27
A,Á
ANDÓ, M. 1974: Morphogenetics and paleogeographic conditions of alkali lakes on the Hungarian Plain. — Acta Universitatis Szegediensis, Acta Geographica 14 (1–6), pp. 15–25.
ANDÓ, M., MUCSI, M. 1967: Niederspigelung der Jungpleistozänen und Holozänen Klimarythmen in der Ablagerungverhältuissen der Sodahaltigen Teiche und periodischen Wasserdeckungen im Donau-Theiss Zwischenstromland. — Acta Universitatis Szegediensis, Acta Geographica 7 (1–6), pp. 43–54.
ANDÓ, M., MUCSI, M. 1968: Angeben zur Eutwicklungsgeschichte der Sedimente des ausklingen-den Pleistozäns und Holozänen Alters im Lande südostlich der Theiss (Ungarn). — Acta Universitatis Szegediensis, Acta Geographica 8 (1–6), pp. 17–38.
ANDORKÓK. 1943: Névjegyzék és tárgymutató a K. M. Természettudományi Társulat folyóiratai-hoz 1841-től 1941-ig. — Budapesti Szemle6, 618 p.
ANDREÁNSZKYG. 1954: Ősnövénytan.— Akadémiai Kiadó, Budapest, 320 p.
ANDREÁNSZKY G. 1964: A növényvilág kialakulása. — In: TASNÁDI KUBACSKA A. (szerk.): Az élővilág fejlődéstörténete,pp. 31–132.
ANDRIAN, F. F. 1865: Umgebungen von Erlau und Gyöngyös. — Magyarország részletes földtani térképe. 1:144 000.
ANDRIAN, F. F. 1867: Die Karte des Mátragebirges und Ungebung. — Verhandlungen der Geologischen Reichsanstalt, p. 79.
ANDRIAN, F. F. 1868: Die geologischen Verhältnisse der Mátra. — Jahrbuch der k. und k.
Geologischen Reichsanstalt 18, pp. 509–589.
ANDRIAN, F. F. 1995: Lower Paleolithe site at Vértesszőlős, open air museum. Quaternary field trips in Central Europe. Vol. 1. Regional field trips. — In: SCHIRMER, W. (ed.): INQUA. 14.
International Congress August 3-10, 1995, Berlin, Germany. München, Friedrich Pfeil, pp.
311–313.
ANDRUSOV, D. 1938: Geologie Slovenska. — Sboru pro vyzkum Slovenska a Podkarpatské Rusi, Orbis, 111 p.
ANDRUSOV, D. 1964: Geologie der tschechoslowakischen Karpaten, 1. — Akademie Verlag, Berlin–Bratislava, 263 p.
ANGELUSB., PETHŐS. L., MINDSZENTYA. 2002: A Pusztaszeri út és a Barlang utca között épülő lakópark alapozási munkái során keletkezett feltárások rögzítése. — Földtani Közlöny 132 (1), pp. 129–130.
ANTÓKÖ. 1983: Az első pontos fővárosi Duna-térkép százötven éves. — Magyar Vizgazdálkodás 7, pp. 14–15.
ARADI V. 1905: Megjegyzések Rákóczy S. „A Muraköz és a Győr melletti Duna-szakasz aranyfövenye, összefüggésben a Tauern havas aranyteléreivel” czimű közleményéhez. — Bányászati és Kohászati Lapok 38 (1), pp. 254–255.
ARANYS. 1944: Szikes talajok vizsgálata. — In: BALLENEGGERR. (szerk.): Talajvizsgálati módszer-könyv.pp. 135–152.
ARANY S. 1954: Az alföldi szikes talajok osztályozása. — Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Évkönyve,pp. 29–52.
ÁRGAYZ. 2000: Domborzatminősítés a hazai természetföldrajzban, a domborzatminősítés speciális irányzatai. — Földrajzi Értesítő 49 (1–2), pp. 127–141.
ÁRGAYZ., IZSÁKL., JUHÁSZÁ. 2000: Kiskőrös története régi térképeken. — In: JUHÁSZÁ. (szerk.):
Kiskőrös természeti-ökológiai adottságai. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet, pp. 19–35.
ÁRKAI P., VICZIÁN I. 1976: Agyagásványok átalakulása üledékes kőzetekben. — Geonómia és Bányászat8 (3–4), pp. 373–381.
