tió ügyéhez. Bizottsági jelentés. U. o.
III. 1871. 395. 1. — Kr. I. és Schenzl Guido. Magnetikai hely-meghatározá
sok Magyar- és Erdélyországban. Egy táblával. Math. és Térni. Köziem. IV.
1865-66. 13. 1. VI. 1868. 1. sz.
1 — 137. 1. A francia mérték- és súly- rendszernek hazánkban való behoza
tala iránt. Akad. Értés. I. 1867. 216.
I. — Kr. és Szilt/. A magyarországi méter és kilogramm etalonok összeha
sonlításáról a francia prototypekkel.
(M. tud. Aka d) Term. Közi. II. 1870.
344. 1.)
K r u t z s c h tr. — A növény és a föld melege. (Gazd. L. 1859. 40, 41. sz.)
K r ü g e r Gyula után. — * A régi ezüst oldatok szinitése (reductio) phos- phor által. (Gyógysz. II. 187 3. 4. sz.)
K r y s z k a , Prof. Dr. A. in War- schau. — Zűr Heilung dér Syphilis.
(U. Mcd.-Chir. Tr. 1868. 3. sz.) K r z i s e h József Frigyes tr. — Jószándéku tanács kis gazdáinkhoz s telkes jobbágyinkhoz. (M. Gazda 1843.
81. sz. — Gazdasági tudósítás Nyitrá- ból. U. o. 1846. 57. sz. — Hasonszen- vi gyógyszer a juhok vértályog-termé- szetü lépfenéje ellen. V. o. 1847. I. 3.
sz. — Jelentés a bécsi es. kir. gazda- sági egyesületnek múlt évi dec. 28- és 29-kén tartott közgyűléséről. U. o. 29.
sz. — Bemerkungen iiber die Cholera- epidemic zu Holitsch im Ober-Neutraer Komitate. Zeit. f . N.- u. Heilk. 1851.
II. 18. sz. — Ein Beitrag zűr medici- nischen Topographie des Ober-Neutraer Komitates. U. o. 43. sz. — Bericht über Witterungsbcschaffenheit, Krank- heitseharacter und herrsehende Krauk- heitsformcn in Holitsch, daun den Be- zirken dér allerhöehsten k. k. Familien- domainen Holitsch und Sassin im Ober- Neutraer Komitate. U. o. 1852. I. 31, 32. sz. — Ueber das Wasser im
Neu-805 Krutzsch-—Kubinyi.
siedler Sec. U. o. 46. sz. — Bericht über Witterungsbeschaffenlieit, Krank- heitscharactcr und herschende Krank- heitsformen in Holitsch. U. o. 1853. I.
33, 34. sz. — Sanitatsbericht über das Jahr 1855 in Ober-Xeutra mit bcson- derer Berücksichtigung dér Leistungen im öffentlichen Sanitatsdienste und im k.
k. Komitatspitale zu Tyrnau. V. o.
1856. 11, 12. sz. — Dér W etterlin in den kleinen Karpathen. Eine pflanzen- geographische Skizze. Verhandl. f . Na- turk. I. 1856.
(Abh.)
51. 1. — Phane- rogame Flóra des Oberneutrauer Comi- tates. U. o. II. 1857. 1. Ileft.(Abh.)
19. 1. — Über eine neu endeckte Mi- ncralquelle bei O-Tura im Ober Neu- traer Comitate. V. o. III. 1858. 10. 1.
— Beobachtungen auf einer im Jahre 1859. unternommenen Bereisung des Tátra Gebirges und dér Liptauer Alpen.
U. o. V. 1860-61.
(Abh.)
104. 1. — Rövid értekezés a légtünemény tanról (Meteorologia), légtüneménytani észle- leti, jegyzési és számítási módról. Dr.Krziseh József felső- és Dr. Nagy Jó zsef al8Ó-nyitramegyei orvosoktól. Ma
gyarít. Természetbarát. I. 1857. 103. 1.) K u b e 1 tr. után. — A horgéleg fogragacs horghalvagból. (Gyógysz. II.
1864. 47. sz. — * Coniferin. -r. U. o.
1867. 20. sz.)
K u b i c s Károly. — Lapszemle
közlemények. (Gyógy. 1862. 30, 33, 34, 37, 39, 44, 45, 47 — 49. 1863. 1, 10. sz.)
K u b i c z e k Ferenc után. — Le
velek a természet- és vizgyógymódról.
(Term. Gyógy. 1874. 2, 3, 5, 6. sz.
— Tanulmányok az egészség és beteg
ség köréből. U. o. 7. sz.)
K u b l y tr. — Vegyi tanulmányo
zása a rabarbara-gyökérnek. (Gyógysz.
11. 1868. 29. sz.)
K u b i n y i Ágoston. — A Mam- muth. (F. M. Orv. Minerva 1829. 945.
2 6*
807 Kubinyi.
1. — A teljes napfogyatkozás, jul. 8- kán 1842. Surányban, Nográdmegyé- ben. Társaik. XI. 1842. 57. sz. — Elnöki megnyitó beszéd a m. orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott má
sodik nagygyűlésén. M. orv. és térin.
Műnk. II. 1842. 7. 1. — Befejező be
széd. U.o. 77. 1. — Az állattanról kül
földön és Magyarhonban. U. o. V.
