Belépési eredményesség (min: 0, max: 5)
A BEJUTÁS EGYENLŐTLENSÉGEI
Horizontális differenciálódás a belépésben
A jelentkezés és bejutás ténye mellett az is fontos, hogy a felsőoktatás belső rétegzettsége mentén hol sűrűsödnek és honnan maradnak ki a reziliensígére-tek. Ahogy az elméleti részben összefoglaltuk, a felsőoktatási társadalmi egyenlőtlenségek fontos megnyilvánulási formái az intézmények, karok, vagy akár szakok hallgatói összetétele közötti különbségek. Azt, hogy a társadalmi háttér önmagában is befolyásolja a belépéskori szelekciót, több vizsgálat bizo-nyította (lásd vonatkozó elméleti fejezet). A hátrányos helyzetűeken belül a jól teljesítők megoszlásáról egy korábbi elemzésünkben adtunk számot, és rámu-tattunk, hogy régiónk felsőoktatásában is vannak törésvonalak e tekintetben, tehát a jó teljesítmény sem mindig írja felül a származási hátrányokat (Ceglédi 2015e). A könyv alapjául szolgáló adatbázisban a reziliensígéretek kari meg-oszlását a 8. táblázat mutatja.
A karonkénti alacsony elemszámok miatt csak óvatos következtetése-ket vonhatunk le. Mindemellett csak egy időbeli keresztmetszeti képet adha-tunk, a hosszú távú tendenciákról nem áll módunkban beszámolni. Adataink – e megszorítások mellett – azt mutatják, hogy az elit karok (Györgyi 2010, Fónai 2012a, Róbert 2000b) egy csoportjában (Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Deb-receni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar112) a reziliensígéretek leginkább a sodródók hátrányára képesek utat törni maguknak (bár így is csak átlagos vagy az alatti arányban képviseltetik magukat), míg a nyertesek felülreprezentált-sága két-háromszoros ugyanitt, és a közömbös-tékozlók is átlag körüli arány-ban jutnak be. Ezek a karok tehát szinte csak a legtehetségesebbeket engedik be a hátrányosabb helyzetűek közül (vagy csak a számukra vonzóak ezek az elit hírű karok, ezért valójában az önszelekció eredményét látjuk), míg a kirívó eredményt felmutatni alig tudó közömbös-tékozlók jelenléte átlag körüli, vagy legfeljebb a nyertesek javára megy az átlag alá. Semlegesnek tűnik a jogi kép-zés: ezen a karon egyik csoport sem látványosan alul- vagy felülreprezentált, esetleg a sodródók gyenge mértékű kiszorulása látható. A Debreceni Egyetem Gazdasági és Vidékfejlesztési Kar113 fogadja be legegyenletesebben a négy cso-portot.