Andó
28A,Á
ÁROKSZÁLLÁSYZ. (szerk.) 1977: Bükk. Útikalauz.— Sport Kiadó, Budapest, 370 p.
ÁRVAYG. 1995: A Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott térképek és magyarázók 1956–1995.
— A Magyar Állami Földtani Intézet Könyvtárának kiadása, Budapest, 72 p.
ASBÓTH S. 1803: Reise von Keszthely im Szalader Comitate nach Veszprém. — In: VON BREDECZKY, S. (ed.): Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn II. Wien.
ASZTALOSI. 1968: Talajaink szervesanyag-utánpótlásának helyzete. — Földrajzi Értesítő 17 (1), pp.
145–150.
ASZTALOS I. 1978: A Dunántúli-középhegység talajainak szervesanyag-utánpótlása. — Elmélet-Módszer-Gyakorlat 17, Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 60 p.
ASZTALOSI., LONTAY L.-NÉ1978: A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet sokszorosított kiadványai 1961–1977., Budapest. — Földrajzi Dokumentáció 1,Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet, 17 p.
ASZTALOS I., SÁRFALVI B. 1960: A Duna–Tisza köze mezőgazdasági földrajza. — Földrajzi Monográfiák 4, Akadémiai Kiadó, Budapest, 394 p.
ASZTALOS I., SOMOGYI S. 1957: A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoport 1956. évi tanulmányútja. — Földrajzi Értesítő6 (1), pp. 108–121.
AUJESZKYG., BAKONYIS., SCHEUER GY., SZLABÓCZKYP. 1985: Helyi felszín alatti vízbeszerzési lehetőségek Pest vízgazdálkodása szempontjából. — Vízgazdálkodási és Közművesítési Konferencia I,pp. 65–69.
AUJESZKY G., HORVÁTH T., SCHEUER GY., VÁLÓCZY GY. 1985: A 4. sz. metróvonal dunai átvezetésének geotechnikai és geohidrológiai vizsgálata. Előtervezés–Mélyépítés.— FTV kiad-vány, Budapest, pp. 101–104.
AUJESZKYG., KARÁCSONYIS., SCHEUERGY. 1971: Vízföldtani megfigyelések Eger környékén. — Hidrológiai Közlöny 51 (6), pp. 254–260.
AUJESZKYG., KARÁCSONYIS., SCHEUER GY. 1973: Szeged város építéshidrológiai adottságai. — Hidrológiai Tájékoztató1973, pp. 84–86.
AUJESZKY G., LIPTAI E., MOYZES A., SCHEUER GY. 1986: Balf fürdő ásvány- és gyógyvizei. — Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlés II. szekció, Hévíz, június 17–19.,pp.
435–442.
AUJESZKYG., PETZR., SAJGÓZS., SCHEUERGY. 1990: Új partiszűrésű vízbázis a Duna bal partján Tassnál. — Hidrológiai Közlöny 70 (3), pp. 162–172.
AUJESZKY G., PETZ R., SCHEUER GY. 1989: Az alsó Dunavölgy partiszűrésű vízbeszerzés lehetőségei. — FTV alkalmi kiadványa, Budapest
AUJESZKYG., SAJGÓZS., SCHEUERGY., SELLYEYGY., SZÓFOGADÓP. 1983: Felszínközeli víznyerő területek nitrátosodásának tapasztalatai, dunántúli és Heves megyei példák alapján. — Nitrátos Ankét anyaga, Budapest
AUJESZKY G., SCHEUER GY. 1971: Építéshidrológiai vizsgálatok Dél-Pest területén. — Műszaki Tervezés 7, pp. 3–5.
AUJESZKY G., SCHEUER GY. 1972: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata. — Hidrológiai Közlöny52. évf., (1–2), 6–15 pp.
AUJESZKYG., SCHEUERGY. 1972: A tervezett paksi „A” erőmű területének építésföldtani viszonyai.
— Földtani Kutatás15 (4), pp. 64–70.
AUJESZKY G., SCHEUER GY. 1974: Eger déli víznyerő terület előzetes vízkutatási munkálatai. — Hidrológiai Tájékoztató14 (1), pp. 61–65.
