5.1 FÖLDRAJZI HELYZET
A Rezi-hegytől a balatonkenesei magas partig tulajdonképpen akár három borvidéket is lehetne Balaton-felvidéki borvidéknek hívni, hiszen nemcsak a hasonló nevű bortermő táj, hanem a Balatonfüred-Csopaki és a Badacsonyi borvidékek is a földrajzi értelemben vett Balaton-felvidéken találhatók. A Balaton-felvidéki borvidéknek természeti adottságai és borainak jellege olyan mértékben hasonlók a Badacsonyi borvidékéhez, hogy szétválasztásukat szinte semmi nem indokolja.
A mai, bortörvény által kijelölt Balaton-felvidéki borvidék, amely a történeti és a geográfiai Balaton-felvidéknél kisebb, a Balatontól északra terül el. Földrajzilag két részre tagolódik. Keleti szegmense a Badacsonyi és Balatonfüred-Csopaki borvidékek között található és magában foglalja a Káli-medence északi részét is; nyugati szegmense lényegében a Keszthelyi-hegység tágabb területének felel meg. A két rész egymással földrajzi kapcsolatban nem áll, mert elválasztja őket a Badacsonyi borvidék.
5.2 KLÍMA
Éghajlata általában a Badacsonyi borvidékhez hasonló, kiegyenlített, kellő termésbiztonságú, napfényben gazdag. Északabbra néhol kevésbé kedvező, különösen a tótól távolabb eső részein.
Országos átlagban mégis inkább melegnek mondható.
5.3 ALAPKŐZET
A borvidék földtani szempontból is két, nagy jól elkülöníthető régióra oszlik. Keleti része a Káli-medence északi felét és az attól még északabbra elterülő szőlőtermő dűlőket foglalja magába. Az alapkőzetet itt a földtörténeti középkor triász időszakának dolomit ésmészkő képződményei, valamint az őket takaró, pannóniai korú homokok alkotják, de meghatározó jellege mégis az ezeket borító pliocén korú bazaltoknak és tufakőzeteinek köszönhető, amelyek a szomszédos Tapolcai-medence és a hozzá kapcsolódó Káli-medencét nyugatról és északról határoló hegyvonulatban tűnnek fel.
A borvidék másik, jól elkülönülő régiója, - amely még csak földrajzi kapcsolatban sem áll az előzővel, - a Keszthelyi-hegység környéke. Az alapkőzet itt túlnyomóan triász korú dolomit és márga(Rezi, Balatonederics, Balatongyörök), a pannon homok mennyisége alárendelt, a bazaltok szinte teljesen hiányoznak. A szőlőtermő dűlőket köves vagy magasabb vályog tartalmú barna erdei talajok borítják.
5.4 TALAJ
Talajai igen változatosak: a dolomiton, mészkövön, márgán rendzina talaj alakult ki, a pannon agyagon, homokkő málladékon, és pleisztocén löszön agyagbemosódásos, közepesen kötöttbarna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, kőzet-lejtőtörmelékes vályogtalajok találhatók. A bazaltláva bazalttufa felületén köves és földes kopárok, feketenyirok alakult ki (pl. a szentbékállai Fekete-hegyen).
5.5 DOMBORZAT
A táj borainak magas minőségét a vidék rendkívül kedvező domborzati viszonyai garantálják.
Völgyekkel és tereplépcsőkkel enyhén tagolt, közepesen meredek hegylábfelszínek déli, keleti és nyugati lejtőin terem a balaton-felvidéki bor.
5.6 BORSTÍLUS
A Balaton-felvidék tipikusan fehérbor termő régió. Erőteljes, jó savú, testes, ízgazdag karakter jellemzi őket.