112 A kar azóta szervezeti átalakításon esett át.
113 A kar azóta szerkezeti átalakításon esett át.
8. táblázat. Reziliensígéretek és kontrollcsoportjaik kari megosz-lása (sorszázalék)
közöm-bös- tékozló
sod-ródó
rezili-ígéret
ens-nyertes össze-sen
DE-GYFK (n=39) 69,2 28,2 2,6 0 100
DE-FOK (n=32) 81,3 9,4 3,1 6,3 100
NYF-MMK (n=30) 50 36,7 3,3 10 100
DE-NK (n=42) 61,9 23,8 4,8 9,5 100
DE-MK (n=131) 58,8 26,7 5,3 9,2 100
DE-EK (n=75) 49,3 36 6,7 8 100
DE-BTK (n=103) 61,2 16,5 6,8 15,5 100
DE-GYTK (n=26) 61,5 0 7,7 30,8 100
DRHE-KFRTKF (n=25) 56 32 8 4 100
DE-GVK (n=169) 56,8 21,9 8,9 12,4 100
DE-KTK (n=21) 52,4 9,5 9,5 28,6 100
DE-MÉK (n=45) 64,4 11,1 11,1 13,3 100
DE-ÁOK (n=54) 57,4 9,3 11,1 22,2 100
DE-ÁJK (n=119) 63,9 14,3 12,6 9,2 100
DE-IK (n=54) 61,1 22,2 13 3,7 100
NYF-PPK (n=38) 44,7 34,2 13,2 7,9 100
NYF-TTIK (n=7) 71,4 14,3 14,3 0 100
NYF-GTK (n=67) 59,7 20,9 16,4 3 100
DE-TTK (n=107) 46,7 19,6 23,4 10,3 100
DE-ZK (n=21) 52,4 4,8 23,8 19 100
Összesen (N=1205) 58,1 20,7 10,4 10,8 100
Forrás: HERD 2012 (N=1205)
Érdekes színfolt a Debreceni Egyetem Természettudományi és Tech-nológiai Kara, ahol a reziliensígéretek a közömbös-tékozlók kárára szereztek kiugró arányban felvételi helyeket. A jó teljesítményű hallgatókat befogadó kar, úgy látszik, a nyertesek számára is átlagos mértékben vonzó, de még na-gyobb hagyománya lehet a térségen belül a hátrányos helyzetű tehetségek ter-mészettudományi képzésbe történő áramlásának és befogadásának. Hasonló profillal jellemezhető a Zeneművészeti Kar is, bár e kar kapui a sodródók szá-mára igen szűkösnek mondhatók. A reziliensígéretek magas arányú jelenlé-tének magyarázata a zenei képzés sajátosságában rejlik: a felvételi individuális
mivolta, a zenei tehetség elsődlegessége minden más szemponttal szemben. A sodródók alacsony aránya abból adódhat, hogy a zenei képzés előszobáját je-lentő zenei szakközépiskolákat eleve a legjobb tanulók választják (sőt, olykor a társadalmi szelekció eszköze is lehet adott iskolán belül a zenei tagozat). To-vábbá a hangszerek és a zeneoktatás valószínűleg kevésbé megfizethető ezek-ben a társadalmi csoportokban, sőt a családi segítséget pótló lehetőségek is kevésbé elérhetők a zenei tehetségeket támogató oktatás egyenlőtlen földrajzi eloszlása miatt.114
A térség gazdasági képzésén belül a reziliensígéretek inkább a főiskolai képzések felé orientálódnak (Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalom-tudományi Kar115) (vagy oda jutnak be), míg a nyertesek egyértelműen az egye-temi szinten (Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar) jelennek meg.
A főiskolai szintű pedagógiai képzésekben, valamint a főiskolai természettu-dományi és informatikai karon átlag felett képviseltetik magukat a rezili-ensígéretek. A vizsgált intézmények műszaki képzései nem annyira vonzók a reziliensígéretek számára, pedig a nyertesek átlaghoz közelítő arányban van-nak jelen. Bár az alacsony elemszámok nem teszik lehetővé, hogy szélesen ál-talánosítható megállapítást tegyünk, lehetséges, hogy a műszaki érdeklődésű reziliensígéretek egy-egy középiskolában sűrűsödtek, s a térségen kívüli to-vábbtanulás e középiskolák sajátos arculatának részei. Továbbá a tétemelés jelensége is magyarázat lehet: a felsőoktatásba fektetett családi energiák job-ban megtérülnek, ha a nagyobb múlttal rendelkező fővárosi intézményeket cé-lozzák meg. A nyertesek elkerülik a térség gyermeknevelési és felnőttképzési, informatikai, hittudományi és főiskolai szintű természettudományi képzését (valószínűleg ez nem csak regionális jelenség). Ezzel együtt érdekes, hogy a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karon átlagon felüli (sőt a harmadik leg-magasabb) a közömbös-tékozlók aránya, és a nyíregyházi karok után ide jár a legtöbb sodródó is. A sodródók a nyíregyházi karokon sűrűsödnek (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar), ami nem meglepő annak fé-nyében, hogy a térség erős hallgató-megtartó erővel bír, s hogy Szabolcs-Szat-már-Bereg megye bocsátja ki a legmagasabb arányú olyan felvételizőt, aki HH/HHH többletpontot igényelt. Érdekes színfolt az egészségügyi képzésen belül a Fogorvostudományi Kar, ahol az egyik legerősebb a háttér szerinti sze-lekció, s ahol a legkiugróbb a közömbös-tékozlók aránya.