AUJESZKY G., SCHEUER GY. 1978: Felszinközeli vizbeszerzési lehetőségek Füzesabony–Mezőkövesd térségében. — Hidrológiai Közlöny58, pp. 559–562.
Árokszállásy
29
A,Á
AUJESZKYG., SCHEUERGY. 1983: A kunszentmiklós–tassi kistérségi vízmű vízszerzési lehetőségei.
— Hidrológiai Tájékoztató 1983. április, pp. 26–28.
AUJESZKYG., SCHEUERGY. 1984: A Budapest–Mohács közötti Duna jobbpart geohidrológiai viszo-nyai. — Mérnökgeológiai Szemle32, pp. 47–66.
AUJESZKYG., SCHEUERGY. 1988: A tervezett 4. metróvonal Duna alatti átvezetésének mérnökgeo-lógiai és geohidromérnökgeo-lógiai vizsgálata. — Metrókonferencia88. 2. köt, pp. 468–479.
AUJESZKYG., SCHEUERGY. 1988: Dunavölgy Budapest alatti szakaszának vízkutatási munkái. — In: Felszínközeli vízkészletek jelentősebb vízkutatási munkái. Magyar Hidrológiai Társaság – FTV alkalmi kiadványa, Budapest, pp. 9–26.
AUJESZKY G., SCHEUER GY. 1990: Dunai partiszűrésű vízbeszerzési lehetőségek vizsgálata.
Investigation of water catchment possibilities with bank filtering from the Danube. — Mérnökgeológiai Szemle 39, pp. 35–44.
AUJESZKYG., SCHEUERGY., SZIGETIP. 1985: A 4-es metróvonal Duna alatti átvezetésének mérnök-geológiai vizsgálata. — Földtani Közlöny115 (1), pp. 39–43.
AUJESZKYG., SCHEUERGY., SZILVÁGYII. 1970: A budapesti agyagbányák mérnökgeológiai kérdé-sei. — Műszaki Tervezés7, pp. 22–25.
AUJESZKYG., SCHEUERGY., SZILVÁGYII. 1971: A budapesti téglagyári agyagbányák mérnökgeoló-giai problémái. — Mérnökgeolómérnökgeoló-giai Szemle 25, pp. 31–38.
AUJESZKYG., SCHEUERGY., ZSÁMBOKI. 1975: A Hatvan környéki lakó- és ipartelepek vízellátásá-nak előmunkálatai. — Műszaki Tervezés7, pp. 35–37.
AUJESZKYG., SCHEUERGY., ZSÁMBOKI. 1977: A tervezett Lőrinci Regionális Vízmű vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata. — Hidrológiai Tájékoztató17 (1), pp. 52–56.
AUJESZKYL., BERENCSIGY., CZIRÁKYJ., DÉSIF., HILLEA. 1961: Hévízfürdő természeti viszonyai és gyógyászatának néhány részlete.— Magyar Meteorológiai Társaság, Budapest, 88 p.
AUJESZKYL., FRANKM., PAPPF. 1949: Magyarország gyógyfürdői. — Balneológiai könyvtár 1, 64 p.
A. V. 1994: Szerelmetes barlangjaim (Jakucs L.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. (ismertetés).
— Élet és Tudomány 49. (7), p. 218.
Aujeszky
30A,Á
BÁBA, K. 1982: Eine neue zoogeographische Gruppierung der Ungarische Landmollusken und die Wertung des Faunabildes. — Malacologica 22, pp. 441–454.
BÁBA K. 1983: A Szatmár–Beregi sík szárazföldi csigái és a környezetükre levonható következtetések. — Acta Academicae Paedagogicae Szegediensis series Biologica-Geographica 12, pp. 27–41.
BÁBAK. 1983: Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj-area térképek. — Folia Historico. Naturalia Musei Matraensis 8, pp. 129–132.
BÁBAK. 1986: Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj-area térképek. 2. köt. — Folia Historico. Naturalia Musei Matraensis 11, pp. 46–49.
BÁBAK., FŰKÖHL. 1984: Holocén és recens malakológiai adatok értékelése állatföldrajzi és ökoló-giai módszerekkel a Bükkben. — Malakolóökoló-giai Tájékoztató4, pp. 42–53.
BABARCZYJ., SCHMIDTE. R. 1941: Gerendás–Békéscsaba. Magyarázatok Magyarország geológiai és talajismereti térképeihez.— Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest, 70 p.
