Mielőtt megkezdenénk vizsgálatainkat a gyűjtemény e r e d e t é r e és é r t é k e l é s é -r e vonatkozólag, számba kell vennünk azt a meglehetősen nagyszámú kódexet és nyomtatott könyvet is, amelyeket nem 1686-ban, hanem m á r korábban hoztak el e s e t r ó ' l e s e t r e a Budai v á r b ó l , illetve azokat, amelyeket ugyan 1686ban, a f e l -szabadító o s t r o m után találtak ott, de nem a bécsi Udvari Könyvtárba, hanem más helyekre kerültek, mivel az ostrom egyes résztvevői vitték el emlékbe maguknak.
Ezek a következők:
1. Acciaiuolus, Donatus: Expositio Ethicorum A r i s t o t e l i s . Nyomtatott könyv.
Firenze 1478. S . J . de Ripoli. GW 140. G y ő r , Püspöki Szeminárium Könyvtára.
Ö . I V . 2 . Egykorú, budai vaknyomásos bőrkötésben. Bejegyzés: "Anno 1616 die Martij Generosus Dominus Ioannes czeczeny T r i c e s i m a t o r Vaciensis Suae M a i e s -tatis C a e s a r e a e in signum bone uolun-tatis Compatri suo c h a r i s s i m o Reverendo domino Georgio Vasuary Abbatj de S a á r . L e c t o r j Ecclesie J a u r i e n s i s eiusdemque ac Ecclesie [ J a u r i e n , töröl vej Strigoniensis Canonico et Parocho Vyuariensi dedit opus hoc Aristotelis Buda ex Bibliotheca Regum Hungáriáé e l a t u m . (C. L. l . s z . ) [38]
2. Alanus de Insulis: Regulae theologicae, — Nicolaus de Dinkelsbühl: Com-mentarium super IV. libro Sententiarum. XV. századi papír kódex. Dolny Kubin (Alsókubin) Caplovicova Kniznica C 3/211. Illuminált. Bejegyzés: "Anno 1686 die s e p t e m b r i s ezen kövét (!) Buda Varaban Sogor Bucsanj Sigmod (!) Ur eö Kegyelme nyervén, n é k e m , Sogoranak emlekezetiert a d t a . " ( C . L . 439, s z . — Sopko, Julius:
Codices Latini medii aevi, qui in bibliothaecis Slovaciae a s s e r v a n t u r ac olim a s s e r -vabantur. II. 1982. 158. s z . )
3. Annius, Iohannes Viterbensis: Auctores vetustissimi cum c o m m e n t a r i o . Nyomtatott könyv. Roma 1498. Eucharius Silber. GW 2015. Budapest OSZK Inc.
230b. Ujabb kötés. Bejegyzés: "Librum hunc habui ego Constantinus Comes Liech-tenstain e t c . ex bibliothecha (!), quae r e l i c t a est a Regibus Hungáriáé in Regio Castro Civitatis Buda, t e m p o r e captivitatis m e (!), existens tunc in dicto c a s t r o seruus captiuus Achmettis T h u r c a r u m I m p e r a t o r i s , in 8. anno Captiuitatis m e . Anno uero salutis 1610 die u e r o 21. F e b r u a r i i in c a r c e r e subtus t e r r a m T s c h u n -chenthurn [=Csonkatorony]" ( C . L . 38. s z . )
4. Antoninus Florentinus: Summa theologiae, P a r s III. Nyomtatott könyv.
Venezia 1480. W l l d . GW 2187. G y ő r . Püspöki Szeminárium Könyvtára. Ö . I I I . 16.
Egykorú, f é l b ő r - f a t á b l á s bőrkötésben. Bejegyzés: "Anno 1614 die 19 Septembris Opus hoc B . Antonini Archiepiscopi Florentini Bude ex Biblioteca [!] Divorum quondam Regum Hungáriáé e l a t u m , Generosus Dominus Ioannes Cheteni T r i c e s i m a -t o r Sacrae C a e s a r e a e Regiaeque Maies-ta-tis in V a c z mihi, Compa-tri suo, Georgio V a s u a r y Canonico Strigoniensi e t parocho V y u a r i e n s i in signum beneuolentiae e t c h a r i t a t i s mutuae dedit." ( C , L . 4 5 . s z . )
5. U . a , Pannonhalma. Főapátsági Könyvtár. 122. D . l . b . Egykorú olasz r e -neszánsz bőrkötésben. Bejegyzés: "Ioannes M e r s y c z possudet [! ] m e Parochus Szödiensis." "Cura volveretur et ageretur annus 1676 Budae e x i s t e n s acquisivi Ego Ionnes Mersycz parochus Szödiensis hunc l i b r u m ex biblioticha [! ] Matthiae Coruini Regis Ungariae e t c . [?] a T u r c a Buliac Bassa v o c a t o . " (C.L. 46. s z . )
6. Christophorus de V a r i s i o : Vita beati p a t r i a Iohannis de Capistrano. — E x -positio regulae S. Francisci. — Registrum in o m n e s S. Scripturae libros. 1476-ban másolt kódex. Bologna. Biblioteca U n i v e r s i t a r i a . M a r s i g l i V o l . 672. Ujabb k ö t é s -b e n . Bejegyzés: " C o d e x . . . i n a r c e Budensi a-b Aloysio Ferdinando Co. M a r s i g l i . . . r e p e r t u s anno 1686 inter reliquos libros ac c o d i c e s bibliothecae, quae olim c o n -g e s t a fűit a Matthia Corvino." ( C . L . 167.sz.)
