• Nem Talált Eredményt

Tudományos Akadémia Műszaki Tudományos Osztály Közleményei 2 (1), pp. 467–475.

BOGÁRDI J. 1953: Hozzászólás Wein Gy.: Pécs és Komló vízellátásának földtani lehetőségei c.

előadásához. — Hidrológiai Közlöny33, 364 p.

BOGÁRDIJ. 1955: A görgetett hordalék jellemzőinek folyóhossz szerinti változása. — Beszámoló a Vituki 1954. évi munkásságáról2, pp. 51–64.

BOGÁRDIJ. 1955: A hordalékmozgás elmélete.— Akadémiai Kiadó, Budapest, 547 p.

BOGÁRDI J. 1956: A mederállandóságra és a hordalékmozgásra vonatkozó vizsgálatok. — Akadémia Műszaki Tudományos Osztály Közleményei 19 (4), pp. 361–367.

BOGÁRDI, J. 1970: Sediment transportation in alluvial streams. Internat postgraduate course.— Vituki, Budapest, Subj. 12, 133 p.

BOGÁRDIJ. 1971: A vízfolyások hordalékszállítása. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 837 p.

BOGÁTH I., CSIMA K. 1976: A Bakony hegység M=1:20 000-es földtani térképsorozata, Mór (észlelési térkép). — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest

BOGDÁNFYÖ. 1901: Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra. I. Hidrológia — Mérnök és Építészegylet, Budapest

BOGDÁNFYÖ. 1925: Az Alföld hidrológiája. Vízimunkálatok az Alföldön. — A Debreceni Tisza István Tudományos Társulat Honismertető Bizottságának Kiadványai1, Debrecen, 72 p.

BOGGITD, O. B. 1930: The shell structure of the Mollusca. — Det Kongelige Danske Videnskabernes Selskab Skrifter Naturvidenskab Math. Afdel. 2, pp. 222–325.

BOGNÁRL. 1986: Ásványérdekességek kristálybarlangjainkból. — Ásványgyűjtő Figyelő3 (2), pp.

16–18.

BOGNÁRL. 1993: Szakáll S., Gatter I.: Magyarországi ásványfajok. Fair System Kft. Miskolc. 1993.

(recenzió). — Földtani Közlöny123 (4), pp. 501–502.

BOGNÁR, L. 1996: Külfejtési területek újrahasznosítása Ausztriában. Re-utilisation of open cast mining territories in Austria. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 129 (3), pp.

265–268.

BOGSCHL. 1937: A III. nemzetközi negyedkorkutató kongresszus Bécsben. — Természettudományi Társtulat Évkönyv1937, pp. 61–66.

BOGSCHL. 1948: A Kárpát-medence fejlődéstörténete és földtani felépítésének vázlata. — Magyar Szeizmológiai Intézet, 1948. Országos Földrengést Vizsgáló Intézet kiadványa C sorozat, 6, 24 p.

BOGSCHL. 1949: Hogyan született a Balaton? — Élet és Tudomány4 (29), pp. 70–73.

BOGSCHL. 1961: Az élővilág kialakulása és fejlődéstörténete. — Világosság2, pp. 32–36.

BOGSCHL. 1964: A gerinctelen állatok fejlődése. — In: TASNÁDIKUBACSKAA. (szerk.): Az élővilág fejlődéstörténete.Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 135–349.

BOGSCH, L. 1965: Überblick der Paleoklimatologischen Forschungen in Ungarn. — Geologische Rundschau 54 (1), pp. 356–363.

BOGSCHL. 1966: Budapest barlangváros. — Idegenforgalom5, Budapest, 32 p.

BOGSCHL. 1969: Több megbecsülést a szpeleológiának. — Karszt és BarlangI–II, pp. 1–3.

BOGSCH L. 1981: Száz éve született Gaál István. — Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 7, Budapest, pp. 119–125.

BOGSCHL. 1982: A Budapesti Tudományegyetem Őslénytani Intézetének 100 esztendős története.

— Földtani Közlöny 112 (4), pp. 331–349.

BOGSCH, L., BODA, J. 1987: History of teaching palaeontology at the University of Budapest. — Rocks, Fossils and History. Italian-Hungarian Relations in the Field of Geology. XIIIth Symposium of INHIGEO, Pisa-Padova, Italy, 1987. Annals of the History of Hungarian Geology, Special Issue, Budapest,pp. 41–49.

