1. A mesterképzési szak megnevezése: a természettudomány története és filozófiája
2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles természettudomány-történész és -filozófus
– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MSc in History and Philosophy of Science
– kötelezõen választható szakirányok: tudománytörténet és tudományfilozófia, tudomány a társadalomban – szakirányok angol nyelvû megnevezése: Research Studies, Science and Society Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figyelembe: a természettudomány, az informatika és a mûszaki képzési területek alapképzési szakjai.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsõsorban számításba vehetõ alapképzési szakok:
a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakiránnyal, a szociológia alapképzési szak, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak, a gazdaságtudományok képzési terület közgazdasági képzési ágának alapképzési szakjai.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetõk figyelembe: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idõ félévekben: 4 félév.
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 120 kredit.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 10–15 kredit.
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 30–35 kredit.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 35–45 kredit.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 15 kredit.
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint 25–30%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A mesterképzési szak célja olyan tudománytörténészek, illetve tudományfilozófusok képzése, akik természettudományi, mûszaki, informatikai, filozófiai, közgazdaságtudományi vagy szociológiai szakterületeken szerzett ismereteik birtokában képesek egy adott tudomány fejlõdésének önálló követésére, a tudomány történeti és jelenkori folyamatainak, állapotának, az ezekkel kapcsolatos társadalmi tényezõk hatásának vizsgálatára, a tudomány elméleti kérdéseinek kezelésére és a tudománytörténet, a tudományfilozófia önálló mûvelésére. A végzettek ismerik a tudomány fogalmi, módszertani és történeti vonatkozásait. Állásfoglalásaik elméletileg és történetileg
megalapozottak, és ezáltal szakmapolitikai kérdésekben a döntés-elõkészítés folyamatában hatékonyan alkalmazhatók. Megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történõ folytatásához.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a tudomány természetét,
– a tudománnyal foglalkozó tudományok alapjait,
– egy választott tudomány történeti és filozófiai kérdéseinek részleteit, – a tudománytörténet és tudományfilozófia jelenlegi fejleményeit, – a tudománnyal és szerepével kapcsolatos nézeteket és vitákat, – a tudományok kutatásának módszereit és azok korlátait.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– egy választott részterület önálló követésére,
– a különbözõ területekrõl származó kutatási módszerek kiválasztására és alkalmazására,
– egy adott problémára vonatkozó kutatási tevékenység megtervezésére, kivitelezésére és az eredmény publikálására vagy hasznosítására,
– kutatások tervezésére és szervezésére, menedzselésére, kutatási pályázatok elõkészítésére.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– magas szintû kritikai és alkotó gondolkodás,
– a nemzetközi sztenderdeknek megfelelõ kutatási képesség,
– elemzõ képesség, amely az (elsõsorban angol nyelvû) irodalom feldolgozásán és értékelésén alapuló tudománytörténeti, tudományfilozófiai (és az eredeti szakmai alap-) mûveltségre épül,
– a tárgyi tudáson alapuló gyors tájékozódási képesség a tudomány folyamataiban, az új problémákban, – a tudománnyal kapcsolatos ismeretek összegyûjtésének, feldolgozásának és szintetizálásának képessége
egyénileg vagy (akár interdiszciplináris) csoportokban, – kritikai viszonyulás a saját módszertanhoz (reflexivitás), – rugalmasság a megközelítések irányát illetõen,
– akadémiai kutatási – elméleti, logikai, értelmezési – készségek, – gyakorlati – érveléstechnikai, írástechnikai – készségek.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:10–15 kredit
– A filozófia története (8–10 kredit): A filozófia sajátosságai és kialakulása. A mágia, a mítosz, a vallás, a filozófia és a tudomány kifejlõdésének történeti folyamata. Az antik görög filozófia fontosabb szakaszai és képviselõi. Az ókori filozófia hatása a középkorban. Hit és tudás a patrisztikában és a skolasztikában. A polgári világkép kifejlõdésének szakaszai. A reneszánsz gondolatvilága. Az újkori tudományos világkép és a polgári értékek filozófiai megalapozása. Empirizmus és racionalizmus. A klasszikus polgári értékek megszilárdulása:
a felvilágosodás korának szellemi áramlatai. A francia felvilágosodás társadalmi törekvései. A modernitás eszményei. A klasszikus német filozófia. XIX–XX. századi materializmus, pozitivizmus, hermeneutika, vallás- és életfilozófia. A posztmodern gondolkodás.
– A természetfilozófia története (2–5 kredit): Antik görög természetfilozófia, természetfelfogás az ókori Kínában.
