G-y.’—Haberle. 510 509
G-y. — A fürdői élet köréből. A császárfürdöből. {Fürd. L. 18G8. 6. sz.) Gy. K. — Evszaki tudósítások Ke- mencs vidékéről. Gazd. Lapok 1859.
4 5. sz.)
Gy. L. — * Prunus Laurocerasus.
Kerti Gazd. 1857. 12. sz. — Hooib- renk szőlőmivelése egybehasonlitva ka
rikás nevelésünkkel. Gazd. L. 18G2.
27. sz.)
Gy. . . . k. — Miként lehetne a ju hászgazdák és legények hasznát a juh- tulajdonos nagyobb és biztosabb jöve
delmével összeköttetésbe hozni? {Gazd.
L. 1849. 20, 25. sz. — Gazdásági ész
revételek. U. o. 22, 23. sz.)
Gy. M. — Felszólítás a tüzkármen- tés ügyében. {Gazd. L. 1850. G8. sz.) Gy. . . . y A. — A szőlő természet- tani leírása. {Bor. Lapok IV. 1870.
35. 1.)
gg. — Miért és hogyan kell tél előtt szántani? {Fal. Gazda 1874. 27. sz.
— Miért és hogyan kell tél előtt szán
tani? M. Gazda 1874. 12. sz.)
-gh T. — A magyar hasouszenvi or
vosegylet alkuló gyűléséről. Hason. L.
18GG. 1. sz. — Alapszabályai. U. o. 2.
sz. — Az orvosegylet működése. U. o.
3— 12. sz.)
g. f. d. — Levelezés. Sárvár. {Kerti i Gazd. 1860. 49. sz.)
H.
H a a n János. — A vidéki gazda
sági egyesületekről. {Gazd. L. 1865.
28. sz.)
H a a s tr. Stuttgartban. — * Mér
ges zöld festanyagok {Gyógysz. II. 1869.
20. sz.)
H a a s Jakab tr. — A vidéki kór
házak szükségessége. (Gyógy. 1867.
27. sz.)
H a a s e után. — Az emberi szem bonctanához. Közli Bemolák József.
{Gyógy. 1868. 26— 28. sz.)
H a a x m a n n P. J. után.— Valami a
>L amin ári a digitata«-rúl. {Gyógyszer. II.
1868. 7. sz. — * A csersavas kinal készítése. U. o. 1872. 4. sz.)
H a b é i . — Die Bereitung und An- wendung dér Kuh- und Schafmolke.
(<Zeit. f . Natúr- v. Hetik. 1852. II.
6. sz.)
H a b e r. — * Dér Gyps-Schienen- Verband. {Dér Honvédarzt 1870.
10. sz.)
H a b e r é n y i György. — Evszaki tudósítások Barsmegyéből. {Gazd. L.
1857. 11. 1862. 2. — A felállítandó gazd. intézetek érdekében. U. o. 1866.
4. sz.)
H a b c r e r n Lajos. — Szőnyeg
gyárak s azoknak befolyása a mezei gazdaságra Magyarországban. {M. Gazda
1842. 65— 67. sz.)
H a b e r l a n d t Ferenc tanár és Haj- duska József. — Bizottmányi javaslat selyemtenyészeti, magvizsgáló és kísér
leti állomások érdekében. {Kertész G.
1869. I. 12— 15. sz.)
H a b e r l a n d t Frigyes tanár. — Die Wanderheuschrecken in Hanság.
(Verh. f . Naturk. III. 1858. 2. Heff {Abh.) 1. 1. — Agubacs légy(Weizen- gallmücke. Cecidomya destructor.) Gazd.
L. 1865. 9. Gyógysz. II. 1865. 14— 16.
sz. — * A selymérek folt betegsége.
Kerti Gazd. 1863. II. 2 5 ,2 6 . sz. — * Bombyx Perny. (Uj selymér). (U. o.
1871. I. 25. sz.)
H a b e r 1 e Károly egyetemi tnr. — Időjárásbeli észrevételek 1831-ben, a budai csillagász intézetbeli v iz s g á la t o k
511
bóTöri*. Tár. I. 1831. 93, 189, 284.
II. 1831. 92, 196, 112, 274. sz.
— Általános tekintet az 1832-ik évi időjárási viszontagságokra Pest vidéké- i ben. U. o. V. 1832. 75. 1. Időjárásban ! észrevételek táblái 1832. ja n .—márc.
U.o. 94, 2 8 3 .— 1833-dik évre. U. o.
IX. 1833. 244. X. 237. XII. 233. 1).
H a b e r m a n n , *Dr. B. — Skizze über Szliáes und dessen Gasbüder. (Zeit.
f. N.- u. Heilk. 1854. I. 44. sz. — Szliacs, in sanitárer Beziehung geschil- dert. U. o. 1856. 15, 17, 18, 20, 21.
sz. — * Uber die Coca, ihrc Anwen- dung und ihre Wirkungen. Vérit. f . Na- turk. III. 1858. 1. Heft. (Sitzuugsb.) 63. 1. — Bericht über die Badesaison zu Szliáes vöm Jahre 1858. U. o. IV.
1859. Sitzungsb. 112.1.)
H a b e r s o h n , Dr. — Ueber Dys- pliagie. (Z e it.fN .- u. Heilk. 1857. 12. sz.
— Ueber seiniotische Bedeutung dér Sclimerzen bei Magenkranklieiten. U. o.
1860. 15. sz.)
H a c lie n b e rg Dr. in Coblenz. — Ein Fali von vollstündigen Mangel dér recb- ten Nieren und linkseitiger suppurati- ver Nephritis. (P. Med.-Chir. Pr. 1872.
29. sz.)
H a e b e t t e után. — Néhány szó az útépítésről átalában, különösen a városok kövezéseiről, Hachctte kövezési- nek leírásával. (Hetilap 1845. 44, 45. sz.)
H a c k e 11 András tr. — Idő s kór
já ra t az ungvári k. kincstári urada
lomban 184^0-ik évben. (Orv. Tár 1843. I. 7. sz. — Alombolygási jelene
tekkel szövetkezett méhkór. U. o. 20.
sz. — Válasz az Orvosi T ár múlt fél
évi 13-dik számában dr. Szőke által közlött künyvbirálatra. U. o. 1844. I.
5. sz. — Csudálatos kóreset. U.o. 1839.
II. 15. sz. — Meteorologische Beobach- tungen vöm Jahre 1833 bis 1849. mit einer alig. Angabe dér allé Jahre herr-
512 schenden Epidemien und einzelner be- sonderer Krankheitsfalle in Ungvár.
Z eit.f. N.- u. Heilk. 1850. 16. sz. — I lm Jahre 1850. U. o. 1851. II. 20.
i sz. — lm Jahre 1851. U. o. 1852. II.
4, 5. sz. — lm Jahre 1852. U. o.
1853. I. 38, 39. sz. — Levél Ungvár- ból a magyar-latin-német orvosi szótár ügyében. Gyógy. 1862. 2. sz).
H a c k e r tr. után. — A másodlagos buja-senyv származás módjára befolyó rokonszenv (sympathia). Közli Romant- sik sebész. (Orv. Tár 1839. I. 16. sz.
H á c z k y Dániel. — Marha felfú
vódásánál használandó óvszer. (Fal.
Gazda 1860. 19. sz.)
H a e c k, Dr. M. F. — Ueber alko- holische Getranke in hygienischer Be
ziehung. (P. Med.-Chir. Pr. 1874.
36. sz.)
H Ü c k e 1, Prof. — Aus dér Wun- derweit im Leben und Treiben dér Thiere des Feldes und Waldes. (Woch.
fú r Laud- und Forstw. 1871. 27, 28. sz.)
II á c k e r, Ludw. — Dér Milch- kühlapparat dér Herrsehaft Ungarisch- Altenburg. (Mit Abbildungen auf Tafel, I.) (Vérit. f . Nahtrk. IV. 1859. Ablt.
12. 1.)
I l a e f f n e r Ernő. — * Egy régi lőjegyzék. (Vad.- fa Versenylap. 1874.
36. sz.)
H a e n E. után. — * A kazánkő- képzödés meggátlása. (Gyógy sz. H.
1873. 33. sz.)
H a e n i s c h , Dr. F. — * Zűr Aeti- ologie und Therapie des Asthma bron- cliiale. (P. Med.-Chir. Pr. 1874.
49. sz.)
II a e s e r tr. után. — Gyuló-ibolós harnag (káli hydrojodicum) bujakór el
len. FI. (Orv. Tár 1841. II. 24. sz.) H a e u f l e r és Taubner. — * Le
velek. Averulino építészi munkájáról.
(M. Acad. Ért. 1847. 309. 1.) Ifabormnnn —Haeufler.
513 Hafenbrödl - Hager. 514 H a f e n b r ö d l , Freihcrr v. —
Schedlliof in Baieru. Die Hornringc dér Kiihe. ( Woch. f . Látni.- v. Torst ic. 1870.
45. sz.)
I l a g e d o r n . — Dió Gleditschias als Waldbaume. (Woch. f\ Lanti.- ti.
