-A Barackos utat az 6sv6ny utcdval osszekotS utca. (Tan. iil. jkv.
1980. 02. 26.) 81. BUKKOSPART
1894. Nagypatak utcza es Malompart
1925. Bukkospart • s 1938. Biikkospart es Malompart
194 ? Bukkospart
195 ? Sztalin utca . 1958. Bukkospart
Az Esztergom - Visegrdd - Szentendrei hegysegb61 tobb patak fut a Dundba. A vizben leggazdagabb es leghosszabb patak a BUkkos-patak, amely Dobog6k6 keleti oldaldnak vizeit gyiljti ossze es a Duna korz6ndl torkoUik a Dundba. A patak kb 13 km hosszii, esese ezalatt 250 m.
A patak az 6vszdzadok sordn igen vdltozatos neven szerepelt. GySrffy Gyorgy t6rten6sz szerint eloszor Apurignak, Aporiigynek (viznek) hivtdk es Apor vezer (Taksony hadvezere a 10. sz. mdsodik feleben) nydri szallds-helyenek emleket orzi." 1358-ban a neve D6ka Kldra szerint „Kekes-pataka", mert a szomszedos Kekes (ma Pilisszentldszlo) fel61 fut le a vdrosba. Az 1690-ben Szentendren megtelepedett szerbek Bucsinanak hivtdk. A helyi hagyo-mdnyok szerint a k6myez6 hegyek dus lomberdeiben levo bUkkosok miatt.
Egy nyelvi b6kken6 azonban van. A szerb sz6tarban a bUkkfdt a bukov, bukovina sz6 jelenti. Van viszont egy hasonlo szavuk, a buca, buciti. Ez azonban annyit jelent: zugas, moraj, ill. zugni. A szerbek tehat „zugni"
hallhattdk a gyors vizil patakot. A magyar foidrajzi nevek kozott is taldlunk ilyen nevet: Zugo patak. Van viszont egy mdsik szlav nyelv, a szlovdk, amelynel egy6rtelmiibb a helyzet. 6k a bukkost valoban bucsindnak nevezik.
Ki volt hat itt elobb, kik adtak nevet a pataknak, a deli vagy a nyugati szldvok, az meg torteneti feldolgozdsra vdr. A ket szlav nep megtelepedeset ldsd meg Izbegnel.
Az 1767-1779-es katonai terkepen viszont Kirdly-patakkent taldljuk.
Valoszinilleg ez volt a regi magyar neve - meg a szerbek bejovetele elott. Az 6vszdzadok folyamdn a nagy patak tobb malmot is miSkodtetett, ezert tobb izben Malom-patakkent is nevezik.'^ Erdekes, hogy 1935-ben a k6vetkez6
cimen jelentetett meg egy konyvet Kalmdr Jdnos: Az Izbeg-patak volgye.
Miutdn a patak az 1766-ig kiilon dll6 kis falun, Izbfigen dt folyt be a vdrosba, ez a nev is termeszetes volt.
A ?6rt6neti dttekint6s utdn iddzziik most fel, milyen is volt ez a kedves patak egykor. Krachler Agoston, Izbeg egyik legoregebb lak6ja, aki fiatal kora 6ta alapos, preciz es elvezetes napl6t vezet szeretett faluja eleter61, igy mutatja be a patakot: „Ott, ahol a talaj lazdbb, hatalmas godroket vdjt ki a viz ... mi gyerekek nydri fiird6zesre alkalmas medencet alakitotmnk ki. Itt furdott Izbeg apraja, nagyja. Mi gyerekek egesz nap, delutdn a feln6ttek. A ferfiak ki Igy, ki iigy, a Idnyok, asszonyok pedig mhdst6l, szoknyaban es bliizban. Az en gyermekkoromban olyan tiszta volt a Biikkos-patak, hogy amikor megszomjaztunk, lehajoltunk a patak partjdra es j6kordt tudtunk belole inni."='
Deim Pdl fest6miivesz, akike az egyik pataki malom volt, a remek fUrd6zesek mellett a j6 pecdzdsokra is emlekszik. A gazdag haldllomany a mai horgdszokat is elkdprdztathatja. Deim Pdl es kesobb meg a fiai is kezzel, kassai, horoggal 6s hdl6val a kovetkezo halakat emelhettek ki az akkor meg tiszta patakb6l: menyhal, torpeharcsa, kovicslk, fen6kjdr6 kiill6, mdma, domony, cslk, suger.*" Fiirodni mdr regota nem lehet a patakban, a horgasz is hidba vetne be a horgdt. Nemcsak a halak, de az egykor itt virlt6 jeles virdgok is kipusztultak a nagy szennyezettseg miatt. Igazdn j61 6rezteti a k6my6k pusztuldsdt a vdrost a „szlv6vel ldt6" koltS, Tomay Mari, amikor szomonian ezt Irja: , A novemberi esti busszal elutazott az utolso pannon gylk - az apr6p6nzt zsebre rakta, nem nezett ki az ablakon." Bdr a vers cime:
Lajosforrds, de 6 a Biikkospatakra is erti.
