RÖVID ÉLETRA JZA
6 BIOGRAPHIA MEDICORVM HVNGAR. ET TRANSILV
id docet Schelhornius amoenit. hist. eccl. et litter. Tom.
I. pag. 818. Lubet hie epigramma sequens in gratiam popularium meorum exscribere, quo sodalitium hocce Danubianum, Episcopum Weszprimiensem, principem soda- litatis ilia aetate elegit:
Danubiana cohors, phoebeis digna triumphis Quant decorat clariis Céltica musa sonis.
Principe te gaudet, concor dique eligit ore Patronum, et nutu s tat que caditque tuo.
3 , A g n e t h l e r ( Mi c h. G o t t l. ) Eques hie Transiluanus, Cibinii in Transiluania an. 1719- d. 19- lui. natus est, patre Daniele Agnethler, patrii gymnasii primum Rectore, postea Ecclesiae Gerhardinae ad Alutam concionatore. Cibiniensis scholae coetui adscriptus, fidelis- sima institutione ad studia académica et theologica, quibus consecratus fuerat, praeparatus est: hinc an. 1742. ad academiam Hallensern accessit, in qua tarn diligenter versatus est, vt in Theologum, Philosophum, Mathema- ticum, et Historicum euaderet, labentibus annis non ince- lebrem. Valetudinis suasit inconstantia, vt his studiis Medicinam quoque corporis adiungeret, quare mox an. 1751-
A 2 d. 1. Febr.
Christoph. Waitmyl, Praepositum Pragensem; Sturlinum, Smalcaldum, eius paedagogum; Hieron. Balburn I. V. D. Barthol. Scipio, Med.
Doct. Ioh. Slechea, Pannon. regi a secretis; Erasmttm Vmiferum, Cracouiensem; Joh. Tolophus, Ratisbonensem Canonicum Thcodoric.
Vlmturn, archiatrum; Henr. Cuspidtum; Bonomi duo, alterum regi Romanor. reginae alterum a secretis; horum denique omnium Praeses electus Episcopus Weszprimtemis, cuius vero nomen non legitur additum, neque Mart. Sz. Ivdnyt in Dissert. Paralipomen. meminit.
neque ipsum venerabile loci eius Capitulum, sciscitanti mihi, defi- cientibus monumentis, quidquam de eo tradidit.
AGNETHLER MIHÁLY GOTTLIEB 7 ahogy Schelhornius állítja egyház- és irodalomtörténetének I. kötetében a 818. lapon. Hadd jegyezzem ide honfitársaim kedvéért azt az epigrammát, mellyel ez a Dunai társaság a veszprémi püspököt választotta meg akkoriban elnö
kének:
Költőgy őze delemre szülött Duna-menti tudósraj, melyben a celteszi lant játssza a főszerepet, téged akar vezetőjének s választ meg e tisztre
egy szívvel s véled dől, avagy áll a tusán.
A g n e t h l e r M i h á l y G o t t l i e b , erdélyi lovag, az erdélyi Szebenben született 1719- július 19-én.
Apja Agnethler Dániel volt, aki előbb szülővárosa gim
náziumának volt igazgatója, utóbb pedig az Oltmenti Gellért-egyház igehirdetője. Miután beiratkozott a sze- beni iskola növendékei közé, buzgó igyekezettel készült az akadémiai és vallástani tudományokra, amelyekre szánták. Innét 1742-ben a hallei akadémiára ment, s ott olyan szorgalmasan képezte magát, hogy évek múltával jelentékeny hittudóssá, bölcselővé, matematikussá és tör
ténésszé vált. Egészségi állapotának gyengesége javallotta neki, hogy említett tudományaihoz a test orvoslását is hozzávegye, úgyhogy 1751- február 1-én az orvosi kar
bölcselő és matematikus, Chrislophorus Waitmyl prágai prépost- Smalkaldi Sturlinus, az ő tanítója, Hieronymus Balbus kétjogdoktor, Bartholomaeus Scipio orvosdoktor, Slechea János magyar királyi tit
kár, Erasmus Vinifer krakkói, Johannes Tolophus regensburgi kanonok, Theodoricus Ulsenius udvari orvos, Henricus Cuspidius, a két Bonomi, a római király, illetve királyné titkára, végül mindvalamennyiük elnöke, a választott veszprémi püspök, akinek a neve nincs leírva és Szenliványi Márton sem említi [Pótértekezés]-ében, sót erre vonat
kozó adatok híján még a tisztelendő veszprémi káptalan sem tudta velem közölni, mikor ebben az ügyben hozzá fordultam.
