Céhes mintarajzok térbeli megjelenítése

A ruházati ipar számára speciálisan kifejlesztett 3 D-s tervezőprogramok segítségével a ruhadarabok szabásmintáiból készíthető öltözetek megjeleníthetők, amennyiben az azokhoz szükséges információk rendelkezésre állnak.

A virtuális prototípus készítéséhez szükséges input adatok:

- a készítendő ruha divatrajza, vagy fotója, esetleg modellrajza,

- a ruhadarab (alapanyagból készített alkatrészek) 1:1 méretű szabásmintái digitalizált formában,

- a szabásminták méretnagysága, ill. azok méretéből megállapított testméret, - a testalkat típusa (férfi/női),

- a testalkat főbb testméret adatai,

- a megjelenítendő ruha alapanyagának paraméterei (szerkezete, területi sűrűsége, mintázata, színe, stb.),

- az alapanyag színes fotója (amennyiben rendelkezésre áll), - díszítések, tűzések, kellékek adatai, esetleg fotói.

A program, a bemenő adatok felhasználásával és a program kezelőjének szakértő irányításával alakítja ki, és jeleníti meg az adott ruhadarabot, vagy öltözet-együttest egy virtuális emberi alakon.

A 3D-s tervezőprogram alkalmazható a régi öltözetdarabok térbeli bemutatására, így a céhes mesterek mintakönyveiből „megfejtett” szabásrajzokra is, amennyiben a megjelenítéshez szükséges, fenti információk rendelkezésre állnak. Ezáltal egy új bemutatási formában, korszerű módon megtekinthetővé válnak a régi szabásrajzokból készíthető öltözetdarabok, az esetleg már nem kiállítható állapotú, de a számítógépes adatbevitelhez megfelelően dokumentált múzeumi ruhadarabok.

A céhes mintakönyvek ábrái alapján, az előző pontban elkészítettem a magyar nadrág és dolmány szabásmintákat, egy mai, normál férfi testalkat méreteire, miután már megismertem a korabeli ábrázolásokból és fennmaradt műtárgyakból a ruhadarabok formai megoldásait. A térbeli bemutatás során, elsősorban a mintakönyvek szabásrajzai alapján készíthető öltözetdarabok formai bemutatását tartottam szem előtt. A virtuális megjelenítéshez szükséges még az alapanyagok, kellékek (gombok, díszítések, stb.), azok paramétereinek, esetleg fotójának megadása is. Az ábrázolt alak teljesen élethű ábrázolása, valamint egyéb öltözék kiegészítő darabjaink (fejfedő, lábbeli, stb.) megjelenítése nem volt célom.

Alapanyagként a korabeli, polgári öltözékek leggyakoribb anyagát, a posztót választottam, kétféle anyagvastagságban. (99. ábra) Az anyag jellemzői:

Alapanyag: 100% gyapjú

Területi sűrűsége: 280 g/m² (nadrághoz), ill. 480 g/m² (dolmányhoz) Színe: piros

A díszítő jellegű kellékezést mellőztem, csak a dolmány záródásához szükséges gombokat és gomboló hurkokat helyeztem el a 3D-s látványrajzon. (100. ábra)

99. ábra Az alapanyag 100. ábra Gombok és gomboló hurkok

A virtuális megjelenítés kivitelezést az e-Couture Center Kft. segítségével készíttettem el. A kidolgozás részletei, a készítés folyamatában változtathatók, pontosíthatók voltak.

A végeredmény, egy 3 dimenziós bábura „szabott” öltözet, mely forgatható, így bármilyen szögből megtekinthető. A bemutatáshoz nem valósághű, hanem egy semleges figurát választottam. (101. ábra)

A férfi testalkat méretei:

Testméret: [cm]

testmagasság: 182 mellkerület: 104 derékkerület: 94 csípőkerület: 108

101. ábra Virtuális férfi bábu

A magyar nadrág derékrészbe fűzött övét, széles gumírozásnak megfelelő látvánnyal helyettesítettem, a könnyebb kivitelezhetőség miatt. Az ellenzőrész élvonalnál elhelyezett nyílása nem hangsúlyos, díszítés nélküli, így a nyílás kevésbé észrevehető.