1845. 30. 1. — Észrevételek a társu
latokról, különösen a m. orv. és term.
nagygyűléséről. U. o. VI. 1846. 70. 1.
— Búcsúbeszéde a m. orv. és termé
szetvizsgálók VII. nagygyűlésén. U. o.
VII. 1847. 58. 1. — Búcsúbeszéde a VlII-dik nagygyűlésen Sopronban. U.
o. VIII. 93. 1. — Búcsúszava a X.
nagygyűlésen Marosvásárhelyt. U. o.
X. 1864. 47. 1. — Megnyitó beszéde a XII. nagygyűlésen Rimaszombat
ban. U. o. XII. 1868. 96. 1. — Bú
csúbeszéd a XIII. nagygyűlésen Eger
ben. U. o. X III. 1869. 401. 1 .—
Búcsúszavai a XIV. nagygyűlésen F iú
méban. U.o. XIV. 1870. 168.1. — Az országos termény-kiállítás ügyében.
Gazd. Ij. 1851. 38. sz. — Virág s egyéb termények kiállítása a magyar nemzeti múzeumépületében 1852. máj.
2— 4. U. o. 1852. 10. sz. — Kirán
dulás Liptóba. U.o. 36. sz. — Kirán
dulás Magyarország felvidékére. U. o.
1854. 42. sz. — Magyarországi mér
ges növények. Koronás hatkotu. Kai- serkrone, Fritillaria imperialis. Fal.
Gazda 1864. I. 20. sz. — * A dato
lya pálmafáról. M. Acad. Ért. 1854.
319. 1. — A m. orvosok és természet
vizsgálók f. é. aug. 12— 17-ig Rima
szombatban tartott nagygyűléséről je
lentés. Akad. Érten. I. 186 7. 219. 1. — Ueber die Kurorte Ungarns, insbeson- dere iiber Füred am Plattensee. Ung.
Med.Chir. Pr. 1868. 9, 10. sz.) K u b i n y i Ferenc. — A Hegy alja földismei tekintetben. (M. tud. Társ.
Évk. VI. 2. Oszt. 1840-42. 228. 1. — Nógrádmegyei kövesült fa. M. orv. és term. Műnk. II. 1842. 67. 1. — Nó- grádmegye, ásvány- földtani és status
gazdasági tekintetben. U. a. III. 1843.
7. 1. — Királyhegyi kirándulás. U. o.
97. 1. — A hcrmaneci kirándulásról.
U. o. 1 0 1 .1 .— Nógrádi csigakövületek.
U. o. 112.1. — Megnyitó és bezáró be
széd a IV. nagygyűlésen Temesvárott.
U. o. IV. 1844. 13, 131. 1. — Liptó- megyében fekvő Havránek nevű hegy leszakadásáról földismei tekintetben.
U. o. VII. 1847. 169. 1. — A bere- mcndi Jura-mészképletről. V. o. VIII.
1863. 73. 1. — A pentclikoni már
vány és pikermi őslénytani telepek Gö- rögorszigban. U. o. IX. 1864. 322. 1.
— Az agyag-telepek Nógrádinegyében föld- és ipartani tekintetben. U. o. XI.
1866. 89. 1. — A salgói és somoskoi bazalt-sziklák, és a vízmosások meg- gátlásáiól. Rajzzal. Magyaror. és Erdély.
Képekb. I. 1853. 31. 1. — A béreméiüli mészképlet, és az abbani csonttorlat.
Egy kőnyomatu képpel. U.o. II. 1853.
56. 1. — A tarnóci óriás nagyságú kö
vesült fa és az ezt környező kőnemek földismei tekintetben. Egy rajzzal. U.
o. III. 1854. 61. 1. — A Tisza medre mint az ősemlősök sirkertje föld-, állat- és őslénytani tekintetben. M. Akad.
Ért. 1855. 161. 1. — Óriásszarvasféle csontmaradványok az óbudai-kiscelli mészszivagban. U .o. 312. 1. — Ős
lénytani adatok Magyarországról. 1 táblával. U. o. 1856. 1. 1. — Emlősök és hüllők maradványai a beremendi csonttorlatban. Kivonatban. U. o. 69. 1.
— A teve és ló, állat- és őslénytani s a magyarok keleti ől kijövetelére vo
natkozólag történelmi tekintetben. M.
Akad. Ért. 1859. Math. és Term. Oszt.
397. 1. — A Vág aradásai. M. Földi.
Társ. Műnk. II. 1863. 39. 1. — Az O-Buda kis-celli mésztuffban 1856.
ta-809 Kubinyi. 8 1 0 Iáit -csontm arad vány ok. U. o. 73. 1. —
Ajnácskői ősemlősök. (/. o. 77. 1. — Romhány, uj lelhelye negyedkori ősál
latoknak. 17. o. 124. 1. — A recskei termes rézről Hevesmegyébe n és a Dio- rit képletről melyben a réz találtatik.
U. o. III. 1867. 1. 1. — Terbelédi és lázi oszlopos bazalt csoportozatok Nó- grádmegyében 1858-ik évi november 22-ről. 3 tábla rajzzal. U, o. 11. 1. — Démenyfalvi cseppkő- és jégbarlang Lip- tómegyében tekintettel hasonló jégbar
langokba^ jégképződményre. U. o. 28.