Bogárdi

55

B

BOHNP. 1962: Római kori téglák vizsgálata. — Archeológiai Értesítő 89, pp. 250–253.

BOHNP. 1971: Tamási 1. sz. fúrás földtani és vízföldtani eredményei. — Földtani Kutatás 14 (1–2), pp. 39–47.

BOHN P. 1979: A Keszthelyi-hegység regionális földtana. — Geologica Hungarica series Geologica 19, 197 p.

BOHNP. 1992: Magyarország környezeti állapota. — ÖKO, 1992. 2–3, pp. 96–118.

BOHNP. 1996: Magyarország környezeti állapotának földtani vizsgálata, Geological Survey of the State of the Environment in Hungary. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése 1992–1993(1), pp. 9–12.

BOHNP., KISSK., OSWALDGY.-1989: Magyarország mélyfúrási alapadatai 1986. I–II. kötet. — Kiadta a KFH és a MÁFI megízásából a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat, Budapest, 1384 p.

BOHNP., KISSK., OSWALDGY.-1989: Magyarország mélyfúrási alapadatai 1987. I–II. kötet.— A KFH és a MÁFI megbízásából kiadta a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat, Budapest, 1458 p.

BOHN P., MERZICH P. 1990: Prognosztikus geomorfológiai ipari hulladéklerakók kutatása távérzékeléses módszerekkel. — Földtani Kutatás 33 (3). 1990, pp. 127–135.

BOKORE. 1925: Az Abaligeti-barlang. — Földrajzi Közlemények53 (6–8), pp. 105–136.

BOKORE., KADIĆO. 1920: Bibliographia spelaeologica hungarica 1897–1920. — Barlangkutatás8 (1–4), pp. 69–72.

BOKORGY. 1939: A Budai-hegység nyugati peremének földtani viszonyai. — Földtani Közlöny69, pp. 219–268.

BOKOR P. 1965: A kisalföldi bazaltvulkáni romok geomorfológiája. — Földrajzi Értesítő 14, pp.

319–333.

BOKORP. 1994: A dunántúli bazaltvulkanizmus általános jellemzői. General features of basaltic vol-canism in Transdanubia. — Földrajzi Értesítő 43 (1–2) 1994, pp. 7–27.

BOLDIZSÁRI. 1970: A petőházi szerkezetkutató fúrás földtani anyagvizsgálata. — BKI zárójelentés, 20 p.

BOLDIZSÁRI., CSABAL., DONGY., DUDÁSJ., ERHARDTGY., HOBOTJ., HORVÁTHA., IVANCSICSJ., JÁNOSE., JUHÁSZÁ., KÉRIJ., KNEIFELF., MARSII., MOLNÁRI.-, POZSGAIJ., SÍKHEGYIF., SCHAREK P., SZEILER R., SZURKOS G., TULLNER T., ZSÁMBOKI. 1990: A Kisalföld földtani térképsorozata, 1:200 000, Győr-Dél. — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BOLDIZSÁR I., CSABA L., DON GY., DUDÁSJ., ERHARDT GY., HOBOT J., IVANCSICS J., JÁNOS E., KAISER M., KÉRIJ., MARSII., SÍKHEGYIF., SCHAREK P., SZEILER R., TULLNERT., VARGAG., ZSÁMBOKI. 1991: A Kisalföld földtani térképsorozata, 1:200 000, Győr-Észak.— A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest

BOLDIZSÁR I., CSABA L., DON GY., DUDÁSJ., ERHARDT GY., HOBOT J., IVANCSICS J., JÁNOS E., KAISERM., MARSII., SÍKHEGYIF., SCHAREKP., SZEILERR., SZURKOSG., TULLNERT., VARGAG., ZSÁMBOK I. 1990: A Kisalföld földtani térképsorozata, 1:200 000, Mosonmagyaróvár. — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest

BOLDIZSÁRT. 1964: Magyarország geotermikus térképe és földi hőárama. — Magyar Tudományos Akadémia X. Osztály Közleményei 33 (1–4), pp. 307–327.

BOLDOGRÉTIVÍGL. 1817: A Velentzei tó Székes Fehérvármegyében. — Tudományos Gyűjtemény I, pp. 77–81.

BOLEMAN J. 1842: Kisújszállási szikes föld. — Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai III, p. 91.

Bohn

56

B

BOLGÁRM. 1891: A Balaton természettani ismertetése. — Természettudományi Füzetek (Temesvár) 15, pp. 50–66. és 89–100.