Eredményeink részben erősíthették meg a felsőoktatás belső rétegzett-sége mentén leképződő társadalmi egyenlőtlenrétegzett-ségekre vonatkozó hipotézi-sünket, legalábbis az elit karok többségén. A korábbi eredményeken túl azt is megállapíthattuk, hogy a közel azonos belépési eredményességet felmutató
114 A jelenség értelmezésében segítséget nyújtottak: Óváry Zoltán és Szűcs Tímea.
115 A Nyíregyházi Főiskola Egyetem lett, karai intézményekként működnek a megkérdezés óta.
csoportok között is megjelenik a háttér szerinti szelekció. E tendenciával el-lentétes képet mutatott a Természettudományi és Technológiai Kar (ahol a re-ziliensígéretek a közömbös-tékozlók kárára képviseltetik magukat magas arányban), és nem érvényesült a társadalmi szelekció például a Bölcsészettu-dományi vagy a Gazdasági és Vidékfejlesztési Karon sem. Feltételezhető lett volna, hogy a személyiségintenzív szakmákat kínáló karok esetében előtérbe kerülnek, a reál tárgyakhoz kötődőknél háttérbe szorulnak a társadalmi hát-rányok (lásd pl. Blaskó 2008a, Kozma 1975), de adataink ezt csak részben erő-sítették meg. A Természettudományi és Technológiai Kar esetében például ez releváns magyarázat lehet, de a műszaki képzéseket tekintve már nem. Ugyan-akkor azt is figyelembe kell vennünk az adatok értelmezésekor, hogy a vizsgált karok nem egy elszigetelt földrajzi egységben helyezkednek el, hanem a fővá-ros elszívó hatása, valamint Nyíregyháza és Debrecen vonzáskörzetének kö-zépiskolái és társadalmi bázisa is számottevően alakítja a térségben továbbta-nulók felvételi mintázatait.
A belső rétegzettség tehát egyenetlen mélységben szóródik, de éppen az olyan karokon jelenik meg erőteljesebben, amelyek magasabb presztízsű diplomát nyújtanak. Amiatt is elgondolkodtató ez az eredmény, mert a rezili-ensígéretek épp ezekből a képzésekből szorulnak ki, holott a diploma munká-hoz juttató ereje miatt jelentkeztek a felsőoktatásba (lásd vonatkozó fejezet).
Belépési motivációk
A bejutásról szóló fejezet zárásaként a reziliensígéretek a belépési motiváció-kat vizsgáljuk meg. A négy csoport között nincs szignifikáns eltérés abban, hogy a jól jövedelmező állás megcélzása, a vezető pozíció betöltése, a diploma álláshoz juttató erejébe vetett hit, a tudásgyarapítás vagy kapcsolatépítés lehe-tősége hozta-e őket a felsőoktatásba (9. táblázat).116 Mindez azt jelzi, hogy a reziliensígéretek belépési motivációjában nem érhetők tetten jelentős társa-dalmi törésvonalak, ami a hallgatóévek kiaknázása szempontjából kedvező be-lépőként könyvelhető el.