1. — A Kassa-hegyaljai társulat érde
kében. U. o, 35. 1. — A magyarhoni földtani társulat 16 évi működéséről szóló jelentés. V. o. 46. 1. — K. F. és Kovács Gyűlő. Földtani kirándulása Tiszára és Hegy aljára. M. Földt. Táis.
Műnk. II. 1863. 47. 1. — A napfo
gyatkozás körül Zipser András és Ku
binyi Ferenc tapasztalatai. M. orv, és term. Műnk. III. 1843. 100. 1. — Báró Sina Simon 500 forintra terjedő aján
lata folytán Kubinyi Ferenc indítvá
nya. M. Földt. Társ. Műnk. III. 1867.
8. 1. — Könyvismertetés. Nordmann Sándor : Palaeontologie Südrusslands cimü munka 1858. V. o. 41. 1.)
K u b i n y i Géza. — Birka-métely elleni szer. (Gazd. L. 1862. 43. sz.)
K u b i n y i Lajos. — A bérrend
szer mint hatalmas előmozdítója anyagi jobblétünknek. {Gazd. L. 1857. 43. sz.
— Cató, mint mezei gazda, párvonal
ban azon mezei gazdákkal, kik jelen
leg a kor igényeinek megfelelnek. U. o.
48 — 50. sz. — Községi takaréktárak.
U. o. 1858. 1— 5. sz. — Miképen te
hetjük a mezei gazdaságot oly biztos üzletté minő a gyáripar. V. o. 1859.
4, 6, 8. sz. — Egy mód a földbirtoko
sok hitele emelésére. G. o. 1860. 38, 39. sz. — A kender és len értékesíté
séről. 17. c. 43, 44. sz. — Termelési nézetek. U. o, 1861. 5— 8. sz. —
Felszólítás a magyar gazdákhoz : minél több gyakornok elvállalása iránt. V. o.
1861. 16. sz. — Kérdések a felföldi gazdászat érdekében. U. o. 41. sz. — Közgazdászati adatok és elvek a fel
föld részére. U. r. 1874. 34, 35, 38, 40, 41. sz. — Részvényes gazdászati tanintézetek. Ü, o. 1864. 6, 7. sz. — Gazdasági tudósítás Gráfenbergből. V.
o. 38, 42. sz. — A gazdasági egyletek mint kereskedelmi közvetítők. V. o.
18. sz. — Gazdasági ismereteink nép
szerűsítésének ügyében. V. o. 1864.
32. sz. — Pénzforrások. V. o. 1864.
48. sz. — Vidéki tudósi tások Eperjes
ről. G.o. 9, 25, 31. 1866. 12, 25. sz.
— Sárosmegye viszonyai. U. o. 1864.
2 5 — 27. 1865. 6, 7, 17, 28, 44, 50.
sz. — A főbb pályák arányosításának szükségessége hazánkban. U. o. 28, 29, 31 — 33. sz. — Közgazdaságunk érde
kében. V. o. 8, 9. sz. — Sárosmegye gazdasági egylete főbb feladatai U. o.
15. sz. — A polgári szabadság mint a gazdászat emeltyűje. U. o. 1867. 1, 2.
sz. — A gazdasági és iparegyletek egymás kezére dolgozása. V. o. 4, 5.
sz. — Mit hoz a tavasz ? V. o. 7, 8.
sz.— Utak és módok hazai gazdászatunk emelésére. U. o. 19. sz. — A szövet- anyagok nevezetesb tulajdonai termé- szettani és feldolgozási szempontból. U.
o. 23. sz. — Az okszerű gazda eddig mellőzött feladatai U. o. 26. sz. — Tanulságok a jelen évből a jövőre. U, o. 52. sz. — Nemcsak a természet termel. U, o. 45, 46, 50, 51. sz. — Tanulságok a múlt évből a jelen évre.
17. o. 1868. 2, 8. sz. — Veszélyes aránytalanságok a magán- és közgaz
daság viszonyaiban. U. o. 12, 15, 18, 23. sz. — A gazdasági erdészet- s ipar
iskolák érdekében. V. o. 24. sz. — Uj viszonyaink. U. o. 34, 35. sz. — Po
zsonyi mérő és vámmázsa. U. ’o. 38. sz.
— A napszám-drágaság okai és annak
811 Kubinyi— Kulcsár. 812 megszüntetése. U. o. 47— 49, 51. sz.
— Haladunk-c, vagy állunk ? avagy épen pusztulunk a mezei gazdaság te
rén. U. o. 1869. 1. sz. '— Nemzetközi viszonyaink. V'. o. 12, 14, 17, 18. sz.
— Megélhetésünk biztosítása ügyében.
V.o. 36, 37. sz. — Feladataink a föld
mi velés terén. U. o. 1874. 9 — 11, 13, 19, 20, 22, 24, 41— 44. sz. — Káros volna-c gazdaközönségünkre a gabona
vám megszüntetése. U. o. 40. sz. — Tél, ünnepek és farsang. U. o. 50, 51.
sz. — Kellő vetés és művelésnél fogva a légkörből nyújtott könlegeg hatályát felhasználván, gabnatermő földeinket J/2-ig megjavíthatjuk s a vetőmag tJ2 részét országszerte megkímélhetjük.