8 BIOGRAPHIA MEDICORVM HVNGAR. ET TRANSILV.
d. 1. Febr. ex Decreto Facultatis medicae Medicinae Doctor creatus est, quum prius, anno praecedente, L L . A A. Magistri honoribus mactatus esset. Varia eruditione fautorum animos in se conuertens, academiae Helmsta- diensis curatorum suffragiis an. 1751- Eloquentiae, Poéseos, et Antiquitatum Professor publicus denominatus est;
quam prouinciam dum vix per annum integrum, lenta tabe impeditus, commode satis administrasset, dies 15- Ianuar. an. 1752. finem vitae adtulit. Laudatorem, iussu Senatus Academici, nactus est venerab. Carpzouium, in Programmate funebri, Helmstad. an. 1752. 4. plag.
4. vid. Dunckelii Relat. historico-critic. Tom. I. pag. 7.
8. 329— 332.
OP E R A.
1. Martin. Schmeizels Erläuterung der Gold- und Silber- Münzen von Siebenbürgen, Halae Magd. an. 1748.
in 4. plag. 12. cum tab. aen. Collectionem rerum Hungar. Schmeizelii 200. thaleris coemit, et Schedion hoc postumum inde protraxit, et praefatione auxit.
2. Syracusanische Könige und Tyrannen aus Griechischen Münzen, Halae Magd, an 1748. 4. Legitur haec diss. in Additamentis Baumgartenianis ad vniuersalem Orbis Históriám Parte III. n.
3-3. Beschreibung des Schultzischen Münz-Cabinets ibid.
an 1750. 4. IV . Theile.
4. Laurentius Iohannes Nepomucenus Reen, Med. Doctor, plagii litterarii in regiae Fridericianae Parnasso grauiter accusatus, conuictus, atque Hallensium Musarum decreto condemnatus, ibid. an. 1750. 4.
5. Dissert. inaug. med. sine Praeside, de Lauro, ibid.
an. 1751- 4. c. figg. aen. O b id, quod hic licen-tius
AGNETHLER MIHÁLY GOTTLIEB 9 határozatilag orvosdoktorrá avatta, miután előző évben megszerezte az L L . AA. magisterséget. Sokoldalú tudo
mányává) megnyerte pártfogói jóakaratát, s a helmstedti akadémia tanácsosainak szavazata 1751-ben az ékes
szólás, költészet- és régiségtan nyilvános tanárává nevezte ki. Miután ezt a munkakörét hosszas betegségtől gyötörve, de azért megfelelően, alighogy egy évig ellátta, 1752.
január 15-én meghalt. Az akadémia senatusának intéz
kedése folytán tisztelendő Carpzovius méltatta a Duncke- lius [Történeti és kritikai beszámolók] I . kötetének 7., 8.
és 329— 332. lapjai szerint a [Gyászjelentés]-ben, Helmstedt, 1752. 4 ív, 4°.
M Ű V E I
1. [ Schmeizel M árton magyarázata Erdély arany- és ezüstpénzeiről]. Hala Magd. 1748. 4° 12 ív, réz
metszetekkel. Schmeizel magyar tárgyú gyűjtemé
nyét 200 tallérért megvette, s ezt az utószülött váz
latát ebből hozta világra és látta el előszóval.
2. [S z irak ú z a királyai és kényurai görög pénzek alapján ].
Hala Magd. 1748. 4°. Ez az értekezés Baumgarten [ Egyetemes világtörténet7-ének függelékében található a III. rész 3- közleményében.
3- [ A Schultz-féle pénzgyűjtemény leírása]. Uo. 1750.
4°, IV . rész.
4. [ Reen Lőrinc Nepomuki János, orvosdoktor, akit irodalmi plágiumért vádoltak meg a Frigyes egyetem ítélőszéke előtt, elm arasztaltak s a hallei egyetemen elítéltek] . Uo.
1750. 4°.