BABARCZY J., SCHMIDTE. R. 1941: Újkígyós, 5366/3. sz. lap M=1:25 000. Magyarázatok Ma-gyarország geológiai és talajismereti térképeihez. — Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest, 71 p.
BABICSA.-NÉ1956: Adatok Komló bibliográfiájához. — Bányászati és Kohászati Lapok 11 (89), (11–12), pp. 761–764.
BABOCSAIJ. 1795: Boldog Zala vármegye’ Keszthelyi hév-vizedről méltán neveztetel így attól, a’ki ezen rendeket irta dicséretedre.— Sziesz Klára nyomdája, Sopron, 28 p.
BACH, F. 1908: Das Alter des „Belvederschotters”. — Zentralblatt für Mineralogie, Geologie und Paläontologie23, pp. 386–390.
BACSAI., BONDÁRI. 1989: Sztratigráfiai modellezés. — Magyar Geofizika 28 (2–3), pp. 75–85.
BACSÁKGY. 1940: A diluvium utolsó szakaszának kronológiája. — Barlangvilág 10, pp. 31–43. és 51–57.
BACSÁKGY. 1940: Az interglaciális korszakok értelmezése. — Időjárás 44, pp. 8–16., 62–69. és 105–108.
BACSÁK, GY. 1940: Die Strahlungstheorie und die absolute Chronologie des Diluvium. — Vörösberény Nyomda, Budapest, 30 p.
BACSÁKGY. 1942: A skandináv eljegesedés hatása a periglaciális övön. — Országos Meteorológiai és Földmágnességi Központi Intézet13, pp. 1–86.
BACSÁK GY. 1944: Az utolsó 600 000 év földtörténete. — Beszámoló a Földtani Intézet Vitaüléseinek Munkálatairól6 (5), pp. 221–244.
BACSÁKGY. 1955: A pliocén és a pleisztocén az égi mechanika megvilágításában. — Földtani Közlöny85 (1), pp. 70–105.
BACSÁK, GY. 1963: Die Ursache des bevorzugten Quadranten und ihr Zusammenhang mit den quar-tären Eiszeiten. — Acta Technica42, pp. 435–461.
BÁCSKAYE. 1978: A magyar holocén-sztratigráfia régészeti dokumentációs pontjai. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról,pp. 383–386.
BÁCSKAYE. 1978: A sümegi mogyorósdombi őskori kovabányában 1976-ban végzett ásatások. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról,p. 413.
BÁCSKAYE. 1980: A magyar holocén-sztratigráfia régészeti dokumentációs pontjai az Alföldön. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1978-ról,pp. 429–433.
Bába
B
BÁCSKAY E. 1981: A magyar holocénsztratigráfia régészeti dokumentációs pontjainak rétegtani adatai. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1979-ről,pp. 551–559.
BÁCSKAYE. 1982: A magyar holocén-sztratigráfia régészeti dokumentációs pontjai a Dunántúlon.
Korai és középső neolitikum. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról,pp.
543–551.
BÁCSKAY E. 1983: Újabb ásatások őskori tűzkőbányákban. — Communicationes Archaeologicae Hungariae2, pp. 5–14.
BÁCSKAY, E. 1984: Prehistoric flint mines, (exploration sites), in Hungary and their role in raw material supply. — Reports of the III. Int. Seminar in Petroarcheology,pp. 127–145.
BÁCSKAYE. 1985: Őskori tűzkőbányák a Dunántúli-középhegységben. — Iparrégészet 1982 (9–11), Veszprém, pp. 11–20.
BÁCSKAY, E. 1985: Prehistoric mining and utilization of some mineral raw materials in the Carpathian Basin and in the adjacent areas. — In: HÁLA, J. (ed.): Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. Historical studies on their utilization.Hungarian Geol. Survey, Budapest, pp. 559–576.
BÁCSKAY, E. 1986: Prehistoric flint mining in Hungary. — Precirculated papers for section “Raw material procurement and Exchange” XI. World Archeol. Congress, London, pp. 1–28.
BÁCSKAY, E. 1986: State of affairs at Sümeg. — In: T. Biró, K. (ed.): Papers for the 1st internation-al conference on prehistoric flint mining and lithic raw materiinternation-al identification in the Carpathian Basin. Budapest, pp. 11–25.