Fór fit ír. 187 2. 40. sz.)
11a g é n után. — Dimorphismus a rovaroknál. {Térni. 1871. 0. sz.)
II a g c n R. után. — Benzin, (Gyógy- sze.. IL 18G4. 11. sz.)
H a g e r tr. után. — * Wundram köszvénypora. (Gyógytz. II. 1863. 11.
sz. — ' Az ólomcukor és a tragacan- thamézga összekeverve oldatban. F. o.
27. sz. — * Az úgynevezett dohány-al- nélküli dohány es kávé-al-uélküli kávé.
V. o. 18G4. 3.sz. — A1-kénessava s kese- reny (magnesia hyposulfurosa s. subsul- furosa, hyposulphis magnesii.) I. o. 4.
sz. — Adatok a vérfoltok megvizsgálá
sához. F. o. 35, 36. sz. — * Jegy
zet a Tinctura Rhei aquosa készitésé- röl. V. o. 1865. 29. sz. — A trichin- kór (trichinosis) nem uj betegség. 1 . o.
18GG. 16. sz. — :: A borlangos folya
dékokban fololdott illő olajak megmé
réséről. F. o. 29. sz. — * A bangyhal- vag (ehloroform) elbomlása. F. r. 1867.
9. sz. — Kiválasztása és lemérése a vaséi égnék eitromsavas és borsavas ol
dataiból. F.o. 1 1. sz. — Oldékony ei tromsavas keseréleg (Citrate de Magne- sic de Menier.) — Nyákalgák az ivóvíz
ben s azok szükséges elpusztítás v cho- lerajárvány alatt. — Mütani jegyze
tek^ Lugalos tenta. ' Atramentum alká
li mi in.) B. U. o. 13, 14. sz. — A dárd- ötödkéneg (Sulfur. aurat. antim.) gyógy
szertár vizsgálatokról. U. o. 14. sz. —
* Syrupus ferri oxydati. l \ o. 22. sz.
— A vizes rhabarbara föstvény tarta
taggá tétele. F. (. 41. sz. — A zsir- édeny. F. (. 49. sz. — * A hangyhal- vag (ehloroform) napfény behatása foly
tán nem bnntatik el. F. o. 52. sz. —
A mákony szunyái'ártalmának gyors meghatározási módja. F .o. 1868. 1 1.
sz. — * Csekély mennyiség hangyhal- vag kimutatása a vér, tej, illó olajok és más folyadékokban. V. o. 13. sz.
— * A dialysalt vaséleg gyógyászati szempontból. V. o. 31. sz. — * A szén- kéneg tisztázása. V. o. 52. sz.’— Vizs
gálatok a húskivonat fölött. F.o. 1869.
7. sz. — Kénsavas maszlagul jegecek- ben. U. o. 27. sz. — A hangyhalvag s magatartása a fény és levegő iránt. F.
o. 32. sz. — A rózsaolaj kémlése. F.
o. 1870. 11. sz. — A tiszta hangy
halvag és a napfény. F. o. 21. sz. — Az illó olajok kémlése és fölismerése.
F. o. 22, 23. sz. — Tinctura rhei aqu.
szilárd és száraz alakban. V. o. 21. sz.
— A különböző folyékony pepsinké- szitmények értéke. U. o. 23. sz. — A ehloralhydrat megvizsgálásáról. U.
o. 1870. 4. sz. — Hamisított viasz a kereskedelemben. F. o. 25. sz. — A hivatalos és iparbeli mandolaolaj. F. o.
27. sz. — * A tömör kénsav kémlése mirenyre. U. o. 28. sz. — A carbolsa- vas horganyéleg készítése. U. o. 35.
sz. — * A szegfüolaj (Nelkenöl) vizs
gálata. U. o. 37. í z, — e A eopaiva- balzsam kémlése terpetinre. — Fi
gyelmeztetés a sebesültek orvosaihoz.
— Hamisított mustárolaj. F. o. 37. sz.
— * Az arany kimutatása vászonfolt
ban. F. o. 43. sz. — Eljárás a légeny- sav meghatározására ammon alakban.
F. o. 1871. 3. sz. — A mirenytarta- lom jelzése a rosanilin és fuchsinban.
F. o. 5. sz. — A büzeny kémlése bál
vány és iblanjra. — Az ezüsthalvag, ezüstbromid és ezüstjodid kölcsönös el
különítése. / . o. 6. sz. — A büzeny és iblany kimutatásán ik módszerei. V. o.
8. sz. — Milyen az angol hangyhal
vag. V. o. 9. sz. — A k.escrü mandola
olaj rögtönzött kémlése. F. o. 10. sz.
— Jegyzet a mustárolajról. F. o. 16.
Tn.l. II. Term. 1. 17
8/. — A folyadékok. 17. o, 19. sz. — A chinakéreg al tártál mának meghatá
rozási módszere. o. 25. — * A car- holsznppan. — * A moly távoltartása posztó és prémes árucikkektől. I . o.
27. sz. — * Színes kénsavas maszla- gal. V. o. 44. sz. — Az ivó viz vizsgá
lata. U. o. 47, 48. sz. — * Olfacto- rium anticatarrhoicum. U. o. 47. sz. — A ehinoidinnal súlyosabbá tett china- kérgek fölismerése. o. 48. sz. — Az anilin, coniin, nieotin lem érése hydro- chlorat alakjukban. U. o. 50. sz. — Az ojtóanyag fentartására mily zsir- édeny (glyeerin) alkalmaztassák. V. o.
52. sz. — Alumina acetica. Liqu. Alu- min. aeetici. U. o. 1872. 1. sz. — Uj módszer az elnyelt (absorbirt) mészföld meghatározására a csontszénben. — A Thoin-féle poresztó mérleg. IJ. o. 9. sz.
— * Ferrum valerianicum. / . o. 10. sz.
— A nyers earbolsav cárból savtartal- mának meghatározása. o. 12. sz. — Olfactorium anticatarrhoicum Hageri.
/ . o. 16. sz. — Guajakgyanta- és ihlany-vegyhatás. V. o. 45. sz. — Le
választása és megmérése a kémfomak oldataiból és a kémforjegecek. V. o.
51. sz. — Egyes gyógy testeket illető jegyzetek. / . o. 51, 52. sz. — A vo
natok (Extráéta) megvizsgálása réz- és ónuali (Stannum) fertözménveikrc. (J. o.
18 73. 13. sz. — A cohhicum-aljak reactioiról. U. o. 15. sz. — Az ólom
fehér (Cerussa) vörösre festődéséről. U.
o. 16. sz. — Kevésbé keserű chinin keverék. U. o. 4. sz. — A közönyös chloralhydrat-ról s a 8aame és társa cég chloralhydrat-ja. U. o. 25, 26. sz.
— * Az ólomeukor és a tragacantméz- ga összekeverve oldatban. U. o. 43. sz.
— A bromkalium kémlése a »Pharma- copoea Germanica« szerint. U.o. 1874.
6. sz. — Vajkémlési módszerek. U. o.
15, 16. sz. — ° Nyákhinár jelenléte a vizekben ehölerás időben. Kertész G.
5 1 3 1 láger—
1867. 29. sz. — * Mittel gégén den j Schnupfen. (r. Mcd.-C'hir Pr. 1869. 43.
sz. — * Milyennek kell lennie az egészséges ivóvíznek ? Hasonsz. L.
1873. 7. sz. — H. és Jacobson. A
^titkos gyógyszerekkéli“ ámítások meg- gátlása. Gyógysz. II. 18414. 23. sz.)
H a g e r Ármin Berlinben. — A
»pharmaeopoea borussica editio septi- ma« s megjegyzések a sisak virág és abból készült kivonatról. Ábrákkal.
{Gyógysz. II. 1864. 5, 6. sz.)
H a g e r FI. — Titkos szerek. Gut ÍTeil. — Lenticulosa. — AVepler-féle szer a nehéz-kór ellen. — Colle blanche.
— Tömör Restitutions-Fluid. — Dr. Pa- tisson közvény elleni gvapotia. (Gyóqusz.
//. 1864. 1, 22. sz. - * A kakao-olaj hamistásairól. I . o. 23. sz.)
H a g e r Hermann tr. — Morsuli zingiberis. — »Cruse-s Patent Kropf- pulvei\« titkos szer. {Gyógysz. //. 1864.
10. sz. — A Gombos-féle »mixtúra»
vegvelcmzése. Gyógy. 186 7. 41. sz.) II a g g o t in Durham. — * Wich- tige Vortheile bei dem Brotbacken.
{Patr. IVoch. f . Ung. 1804. 5. sz.) H a h n e m a n n . — Végrendelete1.
{llos.it. K. 1865. I. 22. Hasonsz. /..
1868. 8. sz. — H. Sámuel dr. Sre'ter Gusztávhoz Lembergbe intézett levelei.
Hatóit*?. Tj. 1872. 12— 15. sz.) H a i d i n g e r W. — Tudósítás a bécsi cs. kir. pénz- és bányaügyi udv.
kamara ásvány-gyiijteményéröl. (Af.