5- Orvosavató értekezés elnök nélkül [ A babérról]
címmel. Uo. 1751- 4°, rézmetszetekkel. Mivel ebben kissé szabadabb szájjal nyilatkozott, Boerner
meg-BIOGRAPHIA MEDICORVM HVNGAR. ET TRANSILV.
tius dictum, reprehensus a Boernero Specim. I. Bibliotb.
libr. rarior. pag. 34.
6. Numophylacium Schultzianum perpeiuo commentario illus- tratum, Pars I. ibid. an 1746. 4. c. figg. aen.
7. Nachricht von des H . Profess. Schultzens deutschen Uehersetzung Plutarchs Lebensbeschreibungen berühmter Männer, ibid. 1746. 4.
8. Zwo kurze Nachrichten vom Schulzischen Müntz-Cabinet, ibid. 1746. et 1750. 4.
9- Schreiben des H . Baumgarten, in welchem der H . Profess.
Schnitze gegen ungegründete A uflagen des berühmten Cantzlers von Ludewig vertheidiget wird. ibid. 1750. 4.
10. Commentarius ad Arabicam Inscriptionem, pallio imperiali, Pluuiale dicto, ante sexcentos et octodecim annos filis aureis intextam, Augustissimo Principi Iosepho, Archi- duci A usiriae, consecratus, ibid. an. 1751- in fol. cum tabb. aen.
11. Commentatio de rarioribus thesauri Schulziani numis, Halae Magd. an. 1751. 4.
12. Index bibliothecae Schmeizelianae res Hungar. Transil- uan. vicinarumque prouinciarum illustrantis, ab Agneth- lero 200. Impertalibus emtae, auctae, metropolitanae vrbis Cibiniensis Senatui venditae, et nouissime in Tran- siluaniam deportatae, ibid. an. 1751- 8. plag. 4.
13. Iohan. F rid . Boeckelmanni Medicus Romanus seruus, sexaginta solidis aestimatus. Lugd. Batau. an. 1671.
in 12. ibid. an. 1681. in 16. recusus curante Agnethlero, Halae Magd. an. 1746. 8. plag.
3-14. Car. Linnaei systema naturae: Fundamenta botanica:
Bibliotheca botanica: Classes plantarum: cura Agnethleri recusa. Halae Magd. an. 1747. 8.
A 3 15- St.
rótta a [R itkább könyvek tára] I. specimenjének 34. lapján.
6. [ A folyamatos jegyzettel ellátott Schultz-féle pénzgyűjte
mény] I. rész. Uo. 1746. 4°, rézmetszetekkel.
7. [H írad ás Schultz tanár úrnak. Plutarchus Híres embe
rek életrajzai című művének németre való fordításáról].
Uo. 1746. 4°.
8. f Két rövid értesítés a Schultz-féle bénzgyűjteménurSl I.
Uo. 1746. és 1750. 4°.
9- [ Baumgarten úr írása, amely a híres Ludewig kancellár alaptalan kijelentései ellen védi meg Schultz tanár u rat.]
Uo. 1750. 4°.
10. [ A z esőköpenynek (pluviale) nevezett császári palástba 618 éve aranyfonállal beleszőtt arab feliratra vonatkozó s J ó z s e f herceg őfelségének, A usztria főhercegének aján
lott m agyarázat]. Uo. 1751- folióban, rézmetszetű táblákkal.
11. [M agyarázat a Schultz-gyűjtemény ritkább érmeiről] . Halle, 1751- 4°.
12. [ A z Agnethler által 200 császárforintért vett, meg- gyarapított, majd Szeben főváros tanácsának eladott és nemrég Erdélybe szállított s Magyarország, Erdély és a szomszédos tartományok történetét tartalmazó Schmeizel- könyvtár katalógusa] . Uo. 1751- 8°, 4 ív.
13- [ Boeckelmann János Frigyesnek 60 solidusra becsült Római rabságban élő orvos-a] . Leyden, 1671. 12°, s uo. 1681.
l6°-ben újranyomva Agnethler gondozásában. Hala Magd. 1746. 8°, 3 ív.
14. [L in n é K ároly Természetrendszere: A növénytan alap
ja i. Növénytani könyvtár. A növények osztályai.
Agnethler gondozásában újranyomatva ] . Hala Magd.
1747. 8°.
AGNETHLER MIHÁLY GOTTLIEB 11
12 BIOGRAPHIA MEDICORVM HVNGAR. ET TRANSILV.
15. St. Blattcardi Lexicon modicum recognitum, var Usque accessionibus locupletatum, per Agnethlerum, cum Praefat.
Büchneri, ibid. an. 1748. 8. Sunt praeterea nonnulla opuscula in MSto, typis destinata.
