A következőkben két civil szervezeten keresztül mutatom be a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a civilek közti együttműködés sajátosságait. A két civil szervezet kiválasztásánál arra törekedtem, hogy ezek elsősorban sepsiszentgyörgyi helyi civil kezdeményezések legyenek. Ezért nem térek ki az olyan „civil-multik” bemutatására, mint a Caritas, Vöröskereszt vagy Diakónia, akik úgymond „franchise” módon, de jelentős mértékben együttműködnek az önkormányzattal, jelentősen hozzájárulva így a város civil mozgalmához. A választásom elsősorban a Pro Nobis Egyesületre esett, mert meglátásom szerint az önkormányzattal való együttműködés szempontjából ez az egyesület tudhatja magáénak a legtöbb sikeres közös pályázatot. A másik szervezet a FER Alapítvány, amelyik együttműködése az önkormányzattal új keletű, de ugyanakkor tevékenységeik által nagyon jól rávilágítanak arra a tényre, hogy az önkormányzat felkarolja az olyan polgári kezdeményezéseket, amelyek a közügyeket hivatottak szolgálni.
A Pro Nobis Egyesület 2000-ben alakult, olyan emberek hozták létre, akik szociális vagy pályázat írás területén dolgoztak addig. Az egyesület tudatosan igyekezett olyan célcsoportokra fókuszálni, akikkel nem foglalkozott addig senki a városban (pl. idősek, fogyatékkal élők, romák stb.). Az első ilyen jellegű pályázat keretén belül, az önkormányzattal közösen létrehozták az Idősek Napközi Otthonát, amelyik egy későbbi Vöröskereszttel megnyert pályázat keretén belül 2003–2004-ben átalakult Idősek Otthonává.
Ezt jelenleg az önkormányzat tartja fenn, de tervezik az átadását a Vöröskeresztnek.
Az egyesület másik fontos projektje a Roma Közösségi Ház felépítése volt az Őrkői roma lakosság számára. Az önkormányzat ebben a pályázatban önrész fejében adta a területet és az épületet is ő tartja fenn. A Pro Nobis Egyesület a jobb roma érdekképviselet érdekében segített létrehozni egy roma civil szervezetet is, az Amenkát. Ezen a kezdeti roma projekten kívül az egyesület még további 3-4 roma projektet bonyolított le, ugyanakkor a figyelmet ráirányította a helyi roma lakosság problémáira és így egy olyan folyamatot indított el, amibe ma már nagyon sok civil szervezet bekapcsolódik.
A Pro Nobis egyesület, ahogy egy előző példában is említettem, aktívan részt vállalt a Sing-Sing elnevezésű szociális otthon átszervezésében, továbbá létrehoztak egy Lakossági tanácsadó irodát, működtetnek egy Szociális Tanácsadó és Családterápiás Központot, jelenleg pedig egy Őrkőn létesített szelektív hulladéklerakó segítségével próbálják rávenni az ott lakókat, hogy ne a közvetlen környezetükben dobják el a hulladékot.22 Ezeket a pályázatok mindegyikét a helyi önkormányzattal közösen valósították meg.
Kernászt Huba-Attila, a Pro Nobis Egyesület ügyvezető igazgatója szerint az egyesületnek, amellett, hogy jó pályázatírói vannak, azzal is szerencséje volt, hogy éppen olyan periódusban alakultak meg, amikor az EU elindította az előcsatlakozási, finanszírozási pályázati kiírásokat (pl. PHARE). Az egyesületnek a Románia csatlakozásáig eltelt 7-8 év alatt körülbelül 10 PHARE projektet sikerült megnyernie, ami messzemenően a legtöbb megnyert pályázatot jelenti nem csak város, hanem a régió szintjén is. Az önkormányzat felvállalta, hogy ezekbe a közösséget érintő projektekbe beszáll az önrésszel. Ezeket a projekteket úgy írták, hogy valamilyen közügyet támogassanak belőle. „Ez konkrétan úgy történt, hogy mi jöttünk egy ötlettel, megkerestük az önkormányzatot, hogy ők hajlandóak-e ebbe a projektbe partnerként beszállni és az önrésszel támogatni. Ők mindegyik projektünkben vállalták az önrészt. A pályázatok keretén belül olyan közügyeket valósítottunk meg, amire az önkormányzat, mint állami szféra nem tudott volna pályázni.” – mondta Kernászt Huba.