Ch'v. és terít). Műnk. III. 1843. 43. 1.
— A cs. k. birodalmi földtani intézet Bécsbcn 1865. V. o. XI. 1866. 228.1.)
H a i d 1 e n után, — A franciák né
zete a Liebig-féle levesről. {Gyógysz. //.
1869. 39. sz.)
H a i n, Dániel. — Beitrílge zűr Witterungskunde Siebenbürgens (Progr.
(lejt Shtíssb. Gymn. 1854. 3 — 25. 1.) H a i n i s s József tr. — Törvény
szék-orvostani eset. Erőszakos sértésből
-Hainiss. 516
51 7
származott evvér, szivszakadás és halál (Gyógy. 1862. 11. 12. sz. — A beteg gyermek vizsgálata- és jel tanáról. Mayr tanár után. I . o. 36 — 40, 42, 43, 46,
48. sz. — Törvényszék-orvostani eset.
A halántékcsont pikkelyes részének szúrás által szokott repedése, agykér- lob, halál.
U.
o. 51, 52. sz. — A beteg gyermek mellének vizsgálata- és jeltanához. U. ©. 1864. 50— 52. sz. — A mellzsigerek részletes vizsgálata gyer
mekeknél. V. o. 1865. 15 — 17. sz. *—
A tüdők hustömöttsége újszülötteknél.
U. o. 1866. 15. sz. — Tüdőgümősödés gyermekeknél. U. o. 17. sz. — Az új
szülöttek tüdőlégdagja. U. o. 24. sz.
— A hörgelob isméje gyermekeknél, U.o. 1868. 33. sz. — Nehány érdekes törvényszéki eset rajza. Államorvos
1872. 1 —5. sz. — Nehány érdekes törvényszéki eset. M. orv. én term. Műnk.
XV. 1872. 179. 1.)
IT ajass Béla. — Gazdasági tudósí
tások. Cserhát. (M. Gazda 1 8 6 1 .3 3 . sz.) H a j c z c l m á j e r Juditli. — Kony
ha. (M. Gazda 1845. 36. sz.)
H a j n a l . — Sántha István úrnak 1 IcbrceCnben. (Kerti Gazd. 1860. 36. sz.) H a j n a l Albert, tr. — Velőszerü rák a végbél környékén. (Orr. Hét.
1864. 39, 4 0. sz. — A jobboldali fül- tömirigy rákos elfajulása. U. o. 1865.
26. sz. — Méhhabarc galvanéteszszeli műtétének esete. U. o. 1866. 2. sz. — Jelentés békésmegyei orvos-gyógysze- rész-cgylct 1870. május 16-kán tar
tott közgyűléséhez. U. o. 1870. 32.
sz. — Levél a szerkesztőhöz. Gyógy.
1868. 23. sz. — Jelentés a békésme
gyei orvos-gyógyszcrészegyletröl. U. o.
44. sz. — Jelentés a békésmegyei or- vos-gyógysz.-egylet gyűléseiről. U. o.
1869. 23. 1870. 30, 33, 47. sz. — A I»ékésmegy ci orvos-gyógyszerész-egylet.
U.o. 1872. 24. 1873. 23. sz. — A békésmegyei orvos gyógyszerész-egylet [
518 1874. october 22-én B.-Csabán tartott közgyűlése. U .o. 1874. 47. sz. — A békésmegyei orvos-gyógyszerés/.-egvlet- ről. Gyóyy8z. II.1869. 23. 1870. 46. sz.)
H a j n a l Antal. — Amerikai ko- trógép. (M. MJni.-Egyl. Közi. IV. 1870.
3 77. 1.)
II a j n a 1 István tr. Békésen. — Le
vél Pestről az orvosválasztások ügyé
ben. (Gyógy. 1861. 34. sz. — Kizárt lágyéksérv a petefészek elöesésével.
O r r . Hét. 1863. 31. sz. — Csonthus-
dag az alszáron. 1871. 38, 39. sz. — Csonttörésekről. U. o. 1 — 4. sz. — A hugykövekrül. U. a. 28— 31. sz. — Adatok a rák műtétek tanához. / . o.
1872. 14, 15, 17, 19, 29. sz. — Köz
lemény az 1869-ben Békésen uralgott vürhenyjárványról. U. o. 3, 6, 7. sz.)
H a j n i k János. — Egy-két szó a gyökeres növények termesztésének hasz
nairól. (Rokonéi K 1840. II. 74. 1.
— Nvilt levél az amerikai szénagyiljtö gereblyét és vontatót illetőleg. Gazd.
L. 1850. 52. sz. — Nyílt levél és elő
terjesztés az amerikai szénagyüjtő-ge- reblye és vontató ügyében. U. o. 1851.
24, 27. sz. — Nyílt levél némely gaz
dasági eszközök és gépek, s a takar
mány-kezelés ügyében. Ü. o. 30. sz. — Nyílt levél a kettős ekék hasznosságá- ról. U. o. 1852. 17. sz. — A kettős ekék érdekében. U.~o. 45. sz. — Né
hány szó a ccnki birtok jelen állapotá
ról. U. o. 1853. 14. sz. — Gazdasági eszközök és gépek ügyében. U.o. 1853.
25. sz. — Ccnk, juh 13. 1854. U. o.
1854. 29. sz. — A ccnki gazdasági eszközök és gépek ügyében. U. o. 32.
sz. — Viszhang a cimnélküli levelekre.
V. o. 43. sz. — Néhány szó a trágyá
ról általában, különösen a mesterséges trágya fontosságáról. U. o. 1855. 22.
sz. — Nézetek a vetések fogasolásá
ról. U. o. 24. sz — Ccnkröl is néhány szó a gabnn sormÍvelése érdekében. / .
17*
Ilajass— Hajnal.
520 0. 45. h z. — Visszapillantás 1855-re.
F . o . 1856. .‘3. sz. — Gazdasági álla
potok Nagy-Cenkeu. I'. o. 18. sz. — II. .1. dr. Stöckhard tanár úrhoz. I . o.
43, 44, 48, 49, 51. sz. Falusi Gazda 1. 1856. 289. 1. — A bérrendszer ügyében. Gazd. L. 1862. 33. sz. — Nyílt levél Nagy-Cenkröl. U. o. 47. sz.
— Nyílt levél Tlialy Zsigmond bará
tomhoz! V. t\ 1864. 41. sz. — Refle
xiók Sopronyból. I . o. 10, 11, 13—
16. sz. — Cenki utóhangok. l \ o.
1865. 16. sz. — Gedellöi hangok. V.
o, 18. sz. — A sopromnegyei cukor
gyártásnak fokozatos emelkedése és en
nek következtében az ott átalánosan emelkedett közjóiét és vagyoni gyara
podás. L .o . 1867. 39. sz. — A cu
koriparnak hazánkbani fejlődését és je len állapotát érdeklő levelek. V. o. 45
— 50. sz. — Még néhány szó a répater
melés költségeiről és ennek néhány mó
dozatairól. U.o. 1868. 1. sz. — Válaszul a hazai répa és cukor-termelésünk ügyében tett szerény megjegyzésre. F.
o. 4. sz. — Általános eszmék a szelle
mi és anyagi tökék hatása felöl, tekin
tettel gazdászati s népességi viszo
nyainkra. l . o . 30. sz. ;— Igénytelen észrevételek a »Répatermelés és répa- takarmányozás« című közleményre. U.
o. 21. sz. — Arad-Temesvár környéke, ekintettel az ottani általános gazdászati tviszonyokra, és egy-két szó a bérrend
szerről. l .o . 22. sz. — Észrevételek a fo
gyasztási adó körüli reformok iránt. U. o.
25. sz. — Nézetek a cukoriparnak ha
zánkbani gyorsabb fejlődését gátló egy
némely akadályok tárgyában. F. o. 27.
sz. — Gazdasági levelek külföldről. U.
o. 1872. 4 1 — 4 4. sz. — Gyakorlati útmutatások az okszerű gazdasági üzlet szempontjából, a Bánság számára. U. o.
1873. 1, 2, 4— 8. sz. — Nyílt levél Tlialy Zsigmond barátomhoz. o. 10.
sz. — A köztelek alapköve letételé-
1 9 Hajnóczi— .Hajnos.
nők emlékére. U. o. 22. sz. — A rozsda s az ausztráliai búza. V. o. 27. sz. —
* Nvilt levél Mokry S. úrhoz. U. o. 30.
sz. — Nyílt levél a lmzanemesítés tár
gyában. V. o. 1873. 37. s z .— A vető
mag nemesítése.
F.
o. 39, 40. sz. — Az 1874-ki termésről. F. o. 18 74.32, 34. sz. — A cukorrépa termelésé
ről. Érd. és Gazd. Lapok VI. 1867.
556. I. — Az ausztráliai búza. Gyák.
Moziig. 1873. 20, 21. sz. — Figyelem
re méltó szavak. I '. o. 1874. 24. sz.
— Gazdasági irányeszmék. Földm. Érd.