7. Cicero: De finibus bonorum et malorum l i b r i IV. XV. s z á z a d i pergamen kódex. Budapest OSZK Clmae 141. Tollrajzú iniciálékkal. Újabb kötésben. B e j e g y z é s : "Anno Domini 1686. 17, [Septembris] Occasione recuperationis p r a e c l a r i s s i -m a e Arcis Budensis hic liber Manuscriptus C i c e r o n i s ex f a -m i g e r a t i s s i -m a beatae olim reminiscentiae Regis Hungáriáé Matthiae Corvin) Bibliotheca p e r me M a r t i n u m Hajnal Incyti Comatatus Comaromiensis J u r a s s o r e m ac G e n e r a l e m dictj C o m i tatus P e r c e p t o r e m in memóriám eiusdem felicis recordationis Regis est t r a n s -l a t u s . " ( C . L . 1 8 3 . s z . )
8. De a u c t o r i t a t e papae t r a c t a t u s . XV. századi papír kódex. Bologna.
Biblioteca U n i v e r s i t a r i a . M a r s i g l i iratok. Előbb a wormsi domonkos rendieké v o l t . M a r s i g l i hozta el Budáról 1686-ban. Benne van a császárok k o r o n á z á s i módja é s egy levél Gualfredus követtől Zsigmond c s á s z á r h o z . (C.L. 7 8 4 . s z . )
9. Divisio agrorum spectantium ad v a r i a s Hungáriáé e c c l e s i a s ab anno 1500 ad 1527. (Az e s z t e r g o m i káptalan tizedszedőinek s z á m a d á s a . ) P a p í r kódex. Bologna.
Biblioteca U n i v e r s i t a r i a . M a r s i g l i Vol. 634. Bejegyzés: "Manoscritto trovato n e l l a biblioteca di B u d a . " (C.L. 805. s z . )
10. . F l o r u s , Lucius Annaeus: Bellorum Romanorum libri II. — Epitome r e r u m Romanarum de História T i t i Livii. XV. századi pergamen kódex. Budapest OSZK Clmae 167. Illuminálás: f i r e n z e i , fehér indafonatos. S c r i p t o r : Leonardus [ l o b ] . Kivakart c í m e r . Ujabb k ö t é s . Bejegyzés: "1686 Buda a Celsissimo E l e c t o r e (Miksa Emánuel) b a j o r herceg allatus ." (C.L. 2 6 8 . s z . )
11. G r e g o r i u s , S. Magnus: Expositio in C a n t i c a Canticorum. — Augustinus, S . : Enchiridion in Laurentium. — Ambrosius, S . : In Hexaömeron. 1469-1473-ban
et Bibliothecario Aulico donatus fűit a T u r c i s in Arce Budensi A. 1666 d . 10.
M a r t i j . " ( C . L . 3 0 8 . s z . )
13. Honorius Augustodunensis: Expositio in Cantica Canticorum. XIV. s z á zadi, pergamen kódex. Budapest OSZK Clmae 491. Az e l s ő levél hiányzik. V a k -nyomásos gótikus bőrkötésben. Bejegyzés: " L i b e r Nicolai de Janossy c a s t e l l a n i dedes" (XVI. század eleji i r á s . ) "Hunc libellum quidam captivus Hungarus l i b e r a tus e T u r c i c a captivitate Buda, ibidem s e m e l debuisset Bibliothecam Regiam p u r g a s s e , hanc c l a m etulit et R.Comarfom] i e n s i Magnifico E r n e s t o a Kolonicz s u -p r e m o Ca-pitaneo obtulit, ille autem -parocho Lony ddto 1631. 18. die N o v e m b e r i s . (C. L. 335, s z , )
14. Ianus Pannonius: Poé'mata. XV. s z á z a d i papir kódex, Wien ÖNB Cod. Lat.
3274. (Rec, 337.) Kevés t o l l r a j z ü d í s z í t é s s e l . Kötés 1753-ból. Lambeck á l l í t á s a s z e r i n t ő hozta el Budáról 1686-ban. Az e r r e vonatkozó bejegyzés azonban az ű j bekötés alkalmával elveszett. ( C . L . 3 5 0 . s z . )
15. Lexicon Latinum medicum. (görög és arab kifejezések m a g y a r á z t a . ) Kódex. Bologna. Biblioteca U n i v e r s i t a r i a . M a r s i g l i iratok. Marsigli hozta e l 1686-ban Budáról. ( C . L . 8 5 5 . s z . )
16. Livius: H i s t o r i a r u m decades III. et IV. Nyomtatott könyv. Roma 1472.
Sweynheim — P a n n a r t z . Hain 10131. E s z t e r g o m . Főszékesegyházi Könyvtár. Inc.
