3. A KRITIKUS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK HATÁSAINAK SZÁMSZERŰSÍTÉSE
3.1 A BERUHÁZÁSOK PÉNZÁRAMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
3.1.1 A beruházások pénzáramára ható tényezők
Az angol nyelvű szakirodalomból ered a cash-flow elnevezés, mely magyarra lefordítva pénzáramlást jelent. Ez az oka, annak, hogy a következőkben a pénzáramlás és a cash-flow egymás szinonimájaként jelenik meg. A cash-cash-flow elemeinek ismertetésével több szakkönyv is foglalkozik1.
1Pl. Illés Istvánné: Társaságok pénzügyei, 1998. [12].
A beruházás cash-flow-ját növekményi alapon kell meghatározni, azaz minden olyan pénzáramot tartalmaznia kell az elemzésnek, mely a beruházás megvalósításával változást idéz elő a vállalkozás árbevételében, költségeiben, adófizetéseiben.
A pénzáramok meghatározásakor a beruházás közvetett hatásaként a forgótőke-szükséglet változását is figyelembe kell venni mind a kezdő befektetésnél, mind a működés során.
Ugyanakkor a finanszírozási költségeket a működési pénzáram2 becslésekor figyelmen kívül kell hagyni, mivel ezek a beruházás megvalósítása során a tulajdonosok, hitelezők számára osztalék (részesedés), vagy kamat kifizetéseket jelentenek, melyek a beruházástól elvárt hozamba (cég tőkeköltségébe) beépítésre kerülnek. A finanszírozási költségek emelkedése esetén magasabb kamatlábat alkalmazunk a pénzáram diszkontálásához.
Amennyiben az osztalékot, vagy a kamatokat levonnánk a pénzáramból, majd ezt diszkontálnánk a megfelelő kamatlábbal, a finanszírozási költségeket kétszer vennénk figyelembe.
Azokat a kiadásokat, melyek a beruházást megelőzően merültek fel, így megtérülésük nem függhet a beruházás megvalósításától, szintén nem kell számításba venni, csak azok a költségek relevánsak, amelyek kifizetésére akkor kerül sor, ha a beruházást megvalósítják.
Ezt a szakirodalom kifizetett kiadásoknak3 nevezi.
Viszont figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált erőforrások olyan - tényleges pénzkiadással nem járó - költségeit is, melyek lényegesek lehetnek a beruházási döntés szempontjából (pl. a cég tulajdonában lévő adott vagyonelem hasznosítható lenne akkor, ha a beruházást nem valósítaná meg a társaság). Ezt a szakirodalom haszonáldozat költségnek4 nevezi.
Az adófizetés a cég számára tényleges pénzkifizetéssel jár, másrészt maga az induló befektetés is kézpénzes úton történik, ezért a pénzáramokat adózás utáni bázison kell mérni.
A beruházásokkal összefüggésben háromféle pénzáram különböztethető meg:
• kezdő pénzáram,
• működési pénzáram,
• végső pénzáram.
A kezdő pénzáram a beruházás eldöntésétől az üzembe-helyezésig a beruházás érdekében felmerülő kiadásokat tartalmazza. Legfontosabb elemei a 3.1 táblázatban láthatók.
2Működési Pénzáram = (Árbevétel –Működési Költség)*(1- Adó) + Adó* Amortizáció +/- Forgótőke változása.
David. B. Hertz – H. Thomas: Risk Analysis and Its Application Wiley&Sons New York 1983, [17]) 3Pl. Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek I. kötet Budapest, 1993 94-95 oldal, [7]
4Pl. Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek I. kötet Budapest, 1993 94-95 oldal, [7]
+ Az “Új” eszköz eredeti bekerülési ára
+ A tőkésíthető kiadások (szállítási, alapozási, szerelési költség)
+ Nettó forgóeszköz szükséglet
+ Meglévő erőforrások alternatív költsége
- Régi eszközök értékesítéséből származó bevétel +/- Adóhatás
+/- Haszonáldozat költségek Kezdő pénzáram
3.1 táblázat: A kezdő pénzáram legfontosabb elemei
A működési pénzáram azt számszerűsíti, hogy a beruházás élettartama alatt az üzembe helyezést követõen a beruházás eredményeként hogyan változik a vállalkozás cash-flow-ja. Bármely periódus (év) működési pénzáramának fõ elemei:
+ Árbevétel
- Folyó működési költségek - Értékcsökkenési leírás Adózás előtti eredmény - Társasági adó
Adózás utáni eredmény + Értékcsökkenési leírás
Folyó működésbõl származó pénzáram +/-Forgótőke változás
A periódus pénzárama
3.2 táblázat: A működési pénzáram legfontosabb elemei
A végső pénzáram összeállításakor azt becsüljük, hogy mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből a beruházás felszámolása révén.
