Chen-stílusú Taiji gyakorlók körében végzett vizsgálatok

A Taijizók körében végzett vizsgálatokat minden esetben a Magyarországi Chen-stílusú Xin Yi Hun Yuan Tai Ji-Quan Egyesület tagjai körében végeztük.

4.2.1. Szívfrekvencia-variabilitás és edzés közben mért pulzusdinamika metodikája

A vizsgálatba a haladók csoportjának 10 legjobb férfi és 5, a vizsgálatra hajlandó női tagját vontuk be. Alapadataikat a 8. táblázat tartalmazza.

8. táblázat – A szívfrekvencia-variabilitás vizsgálatban részt vett Taiji gyakorlók alapadatai

Nem Férfiak Nők Összesen

Résztvevők száma 10 5 15

Átlag életkor 35,5±5,7 év 34,1±7,5 év 35,03±6,1 év Átlagos Taiji sportkor 5,65±1,6 év 6,35±2,5 év 5,88±1,9 év Heti edzésóra szám 10,6±5,5 óra/hét 8,1±6,4 óra/hét 9,77±5,7 óra/hét

Előzetesen megbeszéltük a résztvevőkkel, hogy az edzésre korábban érkezzenek, és amennyire lehetséges, nyugodt állapotban (az edzések este fél 7-kor kezdődtek). A vizsgált személyek mindegyike egészséges volt a vizsgálatok időpontjában, csupán az egyik nő említette, hogy olykor, fiatal korának (a vizsgálat idején 22 éves volt) tulajdonítható, ventrikuláris extraszisztolék (VES) jelenlétét állapítottak meg nála. Ő a vizsgálatra vállalkozó nők alacsony száma miatt került végül be a vizsgált csoportba.

A gyakorlók nyugalmi szívfrekvencia-variabilitás mérése az edzések előtt történtek, fekvő helyzetben, Polar Vantage NV övvel és órával, 3 percig. Edzés közben a pulzus-méréshez Team Polar öveket használtunk. A vizsgált paraméterek: nyugalmi átlagos pulzusszám, pNN50, LF/HF arány, index stda és stdb értékek, az edzés közben a mini-mális, maximális és átlagos pulzusszám és szórása. Az edzések felépítése az alábbiak szerint történt: 30 perc bemelegítés – Qi Gong (energiafejlesztő gyakorlatok, 5 perc), nyújtások (5 perc), rúgások, ütések, ugrások gyakorlása (15 perc), akupontok stimulálá-sa (az akupunktúra és akupresszúra kezelések során használatos pontok, 5 perc), 26 perc formagyakorlat (tradicionális 83 lépéses formagyakorlat), 34 perc lökőkéz-gyakorlat.

A más vizsgálatokkal való összehasonlíthatóság kedvéért a teljes edzésekre vonatkozó értékek mellett elemeztük a csak a formagyakorlatok idejére eső felvételeket is. Az első vizsgálat után az eredmények értékelését követően megbeszéltük azokat a gyakorlókkal, akiknél szükségesnek tűnt, személyre szabott életmód és edzésmódszer módosítást javasoltunk. Egy hónappal később a méréseket megismételtük.

Az antropometriai vizsgálatoknál vizsgáltjaink testi felépítését Conrad (236) eljárási javaslatai alapján jellemeztük. Az alkalmazott módszer a test nyúlánkságát a piknomorf és leptomorf szélsőségek között, valamint a test csont- és izomrendszeri robuszticitását a hipoplasztikus és hiperplasztikus szélsőségek között mutatja be. A csont- és az izomtömeg becslésére Drinkwater és Ross (237) testtömeg frakcionálási eljárását használtuk. Az abszolút értékeket a testtömeg százalékában fejeztük ki. A test relatív zsírtartalmát Parízková (238) algoritmusa alapján becsültük, bőrredő méretek felhasználásával. A frakciók ismeretében kiszámítottuk a sovány testtömeget (LBM), valamint a testtömegindexet (BMI).