Emich G. N. Képes Naptára I. 1860.
17. 1. — A föld. U. o. 32. 1. — Szó
zat a kisebb magyar földbirtokosok előmozditásának érdekében. U. o. II.
1861. 1. 1. — Fürdői levelek. Gyógy.
1864. 35, 38, 41. sz.)
K u b i n y i Rudolf. — A vadász- törvény-javaslathoz. (Vad.- és Verseny
lap 1860. 11. sz.)
K u c k András. — Borkősavas szík- hamagról. (Tartrax Lixivae et Sodae.) {Gyógyaz. Ért. II. 1830. 99. 1. — Al- fojtósavas bátragról. (Subnitras Bisrnu- thici.) U. o. 104. 1.)
K u c z y n s k i István tnr. után. — A bártfai fürdőnek lebészeti viszonyai.
Közli Chyzer K . tr. {Gyógy. 1863.
14. sz.)
K u d a r . — Felelet a »B,-Csarnok*
7. számában föltett pályakérdésre.
(Székesf. Bor.-Cs. 1863. 9. sz. — Cá
folat Kornis József urnák a »Bor.- Csarnok* 10. sz.-ban megjelent »némi birálatára.« U. o. 12. s z .— Levelezés.
Vaáli-völgy. U. o. 22. sz.)
K u d e r n a t s c h János után. — * Adalékok a bánsági hegység földtani ismertetéséhez. Hunfalvy János. {Kelet Népe 1856. II. 239. 1.)
K u d 1 i k Ferenc es. k. hadi főkór
házi osztályos főorvos Budapesten. — A rüh és ennek mindek korig legbizto
sabb és leghamarább eszközölhető or
voslása. {Orv ílet. 1858. 7. sz.) K u g e 1 L. tr. — Adalék a belsze- mi nyomás tanához. {Orv. Hét. 1861.
41. sz. — A receg azonos helyeinek tana és Nagel »A látás két szemmel.*
U. o. 1862. 18. sz.)
K u g 1 c r után. — * Cselag (oxy- dum mangani) feletti tapasztalatok.
{Orv. Tár 1838. 20. sz.)
K u g 1 e r Lipót tr. — Ein seltener chirurgischer Fali. {Zeit. f . N.- u. Heilk.
1852. I. 39. sz. — Torz-szülöttek.
Gyógy. 1867. 5. sz.)
K u g 1 i c s Péter. — Gazdasági tu
dósítások Szatmárból. (M. Gazda 1845.
68. sz .— Mételynek luggali orvoslása.
U. o. 7 6. sz. — Vidéki közlemények.
Sonkád. Fal. Gazda 1858. 15. sz.) K u h l m a n n . — A gőzüst bekér- gesedéséröl. {Műipar 1841. 38. sz.)
K u h l m a n n után. — * Mangan- savas mészéleg. {Gyógysz. II. 1862. 40.
sz. — A zöldeny (tliallium TI.) szervi savas sóiról. U. o. 1863. 19. sz.)
K u h n után. — A zászpa-kikcrcs orvosi tekintetben, lfj. dr Bene Ferenc.
(Orv. Tár I. 1831. 212. 1.)
K u h r A. után. — * A vászonnak vízhatlanná tételéről. {Gyógysz. Hét.
1872. 31. sz.)
K u 1 á s Károly. — Szőlő-ültetési és gyarapítási módok. (Bor. Fűz. I.
1869. 223. 1. — A hegyaljai szőlőszet s borászát jelenlegi viszonyai. U. o.
1870. 57. i.)
K u l c s á r István. — Füred. Kép
pel. (Aurora I. 1822. Mellekl. 1825.
IV. 67. 1. — Könyvismertetés. Diacte- tika vagy az egészséget fentartó és a betegségtől tartóztató rendszabályok.
Irta és kiadta Zsoldos János. Győr, 1814. Tud. Gyűjt. 1817. I. 100. 1.)
813 Kuliffay— Kun. 814 K u l i f f a y Vendel. — A tagosz-
tálykulcs. {Ism. 1840. I. 6. sz. — Kulcs, mely szerint az állományok ösz- szesitése, rendbeszedése, tagonkinti ki
osztása és clkülönözése eszközöltethe
tik. U. o. 1841. 79, 80. 1.)
K u l i s s e k y János. — A kölcsö
nös erdélyi jég- és tüzkármentő társu
lat Kolozsvárit. (Müller és Vakot N.
Napt. 1857. 183. 1. M. Közg. 1865.
23. sz. Érd. Gazda 1872. 4. sz.) K u l i Jakab Bethlenben. — Szar
vasmarha nemesítést illető fontos jelen
tés. {Ism. 1840. 30. sz.)
K u n Bertalan. — Szerbia képe gazdasági iparűzési s kereskedési tekin
tetben. (Ismertető 1841. 44. sz.) K d n István. — * Földmivelésünk fejlődésének egy lényeges akadálya.
{Földm. Érd. 1874. 12. sz.)
K u n János. — Erdei kártérítési tarifa mintája. (Gazd. L. 1858. 22. sz.)