BOLKAYI. 1913: Adatok Magyarország pannóniai és praeglaciális herpetológiájához. — A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve21 (7), pp. 193–206.

BOMBARDI, M. 1718: Topographia Magni Regni Hungariae.— Wien, 371 p.

BÓNAI. 1938: Csepelsziget. — A Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem Tudományos Közleményei a földrajz és a történettudományok köréből 6 (1), pp. 3–45.

BÓNA I. 1938: Csepelsziget. Módszeres földrajzi tanulmány. — Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universatis Francisco-Iosephinae sectio Geographica-Historiae 4 (1), pp. 3–45.

BORBÁSI. 1934: A Szépvölgy és barlangjai morfológiája. — Barlangvilág4, pp. 25–51.

BORBÉLYA. 1952: Régi térképeink felhasználásáról. — Földrajzi Értesítő 1 (4), pp. 835–860.

BORBÉLYA. 1958: Fényes Elek térképei. — Földrajzi Értesítő7 (2), pp. 235–237.

BORBÉLYS. 1955: Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben. — Hidrológiai Közlöny35 (9–10), pp.

357–362.

BORBÉLYS. 1961: A bódvarákói cseppkőbarlang. — Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, pp.

9–11.

BOROMISZA, T. 1993: Slope stability problems of the Pannonian outcrops along the eastern shore of Lake Balaton. — In: GRESCHIKGY., SZENDREIG. (eds): Excursion guide. Field Trip B. Geology, agriculture, environment and urban engineering geology in the Pannonian Basin. 8th Meeting of the Association of European Geological Societies, Budapest, 1993,pp. 72–78.

BOROSÁ. 1923: Magyarország harmadkori maradvány növényei. — Természettudományi Közlöny 55, pp. 278–281.

BOROSÁ. 1924: A középdunai hegyvidék édesvizi mészköveinek fitolitjei. — Földtani Közlöny 54, pp. 90–93.

BOROSÁ. 1925: A szőlő Európa jégkorszakbeli növényzetében. — Természettudományi Közlöny 57, p. 393.

BOROS, Á. 1925: Two fossil species of mosses from the dilluvial lime-tufa of Hungary. — The Bryologist 28, New York, pp. 29–32.

BOROSÁ. 1928: A magyar pleisztocén problémái. — Földrajzi Közlemények 56, pp. 38–41.

BOROSÁ. 1928: A magyarországi pleisztocén problémái. — Földrajzi Közlemények56 (1–4), pp.

38–44.

BOROSÁ. 1932: A Nyírség flórája és növényföldrajza. — A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványa7 (25–26), pp. 1–207.

BOROS Á. 1933: Pliocén és pleisztocén Celtis-termések Magyarországból és Dalmáciából. — Földtani Közlöny63 (7–12), pp. 153–157.

BOROS Á. 1934: A földtani múlt és a Magyar Középhegység mai képe. — Természettudományi Közlöny, pp. 340–341.

BOROS Á. 1942: A földtani múlt és a Magyar Középhegység mai képe. — Természettudományi Közlöny 74. pótfüzet, pp. 97–113.

BOROSÁ. 1952: Pleisztocén mohák Magyarországon. — Földtani Közlöny82 (7–9), pp. 294–301.

BOROS Á. 1957: A mészkő képződésében közreműködő növények. — Természettudomány 1, pp.

112–117.

BOROSÁ. 1958: A magyar puszta növényzetének származása. — Földrajzi Évkönyv7, pp. 33–52.

BOROS Á. 1958: A moha mint időmeghatározó vezérkövület. — Természettudományi Közlöny 2 (12), p. 533.

BOROS, Á. 1964: Die Untersuchung der Algen und Moose. — In: Tata. Eine mittelpaläolithische Travertin-Siedlung in Ungarn, Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bolgár

57

B

BOROS Á., VAJDAL. 1955–1956: A Bakony és a Balatonfelvidék sphagnumos lápjai. — Annales Instituti Biologici Tihany 24, pp. 283–287.

BOROSÁ., VAJDAL. 1963: A mohák törzsfejlődésének kérdései. — Őslénytani Viták 5, pp. 39–48.

BOROSJ. 1985: A Balaton környékének építésföldtani térképsorozata. Földtani térkép, M=1:50 000.