4.2.2. A bőr karotinoid-koncentrációjának mérése, népegészségtani kérdőívvel kiegészítve

Méréseinket az egyesület 2009. évi nyári edzőtáborában végeztük. A tábor 6 napos volt, 75 gyakorló közül 50-nek követtük az antioxidáns-szint változásait a tábor során (25 férfi és 25 nő). A méréseket a Pharmanex cég Biofotonikus Szkennerével végeztük az első, a harmadik és az ötödik napon. A mérés során a vizsgálati személyeknek a tenyerük egy meghatározott pontját kellett a Szkenner lézercsóvájának útjába helyezniük (ld. 7. ábra); a mérések személyenként kb. 3 percet vettek igénybe.

7. ábra – A Biofotonikus Szkenner használata során érintett tenyérfelület (239)

A mérések mellett egy népegészségtani interjút is készítettünk a résztvevőkkel, kérdései a táplálkozási, italfogyasztási, alvási szokásaikra, táplálék-kiegészítők szedésére, egész-ségi állapotukkal, magánéletükkel és aktuális munkájukkal való megelégedettségükre terjedtek ki. Ez utóbbiak értékelése 5 fokozatú Likert-skálával történt (A kérdések a 4.

sz. mellékletben megtalálhatók). Az interjúk a mérések alatt történtek. A vizsgálatban önkéntes volt a részvétel. A résztvevők alapadatait a 9. táblázat tartalmazza.

9. táblázat – A karotinoid-szint vizsgálatban részt vett gyakorlók alapstatisztikái

Átlag Std.Dev. Minimum Maximum

Kor 36,80 8,75 22,00 67,00

Taiji sportkor (év) 4,76 2,61 0,40 15,00

Heti edzésidő (óra/hét) 5,39 2,94 0,50 13,00

Egyéb sport (óra/hét) 1,78 2,76 0,00 12,00

Össz edzésóra (óra/hét) 7,17 4,21 2,00 23,00

Egyéb sport korábban (év) 11,03 11,99 0,00 61,00

A 6 napos edzőtáborban minden nap 5 órát edzettek a gyakorlók. A 9. táblázatban látható, hogy ez a csoportra átlagosan jellemző heti 5,4 órának közel ötszöröse; a vizsgálatban részt vett gyakorlók közül az év közben legszorgalmasabb edzésmennyiségének (13 óra/hét) is majdnem duplája.

A csoport eredményeit nem csupán együtt, de több szempontból alcsoportokra osztva is vizsgáltuk. Ezek a szempontok az alábbiak voltak: nem, kor (35 év alattiak és felettiek), sportkor (kevesebb, ill. több mint 5 év Taiji edzéssel töltött idő), heti edzésidő (több vagy kevesebb, mint heti 5,5 óra), iskolai végzettség (egyetemi vagy alacsonyabb), valamint a táplálkozási szokások (vegyes táplálkozás – vegetarianizmus).

A tábor után egy tizenöt fős kontroll csoportot is megvizsgáltunk, náluk csak egy nyugalmi mérés történt, az interjúval kiegészítve.

4.2.3. A Chen-stílusú Taiji gyakorlók pszichológiai vizsgálatának leírása

Tízféle pszichológiai tesztet töltettünk ki a Taiji Quan gyakorlókkal, egy demográfiai és egy szociológiai kérdőív mellett. A disszertációban, terjedelmének limitált volta miatt, a kapott eredmények csak részben kerülnek bemutatásra. A használt pszichológiai tesztek

közül öt eredményeit közöljük, a demográfiai kérdőív eredményeivel. A szociológiai kérdőív eredményeiről a dolgozatban nem esik szó.

Az eredményeket a nemek, az iskolázottság (az egyetemi végzettségűek magas létszáma miatt az egyik csoportba őket, a másik csoportba az alacsonyabb végzettségű személyeket soroltuk), az edzésóraszám alapján (többet, ill. kevesebbet gyakorlók, mint a csoportátlag 6 óra/hét) hasonlítottuk össze, és, a fővárosi és a vidéki gyakorlók közel ugyanakkora létszáma folytán ennek a két csoportnak is összevetettük az eredményeit.