K u n Tamás tr. — A gyomorgörcs ellen fojtósavas bátrag (nitras bismu- thi) mint különszer. {Orv. Tár 1841.
3. sz. — Pálinkaiszákosság kártékony befolyása az állati és tengéletrc. Dr.
Deutsch után. l J. o. 6 — 8. sz. Májfol
tok. Nyirkedénylob (inflammatio vasá
rum lymphatieorum.) FI. U. o. 1842.
I. 7. sz. — Tájékozás honunk orvos
ügye körül jelen forradalom idején. V.
n. 1848. 1. 17. sz. — Fölszólitás a két testvérhaza orvosaihoz, az orvosi kar által elfogadott állodalmi orvosi ügyreform tervezetének miként tagla
lása s módosítása iránt. U. o. 21. sz.
— Az orvoskar által elfogadott orvos- ügyi refonnterv taglalatának folytatása s vége. V. o. 24. sz. — Azon ártal
mak, fogyatkozások és néhány betegsé
gek, melyeknek a gyümölcsfák kitétet- vék? M. Gazda 1842. 13, 14. sz. — A szántóföld legközelebbi s egyszer
smind legfontosb létrészei természet- s vegytani tekintetben. Gazd. Tud. 1841.
III. 58. IV. 5. 1. — Mi az álomkór
ság? Mi az állati delejesség? Tud. Tár 1841. Értek. IX. 238, 8G3. 1. — Bor
sodi levelek. Orv. líet. 1858. 20, 25, 28. sz. — A hurutár. U. o. 4 4 — 46.
sz. — A védhimlő beoltás ügyében.
U. o. 1859. 1G, 17. sz. — Méhrák, magzat elrothadás, a magzat csontjai
nak végbélen kiürülése. U. o. 30. sz.
— Nevezetesebb kóresetek : Pokólvar;
mérgezés maszlagos redőszirom mag- vaival; agyrázódás; cholcra; gyermek
ágyi őrjöngés. U. o. 1859. 46, 47. sz.
— Uj pálya s uj tér. U. o. 43. sz. — Közlemények a magángyakorlatból. V.
o. 1860. 16. sz. — Giimős vérköpés terhes nőnél a hetedik hóban. V. o. 45.
sz. — Jobboldali mellhártya és máj
lob. V. o. 1861. 12. sz. — Mutatv. ily c. röpiratból »A megyei főorvos tiszti köre.« U. o. 15, 27. sz. — Agylnidés.
U. o. 17. sz. — Gyomorrák. Kórrajz.
(]. o. 1862. 33, 34. sz. — Kivonat Borsodmegye főorvosa 1865-ik évi je lentéséből. U. o. 1866. 10. s z .— Sziik- séges-e, hogy a ministerium hazánk közegészségi ügyeinek vezetésében most valami változást tegyen. U. o. 1867.
11. sz. — Mutatváuy ily cimü röpirat- bói : »A megyei főorvos tiszti köre.«
Gyógy. 1861. 16, 20, 26. sz. — Indít
vány a Borsodmegyében folállitandó egészségügyi bizottmány tárgyában. U.
o. 36. sz. — Tiszttársi szózat a két magyar haza megyéinek főorvosaihoz, és : Javaslat orvosrendöri szempontból orvosok, gyógyszerészek és szerárusok irányában. U. o. 1863. 17. sz. — Az állam és orvo:ok közti viszony. U. o.
1864. 34. sz. — Elnöki megnyitó be
széde a borsodi orvos-gyógyszerész-egy- let fölavatási ünnepélyén. U. o. 1865.
48. sz. — Törvényszék orvosi véle
mény P. J. gyújtogatással vádolt egyén elmebeli állapota fölött. U. o. 52. sz.
— Az államorvostan és hatóságnak az
815 Kuncz— Kunsági. 816 élelmi szerekre és italokra való fel
ügyelete. V. o. 1867. 43. s z .— Hason- szenvi gyógymód és az ezzel járó indis- pensatiója a szereknek. U. o. 44. sz.
• —• A gyógytudomány folytonos fejlő
désének tényezői honunkban. U. o.
1869. 42, 43. sz. — A szinlett beteg
ségek. Allamorvos 1869. 1 4 — 17. sz.
— Szabályzat a törvényszék-orvosi eljárás rendszerére nézve a miskolci kir. törvényszék területén. U. o. 1872.
13, 14. sz. — Három hajszál a tör
vényszék előtt. U. o. 1873. 12. sz. —
az országos közegészségi tanácsnak a közegészség rendezését tárgyazó tör
vényjavaslatára észrevételek és újabb cikkelyjavaslatok. U. o. 1874. 7 — 13.
sz. — Törvényjavaslat Magyarország közegészs':gi s orvosi ügyének rendezé
sére. Közeg, és törv. o í v. 1867. 6. sz .—
Szabályzat a törvényezéki orvosi eljá
rás rendezésére stb. (I. o. 1873. 1. sz.
— Törvényjavaslat Magyarország köz
egészségi s orvosi ügyének rendezésé
re. Mutatv. Gyógyít. //. 1867. 43. sz.
— K. T . és Kaczander tr.-ik. Az or
vosszemélyzeti özvegyek számára fölál
lítandó nyugdíjintézet jótékonysági el
ven alapuló egyszerű terve. Orv. Tár 1847. I. 2. sz.)