— A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BOROSJ. 1987: A negyedkori képződmények mérnökgeológiai tulajdonságai a Balatonvidéken. — Elmélet-Módszer-Gyakorlat 42, Földrajztudományi Kutató Intézet, pp. 207–216.

BOROS J., CSERNY T. 1983: A Balaton-környék negyedidőszaki képződményeinek építésföldtani jellemzése. —Építőanyag 35 (4), pp. 146–152.

BOROS, J., CSERNY, T. 1987: Engineering geological characteristics of the Quaternary in the Lake Balaton region. — In: PÉCSI, M. (ed.): Pleistocene environment in Hungary. Geographical Research Institute Hungarian Academy of Sciences, Budapest,pp. 207–215.

BOROS, J., CSERNY, T., CSILLAG, G., KURIMAY, Á. 1985: Engineering geological map series of the environs of Lake Balaton, scale 1:50 000. — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest

BOROSJ.-1963: Hazai agyagelőfordulások differenciális termikus elemzésének egyes kérdései.

— Földtani Közlöny93 (agyagásvány füzet), pp. 13–17.

BOROS L. 1990: A Nyírség geomorfológiai kutatásának vázlatos története. — Acta Geographica Debrecina 26–27, pp. 113–120.

BOROS L. 1993: Jelenkori szoliflukciós folyamatok vizsgálata löszös térszíneken. — Földrajzi Közlemények41 [117] (2), pp. 87–99.

BOROSL. 1994: Egy gyors mikrotömegmozgásos folyamat szerepe löszös üledékekkel fedett lejtők felszínének formálásában. — Földrajzi Értesítő 43 (1–2), pp. 41–55.

BORSOS B. 1991: A bükkaljai Kaptárkövek földtani és felszínalaktani vizsgálata. — Földrajzi Közlemények39 [115] 3–4, pp. 121–137.

BORSYZ. 1953: A Bodrogköz felszínének kialakulása. — Földrajzi Értesítő2 (3), pp. 409–418.

BORSYZ. 1954: Geomorfológiai vizsgálatok a Bereg-szatmári síkságon. — Földrajzi Értesítő3 (2), pp. 270–279.

BORSY Z. 1957: Újabb elmélet a jégkorszakokról. — Földrajzi Közlemények 5 [81] (3), pp.

283–286.

BORSYZ. 1959: A Bereg-szatmári vízrendszer kialakulása. — Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 37, pp. 253–270.

BORSYZ. 1961: A Nyírség természeti földrajza.— Akadémiai Kiadó, Budapest, 227 p.

BORSYZ. 1962: Borsy Z.: A Nyírség természeti földrajza c. kandidátusi értekezésének vitája. — Földrajzi Értesítő 11 (2), pp. 274–285.

BORSY Z. 1964: A Nyírség geomorfológiai kutatásának gyakorlati vonatkozású eredményei. — Földrajzi Közlemények 12 [88], (4), pp. 293–308.

BORSY, Z. 1964: La région de Hortobágy.— Colloque de Géographie Franco–Hongrois.Budapest, pp. 135–147.

BORSYZ. 1965: Görgetettségi vizsgálatok magyarországi futóhomokon. — Földrajzi Értesítő14, pp. 1–16.

BORSY, Z. 1965: The wind-blown sand regions of Hungary. — Acta Geologica Hungarica9 (1–2), pp. 85–94.

BORSY, Z. 1967: Die Geomorphologie der Grossen Kunság. — Acta Geographica Debrecina 12–13, pp. 221–258.

BORSYZ. 1968: Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. — Földrajzi Közlemények16, pp. 129–151.

Boros

58

B

BORSY, Z. 1968: The surface of the region between the Danube and the Tisza. — Acta Geographica Debrecina14, pp. 45–57.

BORSY Z. 1969: A Felső-Tiszavidék. — In: MAROSI S., SZILÁRD J. (szerk.): A tiszai Alföld.

Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 27–36.

BORSYZ. 1969: Hajdúság. — In: MAROSIS., SZILÁRDJ. (szerk.): A tiszai Alföld.Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 250–256.

BORSYZ. 1969: Hortobágy. — In: MAROSIS., SZILÁRDJ. (szerk.): A tiszai Alföld.Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 86–97.

BORSYZ. 1969: Nyírség. — In: MAROSIS., SZILÁRDJ. (szerk.): A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 219–230.

BORSYZ. 1969: Taktaköz. — In: MAROSIS., SZILÁRDJ. (szerk.): A tiszai Alföld.Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 76–77.

