Az 57 kilométeres Cassini-kráter az egyik legérdekesebb alakzat a Holdon. A Mare
A Cassini-kráter és a Montes Caucasus vonu-latai Kónya Zsolt 2010. 03. 24-én készült felvé-telén.
Imbrium keleti szélénél, a Montes Caucasustól nyugatra, közel a holdbéli Alpok déli végzôdéséhez találjuk ezt a félig elsüllyedt krátert, mely minden bizonnyal a Mare Imb-rium medencéjét létrehozó becsapódás után, de még a bazaltos lávával való fel-töltôdés elôtt keletkezett. A Cassini belse-jét is teljesen kitölti a láva, hasonlóan a közeli, 83 kilométeres Archimedeshez. A kráter legmélyebb pontja, amit a sáncfal legmagasabb pontjától mérünk, alig 1200 méter. Ami igazán látványossá teszi a Cassinit, az a jókora méretû két másodla-gos kráter a krátertalapzaton. A nagyob-bik a 15 kilométeres Cassini A, a kráterfe-nék északkeleti felén található, míg a kisebbik, a Cassini B, a délnyugati sánc mellett fekszik. Ez utóbbi csak 9 km átmé-rôjû. Ha legalább 10 cm-es átmérôjû táv-csôvel észlelünk, akkor a két kis kráter között, közvetlenül az A jelû délnyugati sáncánál három apró csúcsot láthatunk.
Elképzelhetô, hogy ez a három piciny csúcs, az egykori központi csúcs maradványa. A Cassini A önmagában is rendkívül érdekes, valójában kettôs kráter. Nagytávcsöves megfigyelések és ûrszondás felvételek feltárták a Cassini A-kráter titkát. A két, egyéb-ként teljesen összeolvadó kráter között a krátertalapzaton egy alacsony, egyenes fal húzódik, ráadásul a Cassini A keleti fele kissé sekélyebb a nyugatinál. Valószínûleg egy kettôs égitest becsapódása hozta létre ezt a krátert, jóval a fô kráter és a kisebb B-kráter keletkezése után. Földi lövedékes kísérletek is igazolták, hogy a pontosan egy idôben és közvetlenül egymás mellett becsapódó égitestek, a kráterképzôdés kivájási szakaszá-ban, egyenes törmelékfüggönyt hoznak létre a keletkezô kráterek között, ami a felszínre hullva egy alacsony, egyenes vonalú hegyhátat hoz létre. Szép példa erre a szerkezetre a Cassini A-n kívül, a Bessarion B-kráter, amit a Mare Imbrium nyugati szélén találunk.
A Cassini A fiatalabb, mint a kisebb társa a Cassini B, amit bizonyít a jóval nagyobb fényvisszaverô képessége magasabb holdfázisnál.
A Hold csillagfedései
Dátum UT J Csillag Hold Pozíció Korrekció
hó nap h m s ZC/SAO név m fázis h CA PA A B
9 1 20 34 0 ki 3477 15 Psc 6,5 98− 30 84 D 227 +0,8 +2,0 9 3 2 50 33 ki 68 51 Psc 5,8 93− 39 59 D 210 +0,9 +1,3
9 3 21 1 2 ki 173 6,5 89− 27 57 É 278 +0,9 +1,3
Dátum UT J Csillag Hold Pozíció Korrekció
hó nap h m s ZC/SAO név m fázis h CA PA A B
9 8 2 55 19 ki 700 HU Tau 5,9 54− 59 65 É 287 +1,9 −0,1
9 9 0 13 30 ki 808 6,8 45− 28 77 D 253 +0,3 +1,9
9 9 3 0 2 ki 826 7,1 44− 54 45 D 222 +1,2 +3,4
9 10 2 3 50 ki 95544 7,7 35− 37 86 D 267 +0,9 +1,5
9 10 2 32 0 ki 95562 8,3 35− 42 81 É 280 +1,1 +1,0
9 10 2 52 34 ki 971 7,3 35− 45 87 É 274 +1,2 +1,1
9 10 3 6 8 ki 95586 7,8 35− 47 47 D 228 +1,0 +3,2
9 11 0 17 56 ki 96538 7,4 27− 11 59 É 306 +0,2 +0,5
9 11 0 41 0 ki 96564 8,3 26− 15 60 D 245 −0,1 +2,1
9 11 0 55 47 ki 96573 8,2 26− 17 72 É 293 +0,3 +0,8 9 11 2 58 59 ki 96647 8,3 26− 37 63 D 248 +0,8 +2,3 9 12 2 31 54 ki 97536 8,5 17− 23 83 É 285 +0,5 +1,0
