A cigány közösségek társadalomnéprajzi

A társadalomnéprajz elsősorban, de nem kizárólag a pa-raszti társadalom közösségi szabályaival, a család, a rokon-ság, a faluközösség szervezetével és működésével, a jogi vo-natkozású szokásokkal és azok megsértésének következmé-nyeivel foglalkozik. Vizsgálati szempontjai segítséget nyújt-hatnak a cigány közösségek peripatetikus társadalmának megismeréséhez és megértéséhez is.

Az, hogy a cigányok olyan endogám, nem elsősorban éle-lemtermeléssel foglalkozó, mindig kisebbségben lévő etni-kai vándorközösségek, amelyeknek legfontosabb megélhe-tési forrása más emberi populációtól függ, térbeli mozgásuk

51

pedig gazdasági stratégiájuk által meghatározott, megszabja nemcsak életformájukat, de társadalomszerkezetüket és ér-tékrendjüket is.

Az utóbbival kezdem: a közösség számára a legfontosabb érdek a közösség fennmaradása, számbeli növekedése. Ez a közösségi érdek határozza meg a közösség gazdasági straté-giáját épp úgy, mint értékrendjét. A cigány közösségeknek két, egymásnak ellentmondó értékrendnek kell megfelelnie a mindenek feletti közösség érdekében: egyrészt biztosíta-niuk kell egy minimális egzisztenciát az egyéni és családi lét-fenntartáshoz, amelyet csak a többségi társadalomtól vár-hatnak szolgáltatások vagy ügyeskedések fejében. Másrészt viszont meg kell őrizni közösségi integritásukat közösségeik (mindenek felett a család, a rokonság), szokásaik, hagyomá-nyaik és életformájuk tekintetében.

Másként, ahogy Szuhay Péter fogalmaz, az életben mara-dáshoz el kell fogadniuk a többségi társadalom által megsza-bott megfelelési feltételeket (előítéleteket, elvárásokat, alá-fölé rendeltségi viszonyt), mert ez kell ahhoz, hogy megőriz-hessék identitásukat, autonómiájukat, belső összetartozásu-kat, a kizárólag általuk ismert és róluk szóló érték- és jel-rendszert, amelyben megfordítva a rájuk kényszerített hie-rarchikus viszonyt, emberi méltóságuk és önbecsülésük megőrzésére magukat helyezhetik a hierarchia csúcsára.

Ennek a titkos cigány közösségi integritási rendszernek a kódja a patyív. Ha elemeire kívánjuk bontani, a patyív be-csületet, tisztességet jelent, de jelenti azokat az íratlan, tehát a közösség által meghatározott elvárásokat, azok ismeretét és az azoknak való megfelelést is. Az oláh ci-gányok identitásának meghatározója, az „igazi cigány”

lét, a „chacho romano trajo” legfontosabb sarokköve a patyív.

52

A patyív tehát végső soron nem más, mint a cigány közösségek társadalmi ellenőrzési rendszerének leíró szokásjoga, valamint az cigány identitás meghatározó eleme, amelynek végrehajtó szerve a Kris.

A patyív tehát a cigányság autonóm közösségei által meg-határozott normáknak megfelelést jelentette. A kettős ér-tékrendre kényszerített cigányok számára ez volt az a biztos pont, amely a mindenkori többségi társadalom törvényeivel, értékeivel (mondhatnánk azt, hogy a „fent” világának szabá-lyaival) szemben indentitásuk, erkölcsi és társadalmi nor-máik alapját, a megtartó erőt jelentette saját közösségükben (a „lent” világában).

A patyív maga a közösségi integritás, és amíg integ-ráns cigányközösségekről beszélhetünk, addig a patyív is létezik; és amíg a patyív létezik, a többségi társada-lom asszimilációs törekvései kudarcra vannak ítélve.

Kon chi pinzhárel e patyiv, tela kris perel./Aki nem ismeri a tisztességet, törvény alá esik. – tartja a szólás. Azaz a közös-ségi normák sérelme esetén a közösség helyreállítja azt. A közösség által alkotott szabályok megsértőivel szemben a közösség bírósága, a Kris jár el és határoz meg szankciót.

A Romani Kris cigány közösségi bíróság, amely független a többségi társadalom igazságszolgáltatásától, meghatáro-zott eljárás keretében dönt: leggyakrabban kártérítési (adósság) ügyekben és a nőkkel kapcsolatos vitákban (pl. le-ányszöktetés, hűtlen elhagyás) gyakran akkor is, ha az ügy-ben már valamely hatóság eljárt. Fenyítőjoga nincs, a bünte-tést a közvélemény, a közösség ereje kényszeríti ki, máshová fordulni, fellebbezni a döntésével szemben nem lehet.

53

„A bíróság összetétele a cigánytörvényszéken:

Mindig a sértett fél kezdi meg a bíróság tagjainak összehívását. Ez szól egy idős cigány férfinek, aki aztán összehívja a többieket.

A bíróság tagjai csak idősebb férfiak lehetnek - és természetesen csak cigány-származásúak.

Csak a haragosok vannak kizárva - a rokonok nem.

A bírósági tagok számával kapcsolatban nincs kialakult gyakorlat. - Lehet 20, lehet 10 és lehet

2, 1 tag nem. Általában 7-8.

Önként adódóan mindig a legöregebb tag lesz az „elnök". A bírósági eskü átokmondással egyenlő. Nincs szabvány átkozódási forma, mert a kü-lönböző törzsek és nemzetségek között kükü-lönböző átokszövegek használa-tosak.