BORSY Z. 1972: A szélerózió vizsgálata a magyarországi futóhomok területeken. — Földrajzi Közlemények20, pp. 2–3.

BORSYZ. 1972: Üledék- és morfológiai vizsgálatok a Szatmári-síkságon az 1970. évi árvíz után. — Geofizikai Közlemények20 (1), pp. 38–42.

BORSYZ. 1973: A homokfodrok. — Földrajzi Értesítő 22 (1), pp. 109–115.

BORSYZ. 1973: A magyarországi futóhomok területek lösz, homokos lösz és löszös homok takaró-ja. — Földrajzi Közlemények21 (2), pp. 181–184.

BORSY, Z. 1973: Attritional studies on blown-sand grains. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina 19, pp. 29–52.

BORSYZ. 1974: A hosszanti buckák (seif dünék). — Földrajzi Közlemények22 (4), pp. 330–341.

BORSY Z. 1974: A szélerózió vizsgálatának újabb eredményei a magyarországi futóhomok-területeken. — Földrajzi Értesítő 23 (2), pp. 227–236.

BORSYZ. 1974: Folyóvizi homok vagy futóhomok? A homokszemcsék vizsgálatának értékelése, problémái. — Földrajzi Közlemények 22 (1), pp. 1–13.

BORSY, Z. 1978: Evolution of relief forms in Hungarian wind-blown sand areas. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina26, pp. 3–12.

BORSY Z. 1980: A Nyírségben végzett geomorfológiai kutatások újabb eredményei. — Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyhaziensis8, pp. 19–36.

BORSY, Z. 1987: Paleogeography of blown sand in Hungary. — In: PÉCSI, M., VELICSKO, A. A. (eds):

Paleogeography and Loess.Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 75–87.

BORSY Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. — Földrajzi Értesítő38, pp. 211–224.

BORSYZ. 1989: In memoriam Kádár László (1908–1989). — Földrajzi Közlemények 37 [113] (4), pp. 331–336.

BORSYZ. 1989: Kádár László (1908–1989). — Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7, Érd, pp. 76–77.

BORSY, Z. 1990: Evolution of the Aluvial Fans of the Alföld. — In: RACHOCKI, A. H., CHURCH, M.

(eds): Aluvial Fans – Field Approach.Wiley and Sons, New York, pp. 229–246.

BORSY, Z. 1991: Blown sand territories in Hungary. — Zeitschrift für Geomorphologie, N. F. 1, pp.

1–14.

BORSYZ. 1993: Általános természetföldrajz. — Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. — Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993, 832 p.

BORSY Z., BALOGH KADOSA, KOZÁK M., PÉCSKAY Z. 1986: Újabb adatok a Tapolcai-medence fejlődéstörténetéhez. — Acta Geographica Debrecina 23, pp. 79–104.

BORSYZ., CSONGORÉ., LÓKIJ., SÁRKÁNYS., SZABÓI. 1982: A futóhomok mozgásainak periódusai az Alföld ÉK-i részében. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina20, pp. 5–16.

Borsy

59

B

BORSYZ., CSONGORÉ., LÓKIJ., SZABÓI. 1985: Újabb adatok a bodrogközi futóhomok mozgásá-nak idejéhez. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina24, Debrecen, 1985, pp. 5–16.

BORSYZ., CSONGORÉ., SÁRKÁNYS., SZABÓI. 1981: A futóhomok mozgásának periódusai az Alföld ÉK-i részében. — Acta Geographica Debrecina 18–19, pp. 35–50.

BORSY, Z., CSONGORÉ., SÁRKÁNYS., SZABÓI. 1984: Phases of blown-sand movement in the North-East part of the Great Hungarian Plain. — Acta Geographica Debrecina20, pp. 5–33.

BORSYZ., FÉLEGYHÁZIE., CSONGORÉ. 1989: A Bodrogköz kialakulása és vízhálózatának változá-sai, Development of the Bodrogköz and its drainage changes. — Alföldi Tanulmányok 13, Békéscsaba, pp. 65–82.

BORSYZ., FÉLEGYHÁZI E., HERTELENDIE., LÓKIJ., SÜMEGIP. 1991: A bócsai fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malakofaunisztikai vizsgálata. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina28–29, pp. 217–229.

BORSYZ., FÉLEGYHÁZIE., LÓKIJ. 1988: A Bodrogköz természeföldrajzi viszonyai. — In: FEHÉRA.