BÁCSKAY, E. 1987: Fossil finds in the archeological sites of Hungary. — Rocks, Fossils and History.
Italian–Hungarian Relations in the Field of Geology. XIIIth Symposium of INHIGEO, Pisa–Padova, Italy, 1987.— In: HÁLAJ. (ed.): Annals of the History of Hungarian geology, Special Issue, Budapest,pp. 187–201.
BÁCSKAY, E. 1987: New field surveys near the Sümeg-Mogyorósdomb prehistoric flint mine. — In:
T. Biró, K. (ed.): Papers for the 1st international conference on prehistoric flint mining and lith-ic raw material identiflith-ication in the Carpathian Basin. Budapest, II. kötet, pp. 17–19.
BÁCSKAY E. 1989: A sümegi Mogyorós-domb őskori tűzkőbányájából származó nyersanyag használatáról és elterjedéséről. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1987-ről,pp.
477–485.
BÁCSKAYE. 1990: A lengyeli kultúra pattintott kőeszközei a DK-Dunántúlon, II. The chipped stone industry of Lengyel culture in South-East Transdanubia, II. — Communicationes Archaeologiae Hungariae, Budapest 1990,pp. 59–66.
BÁCSKAY E. 1990: A pécsvárad–arany-hegyi késő neolitikus (lengyeli kultúra) telep pattintott kőeszközei, Chipped stone implements from Pécsvárad–Arany-hegy in South Hungary (Lengyel Culture, Late Neolithic). — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1988-ról, I. rész, Budapest, pp. 377–385.
BÁCSKAY, E. 1991: Field work methods used to study the Sümeg field mine. — VI. International Flint Symposium, 1991, Madrid–Bilbao–Granada. Abstracts,pp. 125–127.
BÁCSKAYE. 1991: Régészeti adatok földtani tanulságai magyarországi példákon. Some utilization possibilities of archelogy for the geologist (Hungarian examples). — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1989-ről Budapest,1991, pp. 613–622.
BÁCSKAYE. 1991: Régészeti kutatások földtani tanulságai magyarországi példákon. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1989-ről,pp. 614–621.
BÁCSKAY E. 1992: Pattintott kőeszközök vizsgálata a Szobi és Vác járás (Pest m.) néhány őskori lelőhelyén. A study of chipped stone implements from some prhistoric sites of the Szob and Vác disticts of Pest county. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1990-ről,pp. 621–636.
Bácskay
32B
BÁCSKAY E., KORDOS L. 1984: Fontosabb szórványleletek a MÁFI gerinces gyűjteményéből (9.
közlemény). — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1982-ről,pp. 355–361.
BÁCSKAY, E., SIMÁN, K. 1987: Some remaks on the chipped stone industries of the earliest Neolithic populations in present Hungary. — Archeologica Interregionalis, Warsaw, Jagellonian University, Craców, pp. 107–130.
BÁCSKAYE., T. BIRÓK. 1984: A lengyeli telep pattintott kőeszközeiről. — A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12, Szekszárd, pp. 43–67.
BÁCSKAY E., VÖRÖSI. 1980: Újabb ásatások a sümegi mogyorósdombi őskori kovabányában. — Veszprém Megyei Múz. Közl. 15, pp. 7–47.
BÁCSKAYE., VÖRÖSI. 1983: Újabb ásatások a sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában. — A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei1980, pp. 7–47.
BACSÓN. 1935: Magyarország időjárása. — Természettudományi Közlöny67, p. 392. és 440.
BACSÓN. 1953: Magyarország hőmérséklet- és csapadékviszonyai.— MTI, Budapest, 74 p.
BACSÓN. 1959: Magyarország éghajlata. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 302 p.
BACSÓN., KAKASJ., TAKÁCSL. 1953: Magyarország éghajlata. — Országos Meteorológiai Intézet Kiadványa 17. kötet, Budapest, 226 p.
BADAG., HORVÁTHF. 1998: A Pannon-medence jelenkori tektonikája. — Természet Világa 129, II.
Különszám, pp. 18–23.
BADA G., HORVÁTH F., TÓTH L. 2000: Radioaktív hulladékok elhelyezésének szeizmotektonikai problémái. — Földtani Közlöny 130 (4), pp. 585–610.