Ma mar csak a geol6gus szemmel setdl6 Wiesinger Mdrton taldl oromet a patakban, mert neki itt, a komyeket telepito vulkdni Idva, mfa, stb.
k6zetet 6sszehord6 Biikkos menten sikeriilt megtaldlnia az els6 hazai meteorikus polimorf gy6mdntot, a lonsdaleite-t. (ldsd IKSZ. 169.)
A patak mellett futo iit nev6nek t6rt6nete legalabb ilyen vdltozatos. A vdros legnagyobb patakjanak partjdn futo utcat termeszetszeriileg kezdtek hivni egykor Nagypatak utcdnak. Mar 1896-ban emliti egy bejegyz6s:
„Olvasatott az dllando vdlasztvdny velemenye a Nagypatak utczai patak parti hid feletti reszere letesitendd vedfal tdrgydban." Meg 1924-ben is Igy emliti a Thirring fele iitikonyv: , A Nagypatak utca a Biikkospart nagy hidjdtol a katolikus kalvariahoz vezet." Nagypatak utca newel ekkor mdi- csak a Biikkospart jobb oldali reszet jeloltek. A patak baloldaldt meg 1894 ota Malompartnak neveztek. Ez a nev is ertheto. hiszen valamikor fontos gazdasdgi szerepet jatszott a vdros eleteben a legnagyobb patak. 1808-ban bet malom milkodeserol tudunk itt. koztuk egy papirmalomrol. Ugyanekkor a szerbek es mellettUk gyakran az iratok meg a nepnyelv is a patakot 74
Bucsinanak liivta. Majd a 20-as 6vekben tobbszor felmerult, hogy az „idegen hangzdsii" neveket magyarositani kell. Ekkor lett a Bucsina-patakb61 Biikkos-patak.
Lassan a hatalmas fakkal szegelyezett csendes patak menten villdk 6s nyaral6k 6pultek. Az utca egyik r6sze szokvanyos, jardakkal osszekotott hdzak sora. De mint a neve is jelzi, ugyanekkor hangulatos, setdra invitdl6 part is. Az 1925-6S utcanevjegyzekben mdr Biikkospartkent szerepel. A patak mindk6t partja ekkor mdr azt a nevet viselte. Kes6bb iijra megvdltoztathattdk a nev6t, mert az 1938-as vdrost6rk6pen a bal partot mdr igy taldljuk: Malompart. A malmok ugyan mar r6g nem kelepelnek a viz mellett, de egykori tulajdonosukat Krachler Agoston m6g 1990-ben is sorra meg tudta nevezni.
Lejegyzem 6n is 6ket, mielott vegleg feled6sbe meriilnenek a malmokkal egyiitt: Deim, Giliczer, Klenmi, N6rics, Virdg majd Gmber-malom.
1945 utdn egy ideig meg a Biikkospart nevet haszndljdk. K6s6bb azonban, amikor az uj rendszer 6pit6s6nek jelentos alakjai, szem61yis6gei lettek utcan6vad6kka, a part is iij nevet kapott. Sztdlin utca lett. 1950-ben m6g e n6ven taldljuk. A lakossdg ugyan kevesb6 hasznalta az iij nevet.
Valoszinilleg az utcanevtdbldkat sem cser61tek le kovetkezetesen, mert a 33.
sz. hdzon a mai napig Idthato az 1925-ben feltett Biikkospart nevtdbla. Az 1957. szept. 6-i tandcsiilesen az egyik tandcstag meg is kerdezte: „A Biikkos-partnak mi a neve? Sztdlin utca vagy Biikkospart?" 1958-ban aztdn az emlitett utcanev-rev{zi6 sordn a part visszakapta a lakossdg koreben legismertebb 6s leginkabb haszndlt nevet. Ujra Bukkospart lett. (Tan. ul. jkv. 1958. 25. sz.)
Az utca elejen a patak partjdn egy kis templom dll, amelyr61 eddig egyetlen utikonyv sem tesz emlit6st. A falon 16v6 tdbla is csak arr61 tud6sit, hogy az ,3vangelikus templom 6piilt k6zadakozasb61 az ur 1950-ik eveben."
Szdnth6 Imie festomilvesz, a kis „mesevdros" orok szerelme, es hu kronikdsa viszont aiTa is emlekszik, hogy azt Gdbriel Kdroly, nyugdijas vasutas ,j6forman egymaga epitette" a lebontott 16hiissz6k helyen.*' Agostai hitvallasii evangelikusok regota 61nek a vdrosban. Az 1941-ben 294 f6s kozosseg egyhazkozseget hozott letre. Els6 istentiszteleti helyuk egy magdnliazban volt. A templom mell6 1972-ben 6pult fel a gyiilekezeti hdz, amelyben a lelkesz lakik, ha a vdrosban jdr. A hiveket hosszii 6vek 6ta Szentpetery Peter gondozza lelkileg.