(szerk.): Bodrogköz. Ember–táj–mezőgazdaság. Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság Kiadványa, pp. 1–45.

BORSYZ., FÉLSZERFALVIJ., FRANYÓF., LÓKIJ. 1985: A Tótkomlós III/P. jelű magfúrás homokréte-geinek elektronmikroszkópos vizsgálata. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina22. 1983, pp. 47–64.

BORSYZ., FÉLSZERFALVIJ., LÓKIJ. 1982: A Jánoshalmi MÁFI alapfúrás homoküledékeinek elekt-ronmikroszkópos vizsgálata. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, 20, pp. 35–50.

BORSYZ., FÉLSZERFALVI J., LÓKIJ. 1983: A komádi alapfúrás negyedidőszaki homokrétegeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. — Alföldi Tanulmányok7, Békéscsaba, pp. 31–58.

BORSY, Z., FÉLSZERFALVIJ., LÓKI, J. 1987: Elektron Microscopic Investigations of Sands Material in the Core Drillings in the Great Hungarian Plain. — Journal of Geologica95, pp. 185–195.

BORSY, Z., FÉLSZERFALVIJ., SZABÓ, P. P. 1980: Thermoluminescence dating of several layers of the loess sequences at Paks and Mende (Hungary). — Acta Geologica Hungarica 22, pp.

451–452.

BORSYZ., MOLNÁRB., SOMOGYIS. 1969: Az alluviális medencesíkságok morfológiai fejlődéstör-ténete Magyarországon. — Földrajzi Közlemények 17 (3), pp. 237–254.

BORSYZ., SZÖŐRGY. 1981: A Tétel-halom és a dunaföldvári földcsuszamlások vörös talajainak (vörös agyagjainak), összehasonlító termoanalitikai és infravörös spektroszkópiás elemzése. — Acta Geographica Debrecina18–19, pp. 167–183.

BORSY Z.-, BORSY Z. 1955: Pollenanalitikai vizsgálatok a Nyírség északi részében. — Közlemények a Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 22, Debrecen, pp. 1–10.

BOSINSKI, G. 1967: Die mittelpaläolithischen Funde im Westlichen Mitteleuropa.— Fundamenta, Köln-Graz.

BOZÓKYSZESZICHK., KLIMESSZMIKA., SZOLNOKYCS. 1963: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata. — Hidrológiai Közlöny43 (6), pp. 509–518.

BÖCKH H. 1898: Ásvány-újdonság Budapesten a Kis-Svábhegyről. — Földtani Közlöny28, pp.

129–131.

BÖCKHH. 1909: Geológia I-II.— Joergest Ágost, Selmecbánya, 892 p.

BÖCKH H., FERENCZI I. 1931: A Balaton-környék vízellátásának hydrogeológiai lehetőségei. — Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei75 (18), 18 p.

BÖCKH, J. 1866: Geologische Verhältnisse der Umgebung von Buják, Ecseg und Herencsény. — Jahrbuch der k. und k. Geologischen Reichsanstalt 16, pp. 201–205.

Borsy

60

B

BÖCKH, J. 1867: Die geologische Verhältnisse des Bükk-Gebirges und der angrenzenden Vorberge.

— Jahrbuch der k. und k. Geologischen Reichsanstalt17 (2), pp. 225–242.

BÖCKHJ. 1871: Sümeg–Zala-Egerszeg vidéke (D. 9.), M=1:144 000.— A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKHJ. 1872: A bakonyi kavics és konglomerát képlet kora. — Földtani Közlöny2, p. 173.

BÖCKH, J. 1872: Die geologische Verhältnisse der Umgebungen von Fóth–Gödöllő–Aszód. — Verhandlungen der Geologischen Reichsanstalt22, p. 130.

BÖCKHJ. 1872: Fóth–Gödöllő–Aszód környékének földtani viszonyai. — Földtani Közlöny2, pp.

6–18.

BÖCKHJ. 1872: Rövid levél a bakonyi kavics és konglomerátum képlet koráról. — Földtani Közlöny 2 (16), p. 173.

BÖCKHJ. 1872: Sárvár–Jánosháza vidéke (D. 8.), M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKHJ. 1873: Veszprém és Pápa vidékének földtani térképe. M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadása, Budapest.

BÖCKHJ. 1874–75–78: A Bakony déli részének földtani viszonyai. — A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 2 (1)*, 3 (2),**, *pp. 31–166. és **pp. 1–155.