4. Ap a t z a i ( Io h. Ts e r e) natus in villa Apátza agri Bartziensis, Claudiopoli et Albae Iuliae humaniores edidicit litteras; in academias Batauas emissus, omnium linguarum orientalium notitiam sibi comparauit, per scripta Medicorum omnis aeui longe lateque grassatus est, et adeo inclaruit, vt sumto theologiae Doctoris titulo, prouincia docendi sacras litteras in academia Vltraiectina ei deferretur, quam tamen certis inductus rationibus honeste declinauit. Primum Albae Iuliae ab an. 1653, elapsis paucis post annis Claudiopoli, theologiam, philo- sophiam, mathesin, iurisprudentiam, publice in scholis professus est, tanto quidem omnium adplausu, v t bonas litteras quasi ex arce sua prolapsas in antiquum nitorem in patria restituere crederetur, nisi inuida tam salutaribus conatibus mors praematura obstitisset. O biit ex phthisi pulmonali an.
1659-OP E R A .
1. Introductio ad Philosophiam sacram. Vltrai. an. I65O.
2. M agyar Encyclopaedia, az az: minden igaz és hasznos Böltseségnek szép rendben való foglalása. Vltrai. 1Ó53- in 12. plag. 18. In hac Encyclopaedia vniuersa Medi
cina, idiomate Hungarico, in compendio pulcre exhi- betur capite V II. Physiologia animalium Sect. 17— 27.
Anthropologia Section. 28. 29. Semeiotica Sect.
30. Hygieine Sect. 31 • Pathologia et Therapeutica Sect. 32— 37. Zoographia Sect. 38— 40. Botanica Sect. 41— 44. Reliqua materia medica Sect. 45. 46. et haec omnia ex mente Rhegii, Scribonii, et Alstedii.
3- M
a-APÁCZAI CSERE JÁNOS 13
15- [B lan card Istvánnak Agnethlertől átvizsgált és külön
féle bővítésekkel megtoldott Orvosi lexikona, Büchner előszavával] . Uo. 1748. 8°. Van még ezeken kívül
több kis, kiadásra szánt munkája kéziratban.
4. A p á c z a i C s e r e J á n o s a barcasági Apácán Született. Kolozsvárott és Gyulafehérvárott tanulta meg az irodalmi műveltség alapjait, majd a holland akadémiákra küldték ki, s ott az összes keleti nyelvet elsajátítva széles
körű kutatást végzett minden kor orvosi iratai közt, s olyan hírre tett szert, hogy miután megkapta a hittudomány doktori címét, az utrechti akadémia szentírás-magyarázó tanszékét ajánlották fel neki. Ö azonban ezt bizonyos okokból köszönettel elhárította magától. 1653-tól kezdve előbb Gyulafehérvárott, majd pár év múlva Kolozsvárott tanította az iskolában a hittudományt, bölcseletet, szám
tant és jogtudományt, mégpedig olyan általános elisme
réssel, hogy azt hitték róla, hogy a mintegy magas várából lehanyatlott tudományt régi fényéhez fogja visszajuttatni hazájában. Ámde ebben a hasznos igyekezetében a korai halál megakadályozta. Tüdőbajban pusztult el l6 5 9 'b e n .
M Ü V E I
1. [Bevezetés a vallásbölcseletbe]. Utrecht, 1650.
2. M agyar Encyclopaedia, az az: minden igaz és hasznos Böltseségnek szép rendben való foglalása. Utrecht, 1653- 18 ív, 12°. Ennek az enciklopédiának a V II. feje
zete szép röviden foglalja össze magyar nyelven az egész orvostudományt: Az állatok fiziológiája, 17.— 27.
rész. Embertan 2 8 ., 29- rész. Kórtünettan 30. rész.
Egészségtan 31- rész. Kórtan és gyógytan 32.— 37.
rész. Állattan 38.— 40. rész. Növénytan 41.— 44. rész.
Végül gyógyszertan. 45.— 46. rész. Mindezt Rhegius, Scribonius és Alstedius alapján adja elő.
BIOGRAPHIA MEDICORVM HVNGAR. ET TRANSILV.