82. B U K K O S K O Z
1983. Bukkos koz »•
A Biikkosparton, kozel a Lehel es a Tiizvirdg kozhoz a 80-as evekben meg egy kis koz nyilt. Ez kapta ezt a nevet. (Tan. iil. jkv. 1983. 06. 14.)
83. C E H U T C A ?
1925. Apponyi-ucca * 1949. Utt6r6 utca
1992. Ceh utca
Az els6 nevadaskor a kozoktatasugyi miniszter nevet a kozeli ket iskola (a Rak6czi Ferenc liton lev6 Fiu- es a Maria Terezia utcai Lednyiskola) sugallhatta.
APPONYI A L B E R T (1846-1933): grof, allamferfi. Deak-parti kepvi-selo, kesobb a Tisza-kormany ellenzekenek tagja. 1906-1910 kozott vallas- es kozoktatasugyi miniszter.
1949-ben a vamiegye arra hivta fel a polgarmesterek figyelmet. hogy a
„reakci6s helyneveket valtoztassa meg." Ennek eredmenyekent az iij szellemet kovetve az utca - ismet az iskolak kozelsege miatt - uj nevet kapott. Utt6r6 utca lett. (Tan. ul. jkv. 1949-62. sz.)
U T T 6 R 6 M O Z G A L O M: a szovjet pionirmozgalom nyoman 1945 utan Magyarorszagon az altalanos iskolai tanulok tomegszervezete.
Tagjai 10-14 eves fiiik es lanyok voltak. A kisebbek pedig kisdo-bosok lettek.
1991-ben a rendszervaltas utan egy szul6 19 alairassal meger6sitve kerelmet nyujtott be a Polgarmesteri Hivatalba. Ebben azt keri, hogy az utca nevet valtoztassak meg. 6k a legi nevet kerik vissza grof Apponyi Albert nevalakban. Ezt az Utcanev Bizottsag az osszesitett javaslatok kozott elo is terjesztette a lakossag szamara.*- Az elobbi melle meg ket javaslat erkezett:
Cserkesz, illetve Kolping utca. Kolping (1813-1865): nemet cipesz, majd pap, az iparos fiatalok kepzesere letrehozott legenyegyletek szervezoje. Vegiil mindharom nev ellen meriilt fel valamilyen kifogas, ezert az Utcanev Bizottsag azzal a megfontolassal. hogy a vaios kozepkori eletere alig utal utcanev - iij nevkent a Ceh utcat javasolta. Remelve. hogy az iskolak a tortenelem orakon jol felhasznalhatjak majd az utca nevet egy kis helytorteneti attekintesre. A nevet a kepviselo-testiilet egyhangulag el is fogadta. (ONK.
1991. 134. sz.)
Az iittor6 nevet a rendszervaltas utan hamarosan eltilntette Eger varosa is. Ott valoszinilleg egy regi polgar nevet vettek elo. Az az utca Mocsary Lajos u. lett. A tovabbiakban egy kis reszlet a varostorteneti visszatekinteshez. A X V l l - X V l l I . szazadban az itt elo iparosok is cehbe tcimoriiltek. 1675-1758 kozott 8 ceh kapott privilegiumot Szentendren. Ezek:
paplanosok es pamutosok. csizmadiak. tobakosok (timarok), sztirszabok.
szappanosok, kovacsok es bognarok, az obudai es szentendrei labbelikeszitok.
A cehbeliektol tiszta es becsuletes eletet vartak el. Az ipaiosok jogait es kotelessegeit a statutumok rogzftettek.
76
Pillantsuak most bele az 61ettikbe az egykori szerb gimndziiim tanira (lasd Szofrics Pal u.) szavai nyoman: , A segednek begombolva, bottal kellett jami, de nem volt szabad a cehmester szobajaba belepni. Az inasoksals: ki kellett szolgalni a segedeket es ezeknek az inasok neveies6r6I keilett gondoskodni ... Ha az inas reggei nem imadkozott, a segednek meg kellett 6t pofoznia. Ha pedig a seged nem imadkozott volna, akkor els6 izben fizetni kellett egy pint (kb 1 liter) bort, 6s ha ez megismetlSdnek, egy heti beret kell venni. A seg6deknek egymast kellett istdpolni, nemcsak a j6ban, hanem a betegsegben is... Az inas, ha seged lett, minden segednek kellett adni egy viragot. A segednek nem szabad baratkozni kocsisokkal es bitangokkal... A bait a cehmester nyitja meg... a bal utan a mesterasszonyok hazakiserendSk..."
Egykor minden cehnek meg volt a sajat zaszloja, amely koriil az egyhazi kormenet alkalmabol gyiilekeztek. Az egyik ceh zaszlaja maig megmaradt. Az 6rdekl6d6 a Templom dombi Plebaniatemplomban nezheti meg.
84. CINCER UTCA