BÖCKH, J. 1875: Aufnahme der Umgebung von Waitzen. — Verhandlungen der Geologischen Reichsanstalt,p. 252.

BÖCKHJ. 1876: Az 1876. évi nyári idény alatt a m.kir. Földt. Int. geológusai által eszközölt földtani felvételek eredményei. — Földtani Közlöny6, pp. 301–321.

BÖCKHJ. 1876: Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai. — A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve4, pp. 129–287.

BÖCKHJ. 1877: Megjegyzések az „új oldalak a déli Bakony föld- és őslénytani ismeretéhez” című munkához. — A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve6 (1), 156 p.

BÖCKH, J. 1879: Die geologischen Verhältnisse des südlichen Theiles des Bakony. — Mitteilungen aus dem Jahrbuch der Kgl. Ungarischen Geologischen Anstalt 3 (2), 180 p.

BÖCKH J. 1880: Magyarország dunántúli részének földtani térképe. (D. 9) Sümeg–Zalaegerszeg vidéke. M=1:144 000.— A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKH J. 1881: Magyarország dunántúli kerületének részletes földtani térképe E. 9-es lap.

M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKH J. 1897: A geológia fejlődésének rövid története Magyarországon 1774-től 1896-ig. — Földtani Közlöny27, pp. 4–15.

BÖCKHJ., HALAVÁTSGY., KOKÁNJ., MATYASOVSZKYJ., TELEGDIROTHL. 1875: Légrád vidéke (D.

11.), M=1:144 000.— A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKHJ., HALAVÁTSGY., STÜRZENBAUM J. 1876: Szigetvár vidéke (E. 12.), M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKHJ., HALAVÁTSGY., TELEGDIROTHL., STÜRZENBAUMJ. 1876: Kaposvár és Bükösd vidéke (E.

11.), M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKHJ., HANTKEN M., KOCHA. 1869: Veszprém és Pápa vidéke (E. 8.), M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKHJ., HANTKENM., KOCHA., WINKLERB. 1869: Tata–Bicske vidéke (F. 7.), M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKH J., HOFMANN K., KOKÁN J., MATYASOVSZKY J., STÜRZENBAUM J. 1876: Pécs–Szekszárd vidéke (F. 11.), M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKHJ., HOFMANNK., KOCHA. 1870: Budapest vidékének földtani térképe, M=1:144 000. Kiállí-tási tárgyként bemutatott térkép. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

Böckh

61

B

BÖCKHJ., HOFMANNK., KOCHA., LÓCZYL. ID., TELEGDIROTHL. 1886: A Magyar Korona orszá-gainak átnézetes földtani térképe, M=1:1 296 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiad-ványa, Budapest.

BÖCKH J., HOFMANN K., MATYASOVSZKY J. 1875: Mohács vidéke (F. 12.), M=1:144 000. — A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖCKH J., KOCH A., PETHŐ GY., TELEGDI ROTH L., SCHAFARZIK F., SZONTAGH T., GESELL S., HALAVÁTSGY., INKEYB., POSEWITZT. 1893: Magyarország geológiai térképe, M=1:1 000 000.

— Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Királyi Földtani Intézet és Semsey Andor kiadása, Budapest.

BÖCKH J., SZONTAGH T. 1900: A Magyar Királyi Földtani Intézet. Térképmelléklet: A Magyar Királyi Földtani Intézet geológiai felvételeinek állása 1899. végén. — Budapest.

BÖCKHJ., TELEGDIROTHL. 1870: Nagy-Vázsony vidéke (E. 9.), M=1:144 000.— A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

BÖHMW. 1930: Az Ipolymedence ártéri helyzete. — Hidrológiai Közlöny 10, pp. 141–157.

BÖJTÖSNÉVARRÓKK. 1964: A Kőszegi-hegység és a Vashegy földtani felépítése. — Melléklet a Magyarhoni Földtani Társulat Nyugatmagyarországi Vándorgyűléséhez. 1964. V. 28–31, pp.

1–16.

BÖKÖNYI, S. 1954: Eine Pleistozän-Eselart in Neolithikum der ungarischen Tiefebene. — Acta Archaeologica4, pp. 9–24.

BÖKÖNYI, S. 1959: Die frühalluviale Wirbeltierfauna Ungarns (Vom Neolithikum bis zur la Tene Zeit). — Acta Archaeologica 11, pp. 39–102.