A csatlakozás után megjelentek a strukturális alapokból finanszírozott kiírások, amelyeket már az önkormányzatok maguk is megpályázhattak, azonban ez nem vetett véget az egyesület és az önkormányzat közti együttműködésnek, mert ezúttal az önkormányzat fordult szakmai segítségért az egyesülethez, de az is gyakran előfordult, hogy az egyesület hívta fel az önkormányzat figyelmét egy bizonyos pályázati kiírásra és jött konkrét ötlettel (pl. őrkői szemétlerakó).
A FER Alapítvány (Fejlesztő és Rehabilitációs Alapítvány) 1999-ben alakult. Az alapítvány tevékenysége minden korosztályt átölel, a babáktól, kisgyermekektől a felnőtt korosztályig, családokig. Van gyógypedagógiai, logopédiai, pszichológiai szakszolgáltatásuk, FER baba-mama-papa klub és családterápia. Az alapítvány működtet egy várandós iskolát, ahol a várandós kismamáknak lehetőségük nyílik a szülésre való felkészülésre. Egyik fontos rendezvényük, a Születés Hete, amit az idén (2012) rendeztek meg második alkalommal.
Ezzel a rendezvénysorozattal a FER alapítvány arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a születés-szülés az élet legnagyobb és egyben legcsodálatosabb eseménye. A helyi önkormányzat felkarolta a kezdeményezésüket és mind anyagilag, mind erkölcsileg, szellemileg támogatja ezt.
A FER alapítvány másik fontos tevékenysége a diszlexiás projekt, amit a Sepsiszentgyörgyi Szülők Egyesületének kezdeményezésére indítottak útjára. A szülők keresték meg az alapítványt, és a segítségüket kérték azért, hogy a diszlexiás gyerekek is egy boldogabb, élhetőbb, emberibb és sikerekben, elismerésben gazdagabb gyerekkort élhessenek meg. Ez a projekt most már olyan fázisba jutott, hogy beazonosítottak egy gimnáziumi V. osztályra való gyermekcsoportot és találtak egy befogadó iskolát is. Folyamatban van a tanárok felkészítése is, amibe sok tapasztalattal rendelkező erdélyi és magyarországi képzőket vonnak be. A tervek szerint a diszlexiás osztály a jövő tanévtől fog beindulni. A helyi önkormányzat támogatja a kezdeményezést, hozzájárulva anyagilag a képzések finanszírozásához.
Az alapítványnak a polgármesteri hivatallal való együttműködése körülbelül két-három évre nyúlik vissza. Az alapítvány fent bemutatott projektjei a helyi tanács által kiírt sport és ifjúisági, valamint kulturális pályázataiba szociális jellegük miatt nem fértek be. A projektekkel járó megnövekedett kiadásokat és munkamennyiséget az alapítvány már nem tudta önerőből finanszírozni, ezért a polgármesterhez fordultak segítségért, aki megígérte,
22 A Pro Nobis egyesület további projektjeiről olvashatunk a www.pronopis.ro vagy a www.civek.ro honlapokon.
hogy ha írásba foglalják kérésüket és a testület úgy dönt, hogy ezek a tevékenységek közérdeknek minősülnek, akkor támogatják őket. Az önkormányzat pozitívan bírálta el a kérelmüket és Bakó Erikát, az alapítvány elnökét idézve: „az önkormányzat nemcsak anyagiakkal támogatja az alapítványunkat, hanem más jellegű tárgyi javakkal is, például a Születés Hete keretén belül elültetett facsemetékkel, könyvekkel, és nem utolsósorban morális mellénk állásával”.
Összefoglalás
A fent bemutatott példákat természetesen tovább lehetne sorolni, azonban ezek tükrében is feltehetjük a kérdést, hogy valóban példaértékűnek mondható-e Sepsiszentgyörgy esete, és ha igen, akkor milyen pozitív praktikákat azonosíthatunk be, amelyek más városokban is alkalmazhatóak.
Az első kérdésre igen nehéz pontos választ adni, ugyanis a civil és önkormányzati együttműködéseket vizsgáló tanulmányok igen komoly módszertani és definíciós problémákat mutatnak. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy maga a civil szervezet fogalma nem egységes úgy az önkormányzatok, mint a tanulmánykészítő számára (pl. van, aki ide sorolja az önkormányzat által létrehozott gazdasági jellegű társaságokat vagy művelődési házakat is).