A bíróság döntéséhez nem kell szavazattöbbség. Ha kettő vagy három ember mondja, hogy „így van" - és a legöregebb is eszerint dönt a törvény-széki tanácskozás végén -, akkor hiába van ellene a többi.

A törvényszéki eljárás büntető, illetve fenyítő jellegű ítéletet nem hoz - csupán a kárt téríttetik meg. (Erdős Kamill: Cigánytörvényszék, 1989.)

Mindezek érthetővé teszik azokat az értékrendbeli elté-réseket, amelyek nehezen magyarázhatóak a cigányok ese-tében a többségi társadalom tagjai számára. Például azt, hogy mindent felül ír a cigány közösségen belüli szolidaritás szabálya, amely a saját csoporthoz tartozás, a belső kohézió erősítését szolgálja. Segít megérteni, hogy miért csak az a bűn egy cigány számára, ha saját közösségének tagjától lop, illetve hogy miért tartja megkérdőjelezhetetlennek a cigány-közösség másik tagjával megosztani pénzét, vagyonát. „Ha van 500 forintod, add a felét annak, aki hozzád fordul, majd az visszaadja neked; holnap te is kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy rajtad segítsenek."

A magántulajdonhoz való viszonyulást is meghatározza, hogy a két legfontosabb értéknek a szerencsét és az ügyességet tartják. Sokszor nem is az számít, hogy mek-kora a kölcsönadott vagy akár csak odaadott pénz, hanem

54

az, hogy aki adja, az mennyire szerencsés az üzletelésben és általában az életben. Mert a szerencse megosztható, illetve át-ruházható: aki a pénzt a szerencsés embertől kapja, az sze-rencséssé válik, amikor használja.

A cigányközösségben korától függetlenül az a férfi áll a belső hierarchia élén, aki a legtöbb szerencsével rendelke-zik, aki a legügyesebb. A szerencse mellett az ügyesség jele-nik meg kiemelt értékként. Az a legtekintélyesebb, akitől a legnagyobb ügyesség, „a legjobb vásár” várható el. Sokkal ér-tékesebb számukra az a vagyon vagy gazdagság, amelyet ügyességgel, furfanggal, szerencsével vagy segítőkészségé-vel szerzett meg az ember, mint az a vagyon, amit hosszú, kitartó, önsanyargató munkával lehet elérni. Ez a felfogása a szerencsének és az ügyességnek megóvja a cigányokat a veszteségek fölötti nagy bánattól is.

„Biztos, hogy a cigányok értékrendje más, minta tulajdonviszonyokon alapuló, civilizált társadalomé. … Az érzelmi értékek sokkal előbbre valób-bak a cigányok számára, mint az anyagiak. Sokszor elmarasztalják őket, hogy nem élnek beosztással, pénzük csak addig tart, amíg megkapják a fizetést. Arról nem esik szó, amit ez a „könnyelműség" más vonatkozásban jelent: hogy a cigány az utolsóját is odaadja, ha kell, annak, akit szeret, és nem törődik vele, mi lesz azután. Majd lesz valahogy, majd ad az Isten, majd rajta is segít valaki. Egy másik testvér.” (Diósi Ágnes: Cigányút, 1988. 34.)

A cigány közösségek sokszínűségével ismertet meg törté-netükre is kitekintést nyújtva a szerencsére már számos film közül a Latcho drom (Cigányok a világ körül és muzsikájuk), Cigány film (https://www.youtube.com/watch?v=weYhYy5 u26Y).

55 Feladatok:

1. Olvasd el „A lyukasztó eredete” mondát a jegyzet Mellékletében és értelmezd! Nézd meg az oláh cigá-nyok eredetmondáját és értelmezd! Sosem volt Ci-gányország – Madarakból lettünk…

https://www.youtube.com/watch?v=4flpR39PzdU 2. Milyen kép rajzolódik ki a cigány népcsoportról az

alábbi nem cigány és cigány közmondásokban, szólá-sokban!

„nem szokta a cigány a szántást; cigány is a maga lovát dicséri;

cigányútra ment; ha cigánygyerekek potyognak is az égből, akkor is...; didereg, mint ősszel a cigány; húzza, halasztja, mint cigány az akasztást; él-hal érte, mint cigány a veres nadrágért” . (O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, 1976.)

„Ne félj, az isten tud rólad! /Keresd az istent, gyereket találsz./Ve-réssel nem érsz el semmit a gyereknél, de jó szóval igen./Egy al-mafán sincs két egyforma alma./Ahová a bort beviszik az ajtón, az ablakon távozik az ész!/Nincs érthetőbb írás az emberi szem-nél!/Ne bántsd az erdei állatokat, mert olyan űzötten élnek, mint a cigányok! /Egy ember piszka bepiszkíthat mindannyiunkat./Ha neked jót tesznek, add vissza százszor, ha rosszat tesznek, bízd Is-tenre./Ha a szegény cigánynak van inge, nincs nadrágja, ha van nadrágja, nincs inge./A szépséggel nem lehet jól lakni./Ha a fér-get követed, szemétdombra jutsz. (Közli: Bartos Tibor: Sosemvolt cigányország, 1958)

Ellenőrző kérdések:

1. Beszéljen röviden a cigány népcsoportok tárgyi nép-rajzáról!

2. Mi jellemzi a cigány közösségi folklórt?

3. Mit tud a cigányságnak az emberélet fordulóihoz (születés, házasság, halál) kötődő szokásairól?

56

4. A peripatetikus közösség sajátos vonásai hogyan ala-kítják, formálják a cigány közösségek értékrendjét?

5. Mi a Romani Kris?

57

6. A cigányság kultúrája a mai magyar társadalomban