A végső pénzáram legfontosabb elemei:
• a gépek, berendezések értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel,
• a felszabaduló forgótőke.
A gépek, berendezések értékesítéséből származó bevétel függ a használt tárgyi eszköz piaci árától, továbbá a piaci ár és a könyv szerinti érték egymáshoz való viszonyától.
Ha a piaci ár meghaladja a könyv szerinti értéket, adóztatható jövedelem képződik. Ekkor a tényleges pénzáram a piaci ár és a fizetendő adó különbözete. Ha a piaci ár megegyezik a könyv szerinti értékkel, bevétellel számolhatunk. Ha a piaci ár meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a cégnél adómegtakarítás keletkezik, ilyenkor a végső pénzáram a piaci ár és az adómegtakarítás együttes összege.
Az 5. fejezetben – részben terjedelmi korlátok, részben jelentősége miatt a szimulációs modellt e három elem közül csak a működési pénzáramra fogom felépíteni, ezért a továbbiakban már csak ennek részletezésével foglalkozom5.
A működési pénzáram nagyságára ható fontosabb tényezők, melyek a szimulációs modell építése során hatástényezőként szerepelhetnek:
Árbevétel
A nettó árbevételre hat: bruttó árbevétel, visszáru, kedvezmények, vevőnek fizetett fuvardíjak, vevőknek adott engedmények.
Az árbevétel alakulását befolyásolják:
• általános gazdasági feltételek (piaci ártrend változás, inflációs árváltozás, stb.) piaci kereslet változása,
• értékesítési csatornák (a cég piaci részaránya, piaci részarány várható változása, stb.),
• termelési kapacitás új értékesítési mennyiség,
• versenyfeltételek, stb.
Folyó működési költségek
A folyó működési költségek alapvetõen változó és fix költségekre oszthatók fel.
A változó költségek főbb elemei:
• anyagköltség,
• munkabérköltség és járulékai,
• egyéb változó költségek.
Az anyagköltség hányad változásának két összetevője a fajlagos anyagfelhasználás és a nyersanyagok beszerzési ára. Ugyanígy a bérhányadnál a fajlagos munkabér ráfordítás és a fizetések együtt adják az egy termékre jutó bérköltséget. (A bérköltséget alapvetően a dolgozói létszám és az átlagkeresetek alakulása határozza meg. A bérhez kapcsolódó járulékokra a törvényi szabályozások hatnak.)
A fix költség főbb elemei:
• karbantartási költségek,
• adminisztrációs és általános költségek,
5Ehhez döntően az alábbi irodalmi forrásokat használtam fel: Neil G. Cohen: Vezetői pénzügyi döntések, 1996 [13]; Vékás István:
Finanszírozás –gazdaságtan, 1996 [14]; Mikolasek Sándor- Sulyok Pap Márta: A vállalatfinanszírozás elméleti kérdései, 1996 [15].
Azért választottam a fenti szakkönyveket, mert a működési pénzáramra ható tényezők javasolt felosztása megfelelő kiindulási alapot ad a később ismertetésre kerülő szimulációs modellben szereplő legfontosabb tényezők kiválasztásához. Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy nagy összegű kezdő pénzáram esetén, illetve ha a beruházás nem a kalkuláció időpontjában indul, a szimulációs modell felépítése hasznos lehet a kezdő pénzáramra is.
• értékcsökkenési leírás.
Az elszámolt értékcsökkenési leírás nagysága függ a berendezés hasznos élettartamától, az alkalmazott leírási módtól, és a törvényi szabályozástól.
Forgótőke változás
A vállalat folyó működéséhez nélkülözhetetlenek a forgóeszközök. A forgóeszköz finanszírozási szükségletet befolyásoló legfontosabb tényezõk:
• szállítói hitel hossza,
• készletek átlagos élettartama,
• vevőkövetelések átlagos befolyási gyorsasága.
Ha a vállalkozásnál nagyobb volumenű a termelés, emelkedhetnek az anyagkészletek, szállítói tartozások, dolgozókkal, adóhatósággal, stb. szembeni fizetési kötelezettségek.
Az értékesítés növekedésével a követelések növekedése jelentkezik, a nagyobb eladási volumen miatt a vevők kiszolgálása érdekében valószínű, hogy nagyobb raktári késztermék készletre is szükség van. Mindezek növelik a forgóeszköz finanszírozási szükségletet.
Társasági adó
Az adófizetés mértékét befolyásoló főbb tényezők: (az adóalap nagysága * az adó mértéke (%) korrigálva az adócsökkentés/növelés összegével)
• törvényi szabályozás, általános pénzügy politika,
• a társaság adófizetési politikája, eredménystratégiája,
• az adott évi adóalapot meghatározó tényezők alakulása, igénybe vehető
kedvezmények, adóalapot, illetve adót növelő, csökkentő tételek alakulása, stb.