Továbbá az is gondot jelent, hogy egyes kutatások és tanulmányok explicit módon csak egy típusú (pl. sport- vagy kulturális) civil kezdeményezésre fókuszálnak. Probléma az is, hogy nem tudhatjuk, hogy ezek a tanulmányok mennyire mélyrehatóan tanulmányozták az adott város vagy régió civil szervezeteit. A statisztikai összehasonlítás is értelmetlen, mert az egy városra vagy régióra jutó civil szervezetek száma egyáltalán nem árul el semmit ezek tevékenységének a minőségéről, az önkormányzatokkal való együttműködésükről és a tulajdonképpeni hatásfokukról. A határokon átnyúló összehasonlítások még ennél is bonyolultabbak, mert a civil szervezetek létrejöttét, támogatását és működését szabályzó törvények is eltérőek országról országra.
A fenti akadályok ellenére beazonosítható egy pár olyan általános tendencia, ami jellemzőnek mondható a legtöbb civil és önkormányzati együttműködésre. Az együttműködés egyik jellegzetes formája a közös pályázás. Ilyenkor vagy a civil szervezeteknek van szükségük az önkormányzat – elsősorban anyagi – támogatására, vagy az önkormányzatnak van szüksége a civil szervezetek – elsősorban szakmai – támogatására. Mint köztudott, a pályázatok elbírálásánál is sokszor pozitívumnak számít a civil és önkormányzati együttműködés. „A támogatások formáit tekintve leginkább jellemző, hogy működésükhöz biztosítják a szükséges infrastruktúrát (helyiségek, elektronikai felszerelések, helyi médiákban megjelenés), ezen túlmenően költségvetési támogatásban részesülnek.” (Csúth, 2006:13) Az önkormányzatok ezért cserében elvárják, hogy a civil szervezetek bekapcsolódjanak a döntések és a vidékfejlesztési tanulmányok előkészítésébe. Sajnos az is előfordul, hogy ez a részvétel csak névleges, így a szakmai érvek és tanulmányok megrekednek a formalitásnál, anélkül, hogy gyakorlatba ültessék őket.
A civil és önkormányzati együttműködés egy másik általános jellemvonása abba az EU-s szociálpolitikai irányvonalba illeszkedik bele, amely szerint a törvények nem csak Romániában, hanem más uniós országokban is lehetőséget biztosítanak arra, hogy az önkormányzatok bizonyos szociális feladatok elvégzését kiszerződtessék a civil szervezetek számára.
Visszatérve Sepsiszentgyörgy esetéhez, a fent említett általánosságok mellett nézzük, hogy mégis mi az, ami itt sajátosnak vagy egyedinek mondható a civil és önkormányzati együttműködés tekintetében. Általában ha valami jól működik, akkor elsősorban a gazdasági konjunktúrában keressük a megoldást, azonban ha Sepsiszentgyörgy költségvetését és jövedelemforrásait összehasonlítjuk a hasonló nagyságú városokéval, akkor semmi
különbséget nem találunk, így a civilek támogatása és a velük való együttműködés egyáltalán nem eredeztethető ilyen okokból. A gazdasági faktorok mellett sokkal fontosabbnak tartom annak a ténynek a felismerését, hogy a városvezetés tudatosan igyekszik az infrastruktúra fejlesztése és beruházások mellett olyan rendezvényeket és kulturális programokat kitalálni vagy felkarolni, amelyek élhetőbbé teszik a várost. Egy város nem csak a gazdasága, régi épületei, földrajzi elhelyezkedése miatt lehet vonzó, hanem a vonzó kulturális és szórakoztató programjai miatt is.
Az önkormányzati és civil együttműködés harmonikus mivoltához elengedhetetlennek tartom a civil kurázsit, vagyis a civilek kezdeményező készségét, amit az együttműködés szempontjából szintén az önkormányzatok pozitív és bátorító hozzáállása tehet csak teljessé.
Itt még egyszer kiemelném Cz. K. Csaba kijelentését, aki szerint „olyan elszállt dolgot nem tudott egy civil szervezet sem kérni, hogy mi azt ne támogassuk valamilyen szinten”, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy az önkormányzat olyan civil kezdeményezéseket is támogatott, amelyekkel nem igazán értettek egyet vagy nem igazán értették a konkrét célját.