18 73. 1, 6. sz. — Örvendetes kórje- lenségek. U. o. 8. sz. — Levelek a szerkesztőhöz. Nagy-Várad és Buda
pest. l . o . 1874. 36— 40. sz. — II. J.
és Stürmer Arthur. A selyemtenyésztés ügyében. Gazd. L. 1855. 1. sz.)
II a j n ó c z i Árpád. — Szomorujáték a borpincében. (Bor. Lapok] 187 4.
1. sz.)
H a j n o s Gusztáv. — A sző löszét teréről (Gazd. Tj. 1865. 10. sz. — A tehenek tejtükre. U. o. 19. sz. — Szö- lőszeti ügyünkhöz. I . 30. sz. — A mürzthali marhafaj. I . o. 9, 10. sz. — A székes föld. U. o. 1870. 12— 15. sz. — Az állam, mint lótenyésztő. l \ o. 20.
sz. — Tegyünk valamit a sertéstenyész
tés érdekében is. I. o. 27. sz. — Az államkezelése alatti jószágok bérbeadá
sához. U. o. 30. sz. — Marhatenyész
tésünk emeléséhez. U. o. 41— 43. sz. — A cselédrendtartáshoz. V. o. 52. sz. — Alkalmas-e a soroksári Dunaág mester
séges hal tenyésztésre ? U. o. 18 71. 3. sz.
— Lótenyésztésünk ügyéhez. U. o. 23.
sz. — A hengerezés és annak hatása.
U. n. 26. sz. — A rozsda és az üszög.
iJ. o. 28. sz. — Még valami az üszög
ről. l .o . 34. sz. — A mély szántás
ról. U. o. 1872. 3 — 6. sz. — A ser
tések vértályoga. F. o. 26. sz. — Mikép lendíthetnénk gazdasági állapo
tainkon sikeresen ! F. o. 1873.
9
— 11.521 H a j ó s s y Halász. 522 sz. — * A rozsda. U. o. 19. sz. —
Vérfrissítés- és magváltoztatásról. t \ o. 32. sz. — Gazdasági tndósitások.
Tass (Pestmegye). I . o. 17. 187 4. 34, 45. sz. — Adatok egy gazdaság ren
dezéséről. / . o. 27, 29, 30. sz. — Ta
lajunk nedvességének megóvásáról. U. o.
48. sz.)
I l a j ó s s y . — A száva-kulpai gőz
hajó társaság közgyűlése.(Hetilap 184G.
31. sz.)
H a k e, l)r. — Als Quelle dér Lc- benskraft. (Zeit, f . A".- u. Hetik. 18 5 6 . 3. sz.)
H a l a s i 13. — Gazdasági tudósítá
sok Kis-Kunságból. (.1/. Gazda 1814. II.
51. sz. — Krumpli és kukurica-töltö- getés. Falusi Gazda 1859. 26. sz. — Kukuricaszár letetejezése érés alá. l \ o . 1859. 30. sz.)
H a l a s y, Dr. Wiihelm. — Aus dér gerichtsárzlichen Praxis. Angeblieh leichte lvopfverletzung mit lethalem Ausgange nach 31 Tagén. ( l \ Med.
( hir. IV. 1871, 35, 36. sz.)
H a l á s z Aladár. — Néhány szó a len- és kendertermesztésről Magyarorszá
gon. (Férd. és Gazd. Lapok VI. 1867.
144. 1.)
H a l á s z Béla. — Dinnyészet. (Fal.
Gazda 1862. II. 6. sz.)
H a l á s z Gejza tr. — Helyettes e l
választás. (Orv. Tár 1839. I. 4. sz. — Magyar orvosok és természejt vizs g ál ók 3-dik nagy gyűlése Besztercén. V. o.
J 8 4 2 . II. 10. sz. Vázlatos előadás a pesti egyetemben orvosok kiképezésére rendeltetett koródáról 184 */2 iskolai évben. L. -o. 1843. II. 3, 4. sz. — A magyar orvos és természet vizsgálók 4- dik nagy gyűlése Temesvárott. l \ o.
8. sz. — A magyar orvosok és termé
szetvizsgálók 5-dik nagygyűlése Ko
lozsvárit. I . o. 1844. II, 13— 15. sz.
— Szóbeli előadás, melyet a magyar
orvosok és természet vizsgálók kolozs
vári 5-dik nagygyűlése alkalmával tar
tott. V. o. 1845. I. 13, 14. sz. — A magyar orvosok és természet vizsgálók Pécsett tartott G-ik nagygyűlése orvos
szaki működéseiről. V. o. 1846. I. 8, 9. sz. — Orvoskari jegyzőkönyv. I . a.
1848. II. 1. sz. — A m. orvos-sebész tanári kar e f. 1848. év tartott ülésé
nek jegyzőkönyve. t T. 7, 24. sz. — Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűlések történetei és hasznai. M. orv.
és fenn. Műnk. VI. 1846. 81.1. — Alel
nöki beszéde a magyar orvosok és termé
szetvizsgálók Fiúméban tartott XlV-ik nagygyűlésén. I . <>• XIV. 1870. 111.
1. — Ellennyilatkozat. Gyógy. 1861.
3. sz. — Az életbiztositás tudományos, különösen orvosi szempontból. / . e.
1865. 5 0 — 52. sz. — Felelet a buda
pesti kir. orvos-egylet idei választásai
ról az OHL-ban megjelent cikkekre.
U. o. 1866. 46, 4 7. sz. — A magyar orvosok és természetvizsgálók eddigi működésének főmozzanatai. ( r. •. 1869.
41. sz. — Ismételt figyelmeztetés a véd- himlő-ojtásra és egyéb, a himlő ellen alkalmazott és továbbra is alkalmazan
dó eljárásra. I . o. 1872. 27. sz. — Tiszti főorvosi javaslat a himlő terje
dése ellen. I). <>. 4. sz. — A cholera- járvány Pesten 1872-ben. I . o. 187 3.
15. sz. — Tiszti főorvosi hivatalos je
lentések a Pesten észlelt sebészeti és közegészségi viszonyokról. Államonvas 1871. 13 — 16. sz. — A soroksári Dtina-ág elzárása. / . o. 1872. 6. sz.
— Szab. kir. Pestváros óvóintézkedései a cholerajárvány ellen. I . o. 10.
sz. — Tiszti főorvosi hivatalos je
lentés a Pesten észlelt lebészeti s köz
egészségi viszonyokról. I . o. 1— 7, 9 — 13, 15. 1873. 1 — 18. sz. — Ki
vonat Pest város tiszti főorvosának 1871. , 1872. és 1873. közegész
ségi hivatalos jelentéséből, //osonsz. /.
5 ti 3 5 24 1871. 16, 17, 19, 21. 1872. 5, 6, 9, I
17. 1873. 17. sz. — Az életbiztosítás tudományos, különösen orvosi szem
pontból. .1/. Akad. Ert.-Math. és Térni, Közi. V. 1865. 225.1.— Könyvismerte
tés. A magyar orvosok és természet
vizsgálók I— V. gyűléseinek évkönyvei az első négyet szerkesztették Bugát P.
és Flór F. tr.-ok, az ötödiket Brassai Samu és Szőcs József. Gyógy. 1863.
47, 49, 51. sz.)
H a 1 á s zy Ferenc után.— Jegyzetek az észak-amerikai *Pacific-vaspályáról«
(M. Mérn. és Ép. Egyl. Közi. V 1871.
252. 1.)
H a l é , Dr. E. M. után. — Az atro
pin élettani hatásainak kikémle'se. ( fia- sansz. L. 1871. 10— 12. sz.)
H a l é Dr. P. H. — * Petefészek
tömlő meggyógyitása Apis-szal. (Ha- sonsz. L. 1871. 21. sz.)
H a l i c z k y József. — Gazdasági közlemény Vitkárol. {Fal. Gazda 1857.
10, 24, 32. sz. — Vontató-kocsi. (Áb
rával). U. r. 20. sz).
H a l l , J. után. — * A gáztartókban keletkezett kis lyukak betömése. {Bá
nyász. és Koh. L. VII. 1874. 15.) H a 11, Marschall. — Behandlung dcr Asphyxic. {Zeit. f . N.- u. Ilcílk.
1857. 16. sz.)
H a 11 a tr. után. — A rákos lerako
dásokról belső életművekben. T. {Orv.
Tár 1844. II. 23. sz.)
H a 11 e r Károly tr. után. — Az élet
módok s mesterségek, mint betegséget szülő okok. {Orv. Tár 1842. 23. sz.J
II a 11 e r, Dr. Moriz. Bcobachtun- gen und Erfahrungen über das typhöse Larynxge8ch\vür. Zeit. f. V.- u. ITeilk.
1856. 43. sz.)
II a 11 e r W. tr. — * Savanya kül
sőleg használttva. (Orr. Tár 1842.
11. 20. sz.)
II a 11 i e r Ernő tnr. után. — * Egy növényi élődi a sejthámon (epithelium
Halász—
hártyáslob alkalmával. {Gy aggsz. II 1866. 15. sz. — A cholera kérdéséhez.