K u n c z Adolf tr. — Légkörünk s a vele összekötött tünemények, (szom
bathelyi kath. Fögymn. Értés. 1871. 3.
sz. — Könyvismertetés. Kísérleti ter
mészettan. Irta Fehér Ipoly. Pest, 187 1.
Tanáregyl. Közi. VI. 1872-73. 124. 1.) K u n c z Péter. — A handlovai (krikehaji.) kőszénmedence Alsó-Nyitra megyében. Handlova kőnyornatú rajzá
val. (Magyh. Természelb. I. 1857. 25. 1.) K u n c z e Imre. — A k.-szolnokmc- gyei gazdasági egylet. (Gazd. L. 1869.
13, 15, 23, 24, 4 0 ,5 1 .1 8 7 0 . 33, 41.
1872. 4, 5, 21, 28, 38, 3 9 ,5 1 . 1873.
5, 26, 27. sz — A k. szolnokmegyci gazdasági egyesület. Egyes, Köziem. I.
1870. 327. III. 1872. 62, 236, 360.
IV. 1873. 147. 1. — Lótenyésztési díj-osztás Heves- és Külső-Szolnok megyékben. Vad.-és Versenylap 187 1.
34. sz. — Lótenyésztési vizsga és ju
talom kiosztás Mező-Túron. U.o. 1872.
22. sz.)
K u n c z c Vince után. — A juhok keringőségéről. (Ism. Gazt/. és K. 1838.
II. 3. sz.)
K u n d Jenő. — Róka agarászatok Somogyból. ( Vad.- és Versenylap 1870.
10. sz. — A lepsényi lovas-vadászatok 1870-ben. Agarászat, kopászat. U. o.
1871. 2, 3. sz. — Májusi emlékek.
U. o. 5. — Első rókám. U. o. 1872.
10. sz. — A therezováei vadaskert.
U. o. 1874. 8. sz. — * Gróf Ná- dasdy Ferenc agárdi nyulfalkájának vadászata. U. o. 46. sz. — Sz. Hubert Sárosdon. U.o. 48. sz.)
K u n d t, Dr. Emanuel. — Bcitrage zűr Kaferfauna Ungarns. (Zeit. f . N.- u.
Hetik. 1857. 42, 43. sz. — DasEisen- bahnwcsen in seinen Verbaltnisse zűr Sanitatspolizci. U.o. I 860. 47—-49. sz.)
K u n i c s Mihály után. — Észrevé
telek a Schwab Vilmos által Pesten 1817-ben feltalált, szüretekéhez való elválasztó műszerről. Dulházy Mihály.
(F. M. Or. Minerva 1827. 1393. L) K u n i g József. — Hazai gazdasági eredmények. (Gazd. L. 1865. 15. sz.)
K u n k e 1 után. — Állandó kovász vagy élesztő a torgaui kenyérsütöknél.
(Nemz. Gazda 1815. II. 13. sz.) K u n o s s Endre. — A villanyról, E'ectricitás. (Tud. Gyűjt. 1831. VII. 44.
1.— A melegről. U. o. 1835. VII. 63.
1. — A levegői tüneményekről. U. o.
IX. 10. 1. — A fénylő és tüzes leve
gői tüneményekről. U. o. XII. 21 1. — * Többszöri aratás, egy vetés után. Ter
mészet 1838. 2. sz. — Gyümölcs-neme
sítés. U. o. 31. sz.)
K u n s á g i . — Egy tengeralatti
8 1 7 Kunsch— Kurutz. 818 tűzhányó és egy második Pompcji. Kép
pel. (Ath. N. Képes Napt. XIII. 1872.
79. 1.)
K u n s c h . — Az »országos magyar borkiviteli társulata eszméjének mi
kénti érvényesítése. (Bor. Fűz. III.
1871. 621. 1.)
K u n s z t János. — Ipolymenti le
velek a konyhakertészet terén. (Kerti Gazd. 1860. 14— 17, 19— 21, 23—
25, 2 7 — 29. sz. — Mestérséges festés- és illatositása az eleven virágoknak.
U. o. 23. sz. — Levelezés Losonc.U. o . 1861. I. fűz. 5. 1. — Hamburgi fekete muskotály szőllö s/inezett képpel. U. o .
18. 1. — Ipolymenti levelek a kony
hakertészet terén. U. o. III. fűz. 19. 1.
14, 16— 19, 21— 23. sz. — Külö
nös természetjátéka. U. o. 21. sz. — Még egyszer a túróéi répa. U. o. 1862.
10. sz. — A mátrafü. U. o. 11. sz. — Metélő hagyma. Schnittling. — A földi repkény, Glechoma hederacea — A közöns. turbolya, scandix cerefolium.
— Kertész G. 1870. 9. sz. — Kony- hakerté-zet. A sósdi, Oxilis. — Sóska borbolya.— Kerti saláta. U. r. 16. sz.
— Kerti zsázsa, rezsuka. — zsázsa zsombor. U. o. 17. sz. — II igyma. U. o.
20. sz. — Mag-próba. — Káposzta
mag termelés. — Sóskafajok. U. o . 15.
sz. — Konyhakertészet. Vizirizs, Ziza- nia aquatiea. — Paszuly, Phaseolus.