Utólag az idő és a közönség hozzáállása eldöntötte, hogy ezek közül melyek életképesek és melyek méltók a támogatásra. A lényeg az, hogy mindegyik civil kezdeményezésnek lehetőséget biztosítottak a kibontakozáshoz.
Egy további érdekes ténynek tartom azt, hogy a civil kezdeményező készség vidékről vidékre változik. Gyakran hallani akár tudományos vagy hivatalos diskurzusokban is olyan kijelentésekről, hogy a lakósságból hiányzik a civil kurázsi. Véleményem szerint ezen a problémán a helyi önkormányzatok támogató és megértő politikája segíthet, továbbá a tanulmány első soraiban kifejtett történelmi korszakokon átnyúló modellkövetést is fontosnak tartom.
Ha a civilek kezdeményezési kedvéről beszélünk általában a felnőtt lakósságra gondolunk, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a polgárrá válás egy hosszú szocializációs folyamat, ezért tudatosan oda kell figyelni a fiatalabb generációk szükségleteire és kezdeményezéseire.
Sepsiszentgyörgyön a magyarországi mintára már a ’90-es évek elején megalakultak a diáktanácsok és mai napig is fontos helyet foglalnak el a város civil életében. Az iskolák mellett az önkormányzat is együttműködik és támogatja ezeket a diákönkormányzatokat, de még a legkisebbek körében is igyekszik nyílt napokkal valamint játékos könyvekkel megismertetni a várost és az önkormányzat működését.
A fentiek mellett továbbá fontosnak tartom az önkormányzat pályázási és a központi alapokból történő pénzlehívási kedvét/hajlandóságát, mert ez biztosítja a civileknek nyújtott támogatások oroszlán részét. A készített interjúk alapján azt a következtetést vontam le, hogy a helyi önkormányzat annak ellenére, hogy ezek a tevékenységek plusz munkával és erőfeszítéssel jártak, mégis mindig vették a fáradságot és éltek a lehetőséggel. Ezt és a civil kezdeményezések felkarolását Cz. K. Csaba így fogalmazza meg: „nem akarom csökkenteni a mi érdemeinket, mert azért sok mindent tettünk, de a Sepsiszentgyörgyi Önkormányzat tevékenységéről azt állíthatom, hogy igyekeztünk alkalmazni a lehetőségeket. Sokan ezeket nem használták ki. Volt olyan is, hogy eredeti ötlettel álltunk elő, de a legtöbb esetben csak éltünk a lehetőségekkel és vettük a fáradságot, hogy bejárassuk, és végül alkalmazzuk ezeket a dolgokat.”
Irodalom
Habermas, J. (1971): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Gondolat Kiadó.
Weber, M. (1987): Gazdaság és társadalom 1. Budapest: KJK.
Weber, M. (1996): Gazdaság és társadalom 2/3. Budapest: KJK.
Csúth Sándor (2006): Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése.
www.kszk.gov.hu/.../14_resztan_csuth_civilszerv_061031
Toth Szabolcs Barnabás (2012): Háromszéki román és magyar közművelődési intézmények története 1867–1940 között. Doktori vizsgadolgozat. Sepsiszentgyörgy.
Kézirat.
Instituțiile minorităților naționale – cadastru online (2012. május):
http://www.adatbank.ro/regio/ispmn/institutii/?oldal=orgJud|Covasna Sepsiszentgyörgy lett Románia zöld fővárosa (mti, 2012. május):
http://www.alternativenergia.hu/sepsiszentgyorgy-lett-romania-zold-fovarosa/28245 Camera deputaților – Repertoriu ONG (2012, május):
http://www.cdep.ro/informatii_publice/ong.pe_dom
Civilek Háromszékért (2012. május): http://www.civek.ro/civilkatalogus_reszletek.php?
id=125
Szentgyörgy Napok hivatalos oldala (2012. május):
http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro Interjúalanyok23:
Antal Árpád-András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Bakó Erika-Mária, a FER alapítvány elnöke,
Czimbalmos-Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy városgondnoka, Kernászt Huba-Attila, a Pro Nobis Egyesület ügyvezető igazgatója.
23 Az interjúk 2012. május hónapjában készültek.