U. o. 1867. 45. sz. — Gombanövé
nyek a védhimlő és vészhimlő anyagá
ban. U. o. 1868. 17. — * Növényi szervezetek a hagymázos betegek véré
ben és bélhuzamában. U. o. 33. sz- — * Növényélődiek vörhenynél. U. o. 1869.
4 3. sz. — Méhek mcgmérgezése élesz
tővel. F. V. o. 1871. 47. sz. — Élesz
tők s az emberi bőr növény-élödijei közti viszony. Közli F. E. Gyógy. 1868.
1, 2. sz. — Az emberi test növényélő- diei. U. o. 1869. 1— 3. sz.)
H a 11 ó s y Ödön. — Gazdasági köz
lemények Ilohenheimból. {Fal. Gazda 1857. 3, 6, 8. sz. — Még valami a repczéről Hohenheimból. U. o. 15. sz.
— Lucernáról. U. o. 10. sz. — Az alagesövezésről. V. o. 1858. ^7— 9.
sz. — A hohenheimi gazdasági aka
démia. U. o. 32. sz. — Az alagcsöve- zésről. U. o. 44, 48, 50, 52. sz. — Egy angol bérgazdaság vázlata. U. o.
1859. sz.)
II a 11 w a c h s Vilmos tr. után. —
* A piros szőnyegek mireny tártaim a {Gyógysz. II. 1871. 34. sz.)
H a 1 m á g y i Lipót. — * LÖjegyzék.
Csegei kimutatás. (Vad.- és Versengi.
1870.,2. sz. — A tisza-esegei és mán- doki vadászatok. l T. o. 1871. 4. sz.)
H a l m á g y i Sándor. — Az erő á t
változásai. ( 1 larosv. Filz. 1858. 163.1.) H a l t é n h o f f tr. — Receglob cukros hugyárnál. {Gyógy. 1874. 6. sz.)
II a m a r Leó. — Villanyos vasúti dörzsfékező a mozdonyvezetőhöz szol
gáló villanyos jeladókkal. Rajz-mel
léklettel.^!/. Mérv. Egyl. Közi. III. 1869.
133. 1.)
H a m a r Pál. — A községi erdők
ről. {fstván bácsi Naptára IX. 1864.
33. 1.)
H a m a r y Dániel tr. — Az osz
trák birodalom legnevezetesebb ásvá- 1 Iarnary.
525 Hamburger—Hauiiltoii.
nyos vizeinek kivonatos ismertetése or
vosi tekintetben. (Miiller X. Xapt. II.
1853. 26. 1. — A betegségek okairól.
Vas Gereben Nagy Xapt. I. 1854. 107.
1. — Házi orvos. I . *>. II. 1855. 1. 1.
— Újszülöttek gyengesége. Kelet Xépe- 1856. I. 318. 1. — Görvély-bujakór.
f rv. Ilet. 1857. 28. sz. — Alszárfeké- lyek. U. o. 1858. 28. sz. — Ördöglá
tás. o. 1852. 6. sz. — Szúrtseb a farkcsikcsont és seggnyilás között. V.
o. 1860. 33. sz. — Mutatvány Kürsch- ncr tr. »Az általános élettan vázl ita«
ez. munkájából. / . o. 1861. 2 4 — 26. ' sz. — Ondórekesz. V. o. 41. sz. — A pokolvar. / . o. 1863. 15. sz. — A csúzos derme. ( f. o. 38. sz. — Gyógy- szerliatások. t . o. 1865. 1, 2. sz. — A hagymáz gyógyitásánál a bor értéke, r . o. 20. sz. — Szivgörcs. / . o. 38.
sz. — Esetek a magán gyakorlatból.
/ . o. 1866. 21— 23, 25. sz. — Ada
lék a kórtünettanhoz és kórisméhez, r . o. 1867. 5. sz. — A ránggörcssike
res gyógyítása büzenyliammaggal. V. o.
6. sz. — Deréksérv. — Genybub. Hi
ganyos szájlob. U. o. 47. sz. — Újév, új lap, új kérdés. Gyógy. 1861. I.
sz. — Haldokló öngyilkos. U.o. 11. sz.
— Levél az orvosválasztások ügyében.
/ r. o. 25. sz. — A lélek viszonya a szervezethez. Mutatvány Kürscliner G.
tr. Az általános élettan vázlata« cimü müvének forditmányából. / . o. 36, 38. sz. — Kórházi tapasztalatok Ta
tából. V. o. 1862. 48, 42. sz. — Vá-
• lasz. Poor tr. »A cselekvés terére«
cimü cikkére. U. o. 1863. 4. sz. —
— Javaslat a magyar orvosok segély
egyletének alakítása tárgyában. U. o.
22. sz. — Levél az orvosi nyugdíj
intézet ügyében / . o. 1864. 17.
sz. — Némi megjegyzések a ma
gyar orvosok és természet vizsgá
lók folyamatba jött nagygyűléséről.
I . o. 1866.. 28. sz. — Az 1866 ik évi
526 cholera Tatában. ( \ o. 1867. 2 — 5. sz.
— A kchrángá8. V. o. 1868. 20. sz.
— Tatai levél. U. o. 1869. 9. sz. — Gutaütési majd nyavalyatörési harmad- napos váltóláz egy esete. U. o. 43. sz.
— Levél a Gy. szerkesztőjéhez. / . o.
1870. 31. sz. — A míivi termékenyí
tés kérdéséhez embernél. / ’. o. 24. — Állgörcs és derme kedély kóros egyé
nen. I . o. 1871. 38. sz. — Fölismer- hetök-e mindig azonnal a veszélyes vál
tólázak ? U. o. 1872. 12. sz .— Kés
lekedő mindennapos veszélyes váltóláz egy esete. U. o. 2. sz. — Styrax a rüh ellen. U. o. 1873. 1. sz. — Fo
gamzás-gátló gyógyjavallat. .1/. orv. és term. Műnk. IX. 1864. 223. 1. — Gu
taütési majd nyavalyatörési harmadna
pos váltóláz egy esete. V. o. XIV.
1870. 179. 1. — Állgörcs és derme kedélyeskóros egyénen. U. o. XV. 1872.
145. 1. — A szívbetegségek különös kór- és gyógytana cimü munkából mu
tatvány. Kórh. Szemle 1865. 264. 1.
— Febris intermitteus apopleptieo cpi- leptica tertiana. 1\ Mcd.-Chiv. Vr. 1871.
49. sz. — Indítvány. Vállaljon-c ma
gára a bp. orvosi kör több közhasznú feladatot is? Allamorvos 187 4. 20. sz.)
H a m b ü r g e r, Dr. E. — Vcrgif- tung mit Helvella esculcnta. (Zeit. f . N.- u. Ildik. 1855. II. 20. sz. — Über Franzenshader Moorlauge als Zusatz zu Büdcrn. Pesten Med.-CInr. Presse
1872. 45. sz,)
H a m el, Dr, után. — Az anglus gazdálkodás és mesterség dicsőségének egyik bélyege. (Nemz. Gazda 1814.
51. sz.)
H a in i 11 o n tr. után. — * I\ágó higany görvélycs szemlobnál. (Orr. Tár
1843. I. 4. sz.)
H a m i 11 o n, John. — Ueber Abs- cesse in den Knochen. (Zeit. / . X w.
! Tinik. 1857. 1. sz.'
527 Hauiilton — Ilandtl. 528 Ha t n i l t o n , August. — Woher
koinmfr es, dass inán jetzt in Ungarn und Galizicn vöm Centncr Getreide, Kukuruz und Kártoffeln circa 1.8, resp.
0.6 Mass Spiritus weniger crzeugt, als vor zwei oder drci Jahren? (XVoch. f . Lalid.- u. Forsttc. 1871. 24. sz. — Brennerei Erfahrungen. I . o. 2 7, 28.
sz.)
H a in m tr. után — A villás reg
geli. (Hasousz. L. 1868. 2. sz.)
II a m m e r, Dr. — Bcschreibung eine8 von ihm construirtcn Uretlirotoms.
(Zeit. f . X.- u. Hetik. 1855. II. 11. sz.) II a m in c r M. K. után. — Uj mód a csersav (tannin) mennyiségének megha
tározására oldatokban. -Xm.- (Gyógysz.
lí. 1862. 8. sz.)
H a m m e r s c h m i d József tr. — A korytnicai fürdöintézct. (Gyógyászat
1871. 17. sz.)
H a m m o n d. — In Betreíf dér Al- koholwirkung auf den mensehlichen Organismus. (Zeit. f . X.- a. Heilk. 1859.
10. sz. — Seetionsbefund bei dér Hy- drophobie V. Med.-Chir Pr. 1871.
•17. sz.)
II a m o n, Dr. L. — Bchandlung des Blutschlages. (Zeit. f . X.- u. tleiU.
1858. 4. sz. — Ueber Systalgie. U. o.
1860. 48. sz.)
H á m o r y Lajos gyógyszerész. — A hugyanv, (Ureum purum.) (Gyógysz.