3- M agyar Lógica. Albae Iuliae an. 1656. 8.
4. Oratio de studio sapientiae, in qua artium et scientiarum omnium vtilitas, earumque ortus ab Adamo ad Hebraeos, ab his ad Chaldaeos, inde Aegyptios, Graecos, A rabes, et Latinos, progressus et cultura perstringitur, et ob earn causam harum linguarum nécessitas probatur. Postremo ostenditur modus, quo gens Hungarica huius sapientiae non tantum particeps fieri, sed breui omties illas si non superare, aequare saltim possit. Habita cum Rectori munus in collegio Albensi an. 1653- mense Nou.
auspicaretur. Vitrai, an. 1655- in 12. plag. 2.
5. Disputatio de politia ecclesiastica. Claudiop. an. 1658. 8.
6. Oratio de summa scholarum necessitate, earumque inter Húngaros barbariei causis, habita cum directionem colle- g ii Claudiopolitani recens erecti, Celsiss. Transilu.
Principe ita iubente, an. 1656. d. 20. Nouembr.
susciperet: in Acroaterio académico prima. E st mihi prae manibus MSC. plag. 5- in fol.
7. Modus fundandi Academiam in Transiluania, Sereniss.
Principi, Achatio Bartsai, exhibitus, in qua omnium scientiarum Facultates, etiam Medicina, publice doce-
rentur. Mansit in MSto. !
A v g v s t i n i a b h o r t i s ( Ch r i s t . ) Scepu- siensis, natus an. 1598. d. 6. Decembr. patre Georgio Augustini, matre autem Bacharia D ebitz, ex nobili stirpe olim in Silesia oriunda, germana sorore Balthasaris D ebitz, Med. Doctoris et Rudolphi II. Imp. Medici aulici. Aca- demicorum studiorum causa perlustrauit Francofurtum ad Viadrum, lenam, Lipsiam, Vittebergam; in Heluetiam an. I619. delatus, Basileae anno sequente d. 6. Aprilis, R ec
tore Casparo Bauhino, summos a Facúltate medica impet- rauit honores. Redux ad patrios lares, Kesmarkinum, exer-
A 4 cendae
AUGUSTINI KERESZTÉLY 15 3. Magyar Logica. Gyulafehérvár, 1656. 8°.
4. [B eszéd a bölcselettudományról. E z érinti valamennyi művészet és tudomány hasznos voltát és eredetét, Ádámtól a zsidókhoz, ezektől a khaldeusokhoz, aztán a z egyipto
miakhoz, görögökhöz, arabokhoz és latinokhoz való eljutását és művelését, s ez zel bebizonyítja eme nyelvek tudásának szükségességét. Végül rámutat arra a mód
szerre, amelynek alkalm azása esetén a magyar nemzet nemcsak részesévé válhat ennek a tudománynak, hanem hamar elérheti, ha ugyan felü l nem múlja valamennyit] . Elmondta a gyulafehérvári kollégiumban való igaz
gatói hivatalának elfoglalásakor, 1653- november havában. Utrecht, 1655- 12°, 2 ív.
5. [É rtek ezés a z egyházigazgatásról]. Kolozsvár, 1658. 8°.
6. [B eszéde a z iskolák igen szükséges voltáról s magyar- országi elmaradottságuk okairól. A k k o r mondta el az egyetem dísztermében, am ikor a nagyságos erdélyi feje
delem rendeletére újonnan elkészült kollégium igazgatását 1656. november 20-án átvette]. Kéziratban van meg nálam 5 ívben folió nagyságban.
7. [ A z akadémiaalapítás módja Erdélyben], a felséges Barcsay Ákos fejedelemhez intézve egy olyan főis
kolát illetőleg, amelyben minden tudományágat, köztük az orvoslást is, nyilvánosan tanítanának.
Kéziratban maradt.
Au g u s t i n i a b h o r t i s K e r e s z t é i t
a Szepességben született 1598. december 6-án. Apja Augustini György volt, anyja pedig Debitz Bacharia, egy hajdan Sziléziából ide származott nemes család sarja, édes nővére Debitz Boldizsár orvosdoktornak, II. Rudolf császár udvari orvosának. Egyetemi tanulmányok cél
jából végigjárta Odera-Frankfurtot, Jenát, Lipcsét, Witten- berget; 1018-ban Svájcba jutott, s a következő évben