szét egy-egy téma mentén klikkekre.
– Nem jött létre a Civil Fórum (2010-ig), vagy nem elég transzparensen működött.
Utóélet
Az egykori testületi tagok egy része újrajelöltette magát 2010-ben, valamint akadt olyan alapító tag, aki szintén képviselővé vált. A szerződés megújítására többek szerint esély sem volt, legalábbis a régi tagokkal nem, mivel sokan kiábrándultak a szerződés sikertelensége miatt. Itt kell megjegyezni, hogy a település alapvetően jómódú, megoldhatatlan problémákkal nem kell szembenézniük. A civilekkel való kommunikáció fenntartására való törekvés tetten érhető például egy újabb lépésben, melynek keretében minden képviselőnek
„jutott” 1–3 civil szervezet, amelyet képvisel az üléseken, azaz az egyesületek/alapítványok célkitűzéseit, véleményét beviszi a testület elé. A megszólaltatottak úgy vélik, hogy feltétlen érdemes volt belevágni egy ilyen kísérletbe, hiszen kialakulhat olyan politikai helyzet, amikor újra szükségessé válhat egy ilyen típusú szövetség életre hívása. A hibákból okulva újragondolható az együttműködés rendszere és a lakossági kommunikáció. A megszólaltatottak többsége részt vállalna egy következő szerződési folyamatban, amennyiben a többiek is nyitottak új alapokra helyezni a működését.