11. 1864. 25. s z .— * Kávé gubacssav.
P. o. 34. sz. — Újabb viszhang X. ur szerény vidéki hangjára a t. budapesti gyógyszerésztestiilethez. U. o. 1866.
14. sz.)
H a m p e , Dr. Clemens. — Plega- nophorus, ciné siebenbürgisclie Kafer- gattung. Samrnt Abbildung. Vcrh. u.
Mitth. f . Xaftirtc. VI. 1855. 97. 1. — Nachtrag. V. o. VII. 1856. 103. 1. — A vizgyógymód elégséges volta hason- szenvi szempontból. Hason*:. L. 1871.
13, 14. sz.)
II a in p e, Hermáim, und E. A. Bielz.
— Bcitrag zűr Kaferfaune Siebenbür- gens. (Vcrh. u. Mitth. f . Xatunr. III.
1852. 140. IV. 1853. 222. 1.) II a in v a y Ede, tr. Tiszaiükön. — Lüktető melldaganat. (Orv. Hét. 1861.
18. sz. — Egy szervi szivbántalom kórrajza. M. orv. és term. Műnk. IX.
1864. 233. 1.)
H a n á k János. — Az állattan tör
ténete és irodalma (Kivonat.) M. Akad.
Ért. 1847. 95, 109. 1 .— Az állat
tani magyar műnyelv ügyében. o.
1848. 19. 1. Társaik. XVII. 1848. 6.
sz. — Az állattani műszók és állatnevek magyarítása. Tennészetb. 1848. 9. sz.) H a n á k Vendel tr. és Káplá.iy Jó
zsef. — Cáfolat (egy az OHL.-ban megjelent cikkre. (Gyógy. 1863. 16. sz.)
II a n a m a n J. után. — * A hideg- vegyekrol. (Gyógys:. II. 1864. 49. sz.)
H a n b u r y , Dr. Dániel. — Kamala ein neues Tanienmittcl. (Zeit. f . X.- u Ildik. 1858. 43. sz.) — A mérges hó"
lyagbibe babjai (Physostigma veneno^
sum. Balf. — Ordeal bcau of calabar.
Gyógysz. II. 1863. 30. sz. — * Sava nilia-ratángyökér eredetéről. />. Gy. ( ' o . 1865. 31. sz. — A Jalapa megho
nosítása. r . fi. 1867. 30. sz.)
H a n c o c k . — Melanosis des Au- ges. (Zeit. f. X.- Ilclk. 1853. I.
43. sz.)
H a n d 1 e r János. — A száraz ku
koricaszár eltartása vermekben. (Fal.
Gazda 1867. 21. sz.)
II a n d s c h u Lajos, bányaorvos. — Levelezés. (Orv. Hetilap 1865. 35. sz.) II a n d 1 1 Károly. — A nadályok- nak mesterséges tavakbani tenyészté
séről. (M. orv. és term. Műnk. VI. 1846.
281. 1.) — A gyógyszerek ársza
bálya kérdéséhez. Gyógysz. II. 1866.
19. sz. Még egy hang a vidékről. I . o.
13. sz.)
Hanekker-—Hant kon. 5 3 0 5*20
11 a n c k k c r Ferenc tr. — Termé
szeti magyar íitkaság (Orr. Tár XII.
1833. 115. 1. — Természeti magyar ritkaság. Társaik. IV. 1835. 219. 1.) H a n e k r o t h tr. után. — * A % szenega gyúgyerejc tüdölobban. (Orv.
Tár 1842. II. 20. sz. — Ein optischer Anacbronismus. Zeit. f . N.- u. Heilk.
1853. I. 27. sz. — IJer Schatten eines Ancurysma secundarum als diagnosti- sebes Merkmal. U. o. 31. sz.)
H a n e n k a m p Rezső. — A »Po- tential« fogalmának és legfontosabb tu
lajdonainak magyarázata (Sfproni Fö- teáltan. Ért. 187 3. 3 - 3 3 . 1.)
II a n i s z Imre. — Óvszer a buza- iiszög ellen. (Gazd. L. 1868. 32. sz.
— A gyöngyösi vadász-társulat kelet
kezése. Vad.- és Vert. 1869. 25. sz.) H a n i u s tr. után. — * Szepnővé- nyéből való csőre bélsárbányás fileus, miserere) ellen. (Orv. Tár 1842. I.
24. sz.)
J l a n k ó .János. — A kősó Maros- újvár sóbányáit érdeklő néhány törté
neti adatokkal. (Természetit. 1848. 2.
sz. — Az embernem faj változatairól, és annak kórtani különbségeiről. V. o.
8. sz. — Madártani vázlat. V.o. 11. sz.
— Kőszén. A nM. Polgáru N. Naptára I. 1869. 114. 1.)
H a n k ó c z y József, Bordács. — A csekély súlyú gabonák célszerű érté
kesítése. (Gyak. Mezog. 187 4. 36. sz) II a n m a n n tr. után. — * Valami a bujakór gyógyításáról. (Orv. Tár
•1842. II. 6. sz. — * Hajfestő-por. U.
c. 1844. I. 8. sz.)
l i á n n tanár után. — Éghajlatunk változása. (Gazd. L. 1867. 28. sz.)
II a n n a y tr. után. — * Fehér fo
lyás. (Orv. Tár 1839. II. 22. sz. — * Hideg mellmosások görcshurut ellen.
FI. l \ 1841. II. 10. s z . — * Adalék a kártyás torokgyík gyógyításához. V.
0• 1843 I. 5. sz.)
II a n n o n, Dr., Prof. zu Briissel.
— Eine neue Art, Schwefel darzurci- chcn. (Zeit./. A.- w. Heilk. 1851.11. 18.
sz. — * Subearbonas Bismuthi. V.
1857. 43. sz. — * Kautsuk therebin tliinatum. Gyógyszer. Hetilap 1872.
I I . sz.)
H a n n o v c r, Dr. — * Das End- resultat dér Rcsectionen iin Kriege
1864. in den Untcrklassen der dani- sclien Armee. (Der Ilonvédarzt 1870.
4. sz.)
II a n n y Nándor urad. tiszttartó.
— * Lőjcgyzék gr. Széchényi Ferenc tarnóci uradalmából (Vad.- és Verseny
lap 1873. 13. sz. — A vetőmag vál
toztatásáról. Gyak. Mezog. 1874. 23.
sz.)
H a n s e l r a a n n, Dr. N. — Der zusammengesetzte Wergverband. (Zeit.
f. N.- u. Heilk. 1855. II. 15. sz.) H a n s t e e n tnr. és csillagda- igazgatótól. — A hévmérők igazításá
ról. Közli Stanojovics Lázár. (Tud. Tár 1844. Értek. XV. 251. 1.)
II a n t h ó Lajos. — A munkások nemzetközi congrcssusa Genfbcn. 1866.
sept. 3 — 10-ikig. (Gazd. L. 1867. 9, 10. sz.)
H a n t k e n Miksa. — Geológiai ta
nulmányok Buda s Tata között. — Stu- dia Geologica partis Plagae Buda-Ta- taiensis. (3 színezett táblarajzzal.) (Math.
és Te)m. Közi. I. 1861. 213. 1. — Az Uj-Szőny-Pesti Duna s az Uj-Szőny- Fehérvár-Budai vasút befogta terület
nek földtani leírása. (1 színezett föld
tani és 2 színezett átmetszettél.) U. o.
III. 1865. 384. 1. — A buda-esztergo- mi vidék szerves testek képezte kőze
tei. r . o. IV. 1865-66. 1. 1. — A Tata és Buda közti harmadkon képletekben előforduló foraminiferák eloszlása és jelzése. M. Akad. Ért.-Math. és Term.
Közi. III. 1862-63. 152. 1. — A Buda és Tata közt talált foraininiferáról. V.
531
orv. és térni* Műnk. IX. 1864. 317. 1.
— A kiscelli tályog geológiai kora. U 0. XI. 1866. 234. 1. — * A buda-esz- tergami vidék szerves testek által kép
ződött kőzeteiről. (Akad.) Búd. Szemle (Jj foly. I. 1865. 347. 1. — Az ipoly- sághi tályog microscopi faunája. M.
Földt. Társ. Műnk. III. 1868. 86. 1.—
A diósjenői homokkő és a puszta-lökösi tályog. F. o. 90. 1. — A tajték uj lei
helye Bosniában. F. o. 96. 1. — Az ajkai kőszénképlet geológiai viszonyai.
F. o. 98. 1. — A pomázi Meselia-hegy földtani viszonyai. F. o. 111. 1. — Je lentése a magyarhoni baruaszéntelepek átkutatásának eredményéről. V, o. IV.
1868. 41. 1. — Lábatlan vidékének földtani viszonyai. U. o. IV. 1868. 48.
1. — A kis-celli tályog foraminiferái.
Két táblarajzzal. U. o. 75. 1. — A kis- eelli tályog elterjedése Nógrádmegyé- bcn. U. o. V. 1870. 196. 1. — A hár- soshegyi Ammonitok a Bakonyban. F.