9 12 3 19 8 ki 97556 7,6 17− 30 69 É 299 +0,8 +0,5
9 13 2 30 27 ki 1332 60 Cnc 5,4 10− 12 62 D 251 +0,0 +2,1 9 13 2 57 33 be 1341 αCnc 4,3 10− 16 −28 É 37 −0,2 +5,2 9 13 3 20 22 ki 1341 αCnc 4,3 10− 20 15 É 354 +0,8 −3,4 9 19 17 40 44 be 2120 10 Lib 6,3 17 + 5 55 É 74 +0,6 −1,1
9 25 21 30 51 be 3051 6,9 81 + 23 81 D 87 +1,4 −0,9
9 26 22 11 31 be 3184 7,0 89 + 27 34 D 132 +3,2 −4,6 9 28 22 22 22 be 3444 6,3 98 + 42 60 D 112 +2,5 −1,6 9 29 1 9 45 be 3455 9 Psc 6,3 99 + 25 45 É 38 +0,7 +0,4
Évforduló
300 éve hunyt el Giovanni Domenico Cassini
Giovanni Domenico (Jean Dominique) Cassini (1625. június 8. – 1712. szeptember 14.) itáliai–francia matematikus, csillagász, mérnök, a csillagászdinasztia elsô tagja a Geno-vai Köztársaság polgáraként Perinaldóban (San Remo közelében) született.
Nagybátyja mellett nevelkedett. A genovai Jezsuita Kollégiumban majd San Fruc-tuosóban tanult. Különös érdeklôdést mutatott a költészet, a matematika és a csillagá-szat iránt. Mégis elôször az asztrológia izgatta leginkább. Azonban hamar meggyôzô-dött róla, hogy nincs igazságtartalma az asztrológiai jóslatoknak. Ennek ellenére, elsô alkalmazását is kiterjedt asztrológiai ismereteinek köszönhette: egy bolognai szenátor – akit nagyon érdekelt az asztrológia – ajánlott neki pozíciót a Panzanói Obszervató-riumban. 1648-ban kezdi meg észleléseit a mecénás támogatásából beszerzett mûsze-rekkel. Ez fontos idôszak volt Cassini számára: két jezsuita tudóstól (Riccioli és Gri-maldi) sokat tanult. 1650-tôl a Bolognai Egyetemen a matematika és csillagászat pro-fesszora.
Észleli az 1652/53. évi üstököst, és az arról publikált eredményekbôl vált ismert-té, hogy ekkoriban még a Föld-középpontú világképben hitt. Habár tudta, hogy az üstökösök a Szaturnusznál távolabbiak, úgy gondolta, hogy ennek ellenére a Földbôl erednek.
Észlelései alapján végül elfogadta Tycho Brahe világképét, és 1659-ben bemutatott egy olyan Föld-középpontú modellt, amelyben a Nap és a Hold ugyan a Föld körül keringenek, de a többi bolygó a Nap körül! Késôbb elfogadja a kopernikuszi modell egy verzióját.
A kiváló római optikus, Giuseppe Campani által készített refraktorral egész sor új felfedezést tesz: 1664 júliusában felfedezi a Jupiter sávjait és foltjait, megméri a bolygó tengelyforgási idejét. 1666-ban a Mars tengelyforgási idejét is meghatározza (ami mind-össze 3 perccel tér el a valós értéktôl).
Hosszú idôn keresztül észleli a Jupiter holdjait, és felismeri, hogy szisztematikus eltérések vannak az adatokban, amiket elôször a fény véges sebességének tulaj-donít. A magyarázatot azonban elveti. A sors iróniája, hogy Römer a fénysebesség kiszámításához éppen Cassini adatait használja fel…
XIV. Lajos 1668-ban meghívja Párizs-ba. 1671-ben a Párizsi Obszervatórium igazgatója lesz, két év múlva francia ál-lampolgárrá válik. 1674-ben megnôsül, felesége Geneviève de Laistre, akitôl két gyermeke születik. A fiatalabb, Jacques Cassini késôbb szintén csillagász lesz, és apjától veszi át a Párizsi Obszervatórium vezetését.
A párizsi csillagvizsgálóban folytatja észleléseit, például felfedezi a Szaturnusz négy holdját, és a gyûrût kettéosztó rést.