Így tehát még egy kérdést feltettünk a már ismertetettek mellett: Különböznek-e a fővárosi Taiji gyakorlók a vidékiektől? – A szakirodalomban sportvonatkozású, a lakosságot városi-vidéki szempont szerint összehasonlító vizsgálatot nem találtunk.

A bevezetésben említett tanulmányokat külső kontrollnak véve, igyekeztünk megtudni, hogy a kapott eredmények vajon a Taiji-gyakorlásnak tulajdoníthatóak-e.

Vizsgálatunkat 2007. május-júniusában végeztük.

Résztvevők

Írásbeli tájékoztatást követően, a Magyarországon 2007-ben Chen-stílusú Taiji Quan-t gyakorló mintegy 210 főből 73 vállalkozott a vizsgálatban való részvételre (33 férfi, 40 nő). 43 fővárosi volt, 30 vidéki; 31 kevesebb, 42 több mint 6 órát edzett hetente. Átlag életkoruk 37,08,4 év, sport életkoruk 0,5-10 év között volt (3,12,1 év) (10. táblázat).

10. táblázat – A Taijizók pszichológiai vizsgálatában résztvevők alapadatai

Csoportosító változó

Alkalmazott tesztek

A demográfiai kérdőív a résztvevők korára, nemére, Taiji gyakorlással töltött heti és éves edzésidejükre, foglalkozásukra, és lakhelyükre vonatkozó kérdéseket tartalmazott, a pszichológiai tesztek közül pedig az alábbiak eredményei kerülnek bemutatásra:

Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív (California Psychological Inventory, CPI, 181, magyar változat: CPI-300 vagy S-CPI, 182), a személyiségi faktorok megfigyeléséhez (személyek közti, illetve belső értékek, intellektuális hatékonyság, az egyén működési módjai). Skálái standardizáltak, T-pontokat használunk az egyén szociális életszínvonalának kiértékeléséhez. (átlag=50, S.D.=10). Néhány kérdőívet, tekintettel a teszt validitás skáláira, ki kellett hagynunk a kiértékelésből (n=13).

Sportolói Tapasztalatok Vizsgálata (Athletic Coping Skills Inventory, ACSI-28/2, 178) – kifejezetten a sporttevékenységgel kapcsolatos megküzdési képességek vizsgálatára kifejlesztett kérdőív. A magyar változatot Jelinek Zsófia (175) alakította ki.

Szorongás Arousabilitás Teszt (Anxiety Arousability Inventory, AAI, 176, 240, magyar változat: El-Zahhar, Sipos) – az egyén vonás szorongásának és arousabilitásának (idegrendszeri érzékenység, éberség) mértékét mutatja.

Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (PIK) – egy eredeti magyar kérdőív (173, 174), az egyén pszichológiai immunitásának fejlettségét és hatékonyságát mutatja, stresszel való megküzdési képességét, alkalmazkodási képességét a környezet kihívásaihoz, és egyensúlyozó képességét ezek és saját működése, szükségletei között.

Ezt a kérdőívet gyakran alkalmazzák a sportpszichológiában (241).

Goldberg Általános Egészség Kérdőíve (General Health Questionnaire, GHQ-60, 164, magyar változat: 242) – a személy pillanatnyi pszichológiai állapotáról ad felvilágosítást, egy bizonyos határérték felett – a 60-itemes változatnál pl. 12 ponttól – pszichés distresszt, alatta egészséges mentális állapotot jelez.

A tárgyalásra kerülő skálákról említésükkor és az 5. sz. mellékletben rövid leírást adok.

A tesztek eredeti megbízhatósági és validitási tesztjeinek eredményei a 6. sz. melléklet-ben olvashatók, a fent említett cikkek, kézikönyvek, valamint a 243. és 244. sz. források alapján. Saját vizsgálatunkban a csoport által kitöltött kérdőívek Cronbach-alpha értékei

-0,606 (S-CPI-Py) és 0,94 (GHQ) között voltak (az egyes skálák Cronbach-alpha értékei a 7. sz. mellékletben megtalálhatóak).