0. 201. 1. — Az Esztergom-mcgyei ko
rai (burány) rétegek és Budán a kis
celli tályog földtani koráról. (Kivonat.) Akad. Értés. V. 1871. 123. I. — Geo- logie Ungarns im allgemeincn Umrissen.
Fng. Revue 1869. 1. 1. — A budai Albrecht utón feltárt márgarétegek fau
nája. Földt. Közi. 1871. 57. 1. — Esz- tergommegye szénterületének bányá
szati viszonyai. V. o. 150. 1. — Jelen
tés a magyarli. földt. társ.-nak f. é.-ben Igló városában tartott vidéki gyűlésé
ről. U. o. — II. 1872. 190, 196, 199.
1. — Az ürömi és zugligeti márga.
F. o. 224. 1. — A zirci eocen rétegek.
I .o . 1874. 199. 1. — Az alveolinák szerepe a délnyugati, középmagyaror
szági hegység eocen képződményeiben.
F. o. 202. 1. — Előszó. M. Földt. Int.
Éok. I. 1871. 1. 1. — Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai. Két földtani térképpel és öt kőnyomatu táb
lával. F. o. 3. 1. — A budai márga.
532 U . o . U . 1872-73. 169 — 191. 1. — Az esztergomi burány rétegek és a kis' celli tályog földtani kora. Értek, a term.
tud. kör. II. 1870-71. 13. sz. — A beocsini márga földtani kora. U. o. IV.
1873. 6. sz. I — 15.1.— A numinulithok rétegzeti (Strategraphiai) jelentősége a délnyugoti középmagyarországi hegy
ség ó harmadkori képződményeiben. V.
o. V. 1874. 6. sz. 1— 21. 1. — Az esztergomi korál-rétcgek és a kis-eclli tályog földtani koráról. (Akad.) Term.
Közi. III. 1871. 293. 1. — A nummu- litok rétegzeti jelentősége a délnyugoti középmagyarországi hegység ó-harmad- kori képződményeiben. M. tud. Akad.
Értés. VIII. 1874. 100— 101. 1. — Uj adatok a déli Bakony geol. és pa- laeontologiai ismeretéhez. F. <. 209—
214. 1. II. M. és id. gr. Teleky Homokos
— Kőszén-telep keresések Erdély kü
lönböző pontjain. Földtani színezett rajzzal. Érd. Muz.-Egyl. Évk. II. 1861- 63. 81. 1. — Szabó József és II. M. — A magyar birodalom meteorologiai és magnetikai viszonyainak megvizsgálá
sára és tudományos kipuhatolására való intézet szervezeti javaslata. Akad. Értés.
III. 1869. 194. 1. — A szervezeti ja vaslatra benyújtott bizottsági vélemény.
Szily Kálmán és Kruspér István. I . o.
222. 1. — Könyvismertetés. Suess Ede tanárnak. »Über die Bedeutung dér sogenannten b rác kiseken 8tufeu cimü értekezése. M. Földt. Társ. Műnk. IV.
1868. 1. 1.)
11 a u t z Pál. — Levelezés. Maros- Ludas (Érd. Gazda 1873. 24. 1.)
H a u u s z István. — Könyvismer
tetés. Csapó József. Vj füves és virágos magyar kert 2-dik nyomtatás Pozsony
ban és Pesten 1 7 92. (Terin. Közi. III.
1871. 201. 1.)
H a n v a y Zoltán. — Hanvai vadá
szatok. (Vad.- és Versenylap 1872. 10.
Hantz— Ilanvav.
H a ra s z th y — Ila r t in g . 534 533
sz. — Tátrafüredi karcolatok. V. o.
1873. 43, 44. sz.)
H a r a s z t h y Vince. — * Szántás.
(Fal. Gazd. 1832. I. 8. sz. — Gazda
sági tudósítások Zemplén vármegyéből.
V. o. 1833. II. 24. sz.)
H a r c o u r t , Vernon után. — A légenysav meghatározása. Gyógysz. II.
1863. 13. sz.)
H a r d y tr. után. — * A szarvas
rozs hatása a szülőre és gyermekre. T.
(Orv. Tár 1847. II. 19. sz. — Schnell- kur dér Kriitze. Zeit. f. N.- u. Heilk.
1853. II. 5. sz. — Oertliehe Anwen- dung dér Chloroformdámpfe, besonders in Krankheiten des Uterus. V. o. 1854.
II. 5. sz. — Ueber den Herpes und seine Arten. V. o. 17. sz. — Eigcn- thümliche Geschwulst am Muttermunde.
V. o. 1855. II. 18. sz. — Gyümölcsfa nyesés. Ábrákkal. Kerti Gazd. 1858.
17— 22. sz. — A művészileg szabályo
zott gyümölcsfák nyeséséről. Ábrákkal.
I .o . 1831. 10. sz. — Hajkenőcs ko
pasz-fej ellen. —y. Gyógysz. II. 1833.
2. sz. — * A hangyhalvag tisztaságá
nak jellegei. K-r. V.o. 52. sz. — Ueber dic Yerwcndung des Kautschuks bei dér Behandlung von Hautkrankheiten.
U. Med.-Chir. Pr. 1839. 34. sz. — Zűr Behandlung des Favus. V. o. 1870.
3. sz.)
H a r g r c a v e s , A. E. után. — A szén meggyulása. ( Bány.- és Kok. L.
VII. 1874. 11. sz.)
• II a r i Mihály. — Gazdasági kalen- dáriom. (N. Társ. 1835. I. 282. 1.)
Ha r k á n y i . — Még egyszer Schul- hof. (Gazd. L. 1832. 30. sz.)
H a r 1 e s s Prof. Dr. — Ueber Le- bensreize dér Nerven. (Zeit. f . N.- u.
Heilk. 1859. 49. sz. — Die Muskel- krampfe bei bér Nerventrocknung. V. o.
1860. 10. sz.)
11 a r 1 e 11, Prof. in München. — *
Die Enstehungsweise dér Macula lu- tea. (Zeitschr. f . ATat.- ti. Heilk. 1851.
51. sz.)
H a r l e y G. tr. után. — * A bü- rökkészitményekről, azok tulajdonai és gyógyértékéröl. (Gyógysz. I I . 1871. 25.
sz. — Calabarbohnc bei Chorea. Pest.
Med.-Chir. Tr. 1871. 1. sz.)
H a r l i k o v i c s István. — Ugar
földeknek hasznairól és mivcltetésök rendjeiről. (Tud. Gyűjt. 1818. X. 52. 1.)
H a r l y után. — A narcoticus ké- szitméngek és a hódító vonatok. (Gyógy
szer.
II.
1873. 7. sz.)H a r m E. után. — * A Marrubün- ról. (Gyógysz.
II.
1834. 50. sz.)H a r m a t h. — Ugarolás. (Magy.
Gazda 1843. 88. sz. — A szántásról.
V.o. 83. sz. — Az eke alkotásáról. U.
o. 9 1. sz.)
H a r r i s Elisha után. — Az egész- ségügyi törvények s azok alkalmazása.
(Hasonsz. L. 1871. 21, 22. sz. Állam
orvos 1871. 14, 15. sz.)
H a r r i s o n tr. után. — Kór tani jelenetek a combütér lekötése után.
T. (Orv. Tár 1843. II. 3. sz.)
II a r t tr. szerint Johnson tr. észre
vételeivel. — Taplós, vagy termékeny természetű bujafekély. (Orv. Tár. 1838.
4. sz. — * Ueber die Diagnose und Behandlung desGlaucons. V. Med.-Chir.
Pr. 1867. 11. sz.)
H a r t i g tr. után. — Az erdők pénzbeli értékének kiszámitása. (Gazd.
L. 1853. 26, 32. sz. — A vadász-iro
dalom. Petheö Dénes. Vad.- és Verseny
lap 1861. 12— 15. sz. — A fák nedv- forgásáról. V. G. T. Erdész. Lapok X.
1871. 250. 1. — * Cserenyliszt.
Gyógy sz. I I . 1869. 25. sz.)
H a r t i n g tanár. — Eszméi a jég
esőről. Közli Éxtravillanus. (Gazd. L.
1854. 32. sz.)
H a r t i n g, Dr. in Bergheim. — Heilung einer umfangreichen Hernia ee-
535
H artl— Hasenfeld.rebria congénita durch die Liga túr. {Zeit.
f . X - v. Hetik, 1854. I. 32. sz.) H a r t l Alajos tr. — Közlemények az ország orvosi hivatalból, (Gyógy.
1861. 5, 6, 19; 20, 25, 28, 31, 33, 36, 42, 47. sz. — M. k. bel)tart. tu- dósitmányok. U. e, 1862. 3, 5, 7, 8, 24, 36, 47. sz. — Közegészségi ügyek.
(Helytartótanácsi közlemény.) l \ o.
1863. 25. sz. — Közegészségügyi köz
lemények. o. 1864. 1, 5, 17. sz. — Közlemények az orsz. főorvosi hivatal
ból. Orv. Hct. 1861-1864. évf. több számában.)
II a r t le tr. után. — * Borsai (pi- perina) váltóláz ellen. {Orv, Táv 1843.
1. 4. sz.)
II a r t m a n n in Tübingcn. — Über Balggcschwülste. (Atherome.) Zeit. f.
X.- u. líeilk. 1858. 2. sz.)
H a r t m a n n tr. — Az érlökés.
(Gyógy. 1869. 14, 16, 18— 20. sz.) H a r t m a n n József tr. segédorvos a pesti kir cg^ etem szemészi kórodájá- ban. — A szaruhártyahomályoknak természetéről és különféle orvoslási módjáról. (Orv. Táv 1845. 1. 9. sz.)
H a r t m a n n József, esepregi gyógy
szerész. — A pozsonymegyei gyógysze
részek értekezlete. (Gyógy8:. II. 1867 24, 25. sz.)
H a r t s e n , Dr. F. A. — Ueber die Zulassigkeit des Geschlechtsgenusses bei Phthisikern. (U. Med.-diir. Tr.
1870. 18. sz. — Az idő ismertető jelei.
A hasmenés (Durchfall) gyógykezelésé
hez. Üv. Sdtle8Ínge . l/asonsz. L. 1872.
2. 1874. 12. sz.)
II a r t s t c i n tr. után. — A hig trá
gya melyik növényre leghasznosabb.
(Gazd. L. 1859. 36. sz.)
H a r t u ng, Dr. — Zűr s.g. Addisson’- schen Kranklieit. {Zeit. f . X.- n. Heilk.
1858. 5. sz. — Gyilkosság vagy ön- gyilkosság. Orv. Il.et. 1861. 21. sz. —
536
* Verlarvtc Zahnkrankheiten. I*. Med.- Chir. Pr. 1874. 4 6. sz.)
H a r t u n g Fr. — A nyultenyészker- tek ügyében. ( Vad.- és Versenylap 1873.
3 — 17. sz.)
H a r v e y. — Nephralgia caleulosa (Zeit. f . N.- v. Heilk. 1857. 14. sz.)
H a r z, C. 0. tr. út in. — * A gra- nat-kéreg mint gyógyszer. (Gyógysz. II.
1868. 47. sz. — Vizsgálatok a láng és tejsaverjedést illetőleg; a tejsavas sók képződése. U. o. 1871. 13 — 17. sz.) H a s s c l b a c h után. — Miként adjuk be a gyógyszereket házi állataink
nak? Győgysz. II. 1868. 6. sz. — Die Bandwurmseuchc bei Schafen. Wodi. f . Lund.- n. Forstiv. 1871. 41. sz. — Auch ein oft verkannter Wohlth&ter des Land- und Forstwirthes. V. o. 45. sz.
— Schouung dem besten Mausejager ! Ü. o. 49. sz. — Die natürliche Sani- tatspolizei in Féld und Wald. i . o.
1873. 8. sz.)
I l a s e I d é n , F. A. után. —• A j a - lapagyántárói. H. {Gyógysz. II. 180 7.
19. sz.)
H a s c n f c l d Manó tr. — A szliá- csi fürdő rövid vázlata. (Orv. Hét. 186 1.
14. sz. — A szliácsi hévvizek élet- és gyógytani hatása. U. o. 1862. 20, 22.
sz. — Szemle a szliácsi 1861. fürdő- idényről. (J. o. 25. sz. — Korytnica.
IJ.n. 33, 34, 36. sz. — Az ásványvi
zek természettani tulajdonságai. U. o.
1863. 2, 3. sz. — A fehérfolyás gyó
gyítása. U. o. 13, 14. sz. — Rostos méhpöfcteg egy esete. / . o. 18. sz. — A szliácsi fürdő élettani hatásáról. I '.
o. 1864. 11, 12. sz. — Az ásvnyvi
zek vegyelemei összefüggéséről a föld minőségével. o. 1865. 10, 1 l. sz.
— Méhelhajlások és azok gyógykeze
lése a Hodge-féle tartaszokkal. U. o.
22, 24, 27 — 29. sz. — Az ásványvi
zek szerves vegyelemciről. I . o. 1866.
12, 13. sz. — A méh mögötti vérsérv-
537 I íaskler— Haubner. 538 röl. U. o. 19, 20. sz. — Orvosi szénié
az 1871. fürdőidényrül Szliácson. U. o.
1872. 18. sz. — A szénsavas tele lég- fürdőnek hatásáról. Gyógy. 1 8 0 3 .2 1 . sz. — Az ásvány források ereszeiéről.
Gyógyít. II. 1803. 8, 9. sz. — A szén
sav képződési helyéről a föld belsejé
ben. r . o. 1865. 19, 20. sz. — A szliá- csi Józsefforrás vég}'elemzése. Math.
és Te mi. Közi. III. 1865. 67. 1. — A Femeken találtatott -ás vány forrásnak | helyrajza. U. o. 71. 1. — Szliács föld
tani viszonyai. M. Tenn. Társ. Közi. j VII. 1807. 293. 1. — A szliácsi fürdő élettani hatásáról a mostani nézetek alapján. M. oi r. és term. Műnk. IX.
18G4. 226. 1.)
H a s k 1 e r, Mcd. u. Chir. Dr. in Lajos-Komárom. — Peromelus oder eine besondere Art von Bildungshem- | mung. (Zeit. f . N.- u. Ileilk. 1859.!
8. sz.)
H a s n e r. J. v. — Bau und Func- tion des Thranenschlauclies. (Zeit. f . : .V.- u. Ileilk. 1851. II. 4. sz.)
H a s s a l , Dr. — Ueber den Acarus Sacchari oder die Zuckermilbe und die Kramerkrütze. (Zeit. f . X.- v. Heillc.
1851. I. 50. sz.)
II a s s e tr. után. — A forró és idült csúználi boncleletről. T. (Orv. Tár 1847. II. 22. sz. — Eigenthümliche Zufálle in Foige von Vergiftung durch lvohlenoxydgas. Zeit. f . X.- u. Ildik.
1859. 40. sz. — * Ueber ein neues l ujectionsverfahren zűr Behandlung von Carcinomen. P. Med -('hir.
Pr.
1874.3. sz.)
II a s s e 11 und Rienderhoff. — Ueber die Wirkung des Santonins.
(Zeit. f . X.- u. Heillc. 1868. 47. sz. — A santonin toxico-dynamicus hatásának ismertetése. Orr. Hét. 1800. 39 ,4 3 . sz.) H a s s e n s t e i n , Prof. C. H. — Ueber Electricitttt als Heilmittel. (Zeit.
f. X.- u. Ileilk. 1858. 23. sz.)
H a ö s i n g , Prof. in Koppenhagen.
— Die Schleimpapel oder dér Schleim- tuberkel. (Zeit. f . X.- ti. Heillc. 1800.
44. sz. Beil.)
II a s t i n g s tr. után. — * Észrevé
telek a gümős tüdővész naphthávali gyógyításáról. T. (Orv. Tár 1845. II.
16. sz. — Gyakorlati észrevételek a mellkas átfúrásáról egész a gümő-bar- langig, a gümős tüdővész szeliditése vagy gyógyítására vonatkozólag. T. U.
o. 18. sz. — * A faecetlél köszvény és csúz ellen. 7. U. o. 1847. I. 18. sz.) II a t f a 1 u d y Albert. — A perc
esein alma. Ábrával. (Fal. Gazda 1801.
II. 25, 20. sz.)
H a t o s Gusztáv. — Adatok a ha
zai vadászat régibb történetéhez. (Vad.- és Versenylap 1872. 20, 32, 34, 30.
sz.)
H a t w i g, Dr. — Ueber die An- wen lung electro-chemischer Bader gé
gén Metalldiserasien. (Zeit. f . X v . Ileilk. 1855. II. 23. sz.)
H á t z e g i , Jós. C. — Theresiopjl.
— * Zűr Mauseplage. (Woch. t.
Fand.- u. Forstw. 1873. 41. sz. -— * Ein neues Sardinenmesser. Ábrával. Vm o. 49. sz. — Transportabler Getreide- Ventilátor zűr Verhütung des Warm- werdens aller Sortén Gstreide und Er- sparung dér haufigen Umschautlungs' kosten. U.
o.
1874. 2. sz. — * Ein neues Hufeisen ohne Nagel. Ábrákkal.U. o. 7. sz. — Coloin’s combinirtcr Heurechen und Binder. Rajzzal. U. o.
30. sz. — Petroleum-Pipen-Mess-Ap- parat. Ábrával. V. o. 33. sz. — * Übor das Tatowiren dér Pferde. V. o. 39. sz.
GewÖhnlicher Blechofen mit Lufthei- zung. r . o. 44. sz.)
H a t z i n g e r Károly. — Néhány' szó a kézi és gőzeséplőgépekről. (Gyah.
Mezóg. 1874.'32. sz. — * Gabnatisz- titú gépek. V. o. 35. sz.)
II a u b n e r, Dr. tanár után. — A