Figyelemre méltó módon a gyûrût helye-sen a bolygó körül keringô nagyszámú piciny holdnak tulajdonítja. Elkészíti a Hold részletes térképét. Akkoriban a Jupiter-holdak jelenségeirôl készített táblázatait használták a tengeri utazások során és távoli földrészeken lévô helyek földrajzi hosszú-ságának meghatározásához. Elsôként határozta meg Franciaország pontos méretét, ami sokkal kisebbnek adódott, mint a korábbi becslések alapján ismert érték (innen szárma-zik XIV. Lajos, a „Napkirály” mondása, miszerint több területet vett el tôle Cassini, mint amennyit az összes, általa viselt háború során vesztett el…)
A párizsi mérési adatokat Jean Richter Mars-méréseivel kombinálva elsôként tudták meghatározni a Nap pontos parallaxisát.
Cassini egészségi állapota miatt 1709-tól fokozatosan fia veszi át a Párizsi Obszerva-tórium vezetését. 1711-re szinte teljesen megvakul, és rövidesen meghal.
Emlékezet:Holdkráter: fiával megosztva viseli a nevét az É 40,2°, K 4,6°, D = 57 km, 1,2 km mély kráter. Marskráter: É 23,8°, Ny 327,9°, D = 415 km. Kisbolygó: 24101 Cas-sini (1999VA9 – fôövbeli kisbolygó). Továbbá egy utca Párizsban, a Szaturnusz gyûrûjé-nek széles elválasztó sávja, és a Szaturnusz körül jelenleg is mûködô ûrszonda is a nevét viseli.
150 éve született Kövesligethy Radó
Kövesligethy Radó (Verona, 1862. szeptember 1. – Budapest, 1934. október 11.) csil-lagász, geofizikus, az MTA tagja.
Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban végezte, tizenhét évesen már Konkoly Thege Miklós mellett dolgozott a nyári szünidôben. A Bécsi Egyetemre történô jelentkezése-kor már három tucatnyi idegen nyelvû cikke volt. Olyan jelentkezése-korabeli nagyságoktól tanult, mint például fizikát Joseph Stefantól (a Stefan–Boltzmann-törvény egyik megalkotójá-tól), Theodor von Oppolzernél klasszikus csillagászatot, Edmund Weissnél pedig aszt-rofizikát. Doktori disszertációjának címeEgy matematikai spektrálanalízisre alapozott elmé-leti asztrofizika alapjai.
A sugárzó testek színképeinek jellegzetességeivel mintegy 15 éven keresztül
foglalko-0,9 hullámhossz ( m)m
Kövesligethy (1885)
Planck (1900) L( ) =l p4Lm l2
( + )l m2 2 2 zott: megkísérelte a sugárzó test hômérsékletének és a folytonos színkép hullámhossz szerinti fényességeloszlásának összefüggését kimutatni (1884), az általa levezetett képlet magában foglalja a Wien-féle eltolódási
törvényt – de mintegy 8 évvel Wien elôtt jutott erre az eredményre. A tudománytör-ténet érdekes ténye, hogy Friedrich Pa-schen (akirôl a hidrogén színképének egyik sorozatát is elnevezték) egy 1895-ben meg-jelent cikkében megfigyelési úton igazolta Kövesligethy elméleti feltevését a folytonos színképek maximális intenzitáshoz tartozó hullámhosszának a hômérséklettel fordított arányosságát. Wien neve még csak fel sem merült a cikkben. 1900-ban Otto Lummer (Wilhelm Wien közvetlen munkatársa) egy cikkben leírja, hogy a Wien nevével
fémjel-zett eltolódási törvényt Kövesligethy már sok évvel Wien elôtt felfedezte (sôt, még egy 1918-ban megjelent könyvében is megerôsíti ezt az állítást!) – úgyhogy nehezen hihetô, hogy Wien ne tudott volna Kövesligethy eredményeirôl. 1911-ben az eltolódási törvény felfedezéséért megítélt fizikai Nobel-díjat Wien kapta… A kvantummechanika megszüle-tésére így Wien és Planck hatása kimutatható, Kövesligethy elmélete pedig sajnos feledés-be merült. Hans Kangro német szerzô a Planck-féle sugárzási törvény elôéletérôl 1970-feledés-ben írt könyvében mindenesetre Kövesligethyt a törvény elôfutárai között sorolja fel.