116 Az alul- és felülreprezentált cellák alapján ugyanakkor további kutatásra érdemes halvány tendenciák ismerhetők fel. A reziliensígéreteket nem annyira a jól jövedelmező állás lehetősége vezérelte, hanem inkább a tudásgyarapításba és a diploma álláshoz juttató erejébe vetett hit. A munkavállalás elodázása a sodródóknál a legkiugróbb. A céltudatos választás és a végzésen túl-mutató célok szem előtt tartása inkább a nyertesek sajátja. Ettől eltérően a reziliensígéretek belépési motivációja egyrészt a felsőoktatás manifeszt célrendszeréhez való egyoldalú igazodás-sal írható le: bíznak a diploma munkaerő-piaci hasznosíthatóságában, s önmagában tekintenek értékként a diplomára, nem a vezető pozíció vagy jó kereset előszobájaként. Ez valamelyest a rövidebb távú és kevésbé céltudatos jövőtervezésre is utalhat. Belépési motivációik másrészt a családból hozott azon értékekbe ágyazódnak be, amelyek révén a diplomát a becsületes tudás-gyarapítás útján kívánják megszerezni.
9. táblázat. Továbbtanulási motivációk a reziliensígéretek és kont-rollcsoportjaik körében („igen” válaszok aránya) (oszlopszázalék)
Szerepet játszottak
Ugyanakkor az átlagtól elmarad a belépéssel családi példát követő re-ziliensígéretek aránya, amely lemaradás a nyertesekhez képest még szembe-tűnőbb. A barátok árnyalattal nagyobb hatást gyakorolnak a két rosszabb hát-terű csoportra, ami az életkorral növekvő kortárs befolyásra vonatkozó elmé-leteket erősítheti. Érdekes, hogy a tanárok/szülők véleménye és nyomása ha-sonló a négy csoportban. Ha a belépést előmozdító szereplők sorrendjét vesz-szük szemügyre, akkor elmondható, hogy a családi példa, valamint a szülők és tanárok véleménye/nyomása nagyjából egyforma súllyal befolyásolja a hallga-tókat összességében, s mögöttük utolsó helyre szorulnak a barátok. Ha a re-ziliensígéretek körében nézzük meg ugyanezt a sorrendet, akkor a szülők és tanárok véleménye/nyomása után a barátok a második helyen szerepelnek, s a legkevesebb befolyással a családi példa bír.
A nyertesek között a legmagasabb azok aránya, akik első helyen vagy kizárólagosan jelölték szakjukat a felvételi során. Rájuk igaz emellett a legin-kább az is, hogy anyagilag megengedhették maguknak a továbbtanulást, bár a tandíjmentesség is fontos szempont volt a választásnál. A reziliensígéretek ne-hézségeiről, s egyúttal az anyagi korlátokat felülíró hatásokról árulkodik, hogy az anyagi lehetőségek hiánya ellenére jelentkeztek a felsőoktatásba és az adott szakra.
Összegzés: A bejutás egyenlőtlenségei
A felsőoktatás belső rétegzettségére vonatkozó második hipotézisünk megerő-sítést nyert, bár a kis elemszámok miatt csak tájékoztató jellegűek lehetnek következtetéseink. Az orvosi, az egyetemi közgazdasági és a gyógyszerésztudo-mányi képzés szinte csak a legtehetségesebbeket (a reziliensígéreteket) engedi be a hátrányosabb helyzetűek közül, de az ő arányuk itt is elmarad a nyertese-kétől. A jog, valamint a vidékfejlesztési képzés semleges ezen a területen, míg az egyetemi természettudományi képzésben a reziliensígéretek a közömbös-tékozlók kárára szereztek kiugró arányban felvételi helyeket. A főiskolai és egyetemi karok közötti választásban is láthatók a felsőoktatás belső rétegzett-ségének nyomai: a reziliensígéretek a főiskolai képzések irányába torlódnak.
A következőkben annak járunk utána, hogy hogyan befolyásolja a fel-sőoktatási fejlődés ívét ez a töredezett, sodródókhoz képest gazdagabb, de a nyertesek által kifeszített plafonon túllépni nem tudó útravaló. A felsőoktatás-ban kisimulnak a társadalmi egyenlőtlenségek, átalakulnak vagy tovább mé-lyülnek?