BADINSZKY P., JAKAB J.-NÉ 1992: Bányameddők környezetvédelmi osztályozása és felhasznál-hatósága. Environmental protection classification and usability of mine dirts. — Mérnökgeológiai Szemle40, pp. 99–109.
BADINSZKY, P., MÉSZÁROS, M., SZABÓ, CS. 1989: Results of complex sedimentological prospecting of secondary raw materials in Hungary. — IAS Tenth Regional Meeting, Budapest, 24–26 April 1989. Abstracts,p. 7.
BAGI R., BODOKYT., SZ. PINTÉR A., POLCZI., RÁNERG., SZ. WOYNAROVICH ZS. 1969: Komplex geofizikai kutatás a Hajdúságban és a Nyírségben. — A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1968. évi jelentése,pp. 13–30.
BAJZÁTH, J. 1996: Plant Macrofossils from Hungarian Pleistocene II. Angiospermatophyta in Győrújfalu, West Hungary. — Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 88, pp.
5–20.
BAJZIKM. 1979: Kaposvár regionális vízellátása. — Somogyi Műszaki Szemle1979 (1), pp. 14–19.
BAKÁCST. 1984: Tanulmány a környezetért. Veszprém megye környezetvédelme. — Búvár6, p. 9.
BAKACSIZS. 2002: Az apajpusztai agrogeológiai mintaterület talajtani-domborzati sajátosságainak térinformatikai alapú vizsgálata. — Földtani Közlöny 132 (különszám), pp. 293–298.
BAKAYK., KALICZN., SÁGIK. 1966: Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapol-cai járás. — In: SÁGIK. (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája1, 266 p.
BAKAYK., KALICZN., SÁGIK. 1970: Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és süme-gi járás. — In: BAKAYK. (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája 3, 322 p.
BAKKS. 1983: Gyomaendrőd vízbázisbővítési lehetőségei. — Körösvidéki Vízügyi Szemle 16 (3), pp. 10–17.
BAKÓ, F. 1985: Popular stone architecture in the Carpathian Basin. — In: HÁLA, J. (ed.): Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. Historical studies on their utilization. Hungarian Geological Survey,Budapest, pp. 427–450.
BAKUCZP. 1992: Erózióveszély kimutatása erdőkben. Quantifying erosion hazards in forests. — Vízügyi Közlemények 74 (3) 1992, pp. 327–337.
Bácskay
33
B
BALÁZS D. 1957: A teresztenyei barlangrendszer feltárási munkái. — Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató2 (3–4), p. 46.
BALÁZS D. 1958: Mészégető zsomboly átkutatása. (Vecsembükki fennsík). — Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató1958, pp. 8–14.
BALÁZSD. 1958: Mészégető zsomboly. — Természetjárás4 (8), p. 6.
BALÁZS D. 1960: A Teresztenyei-barlangrendszer víznyelőinek és forrásainak összefüggéseire vonatkozó kísérletek. — Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. május, pp. 227–231.
BALÁZSD. 1961: A Szabadság-barlang. — Karszt- és Barlangkutatás 1961 II, pp. 61–76.
BALÁZSD. 1962: A karsztok elterjedésének azonális és zonális feltételei. — Karszt és Barlang 1962 I, pp. 19–24.
BALÁZSD. 1962: Magyarország legújabb barlangjai. — Karszt és Barlang 2, p. 83.
BALÁZS D. 1962: Speleográfiai terepszemle az É-i Bakonyban. — Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató6, pp. 75–76.
BALÁZSD. 1963: A karrasztalok jelentősége a karsztkronológiában. — Karszt és Barlang 1963 II, pp. 79–82.
BALÁZSD. 1963: Karsztgenetikai problémák. — Földrajzi Értesítő 12 (4), pp. 487–494.
BALÁZSD. 1964: A Kaptárkői-barlang felmérése. — Karszt és Barlang1964 II, pp. 53–55.
BALÁZSD. 1965: A karsztkorrózió általános kémiai vonatkozásai. — Karszt és Barlang 1965 II, pp.
51–60.
BALÁZSD. 1966: A Mészégető-zsomboly. — Karszt és Barlang1966 II, pp. 65–69.
BALÁZSD. 1974: Lávaüregek keletkezése, típusai és formakincse. — Földrajzi Közlemények22 (2), pp. 135–148.