Kövesligethy késôbb elméletét továbbfejlesztve még megkísérelte a csillagok hômér-sékletének meghatározását is (1890), és a világon elôször kapott reális értékeket az alacsony hôfokú csillagok felszíni hômérsékletére.
1883-tól az ógyallai csillagvizsgáló fizetett megfigyelôje. Spektrálfotométert szer-keszt, meghatározza a Nap térbeli mozgását csillagok radiális sebességeinek mérésébôl (a világon elsôként alkalmazva ezt az ötletet). A spektroszkópia csillagászati alkalma-zására vonatkozó számos más elgondolását is külföldön valósították meg. 1885-ben részt vesz a kiskartali csillagvizsgáló mûszerekkel történô felszerelésében, és augusztus 22-én többedmagával felfedezi az Androméda-galaxisban felvillant szupernóvát, de nem ismerte fel a dolog jelentôségét.
1887-ben lesz a Királyi Tudomány Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének tanárse-gédje. A kezdetektôl részt vesz az Eötvös-inga próbáin és annak elsô terepi
alkalmazá-sain. 1889-tôl magántanár, majd a 1894-tôl
Kövesligethy Radó mellszobra az ELTE aulá-jában.
a kozmográfia vezetô tanára. 1895-tôl a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja (1909-ben rendes taggá választják).
1906-ban megalakítja a Budapesti Tudo-mányegyetem (az ELTE elôdjének) Föld-rengési Számoló Intézetét és a FöldFöld-rengési Obszervatóriumot, 1911-ben pedig a Koz-mográfiai Intézetet (mindnek maga volt az elsô igazgatója is). Ebben az idôben már fôleg földrengéskutatással foglalko-zott, akadémiai székfoglalójának is ez volt a témája. Kidolgozta a földrengés erôssé-gének számszerû, egzakt definiálási ská-láját, majd elôször adott matematikai módszert a földrengések fészekmélységé-nek kiszámítására. Megszervezte a hazai szeizmológiai észlelôhálózatot. Munkája elismerésül a Nemzetközi Szeizmológiai Társaság fôtitkárává választotta. Élete végéig a földrengések elôrejelzésének lehetôségeit kutatta.
Az asztrofizika és a földrengéstan (szeizmológia) terén egyaránt az elméleti kutatások úttörôi közé tartozik, a hazai csillagászati oktatás nemzetközi színvo-nalra emelésében pedig kulcsszerepet játszott. 1919-ben azzal vádolták, hogy együttmûködött a Tanácsköztársaság kormá-nyával, ezért 1924-ig nem taníthatott. Nagy nyelvismerete révén széles körû nemzetkö-zi kapcsolatokat épített ki, és tudománynépszerûsítô szorgalmával a nagyközönségnek is nyújtott megbízható tudományos tájékoztatást. Ismeretterjesztô írásai a Természettu-dományi Közlönyben, az Uraniában, a Stella Almanachban és más lapokban jelentek meg. Egyike az Uránia Ismeretterjesztô színház (és egyesület) megalapítóinak, majd 1923-ban a Stella Csillagászati Egyesület egyik alapítója. Magánéletében szívesen fog-lalkozott szépirodalommal. Sok méltánytalanság érte, a sérelmeken mély humánuma segítette át.
Emlékezet:nevét egy kisbolygó, a 117713 Kövesligethy (2005 GG1) viseli, amely 2005.
április 2-án Sárneczky Krisztián által a Piszkéstetôi Obszervatóriumban felfedezett fôövbeli égitest.