U . o . 22. sz. — Ugorka, Gurke. V . o .
31. sz. — Murok répa, Dancus carota, Gelbe Rübe. (Köznyelven : Sárgarépa.) U. o . 40. sz. — Ib lya. Cheiranthus L.
(Rajzzal.) V . <. 187 1. I. 14. sz. — A gyöngyvirág. Terra. 1873. 10. — A szagos müge. (Asperula odorata). U. c.
12. sz. — * A pamut krepin. Asclepias Curnuti. — A kerti mák. U. ' . 16. sz.
— A vadrózsa. U. o. 1 8. sz. — A gesz
tenye. U. o. 20. sz. — Losonc vidéké
nek pázsitviránya. U. o. 1874. 2— 4.
sz. — A kikeleti hóvirág. U. o. 5. sz.
— A tözike. (Leueojum vernnm, L.) U. o. 7. sz. — A kápri-pótnövények.
U. o. 8. sz. — Az Orchideák. U. o. 12, 13. sz. — A kukorica. U. o. 16. sz.
— A szöllő. Bor. Lap<>k 1874. 20, 22. sz.)
K u n v á r y Fülöp. — Az Amster- dam északtengeri csatorna és az amster- dami part- és vasúti újabb építkezések.
Öt tábla rajzzal. (Magyar Mérnök és Ép.-Egyl. Közlönye VIII. 1874. 227, 285. 1.)
K u n z e, C. F, — Ucber den Nach- weis von Eiweiss im Harne. (P'. Med.- Chir. Pr. 187 4. 39. sz.)
K u p p i s János.— Aranyos-Marothi uradalom olichói pusztáján alkalmazott nyolcnyomásu váltó-gazdaság. (M.Gazda.
1841. 46. sz. — Felelet az olichói váltó-gazdaság leírására. U. r. 1842.
2. sz. — Nézetek az állati és zöld trá
gyáról. U. o. 38. sz.)
K u r t z Gusztáv tr. — Kórodai köz
lés. {Gyógy. 1861. 6, 13. sz. — Dön- hoff tr. hallásméröjo. U. o. 28. sz. — Sóskasavas hugyvegy Smoler Mór tr.
után.
U.o.
35. sz. — A keleti marhavész. Kivonati közlés id. Zlamál Vil
mos tanár »Barmászat« cimü müvéből.
U. o. 39. sz. — Közlések a kir. ma
gyar természettudományi társulat gyű
léseiről. U.o. 1862. 18, 2 1 — 26, 28, 43, 46, 47, 48, 50. 1863. 5, 10, 12, 28, 48, 51. 1864. 4, 7, 9, 12, 2 1 ,2 9 , 48. sz. — Megjegyzések a budapesti kir. orvos-egylet april 18-ki gyűléséről a Gyógyászat 46. számában közlött közleményre. U. o 1869. 18. sz. — Könyvismertetés. Barmászat, avagy a hasznos házi állatok betegségeinek meg
ismerése stb. Irta Dr. Zlamál Vilmos tanár stb. Pest, 1861. U. o, 1861. 40, 42, 43. sz.)
K u r u t z Pály Mihály. — A vizel- ltit-rekesztő-kőnek (aréna) kivétele mód
819 Kurzak— Kulin. 820 járói ökröknél. {Tud. Gyújt, 1831. I.
80. 1.)
K u r z a k , Pr. — Tannin, Gegen- mittel dcs Stryehnins. {Zeit, f , N.-u.
Ileilk. 1860. 20. sz. — * Csersav (tan- niu), mint ellenszere az ebvészalnak (strychnin.) Nm. Gyógysz. II. 1862. 11.
sz. — Az eleanderfa mérge. F. N. V. o.
30. sz.)
K u s s m a u 1, Pr. Dr. — Értődtung dér Gliedmassen durch Einspritzung von Chloroform in die Schlagadern.
{Zeit, f . N.- u. Ileilk, 1858. 35. sz. — Ucber Nachempfangniss. U, o. 1859. 51.
sz. — Zűr Lehre vöm Diabetes mellitus.
P. Med,-Chir. Pr, 1874.. 45. sz.) K ű s z Máté tr. — Két combfcj- ficamodásnak sikeres visszatételc. (//<*- sonsz. K, 1864. 2. sz.)
K u t a s i. — Evszaki tudósítások, Hold-Mező-Vásárliely vidékéről. {Gazd, L. 1857. 11, 13, 17, 23— 25. 1858.
48— 51. 1859. 30. sz. — Tapaszta
latok a kukurica géppel vetése körül.
U, o. 1858. 10. sz. — Van-e haszon a kerti szőlőművelésben, jelen körülmé
nyeink között. U. o. 24. sz.)
K ú t h y Lajos tr. — Tapasztalatok a gyuló-ibolós hamagról. Káli hydrojo- dicum. {Orv, Tár 1839.1. 11. s z . — Jelesebb kóresetek. Orsónya férgektől okozott gyomorfájás. — Idegláz kitűnő agybántalommal. — Epeláz, gyomor- bélfájdalommal s tüdőlobbal. V. o. 24.
sz. — Tályogos forró lázból eredett halál. U. o. II. 14. sz. — Júniusi, jú liusi és augusztusi kórjárat Szarvason 1839-bcu. U. o. 1840. II. 6. sz. — Valami a békcsmegyei pokolvarról.