BALÁZSD. 1984: Barlangok Szaller György Államisméjében (1796). — Karszt és Barlang I, 51 p.
BALÁZSD. 1986: Gombasziklák, kőgombák. — Természet Világa117 (3), pp. 137–138.
BALÁZSD. 1989: Érd és környéke földtörténeti vázlata. — Földrajzi Múzeumi Tanulmányok6, pp.
25–44.
BALÁZSD. 1990: A karsztológiában és szpeleológiában használt fontosabb idegen szakkifejezések szótára. Dictionary of the most important foreign terms used in karstology and speleology. — Karszt és Barlang 1990 (2), pp. 127–136.
BALÁZSD. 1990: Készül a barlangok világatlasza. Karst inventary of the World is in progress. — Karszt és Barlang1990 (2), pp. 158–160.
BALÁZSD. 1990: Nemzetközi karsztatlasz. — Karszt és Barlang 1990 (1), p. 62.
BALÁZS D. 1991: A sóskúti Zelezna Baba-barlang. — Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10, Érd, 1991, pp. 80–81.
BALÁZSD. 1991: A zárt karsztos mélyedések globális rendszerezése. Dolinák-dolinaegyüttesek. — Karszt és Barlang 1991 (1–2), pp. 35–44.
BALÁZSD. 1991: Cholnoky kontra Pávay-Vajna. — Földrajzi Múzeumi Tanulmányok10, Érd, pp.
93–94.
BALÁZSD. 1991: Érd természeti értékei. — Földrajzi Múzeumi Tanulmányok10, Érd, pp. 78–80.
BALÁZSD. 1991: Jég a barlangban — barlang a jégben. — Természet Világa 122 (8), pp. 364–366.
BALÁZS D. 1992: Cholnoky Jenő 1870–1950. — In: NAGY F. (szerk.): Magyarok a természet-tudomány és a technika történetében. Életrajzi Lexikon A-tól Z-ig. — Az Orsz. Műszaki Információs Központ és Könyvtár + 5 intézmény kiadása, Budapest, pp. 33–34.
BALÁZSD. 1992: Karsztok, határok nélkül. Nemzetközi tanácskozás Budapesten a karsztok és bar-langok kutatástörténetéről. — A földgömb42 (5), pp. 140–144.
BALÁZS, D. 1992: Short comprehensive history of cave and karst research on the territory of the
Balázs
34B
Alps, the Carpathians and the Dinaric Alps till 1914, Proceedings of the ALCADI ‘92 Internat.
Conference on Speleo History. — Karszt és Barlang, Special Issue, Budapest, pp. 3–12.
BALÁZS, D. 1992: Significant events in the history of cave karst research in the Alps, Carpathians and Dinaric Alps before 1914. — Karszt és Barlang, Special issue, pp. 115–123.
BALÁZS, D. 1992: Some outstanding persons of the speleological and karstological research in the Alps, Carpathian and Dinaric regions before 1914. — Karszt és Barlang, Special issue, pp.
125–129.
BALÁZS E., SZAKÁLL S. 1991: Magyarországi ásványritkaságok. — Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1991, 37 p.
BALÁZSF. 1999: Kis- és középmagas löszfalak megtámasztása Baranyában. — Földtani Kutatás 36 (3), pp. 34–35.
BÁLDIT. 1968: Az európai neogén emeletek helyzetéből. — Földtani Közlöny 98 (2), pp. 285–289.
BÁLDIT. 1979: A történeti földtan alapjai. 2. kiad. — Tankönyvkiadó, Budapest, 309 p.
BÁLDIT. 1983: Jégkorszakok a Föld története folyamán. — Őslénytani Viták 28, pp. 15–24.
BÁLDIT., KRIVÁNP., VÉGHS.-NÉ, WEINGY. 1973: Kirándulásvezető a Budai-hegységben. Földtani Kirándulás Budapest környékén. — Magyarhoni Földtani Társulat Jubileumi Ülésszaka, Budapest, 1973. IV. 25–27,pp. 1–30.
BALEN, R. VAN, LENKEY L., HORVÁTH, F., CLOETINGH, S. 1993: Twodimensional modelling of stratigraphy and fluid flow in the Pannonian Basin. — 8th Meeting of the Association of European Geological Societies, Budapest, 22–24 Sept. 1993. Abstracts of papers, Late arrivals, p. 13.