Irodalom:Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon(szerk. Szabados László), Konkoly Observatory Monographs, No. 8. 2011
Jupiter-holdak
nap UT
h:m
hold jelenség nap UT
h:m
3 22:41,7 Ganymedes ák
22:47,0 Europa mv
4 0:38,2 Ganymedes áv
8 1:51,5 Io fk
11 1:20,7 Europa mv
2:40,8 Ganymedes ák 14 22: 4,2 Ganymedes mk 23:59,2 Ganymedes mv
18 1:13,6 Europa fv
1:30,8 Europa mk
18 3:52,5 Europa mv
20:15,1 Io mv
19 20: 9,9 Europa áv
20:30,2 Europa ek
22:50,9 Europa ev
21 20:30,6 Ganymedes fk 22:31,0 Ganymedes fv
22 1:56,6 Ganymedes mk
3:51,1 Ganymedes mv
26 20:23,5 Europa ák
22:46,7 Europa áv
23: 1,5 Europa ek
27 1:22,1 Europa ev
28 19:36,2 Europa mv
29 0:29,9 Ganymedes fk 2:31,1 Ganymedes fv f = fogyatkozás: a hold a Jupiter
árnyé-kában
á = átvonulás: a hold árnyéka a Jupiteren e = elôtte: a hold a Jupiter korongja elôtt m= mögötte: a hold a Jupiter korongja
mögött
k = a jelenség kezdete v = a jelenség vége
Jupiter-holdak
Io Europa Ganymedes Callisto
Io Europa Ganymedes Callisto
Szaturnusz-holdak
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
λ= 19°,ϕ= 47,5°
Kalendárium – október
KÖZEINap Hold
Dátum kel, delel, nyugszik hd Et kel, delel, nyugszik fázis
h m h m h m ° m h m h m h m h m
40. hét
1. h 275. 5 43 11 33 17 23 39,1 +10,3 17 39 0 03 7 05 2. k 276. 5 44 11 33 17 21 38,7 +10,6 18 08 0 48 8 08 3. sz 277. 5 45 11 32 17 19 38,3 +10,9 18 41 1 34 9 09 4. cs 278. 5 47 11 32 17 17 37,9 +11,2 19 19 2 21 10 08 5. p 279. 5 48 11 32 17 15 37,5 +11,6 20 02 3 09 11 02 6. sz 280. 5 50 11 32 17 13 37,2 +11,9 20 52 3 57 11 51 7. v 281. 5 51 11 31 17 11 36,8 +12,1 21 48 4 45 12 34
41. hét
8. h 282. 5 52 11 31 17 09 36,4 +12,4 22 48 5 34 13 12 n 8 33 9. k 283. 5 54 11 31 17 07 36,0 +12,7 23 52 6 22 13 46
10. sz 284. 5 55 11 30 17 05 35,6 +13,0 – 7 09 14 16 11. cs 285. 5 57 11 30 17 03 35,3 +13,2 0 59 7 58 14 44 12. p 286. 5 58 11 30 17 01 34,9 +13,5 2 09 8 46 15 11 13. sz 287. 5 59 11 30 16 59 34,5 +13,8 3 22 9 36 15 38 14. v 288. 6 01 11 29 16 58 34,1 +14,0 4 37 10 27 16 06
42. hét
15. h 289. 6 02 11 29 16 56 33,8 +14,2 5 55 11 21 16 38 o 13 02 16. k 290. 6 04 11 29 16 54 33,4 +14,4 7 13 12 18 17 15
17. sz 291. 6 05 11 29 16 52 33,0 +14,6 8 31 13 18 17 59 18. cs 292. 6 07 11 29 16 50 32,7 +14,8 9 44 14 19 18 52 19. p 293. 6 08 11 28 16 48 32,3 +15,0 10 49 15 21 19 53 20. sz 294. 6 10 11 28 16 46 32,0 +15,2 11 44 16 20 21 00 21. v 295. 6 11 11 28 16 45 31,6 +15,4 12 28 17 17 22 11
43. hét
22. h 296. 6 13 11 28 16 43 31,3 +15,5 13 05 18 09 23 21 l 4 32 23. k 297. 6 14 11 28 16 41 30,9 +15,7 13 36 18 59 −
24. sz 298. 6 16 11 28 16 39 30,6 +15,8 14 03 19 46 0 31 25. cs 299. 6 17 11 28 16 38 30,2 +15,9 14 28 20 31 1 39 26. p 300. 6 19 11 28 16 36 29,9 +16,1 14 52 21 16 2 45 27. sz 301. 6 20 11 27 16 34 29,5 +16,2 15 16 22 00 3 51 28. v 302. 6 22 11 27 16 33 29,2 +16,2 15 41 22 44 4 55
44. hét
29. h 303. 6 23 11 27 16 31 28,9 +16,3 16 09 23 30 5 58 m 20 49 30. k 304. 6 25 11 27 16 30 28,6 +16,4 16 41 – 7 00
31. sz 305. 6 26 11 27 16 28 28,2 +16,4 17 17 0 16 7 59
A nyári idôszámítás alatt a KÖZEI-ben megadott idôpontokhoz egy órát kell adni. A téli idôszámítás – dôlt betûvel szedve – kezdete október 28-án 2h KÖZEI-kor.