XV. 1.23. Az iniciálék helye üresen m a r a d t . A XVI. század legelejéről való v a k nyomásos m a g y a r o r s z á g i bőrkötésben. Benne kézírásos g l o s s z á k , részben s p a -nyol nyelven. Bejegyzés: "Anno 1616. die M a r t i j Generosus dominus Ioannes Che-tenj T r i c e s i m a t o r Vaciensis suae M a i e s t a t i s Caesareae in signum bone voluntatis Compatri suo c h a r i s s i m o Reverendo domino Georgio V a s v a r y de Sáár L e c t o r j Ecclesiae J a u r i e n s i s ejusdemque ac E c c l e s i a e Strigoniensis Canonico et P a r o c h o Vyariensi dedit opus hoc T i t i Liuj ex Bibliotheca Regum Hungáriáé e l a t u m . "
( C . L . 407. s z . )
17. L y r a , Nicolaus de: Postillae in IV Evangelia. 1462-ben másolt p a p í r kó-dex. Bologna. Biblioteca U n i v e r s i t a r i a . M a r s i g l i iratok. Scriptor: Henricus de Wysdorp de Colonia. M a r s i g l i vitte magával Budáról 1686-ban. (C. L. 4 4 6 . s z . ) 18. Miscellanea theologica. (Isidorus Hispalensis: Sententiarum l i b r i . — Visio eiusdem f r a t r i s [!] — Augustinus, S . : Emchiridion. ) XIV/XV. s z á z a d i p e r
-gamen kódex. Esztergom. V á r o s i Levéltár 1348. r . s z . Csak s z í n e s kezdőbetűk vannak benne, egyéb dísz n i n c s . Kötés ú j a b b . Bejegyzés: " P e t r u s Czene S z e n c z i -nus Comparaui hunc librum ex Bibliotheca Budensi a S e r e n i s s i m o Rege Matthia collecta fi. 1. Anno d. 1614." A kötet kötéstábláján olvasható bejegyzés s z e r i n t korábban a kötetben még a következő művek voltak: De S a c r a e scripturae p e r -spicuitate et obscuritate, altitudine et h u m i l i t a t e . — Pseudo-Augustinus [=Fulgen-t i u s ] : De fide ad P e [=Fulgen-t r u m . — De discre[=Fulgen-tione spiri[=Fulgen-tuum. ( C . L . 8 7 8 . s z . )
19. Miscellanea theologica. (Augustinus, S . : De Deo e t anima. — S a r e p o n t , Iacobus de: A u r i s s a , quam qui intelligit, p o t e s t loqui de theologia. — Modus s e r mocinandi in capitulo, Auctor ex ord. P r a e d . — Alphabetum ordinis C a r t h u s i a n o -r u m . — Thomas Aquinas: Summa de a -r t i c u l i s fidei et e c c l e s i a e s a c -r a m e n t i s . — Gerson, Iohannes: T r a c t a t u s de Salutatione angelica. — [Columna] Aegidius R o -manus: De peccato o r i g i n a l i . ) Papír kódex. Esztergom. Főszékesegyházi Könyvt á r . MSS I. 213. DíszíKönyvteKönyvtlen, az első levél hiányzik. Egykorú, góKönyvtikus v a k n y o m á sos bőrkötésben, de nem fatáblán, ahogy szokott lenni, h a n e m textilanyagon. B e -jegyzés: "Hic liber Ex Bibliotheca Regum Hungáriáé Buda existenti est allatus Anno a Nato Christo 1615. Et mihi Paulo R u b e r Praeposito Beatae Mariae V i r g i n i s de Saag et Sancti Thomae dono datus per E g r e g i u m Martinum Stepp Ciuem C o m a r o -m i e n s e -m . " ( C . L . 8 8 9 , s z . )
20. Pontificale Strigoniense. XIV. s z á z a d i pergamen kódex. Budapest OSZK Clmae 317. Uj kötésben. Bejegyzés: "Anno 1686. In actuali Insultu, quando Buda Fűit r e c u p e r a t a , ego P r a e d i c a t o r u m F r t a t e r Franciscus Szwrtey t u n c t e m p o r i s portavi ex ipso [! ] Bibliotheca Budensi hunc librum ad Conventum C a s s o v i e n s e m . "
( C . L . 9 3 6 . s z . )
21. Quaestiones de augustissimo A l t a r i s sacramento. XIV. századi k ó d e x . Bologna. Biblioteca U n i v e r s i t a r i a . Marsigli iratok. M a r s i g l i vitte el Budáról 1686-ban. ( C . L . 9 5 1 . s z . )
22. Thomas de Aquino: Commentaria in primum l i b r u m Metaphysicorum [ A r i s t o t e l i s ] . Nyomtatott könyv. Venezia 1502. Petrus B e r g o m e n s i s . N y i t r a . Egyházmegyei Könyvtár. Incunabula 15011520. 13. sz. Bejegyzés: "Én Beniczky F e -renc az hatalmas Romai Csaszarnak Második Magyar és C s e h Orszagy k o r o n á s Matthias Királyunknak eö fölsiginek Waczy feő Kapythania Hozattam ezth az k ö n y -vett Budáról az Varból p r i m a die Novembris A . 1614."[39.]
23. Thomas Walensis: Enarrationes s u p e r X libros Augustini De civitate Dei,
— T h r e v e t u s , Nicolaus: Enarrationes in c a p i t a reliqua l i b r i XI. XTV/XV. s z á z a d i pergamen kódex. Berlin-Dahlem. Staatsbibliothek, P r e u s s i s c h e r Kulturbesitz. Ms theol. lat. fol. 160. Eleje csonka. Díszes iniciálék vannak benne. Eredeti b ő r k ö t é s . Bejegyzés: "Ex bibliotheca Budana, q u a e capta a C a e s a r e i s et aliis c o n f o e d e r a -tis anno 1686." (C. L. 649. s z . )
24. Utino, Leonardus de: Q u a d r a g e s i m a l e . Nyomtatott könyv, Venezia 1473.
F . de Haibrunn — N. de Frankfordia. Hain 16117. Gyöngyös. Az Orsz. Széchényi Könyvtár Gyöngyösi Tudományos Könyvtára. Inc. No. 54. Díszesebb kezdőbetűk
s i g n a t u m . . . Ioannes Albertus Notthafft L . B . de Weissenstain in Affecking."
( C . L . 7 0 1 . s z . )
Van még egy Budáról elhozott kódex, a m e l y n e k , őrzési helye ismeretlen:
26. Augustinus, S.: S e r m o de verbis D o m i n i . Kódex. Lambeck hozta el B u dáról 1666ban másik két kötettel együtt, de m í g azok (Gregorius és Janus P a n n o nius) ma is megvannak az ÖNBben, az Augustinust eddig n e m sikerült m e g -találni. Talán ezt annak idején Lambeck n e m adta át az U d v a r i Könyvtárnak.
( C . L . 8 9 . s z . )
1. Lehet-e a Corvina-könyvtár maradványa?
Marsiglinak, amikor a budai palotában rábukkant a könyvekre, pillanatnyi kétsége s e m volt, hogy az egykor lenyes Corvinakönyvtár nyomorúságos m a r a d -ványait t a l á l t a m e g . De ugyanígy nem volt kétsége két évtizeddel korábban P e t e r Lambeck c s á s z á r i könyvtárosnak s e m , amikor s i k e r ü l t bejutnia a palotába és ott látott többszáz kötet könyvet. Nem kételkedtek abban, hogy korvinákat szereznek meg azok, akik a XVII. század folyamán egyes köteteket vittek el é s írták bele a büszke sorokat, hogy Mátyás király könyvtárából s z á r m a z n a k . É r t h e t ő és t e r m é -s z e t e -s föltételezé-s, hi-szen a XVII. -század eleje óta a forrá-sok e g é -s z -s o r a arról tudósít, hogy Mátyás király könyvei még mindig Budán vannak.
Már 1606-ben, amikor a Rákos mezején a török nagyvezér megkoronázta Bocskait, az utóbbinak kíséretében levő Alvinczi P é t e r kassai p r é d i k á t o r m á r a z -zal a szándékkal ment át Budára, hogy megláthassa Mátyás király könyvtárát. De mivel a p a s a éppen nem volt a palotában, kívánsága nem teljesülhetett.[40]
Enyedi Pálnak az erdélyi veszedelmekről í r t éneke körülbelül ugyanebben az időben lelkesen szól a r r ó l , hogy " m o s t is Budán az Mátyás bibliothécája szintén ugy helyen vagyon, mint azelőtt, s e m m i tékozlás nem esett benne, hanem őröket rendeltek hozzá. Nem igaz az, amit az németek irtanak az bibliotheca felől, hogy Szulimán c s á s z á r megégette volna és mind elveszett volna.[41)
Valamivel utóbb az "Ének C s e p r e g városának lengyelek és horvátok miatt v a -ló s i r a l m a s r o m l á s á r ó l " (1621) kevesebb szóval, de ugyanezt mondja: Mátyás király
"könyvei Budán még most is megvagynak, kiket törökök becsületben tartanakf.[42]
Révay P é t e r a magyar koronáról í r t munkájában e l i s m e r i ugyan, hogy a könyvtárt a török II. Lajos halála után nagyobb r é s z b e n elpusztította, de úgy tudja, hogy "bizonyos maradványai most is láthatók ott, a janicsárok nagy tisztelettel őrzik és csak nagynehezen mutatják meg akár törököknek, akár keresztényeknek, hogy megnézzék."[43]
Különböző próbálkozásokról is tudunk, amelyeknek az volt a céljuk, hogy m e g s z e r e z z é k ezeket a Budán m a r a d t könyveket. Magyar r é s z r ő l állítólag Pázmány P é t e r tett e l ő s z ö r k í s é r l e t e t e r r e , de ez az adat aránylag késői.[44] Hasonlókép-pen későbbi é s bizonytalan adat b e s z é l Bethlen Gábor ugyanilyen k í s é r l e t é r ő l . [ 4 5 ]
I
sában k á r a , nagy alázatossággal esedezem Hatalmasságodnak, méltóztassék H a -talmasságod azokat k i a d n i . . . h a kiken m i a r a n y , ezüst volna, én kész leszek Hatal-masságodnak mást adni é r e t t e : avagy ha Hatalmasságod le parancsolja is szedetni rólok, legyen az Hatalmasságod kegyes jó akarata."[46]
Rákóczy György próbálkozásának éppen úgy nem volt eredménye, mint a h a -sonló külföldi kísérleteknek, pedig ilyenekben sem volt hiány. 1616-ban Gróf Althan Adolf Bécsből írt levelében XV. Gergely pápa közbenjárását kérte, hogy h o z z á j u t -hasson a budai könyvekhez.[47] 1629-ben Corderius b é c s i jezsuita intézett kérvényt Eszterházy Miklós nádorhoz, hogy eszközölje ki bejutását a budai könyvtárba. Szeretne néhány kódexet elhozni onnan, ha m á s k é n t nem, kölcsön. Mert ott a török k e -zében, mint börtönben lappanganak görög egyházatyák eddig kiadatlan munkái. [48]
A híradások és k í s é r l e t e k után végre 1666ban t ö r t é n t P e t e r Lambeck e m l í -tett látogatása. Ő, aki e r e d e t i l e g azzal a reménnyel utazott Budára, hogy Mátyás király könyvtárát magával viheti Bécsbe, a c s á s z á r i könyvtárba, végül is csak f u tólag tekinthette meg az ott őrzött könyveket. A c s á s z á r i követ sokszoros u t á n a j á -r á s a és s ü -r g e t é s e alapján egy k -r i p t a s z e -r ű , földalatti helyiségbe vezették, ahova egyetlen kis ablakon át szűrődött be csak a világosság. Ott rettenetes piszokban, porban, a földön csomókban hevert 3-400 könyv, nagyobbrészt nyomtatvány. Ezek közül vihetett el három darabot magával, mint utjának sovány eredményét.[49]
Ugyanazok a könyvek voltak ezek, amelyeket Marsigli húsz év műlva megtalált és Bécsbe szállíttatott.
A X V n . századi f o r r á s o k alapján tehát kétségtelennek tűnik, hogy a C o r v i -nának, legalábbis tekintélyes méretű maradványa a török hódoltság ideje alatt is Budán volt. Különös módon azonban a XVI. századi f o r r á s o k nem tudnak e r r ő l .
U r s i n u s Velius h u m a n i s t a , bécsi egyetemi t a n á r , u d v a r i történetíró 1527-ben, egy évvel a mohácsi c s a t a után Ferdinánd k i r á l y kíséretében ment B u d á r a . B e j á r t a a felégetett várost, v é g i g j á r t a az egész k i r á l y i palotát és röviden beszámol a látottakról. Beszámolója m e g e m l í t i , hogy a törökök elvitték a v á r előtti t é r r ő l a H e r kulesszobrot és még két m á s i k szobrot, c s a k a márvány talapzat maradt ott. A p a -lotáról mindössze néhány mondatot í r , de megjegyzi, hogy fő ékessége a magas bol-tozatú könyvtár, melyet Mátyás király nagy költséggel készíttetett és válogatott, mindenféle nyelvű, de főleg görög és latin könyvekkel tömött tele; a könyvtárt azu-tán igen sok könyvtolvaj kifosztotta, m e r t Ulászló és fia, miként más dolgokban, ebben is hanyagok volta, ennek a páratlan dolognak a m e g ő r z é s é r e sem igen t ö r e -kedtek. [50] Ursinus Velius tehát d i c s é r i a könyvtár helyiségét, de egy szót sem szól a r r ó l , látott-e benne könyveket és ha igen, milyen állapotban. Mondja ugyan,
hogy a könyvtárt kifosztották, de hogy ez a t e l j e s állomány elhordását jelenti-e vagy pedig csak az állomány csökkenését, a r r ó l nem b e s z é l . Mindenesetre a f o s z togatást nem a töröknek, hanem az 1526 előtti felelőtlen k e z e l é s eredményének t u -lajdonítja. Pedig ha a könyvtár helyiségeiben még ott találta a könyvtár z ö m é t ,
— m á r pedig B r a s s i c a n u s leírásából[51] tudjuk, hogy 1525-ben még ott volt, — érthetetlen, miért nem mond többet r ó l a , hiszen úgy látszik, éppen azzal a c é l lal ment Budára, hogy ő legyen ott a könyvtáros. Legalább is Vadianus abban a l e -velében, amelyet 1527 n o v e m b e r - d e c e m b e r t á j á n , tehát a k k o r , amikor Velius még Ferdinánd környezetében, Magyarországon tartózkodott, vagyis Bécsbe való v i s z s z a é r k e z é s e előtt, azt í r j a Collimitiusnak, hogy Ursinus n y á r óta Ferdinánd s e r e -gében van, mint t ö r t é n e t í r ó és "bibliothecae Budensis c u s t o s . " Ursinus Velius szavait tehát csak ügy értelmezhetjük, hogy látta a könyvtár pompás helyiségeit, de nem a benne egykor elhelyezett könyvgyűjteményt.
A másik szemtanú, aki ugyanebben az időben tartózkodott Budán, csakhogy nem Ferdinánd, hanem M á r i a királyné környezetében, Oláh Miklós. Ő f é l r e é r t h e tetlenül tudósít a könyvtár 1526ban történt elpusztításáról: " a török Lajos k i r á l y nak a Mohács melletti mezőn való halála u t á n . . . Budát.. . s z e p t e m b e r hó 8 á n e l -foglalván, részint szétszaggatta [a könyveket], r é s z i n t az ezüstöt leszaggatva, más c é l o k r a fölhasználva s z é t s z ó r t a : [a könyvtárt] .[52] Emil Jakobs — aki m i n -denáron meg akarta szabaditani a törököket a könyvtár elpusztításának vádjától — azzal próbálta Oláh tanúságát gyöngíteni, hogy művét közel egy évtized múlva í r t a külföldön, s b á r alkalma lett volna saját t a p a s z t a l a t a i alapján í r n i , mégis m á s o k h í r a d á s a i r a támaszkodik, [53] Kétségtelen, hogy Oláh Hungariá-ját németalföldi tartózkodása alatt, tehát 1531-1536 közt k é s z í t e t t e , de az is bizonyos, hogy 1527 október 16-28-ig két hetet töltött Budán. [54] El lehet-e képzelni, hogy ez a l a t t a két hét alatt mint művelt humanista és maga is könyvgyűjtő e m b e r , éppen a k ö n y v -t á r állapo-tá-t ne néz-te volna meg?
A harmadik szemtanú B r e n n e r Márton, aki Brandolinus Lippus-kiadásának 1541 augusztus 1 é n , tehát Buda végleges e l v e s z t é s e előtt kelt előszavában azt í r -ja, hogy a könyvtárt " a z előző években az á z s i a i b a r b á r s á g elpusztította, én ugyan-is mikor két évvel ezelőtt szorgalmasan á t v i z s g á l t a m , alig volt ott valami n y o m a korábbi fényének, ha egy-két görög szerzőtől eltekintünk."[55]
Negyedikként B r a s s i c a n u s említett b e s z á m o l ó j á r a hivatkozunk. A b e s z á m o l ó 1530ban jelent meg, de a s z e r z ő 1525ben j á r t a budai könyvtárban és az a k k o r l á tottakról számol be s éppen emléket akar állítani a semmivé foszlott n a g y s z e r ű a l -kotásnak, "amelyből m á r s e m m i se m a r a d t meg a puszta nevén kiviil." " E s k ü v e l merném állítani, hogy . . . s o k k a l nagyobb k á r t szenvedtünk, mint hogy végig l e h e t ne gondolni, vagy ki lehetne f e j e z n i . " Pedig n e m felelőtlen, k ó s z a hírekre h i v a t kozik, hanem saját t a p a s z t a l a t á r a : " a budai könyvtárt, amikor a jelen állapotba j u -tottunk, nem egyszer átkutattam és a leggondosabb s z o r g a l o m m a l m e g s z e m l é l t e m és m á r a legszerencsétlenebb módon bizonyos vagyok benne, hogy minden k e r e s z -tény s z á m á r a elpusztult. "[56]
A bemutatott közvetlen forrásokon kivül a XVI. század tudományos k ö z v é l e -ménye is meg volt győződve a r r ó l , hogy Mátyás király budai könyvtára 1526-ban m e g s e m m i s ü l t . Az egykori királyi palotában közel egy századig senki sem k e r e s t e
Ennyi csapás egy n a p hogy szakadott mireánk.
(Hegedűs István f o r d í t á s a . )[57]
1533-ban a Baselban m e g j e l e n t Heliodorus-kiadás ajánlósoraiban Obsopoeus m á r szószerint azt mondja, a m i t később B r e n n e r Márton: "Mátyás király m i n d e neknél gazdagabb könyvtára az előző években az ázsiai b a r b á r s á g által e l p u s z t í t -t a -t o -t -t . " ^ ]
Singrenius Verbőczy T r i p a r t i t u m a 1545-i bécsi kiadásának ajánlásában azt a véleményt k ö z l i , hogy a "könyvtár helyét is alig lehet megmutatni." Konrád G e s s -n e r a Bibliotheca u-niversalis ajá-nlásába-n (1545) jobba-n s i r a t j a az ókori kö-nyvtárak pusztulásánál a z t , hogy a törökök elpusztították "azt a h í r e s budai könyvtárt".
Lycosthenes 1565-ben Baselban megjelent, T h e a t r u m vitae humanae című rövid könyvtártörténetében a Corvina teljes m e g s e m m i s ü l é s é r ő l t u d . Egy Konstantinápolyban m e g s z e r z e t t korvinában valami közelebbről nem i s m e r e t e s Elisaeus I n -f i r m a r i u s 1568-ban bejegyzett latin versben s i r a t j a a budai könyvtár ki-fosztását, pusztulását.[59] Schaeseusa Ruinae Pannoniae-ban (1571), ha két pontban tévesen tudósít is - (a pusztulás időpontja 1541, oka a török katonák d ú l á s a , fosztogatása, gyújtogatás a, amelyben a könyvtár elégett; 1541-ben szó sem volt ilyesmiről!) — de abban nem kételkedik, hogy a könyvtár n i n c s meg többé.
Mindezeknek a figyelembevételével c s a k a r r a az e r e d m é n y r e juthatunk, hogy a Corvina könyvtár kódexei, nyomtatott könyvei r é s z e voltak annak a hatalmas zsákmánynak, amelyet Szulejmán 1526ban a budai palotából Istanbulba h u r -colt. [60] Másként nem is lehetne megmagyarázni, miként kerültek vissza Konstantinápolyból korvinák már a XVI. századtól kezdve,[61] egészen Abdul Hamid s z u l -tán ajándékáig.
A XVI. s z á z a d i utazók l e í r á s a i t is csak akkor tudjuk helyesen értelmezni, ha elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a Corvina-könyvtár állományából 1526 után úgyszólván m á r semmit sem lehetett megtalálni a királyi palotában. Ezek közül az utazók közül az e l s ő , aki bejutott a török b i r t o k á b a került v á r b a és beszámolt az ott látottakról, Verancsics Antal portai követségének katonai s z a k é r t ő j e , M a r c a n tonio Pigafetta. Elragadtatással í r a palotáról, — sajnálattal a r é g i dicsőség p u s z -tulásáról; a n a g y s z e r ű oszlopcsarnokokról é s helyiségekről, "amelyek közt láttuk egy nagyon s z é p könyvtár maradványait."[62] De hogy ezek a maradványok köny-vek vagy pedig c s a k berendezés, a r r ó l nem értesülünk.
Néhány év múlva Dávid Ungnad vezetett kétizben i s , 1572-ben és 1573-ban Budán át követséget Konstantinápolyba. Az 1572-i követség l e í r á s á t Omichius adta ki 1582-ben. A könyvtárról itt azt olvassuk, hogy Mátyás király hálószobája mellett található, "ebbe o néhány e z e r könyvet hozott össze."[63] A beszámoló szavai nem világosak. Ugy is lehet é r t e n i , hogy ez a néhány e z e r könyv most is ott van, de ügy is érthető, hogy Mátyás idejében voltak ott és most m á r csak a könyvtár helyisége, berendezése van meg.
A következő évi követségről Ungnad udvari p r é d i k á t o r a , Stafan Gerlach k é -szített naplóföljegyzéseket. Ezeket az ő hagyatékából Sámuel Gerlach adta ki egy évszázad múlva, 1674-ben. A leírás többek közt szól egy helyiségről, amelyben a
"tizenkét égi j e l " , a csillagok állása látható Mátyás cseh királlyá választásának pillanatában " é s egy szép könyvtár található benne. [64] Gerlach jó megfigyelő, ami például látszik útleírásának annál a helyénél, ahol az e s z t e r g o m i palotát í r j a le és amelynek hitelességét m a m á r , az e s z t e r g o m i palota maradványainak napfényre kerülése után tapasztalhatjuk. Bizonyos, hogy a budai palota l e í r á s a is megfelel a valóságnak. Egyébként sok megegyezés van benne az Omichiusféle és egyéb ú t l e -írásokkal.
Csakhogy érdekes, hogy egyik író s e m tesz említést magukról a könyvtárban található könyvekről, — ha voltak. Gerlach megjegyzését is: "egy szép nagy könyv-t á r könyv-találhakönyv-tó benne" a legegyszerűbben úgy lehekönyv-tne é r könyv-t e l m e z n i , hogy egy rendben fölállított nagy könyvtárt látott ott. De akkor hogy lehet az, hogy míg olyan gondosan följegyzik a látott falfestményeket, c í m e r e k e t , d í s z e k e t , latin nyelvű f ö l i r a t o -kat, még c s a k megjegyzést sem tesznek a r r ó l , milyen állapotban látták a könyve-ket. Milyen é s mennyi könyv volt ott? Ha a könyvek valóban ott feküdtek volna a pultokon é s szekrényekben, vagy ha éppen ellenkezőleg az állványok helyett a f ö l -dön hevertek volna ö s s z e v i s s z a , vagy halomban, bizonyára följegyeztek volna e r r ő l valamit, úgy ahogy az 1526 előtt a könyvtárban megfordult humanisták vagy 1666ban P e t e r Lambeck, az évtizedek óta gondozatlanul álló könyvek szomorú á l l a p o t á -ról. Különös, hogy az említett követségi tagok k í s é r l e t e t s e m tettek a r r a , hogy egy-két darabot megszerezzenek belőle.
Lényeges ebben a tekintetben, hogy az 1576ban ott járt Schweiger s z i n -tén beszél egy t e r e m r ő l , amelynek boltozatán ott látható egy horoszkóp Ulászló trónraléptének időpontjáról (nyilvánvaló f é l r e é r t é s Mátyás csehországi t r ó n f o g lalása helyett), sem könyvtárról, sem könyvekről nem b e s z é l itt, hanem egy e g é -szen más helyiségről m o n d j a , hogy j á r t a királyi könyvkamrában (Buchkamer) és ott látott egy tarisznyát iratokkal, meg egy Szentek legendái kötetet. Ezt az u t ó b -bit el is a k a r t a kérni az ö r e g töröktől, aki ebben a helyiségben lakott, de az nem adta neki, m e r t a szultáné. [65] Schweiger tehát egyetlen egy könyvet látott, de annak is följegyezte a c í m é t és el is a k a r t a vinni magával. E l j á r á s a teljesen e l l e n -tétes lenne mint három e l ő d j é é ; ha azok valóban nem csak az üres könyvtárhelyi-séget és b e r e n d e z é s t látták volna, hanem a könyvgyűjteményt is és érthetetlen, miért nem beszél Schweiger a fényes könyvtárhelyiségben ott álló könyvek t ö m e -géről, — ha voltak — m i é r t nem nevezi meg azokat, ha a szegényes tarisznyában levő iratokon és az egy kötet könyvön kívül mást is látott volna.
Egyetlen egy ű t l e i r á s t ismerünk a XVI, század végéről, amely a budai p a l o tában könyveket említ. Ez Reinhold Lubenaué, aki 1587ben j á r t Budán és u t a z á
-keztet Schweiger b e s z á m o l ó j á r a . [66]
Négy év múlva, 1591ben megint meglátogatta egy utazó a budai királyi p a l o tát: Wratislaw b á r ó . Ő megint említi a Mátyás cseh királyságának e m l é k é r e k é s z í t e t t , horoszkóppal díszített t e r m e t , ahol "Mátyás király könyvtára volt".[67] Ő t e hát m á r világosan "volt" könyvtárról b e s z é l . A boltozatra festett horoszkópokat l e -í r j a , de könyvekről nem s z ó l .
A XVI. s z á z a d i forrásokból tehát c s a k azt olvashatjuk ki, hogy a Corvina-könyvtár 1526 után m á r nem volt meg a budai v á r b a n .
Az egykorú forrásoknak az 1526-i p u s z t u l á s r a vonatkozó állításait támogatja az a körülmény i s , hogy míg 1526 előtt, II. Ulászló és II. Lajos udvarából a külföldi humanisták e g y r e m á s r a s z e r e z t é k meg és hordták el a Corvinakönyvtár l e g é r tékesebb d a r a b j a i t , addig 15261541 közt, J á n o s király uralkodásának idejéből n i n -csenek hasonló adataink. Nem m a r a d t fönn egyetlen olyan levél, amely korvinák m e g s z e r z é s é r e irányuló k í s é r l e t e k r ő l í r n a , pedig a korábbi időkből eleget i s m e rünk ilyent. De olyan kódexeket sem i s m e r ü n k , amelyeknek bejegyzéseiből az d e
Az egykorú forrásoknak az 1526-i p u s z t u l á s r a vonatkozó állításait támogatja az a körülmény i s , hogy míg 1526 előtt, II. Ulászló és II. Lajos udvarából a külföldi humanisták e g y r e m á s r a s z e r e z t é k meg és hordták el a Corvinakönyvtár l e g é r tékesebb d a r a b j a i t , addig 15261541 közt, J á n o s király uralkodásának idejéből n i n -csenek hasonló adataink. Nem m a r a d t fönn egyetlen olyan levél, amely korvinák m e g s z e r z é s é r e irányuló k í s é r l e t e k r ő l í r n a , pedig a korábbi időkből eleget i s m e rünk ilyent. De olyan kódexeket sem i s m e r ü n k , amelyeknek bejegyzéseiből az d e