BÁLINTP., UDVARDIM., SZÁNTÓ F., PATZKÓÁ. 1973: Téglaagyagok és azok szemcsefrakcióinak vizsgálata. — Földtani Közlöny103 (2), pp. 123–135.
BÁLINTP., WÁGNERZS. 1983: Téglaagyagok termoanalitikai minősítése. — Építőanyag35 (12), pp.
441–446.
BALKAYB. 1955: A kavicsvizsgálat újabb eredményei. — Földtani Közlöny 85 (3), pp. 392–394.
BALKAYB. 1960: A magyarországi földkéreg szerkezete. — Geofizikai Közlemények9, pp. 5–21.
BALKAY, B. 1960: The tectonics of the Cenozoic volcanism in Hungary. — Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae – Sectio Geologica3, pp. 7–14.
BALKAYB. 1962: A Kisalföld és az afrikai árkok közötti hasonlóságról. — Geofizikai Közlemények 10 (1–4), pp. 39–43.
BALKAY, B. 1962: On the Neozoic Magma Tectonics of Hungary. — Acta Geologica7, pp. 159–162.
BALLA CS., BREZSÁNYSZKY K., BUGA L. 1998: Magyarország légi felmérése. Tanulmány. — Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest, 123 p.
BALLA GY. 1954: A Nyírség és a Bereg–szatmári síkság néhány geomorfológiai problémája. — Földrajzi Értesítő 3 (4), pp. 673–683.
BALLA, GY. 1956: Rolle der jungen Strukturbewegungen in der Reliefgestaltung des Lössrückens von Monor-Ceglédbercel. — Acta Universitatis Szegediensis, Acta Geographica2 (1–4), pp.
21–30.
BALLA, GY. 1957–58: Beiträge zur Bildung der Korrasionstäler. — Acta Universitatis Szegediensis, Acta Geographica 3 (1–4), pp. 3–13.
BALLAGY. 1958: A Jászság geomorfológiai fejlődéstörténetének vázlata. — Földrajzi Értesítő 7, pp. 1–15.
BALLAGY. 1959: A Monor–Ceglédbercel-i löszös-hát geomorfológiája. — Földrajzi Értesítő 8 (1), pp. 27–53.
BALLAZ. 1967: A Magyar Középhegység szerkezeti főirányairól. — Földtani Közlöny97 (3), pp.
257–277.
Balázs
35
B
BALLA, Z. 1981: Problema neogenovüh vulkanitov i ih znacsenie dlja geodinamicseszkih rekon-sztrukcij v Karpatszkom regione. —Geotektonika 3, pp. 72–92.
BALLA, Z. 1982: Development of the Pannonian Basin basement through the Cretaceous-Cenosoic collision: a new synthesis. — Tectonophysics 88, pp. 61–102.
BALLA, Z. 1985: Cenozoic rotational history of the Carpatho-Pannonian realm. — International Association on Geomagnetism and Aeronomy, 5th General Assembly (IAGA/IAMAP), vol. 1., Programme and abstracts, Division I. Prague, Czechoslovakia, august 5–17, p. 187.
BALLA, Z. 1985: The Carpathian loop and the Pannonian Basin: a kinematic analysis. — Geofizikai Közlemények 30 (4), pp. 313–353.
BALLA, Z. 1990: The origin of the Pannonian basin: Results of tectonic experiment. — International Symposium Geodynamic Evolution of the Pannonian Basin, 18–20. October, Beograd, Yugoslavia. Abstracts,p. 2.
BALLA, Z. 1990: The Pannonian Basin: A study in basin evolution: Discussion. — AAPG Bulletin 74 (8), pp. 1273–1280.
BALLA Z. 1996: Magyarország tektonikai és neotektonikai elemzése. Tectonic and Neotectonic Analysis of Hungary. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése 1992–1993, I, pp.
93–95.
BALLA Z. 1997: Kis és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezését célzó földtudományi kutatás, 1993–1996. Site exploration for low and intermediate level radioactive waste disposal, 1993–1996. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1996(2), pp. 27–37.
BALLA Z. 1997: Kis és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezését célzó földtudományi kutatás, 1993–1996. Site exploration for low and intermediate level radioactive waste disposal, 1993–1996. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1996(2), pp. 27–37.