A hátrészén, az összevarrás vonalában, az alul lévő hasítéknyílás, mely az egyik lábszáron kissé széthúzva ábrázolt, kapcsos záródású. (102-103. ábrasorozatok)

102. ábra sorozat Magyar nadrág 3D-s ábrasorozata I.

103. ábra sorozat Magyar nadrág 3D-s ábrasorozata II.

A csípőrészen testközeli ruhadarab, a csípővonalon minimális kényelemmel készült. Az ábrákon megfigyelhető nadrág a combrészének jelentős bősége, mely a hátrészen, az

ülep alatt erőteljes anyagtöbbletben mutatkozik meg. Ez a többletbőség a szabásminta konstrukciójának kialakításából következik, melyre számítani lehetett. A mozgáshoz szükséges kényelmi bőséget megfelelően biztosítja. (104. ábra) A lábszár alsó részén, nadrágszár a testhez jóval közelebb helyezkedik el. Mivel a szabásminta konfekcióméretre készült, a konkrét testalkat (jelen esetben a próbabábu) lábszár méreteinek (térd-, vádli-, bokakerület) ismerete nélkül, így a nadrág, lábszárformához igazítása csak próbával biztosítható.

104. ábra Nadrág háta üleprész, részlet

A 3D-s megjelenítés során az volt a célom, hogy az elkészített szabásminták alapján, mutassam be az azokból készíthető ruhadarab térbeli formáját, módosítások és változtatások nélkül. A bemutatott képeken egy 17. századi nadrágforma vált láthatóvá, melyet a mintakönyvi szabásrajzok alapján, adott test méretre készítettem el. A virtuális bábura feladott ruhadarab valósághűen mutatja be a korabeli leírásokból és ábrázolásokból megismert formát.

A dolmány bemutatásánál az elejeszél záródásához, skófiumból készült, font gombházú, varrott gombot és hozzátartozó gomboló hurok fotóját használtam fel, melyet kutatómunkám során az Esterházy gyűjtemény 52.2767 leltári számú dolmányának ujján található záródásról készítettem. (100. ábra) A dolmány szabásmintákból készíthető ruhadarabot, a nadrággal felöltöztetett figurán mutatom be, így megjelenítve a teljes öltözetet. (105-106. ábrasorozat)

A dolmány eleje kissé felkap, mely abból adódik, hogy a mintarajzok alapján készített szabásminta derék feletti részének eleje- és háta hossza azonos, ugyanakkor a férfi testalkat egyensúlyi méreteinél ez az arány eltérő. A háta alja hosszabb, mely a hátrészen a szabásminta íves formakialakításából ered. A kar alatti részen látható összegyűrődött anyagtöbblet, a törzshöz derékszögben beállított ujja konstrukcióból adódik, mely kényelmes mozgás lehetőséget biztosít viselőjének.

105. ábra Dolmány 3D-s ábrasorozata I.

106. ábra Dolmány 3D-s ábrasorozata II.

A 3 D-s megjelenítés előnyei:

 emberi alakon „virtuálisan” látható a ruhadarab,

 több nézőpontból megtekinthető,

 többféle testhelyzetben és mozgás közben is bemutathatók az öltözetek,

 különböző, anyagtípusok, színek, mintázatok választhatók ki és jeleníthetők meg,

 a ruha kellékezése változtatható, így különböző díszítési megoldásokkal, vagy azok nélkül is bemutatható az öltözet,

 csak az alapanyagból kiszabandó fő alkatrészek szabásmintái szükségesek,

 a ruha tényleges, valóságos kivitelezése nem szükséges,

 a viselettörténeti öltözetdarabok esetében, a különböző alapanyag és díszítő kellékek megfelelő összeállításával különféle társadalmi rétegek öltözeteinek bemutatása lehetséges,

 a megjelenített öltözet több területen további felhasználást tesz lehetővé.