BÖKÖNYIS. 1959: Egy hazai holocénkori rozsomák (Gulo gulo L.) előfordulásáról. — Vertebrata Hungarica1, pp. 227–235.

BÖKÖNYI, S. 1974: History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe.— Akadémiai Kiadó, Budapest, 597 p.

BÖKÖNYI S., JÁNOSSY D. 1965: Szubfosszilis vadmadárleletek Magyarországon. — Vertebrata Hungarica,pp. 101–116.

BÖLÖNY B., SIMOR L., ISAÁK GY., LANTOSNÉ KISS M. M., HETESI B., PÓSZA I. 1990: A szén-hidrogén-termelő kutak, kútkörzetek és gerincvezetékek korrózióvédelme Progasol inhibitorral.

— Bányászati és Kohászati Lapok Kőolaj és Földgáz23 (123) 9, pp. 257–264.

BRANNER I. 1935: Kőkori telepmaradványok Lovasberényben. — Székesfehérvári Szemle, pp.

62–65.

BRATÁNM., MOHOSP., ZSUFFAI. 1967: A Gerence patak hidrológiai tanulmánya. — Hidrológiai Közlöny5, pp. 284–296.

BRAUNGY. 1890: Budai calcitok. — Természettudományi Közlöny22, p. 44.

BRAUNGY. 1891: A budai hegyek ásványai, különös tekintettel a calcitra. — Földtani Közlöny 21, pp. 312–315.

BRAUN M. 1997: Az üledék kémiai összetételének változása kis tavak feltöltődése során. — Hidrológiai Közlöny77 (1–2), pp. 92–93.

BRAUN, M., GÁL, I., TÓTH, A., SÜMEGI, P. 1995: A modified piston for Livingstone-samplers. — Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina 33, pp. 253–255.

BRAUN M., LAKATOSGY. 1990: A nyírségi vízrendezési munkálatok hatása a kállósemjéni Nagy-Mohos vízminőségére. — Calandrella4 (2), pp. 46–53.

BRAUN M., LAKATOS GY., MÉSZÁROS I., SÜMEGI P., SZŰCS L., SZÖŐRGY. 1992: A kállósemjéni Nagy-Mohos láp fejlődéstörténete üledékföldtani, geokémiai, malakológiai és pollenanalitikai vizsgálatok alapján. — In: SZÖŐRGY. (szerk.): Fáciesanalitikai, paleobiogeokémiai és

paleo-Böckh

62

B

ökológiai kutatások. Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottság Kiadványa, pp. 205–246.

BRAUN, M., MÉSZÁROS, I., SÜMEGI, P., SZŰCS, L., LAKATOS, GY. 1991: Distribution of Lead in a peat-bog of NE-Hungary. — Proceedings of International Symposium on Ecological Approaches of Environmental Chemicals, Debrecen, Hungary,pp. 15–21.

BRAUN M., SÜMEGI P., HERTELENDI E., SZÖŐR GY., SZŰCS L., TÓTH A. 1994: Nyírségi lápok fejlődéstörténeti rekonstrukciójs és természetvédelmi kezelési lehetősége. — I. Kelet-magyar-országi Természetvédelmi Konferencia kiadványa, Debrecen, 1994, pp. 250–253.

BRAUN M., SÜMEGI P., SZŰCS L., SZÖŐR GY. 1993: A kállósemjéni Nagy-Mohos láp fejlődéstörténete. (Lápképződés emberi hatásra és az ősláp hipotézis). — Jósa András Múzeum Évkönyve33–35. Nyíregyháza, 1993, pp. 335–366.

BRAUN, M., TÓTH, A., SÜMEGI, P. 1994: Paleoecological analysis I, Abstract volume. — A Magyar Biológiai Társaság vándorgyűlése, Pécs, 1994.

BRAUN M., TÓTH A., SÜMEGI P. 1994: Tavi üledékek nagyfelbontású mintavétele és az elemek szelvénymenti vándorlásának követése ICP-oes módszerrel. — Magyar Színképelemző Vándorgyűlés Kiadványa, Kaposvár, 1994, pp. 147–152.

BRAUNM., TÓTHA., SÜMEGIP. 1995: A légköri eredetű ólom térbeli eloszlása és speciációja lápi

BRAUNM., TÓTHA., SÜMEGIP. 1995: A légköri eredetű ólom térbeli eloszlása és speciációja lápi

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK