• Nem Talált Eredményt

Borkereskedések

In document A bor kereskedelmi kultúrája (Pldal 67-70)

13. A borkereskedelem gyakorlata (kialakult szokásrendszere)

13.2 A nagykereskedelem borkereskedési gyakorlata

13.2.2 Borkereskedések

Az 1990-es évek elejétől kialakuló nagykereskedelmi forma. Kialakulásukat a borok választékával és minőségi diverzifikációjának megnövekedése ösztönözte Magyarországon. Fejlődésük során folyamatos raktárbővítésre szorultak. A bővítésen és a technikai feltételek fejlesztésén túl jellemző rájuk, hogy az utóbbi években egy-két élvezeti cikket jelentő élelmiszer exkluzív kereskedését is ellátják.

Forgalmuk, méretük, tevékenységük rendkívül változatos. Egy-két vállalkozás (pl.: Bortársaság) saját bolthálózatot is működtet, valamint saját botjuk mellett franchise rendszerben működtetnek boltot országszerte.

a) Eladóterük kialakítása

Nagykereskedelmi raktáraik általában „örökölt” vagy bérelt régebbi épületekben, pincékben vannak, de már vannak új építésű raktáraik is.

A borok tárolását, rakodólapokon illetve polcrendszereken oldják meg. Jellemző a gépesítettség.

A kiskereskedelmi egységeik ellentétben a „vegyes” kereskedéssel foglalkozó nagykereskedelemmel jól elkülönülnek a raktáraktól.

A multinacionális kiskereskedelmi láncok borválasztékuk kínálatának bővítése miatt, valamint a bor nagykereskedők tevékenység bővülése miatt (a kizárólagosságból fakadó értékesítési kötelezettségek néhány neves borászati vállalkozás irányában) szükségessé tették, hogy beszállítóként megjelenjenek a multikban.

A legtöbb esetben a néhány kartonos bolti terítést elvállalni nem tudó kisebb termelőktől átvették ez a tevékenységet.

b) Borválasztékuk, azok kiszerelési formái

Jellemzően a médium és a top kategóriába tartozó borokkal foglalkoznak. Jellemző a rendkívül széles választék. A hazai borkínálat felső kategóriáján túl az európai és az újvilági borok európai piacon értékesítő nagykereskedőikkel vannak kapcsolatban. A borok kiszerelése szinte kizárólagosan üvegpalack. A legjellemzőbb a 0,75 literes méret. A palackok felöltöztetésére is a magas színvonal jellemző. A forgalmazott borok nagy része egyszer használatos üvegpalackban történik.

Gyűjtőcsomagolásként legtöbb esetben a 6-os papírkartont használják, előfordul a 12-es boroskarton is. A műanyag rekesz és a műanyag palack nagyon ritka esetükben.

c) Szállítási módok

Jellemző egy-egy kiszállításnál a nagy tételszám és az alacsony tételnagyság. Előfordul, hogy egy-egy kisebb, akár 1 tonnás szállítójárműre több mint 30 féle borból kell rakományt képezni és a „drágább”

borokból, pezsgőkből egy-egy kiskereskedelmi egység 3 palackot is rendelhet. Ez a szállítási forma, főleg az adminisztrációs része rendkívül költséges.

A multinacionális kiskereskedelmi láncokban a borkereskedők beszállításai a termelők beszállításait helyettesítik a felső kategóriás borokból. A látszólag gazdaságos tevékenység valójában megdrágítja a borokat, mivel a bornagykereskedő saját készletéből szállít, így nemcsak egy ügynöki jutalékot, hanem a nagykereskedelmi árrést is ráteszi a termelő átadási árára. A termelőnek így kényelmes, sőt lehet, hogy gazdaságos is, viszont a végső fogyasztó drágábban jut a borhoz, mivel a multinacionális vagy hazai kiskereskedelmi üzletlánc szintén felszámolja az éppen aktuális árrését a borok fogyasztói árának kialakításánál.

Előfordul, hogy egy 600 Ft/palack+ÁFA eladási áron a termelőtől közvetlenül a nagykereskedő boltjába szállított bor 1200 Ft/palack bolti áron kerül a végső fogyasztóhoz, amíg ugyanezen bor, vagy ugyanilyen termelői átadási árú bor a bornagykereskedőn keresztül a kiskereskedelmi láncba eljutva, a polcon már 1700 Ft/palack áron jelenik meg.

d) A borkínálás módjai, eszközei és alkalmazásuk

A borválasztékból, azaz a kínálat minőségéből adódóan a bornagykereskedés a „szokásos” nagy-kereskedelemtől teljesen eltérő módon történik. Ezekben a kereskedésekben fontos szerepe van a borok érzékszervi értékelésének, a kiskereskedők és jónéhány esetben a fogyasztók részére szerveznek, rendeznek szalon jelleggel borbemutatókat. Ekkor a nagykereskedésbe beszállító termelők (elsősorban és kiemelten a nagykereskedés számára kizárólagos kereskedelmi jogot biztosító termelők) boraikat bemutathatják.

Másik sikeresen alkalmazott borbemutatási forma amikor „ültetett” borkóstolón tematikus (fajta vagy évjárat) borkóstolást szerveznek, vagy egy-egy kiválasztott termelő portfólióját mutatják be.

Ezen rendezvények szervezéséhez, de egyszerűen a kiskereskedelem felé történő borkínáláshoz is szüksége van a bornagykereskedésnek különböző méretű borbemutató teremre. Természetesen a kóstoló poharak a bor színének, stílusának megfelelően szortimentben rendelkezésre kell, hogy álljanak.

Ezek a borkereskedések a saját boltjukon, boltjaikon túl általában egyéb borszaküzletekbe, a magasabb osztályú éttermekbe, szállodákba és cateringbe szállítanak bort a végső fogyasztó számára történő értékesítéshez. A bortermelővel és a vevőivel személyesen kell, hogy találkozzanak.

e) Az alkalmazott promóciós formák

A borpiac és a fogyasztók felső szegmenséhez tartozó borok promótálása eltérő módon történik, mint a többi nagykereskedés esetén.

− Borbemutatók, borkóstolók szervezése a kiskereskedelem részére. Helyszín saját borbárok, központi raktár kóstolóhelyiségei, vagy saját kiskereskedelmi egység.

− Borvacsorák szervezése partner éttermekben. Ezeken a vacsorákon általában az étterem típusának meg-felelő portfólióként mutatják be néhány borász partner segítségével (fontos, a borvacsorát a bornagyke-reskedés szervezi, ő hívja a vendégek zömét, a bort is ő szállítja)

− Kiállítás, borkóstoltatás, borfesztiválokon, borvásárokon. A bornagykereskedés önálló általában az egyes termelők standjánál 2–5x nagyobb alapterületen állítja ki portfólióját. A kóstoltatáson túl akció-kat, borértékesítést is rendez.

− Havonta vagy negyedévente megjelenő „magazinban” nevezhetjük reklámújságban az évszakhoz köthe-tő borfogyasztási szokásoknak megfelelően bemutatnak egy-egy jeles bortermelőt. Az éppen akkor ak-ciós áron vásároltak portfóliót. Képekkel, borleírásokkal igényes módon alapos tájékoztatást adnak kedvcsinálóként a borokról. Ezeket az igényes kiadványokat nemcsak a kiskereskedelmi egységeikben adják át vevőiknek, hanem az adatbázisban szereplő vevőkörnek postai úton „elegáns” formában juttat-ják el.

− Hirdetések, bortesztek promótálása, részvétel borteszteken. Mindezen tevékenységüket valamelyik álta-lában az adott borkereskedéshez jobban kötődő borfogyasztói szakmai magazinban teszik meg.

− Üzletkötőik, sommelierjeik folyamatosan látogatják a kiskereskedelmi egységeket (borszaküzleteket, vendéglátóhelyeket), ahol, és amikor szakmai tanácsokat adnak a felkínált borok értékesítésével kapcso-latban.

− Állandó hirdetés WEB áruházaikban vagy honlapjaikon

f) Az értékesítés időtartama, időszaka

Nagykereskedelmi tevékenységüket általában munkaidőben és minden munkanap ellátják.

g) Az értékesítés személyi feltételei

A szokásos munkaügyi hatósági előírásokon túl a szakosodott bornagykereskedésekben általában felsőfokú végzettségű (borász stb.) vagy legalább borismereti tanfolyami vizsgával rendelkező (WSET) személyeket alkalmaznak.

In document A bor kereskedelmi kultúrája (Pldal 67-70)