Középkori és reneszánsz természetfilozófia, a természeti törvény fogalmának kialakulása, a racionalista gondolkodás kialakulása. A mechanisztikus természetkép kifejlõdése és kiteljesedése: Galilei, Kepler, Descartes, Newton, Leibniz természetfelfogása, az óramûvilág. A mechanisztikus világkép kibontakozási és felbomlási folyamata, Kant és Hegel természetfilozófiája. Materialista és pozitivista természetfelfogás. Rendszerelmélet, önszervezõdés, mai természetkép és ökológia.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei:30–35 kredit
– Logika (6–8 kredit): A formális logika alapfogalmai. A logikai grammatika kategóriái. A formális nyelvek természete. A propozícionális logika nyelve, kalkulusa és szemantikája. A klasszikus elsõrendû (extenzionális) logika nyelve, kalkulusa és szemantikája. Kvantifikáció, azonosság. A szemantikai következmény fogalma és tulajdonságai. Levezethetõség, elsõrendû elméletek. Az analitikus táblázatok módszere. Metalogikai tételek:
szemantikai teljesség, negáció-nemteljesség, az igazság definiálhatatlansága. Kitekintés néhány nemklasszikus logikára. Az informális logika és az érveléselmélet elemei. Gyakorlati érvelések, érvelésrekonstrukció és -értékelés, érvelési hibák. Megbízható érvelésminták, induktív következtetések, általánosítás, statisztikai érvek, oksági következtetések.
– Ismeretelmélet (4–7 kredit): A tudás fogalma és történeti változásai. Igazság, jelentés és igazolás. A szkepticizmus és története. Descartes és a racionalizmus, a felvilágosodás filozófiája. A másik elme problémája. A múlt megismerése. Megalapozási törekvések, igazságelméletek. Koherenciaelmélet, korrespondanciaelmélet.
Pragmatizmus és naturalizáció. Individualizmus és externalizmus. Az a priori tudás problémája. Hit és tudás.
– Tudományfilozófia (10–12 kredit): Kísérlet és megfigyelés. Természeti törvények. Magyarázat. Kvalitatív és kvantitatív konfirmáció. Kauzális magyarázatok (deduktív-nomológikus és induktív-statisztikus). Elmélet és megfigyelés. Realizmus és relativizmus. Empiricizmus és racionalizmus. Az induktív megismerés problémái. A logikai pozitivizmus változatai. A Bécsi Kör eszmerendszere. A DuhemQuine tézis. A modellek természete és szerepe a megismerésben. A tudományfejlõdés-elméletek története (XVIII–XIX. sz.). A XX. sz. elsõ felének kumulatív tudományfejlõdés-modelljei. Popper felfogása a tudomány haladásáról. Kuhn korai tudományfejlõdés-modellje. Lakatos és a tudományos kutatási programok metodológiája. Feyerabend: az inkommenzurabilitás és az ismeretelméleti anarchizmus. A kvázi-darwiniánus evolúciós modellek. A racionalitás és relativizmus problémája a poszt-pozitivista tudományfilozófiában. A XX. századi tudományfilozófia útja a szociológiai fordulatig: az empirista (verifikacionista és falszifikacionista) episztemológia válsága, a fundamentum probléma megoldhatatlansága. A historicista fordulat: a tudomány történeti dimenziójának megjelenése. Az edinburgh-i iskola „erõs program”-ja. A tudományos tudás szociológiájának (SSK) viszonya a XIX–XX. századi angolszász tudományszociológiához és a német Wissenssoziologie-hoz. Viszonyuk a szociálkonstruktivistákhoz. A Bloor-Latour vita.
– Egyetemes tudománytörténet (6–8 kredit): A tudomány kezdetei. A görög tudomány jellemzése és fejlõdési szakaszai. A középkori és reneszánsz tudomány. Újkori forradalom a tudomány jellegében és társadalmi helyzetében. A tudomány a mechanikai világkép kiteljesedése és felbomlása korában. A XX. századi forradalom a tudományokban. Tendenciák a mai tudomány fejlõdésében.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei:55–65 kredit differenciált szakmai ismeretek:35–45 kredit
a) a választható szakirányok ismeretei (legalább 30 kredit):
– tudománytörténet és tudományfilozófia: általános tudománytörténet, egy tudomány részletes története, metafizika, általános tudományfilozófia, egy szaktudomány kortárs filozófiai kérdései, tudásszociológia, – természettudomány a társadalomban: tudományszociológia, technika és társadalom, tudományetika,
tudomány és közönség, vallás és tudomány, tudomány és mûvészet;
b) további választható szakmai ismeretek (egy diszciplína története és filozófiája) (5–10 kredit);
diplomamunka:20 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat 2 hét nyári szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi intézményben.
10. Idegennyelv-ismeret követelményei:
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvbõl.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsõoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhetõ legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányaiból egy választott természettudományi terület (matematika, fizika, kémia, biológia, földtudomány) alapjaiból.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az adott természettudományi terület ismeretköreibõl legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számított két féléven belül. A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.