• Nem Talált Eredményt

BUDDHIZMUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 65-68)

1. A mesterképzési szak megnevezése: buddhizmus

2. A mesterképzési szakon szerezhetõ képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles buddhizmus szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MA in Buddhist Studies 3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Az elõzményként elfogadott alapszakok megnevezése:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai, japán, mongol, koreai, tibeti vagy indológia szakirányai.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsõsorban figyelembe vehetõ alapképzési szakok:

a bölcsészettudományi és a hitéleti képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 10. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetõk figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idõ félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 120 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 2–10 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek szám: 50–58 kredit;

6.3. A differenciált szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 30–50 kredit;

6.4. A szabadon választható tárgyakhoz rendelt kreditek száma: legalább 6 kredit;

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, és az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a buddhizmust térben és idõben átfogóan, Indiától Japánig, a buddhizmus alapításától a mai korig, az adott kultúrákba beágyazva ismerik, és képesek eredeti források alapján önálló kutatásokat végezni. A végzettek alkalmasak a buddhista tanulmányok területén szerzett jártasságuk és mûveltségük birtokában fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylõ feladatok és munkakörök ellátására. Megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történõ folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a buddhizmus alapvetõ ágaiban rendszerezett adatokat és a megfelelõ ismeretanyagot,

– a történettudomány, irodalomtudomány, vallás- és filozófiatörténet, kultúra- és mûvészettörténet, vallásszociológia, vallásfilozófia területein a buddhizmus tárgyköréhez kapcsolódó ismereteket,

– a kelet-, délkelet- és belsõ-ázsiai népek történetét, társadalomtörténetét és mûveltségét, – a különbözõ korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– legalább egy klasszikus keleti nyelven (páli, szanszkrit, tibeti, mongol, kínai) eredeti buddhista szövegeket olvasni és feldolgozni,

– tudományos elõadások megtartására és szakcikkek megírására,

– az interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különbözõ korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre, eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történõ megtervezésére és végrehajtására,

– saját tudásuk magasabb szintre emelésére, képzési területük belsõ törvényszerûségei megértésének elmélyítésére és önmûveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására,

– a mélyebb összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a kutatásban, – a történet-, a nyelv- és a vallástudományban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus

értékelésére, a különbözõ korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritikai attitûd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a kelet- és a belsõ-ázsiai kultúrákkal, nyelvekkel (kínai, japán, mongol, tibeti, koreai) összefüggõ elmélyült ismereteket igénylõ munkakör ellátására,

– legalább egy keleti nyelv (japán, kínai, mongol, tibeti, szanszkrit) írásban és szóban történõ magas szintû használatára,

– a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értõ használatával, mely képessé teszi õket a történet- és a nyelvtudományban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,

– önálló kritikai attitûd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,

– képesek eredeti keleti nyelvû (kínai, japán, mongol, tibeti, koreai, szanszkrit) források feldolgozására, a mélyebb összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a kutatásban, – a kor igényeinek megfelelõ hatékony kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai

és nem szakmabeli közönségnek különbözõ nézõpontok szerinti magas szinten történõ bemutatására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a buddhista mûveltség és a kapcsolódó keleti nyelvek és kultúrák iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség,

– Kelet-, Délkelet- és Belsõ-Ázsia jelenkorával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége,

– a döntéshozatali képesség összetett és elõre kiszámíthatatlan helyzetekben, – a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képesség,

– kritikai attitûd, – önálló helyzetelemzés,

– értékek kialakítására és megtartására törekvõ céltudatos magatartás, – értékközpontúság,

– kezdeményezõkészség, – személyes felelõsségvállalás, – absztrakciós képesség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

2–10 kredit

legalább egy keleti nyelv klasszikus és modern változatának ismerete, forrásismeret, kultúrtörténeti és általános vallástörténeti ismeretek, a kelet-ázsiai vallások és hiedelem-rendszerek (hinduizmus, bön, konfucianizmus, taoizmus, sintoizmus, samanizmus stb.) ismeretei.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei:50–58 kredit

a) általános nyelvi fejlesztés; bevezetés a buddhizmus egyik klasszikus nyelvébe, a szükséges nyelvtudás birtokában buddhista szövegek olvasása;

b) a buddhizmus történetének fejlõdése (az indiai, belsõ-ázsiai, délkelet-ázsiai, kínai, tibeti, japán, koreai és mongol buddhizmus), bevezetés a buddhizmus egyik klasszikus nyelvébe (szanszkrit, páli, tibeti, mongol, kínai), buddhista szövegek olvasása eredeti nyelven. Az egyes területek buddhizmusának történelme, filozófiai és vallási jellegzetességei, irodalma és képzõmûvészete.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei:50–70 kredit differenciált szakmai ismeretek:30–50 kredit

a) szakmai elméleti és nyelvi ismeretek (20–40 kredit),

b) egy választott szakterület (India, Mongólia, Tibet, Kína, Japán, Korea, Délkelet-Ázsia) ismeretei; a választott szakterület klasszikus nyelvén fennmaradt buddhista szakszövegek olvasása,

c) a szakterülethez tartozó további történeti, kultúrtörténeti, nyelvi ismeretek, a szakma elméleti és gyakorlati vetületei, a tudományos kutatás területei és módszerei.

diplomamunka:20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, felsõfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges, vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétõl eltérõ nyelvbõl államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A 4.2. pont esetében a hallgatónak – a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsõoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján – legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökbõl:

– 50 kredit a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai, japán, mongol, koreai, tibeti vagy indológia szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, történeti és kultúratudományi ismeretköreibõl, továbbá valamely keleti nyelvbõl (kínai, japán, mongol, tibeti, koreai, szanszkrit)

– 10 kredit értékû nyelvismeret. A 10 kredit értékû nyelvi ismeretet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számított két féléven belül, a felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint is megszerezhetõ.

A 4.3. pont esetében a hallgatónak – a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek felsõoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján – legalább 70 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökbõl:

– 50 kredit a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai, japán, mongol, koreai, tibeti vagy indológia szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, történeti és kultúratudományi ismeretköreibõl, továbbá valamely keleti nyelvbõl (kínai, japán, mongol, tibeti, koreai, szanszkrit)

– 20 kredit értékû képzés bölcsészettudományi (történettudomány, irodalomtudomány, vallás- és filozófiatörténet, kultúra- és mûvészettörténet, vallásszociológia, vallásfilozófia) témakörben.

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 65-68)