V. o. 1841. I. 9. sz.— Az 1840— 11 tüdő-lobnil Szarvason. U. o. II. 13. sz-
— A gyuló ibolós ha mag (káli hyd- rojodieum) és kénsavas kínai idegláz
ban. U. o, 1842. I. 13. sz. — Az 1842-ik évi vóltólázjárványról Szar
vason. U. o. 1843. I. 5. sz. — Halálos
kóresetek. U. o. Ií. 17. sz. — Eves tüdőlob ifPneumonia ichorosa) kóresetei.
V. o. 1844. II. 17. sz. — Nevezetes kórcsetek. Csúzos dermenet. U. o. 1845.
II. 24. sz. — Ein Wort liber die Cho- leraepidemie auf dem Lande. Zeit, f . N.-u. Heilk, 1855. II. 25. sz.)
K u t s c h e r a tanár után.— Hofwyl megesmcrésérŐl még valami. {Nemz.
Gazda 1817. I. 5, 10, 16, sz.)
K u t z e r Eduard — Edelényi répa- eukorgyár. {Hetilap 1847. 207. sz. — A céklarépa mivclése gépekkel. Ábrák
kal. Gazd. L. 1862. 13, 14, 17. sz.) K n u n István. — Gazdasági tudó
sítás Varsaszegi pusztáról. Gazd. L.
1868. 22. sz.)
K ü c h e n m e i s t e r tnr. után. — A mészviz és a roncsoló lob, diphtheri- tis. {Gyogysz. 11. 1870. 19. sz.)
K ü c h e n m e i s t e r Dr. Friedr. — Experimcnte über Chinin und Gentianin als Milzmittel. {Zeit.f. N.-u. Heilk. 1851.
II. 17. sz. — Über die in und an dem Körper des lebenden Menschen vor- kommenden Parasiten. U. o. 1856. 29.
sz. — Uebcr die iiussere Anwendung des Wasserglases als theilweisen Ersatz- mittels des Collodiums. V. o. 1858.
40. sz. — Wasscrglas als theilweises Er- satzmittel des Collodium. U. a. 1859.
22. sz. — A keleti cliolera fertőtlení
téséhez. Gyógy. 187 2. 45. sz.)
K ü c h e n m e i s t e r , Dr. Ludwig.
— Ueber Contagium, Miasma und con- tagios-miasmatischc Krankheiten nach den Begriffsbestimmungen dér medizi- nischen Schule. {Pester Med.-Chir. Presse.
1873. 47. sz.)
K ü h 1 e r, H. — Ueber Pulvis Cosmi, seine Wirkungen und Indicationen. {Zeit.
f . N.- u. Heilk. 1858. 3. sz.)
Kü l i n , Dr. Julius. — Die Anweu- duríg dcs Kupfervitriols als Schutzmit- tel gégén Steinbrand des Weizens.
{Woeh. f . Land- u. Forstic. 1872. 36,
821 K i i h n — K . 822 37. sz. — Dér Mehlthau dér Runkel-
rübe. U. o. 1873. 36. sz. — * Egye
nes összefüggésben van-e a teheneknél a tejelési képesség a testalkattal ? GazcL L. 1867. 38. sz. — K. után. A lupin- rovara. Kertész G. 1870. 31. sz. — A fejőstehenek nyári takarmány ozásáról.
Gyak. Mezög. 1873. 18, 19. sz.) K üli n Raymund. — Természettani értekezés. (Esztergomi gymn. Progr.
1853. 10— 14. L)
K i i h n c, Dr. W. — Vorláufige Notiz über die Eutstehung dér Todtenstarre.
(Zeit. f. N.- u. Heilk. 1858. 47. sz.
— * Van-e a vérben könenylégeg.
(Ammóniák)? Gyógysz. II. 1866. 17.
sz. — * A fehérnye emésztése a has- nyálncdv által. U. o. 1868. 15. sz. — * A hasnyálncdv fehérnye-cmésztŐ hatása.
U. o. 1870. 30. sz.)
K ü h t z e után. — * A labdacsok cukrozása- (Candircn) és gyapotmázo
lásáról. (Collodiren). (Gyógysz. U. 1863.
18. sz.)
K ü r s c h n e r tr. után. — Mutat
vány K. tr. »Az általános élettan váz- lata« c. munkájából. Közli Hamary Dá
niel tr. (Orv. Hét. 1861. 24— 26. sz.
Gyógy. 1861. 36, 38. sz.)
K ü r t h y Antal. — A hevesmegyei gazdasági egyesület története. (Hevesm.
GazcL Egyes. Évjc. I. 1858. 17.1. — A nov 26-án és dcc. 10 én tartott bi
zottsági ülések jegyzőkönyve. U. o. 102, 104. 1. — Egyesületi tagok névsora betűrendben. U. o. III. 1.).
K ü t t l i n g e r , Dr. Er. A. — Ein- fluss des Ozongehaltes dér Luft auf den
K ü t t l i n g e r , Dr. Er. A. — Ein- fluss des Ozongehaltes dér Luft auf den