A termőhelyi és fajta összetételi hasonlóságok miatt a borvidék keleti részéből származó borok
ízvilágát. A nyugati, Keszthelyi-hegység környékiek a Balatonfüred-Csopaki borvidéken szüretelt italokra emlékeztetnek. Ennek a körzetnek a borai valamivel kevésbé tűnnek testesnek, mint a keletebbi körzeté, de gyakran karcsúságukkal és eleganciájukkal hódítanak. Ez a helyzet pontosan megfelel a földtani-talajtani felépítés által sugallt képnek, vagyis az ilyen erősen kőzethatású borokkal jellemezhető területen, mint a Balaton-felvidék, beigazolódik a mondás, hogy „talaj felülírja a fajtát”.
A kedvező klíma jó évjáratokban lehetővé teszi, hogy megindítsa az aszúsodást. Monostorapáti környékén a Scheller pincészet felelevenítette a régi „főbor” készítését is. Ilyenkor együtt szüretelik az aszúszemeket a nem aszúsodott szőlővel és ebből magas alkoholtartalmú, néha magas maradékcukrot is tartalmazó, nagy értékű borok készülnek.
Betelepített termőterület: 1620 ha Fehérszőlő/kékszőlő aránya: 952/58 ha
Legnagyobb termőterülete jó ideje az olaszrizlingnek van. (Majdhogynem monolitikus borvidék a maga 560 ha körüli termőterületével.) Ezt a chardonnay és szürkebarát követi. A rizlingszilváni, tramini, zöld veltelini szintén nagy mennyiségben terem. Alapvetően fehérbor termő vidék, bár a Lesencei körzetben a pinot noir termesztése több mint száz évre vezethető vissza.
A három körzet közül a legmarkánsabb vonásokkal talán a Káli medence borai bírnak. Minerális jegyeik, jelentős savtartalmuk gyakran eredményeznek kemény borokat. Megfelelő mennyiségű alkohol ezt jól ki tudja egyenlíteni. Általában elmondható, hogy a Balaton-felvidék borai hosszú életűek, sokáig élvezetesek. Alkoholtartalmuk és savkészletük alkalmassá teszi őket hosszabb fahordós érlelésre is. Valódi fajtakarakter és a táj jellegzetes ízei kis terhelés és hosszabb érlelés nyomán alakulnak ki a borokban.
A fentebb már említett Scheller Szőlőbirtok Tóth Sándor irányítása alatt a 90-es évek elején már tudatosan kezdte visszaépíteni a hagyományosan nagy minőségű balaton-felvidéki borok sorát.
Zöldvelteliniből, nemes rizlingből és chardonnayból (errefelé kereklevelű) az átlagos jóval meghaladó értékű és igen hosszan érlelhető borok kerülnek ki pincéjéből. Mellette a Káli Kövek, a Pálffy Pince, Orbán Gergely kínál egyedi és izgalmas borokat, de errefelé hagyománya van a kispincék látogathatóságának is. A legtöbb ilyen pincében olaszrizlinget kínál a gazda, mely a következő szüret időpontjáig életét klasszikus nagyhordóban tölti.
5. kép Kilátás a Scheller Pincéből, Monostorapátiban 5.7 SZŐLŐHEGYI ÉPÍTÉSZET
A Balaton-felvidék szőlő és borkultúrájában meghatározott szerepe volt a szőlőhegyi pincéknek és présházaknak, amelyek ma is rányomják bélyegüket a tájképi környezetre. Ide köthető számos ma is
élő épület, melyeket „emberarcú” présházaknak neveznek. Kétségtelen, hogy a homlokzatot figyelve a kisméretű ablakok elhelyezkedése és a tető síkjával való találkozása messziről emberi arcot láttat a szemlélővel. Az egyszerűbb, paraszti pincék mellett nagy számban találunk itt kisnemesi, nagypolgári pincéket is, amelyeket a paraszt-barokk és a népi klasszicizmus stílusában emeltek. Igen szép a cserszegtomaji Festetics-présház vagy a gyenesdiási Taverna.
5.8 RÉSZLET A HATÁLYOS TERMÉKLEÍRÁSBÓL: BALATON-FELVIDÉK TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV
Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki)
Eredet megjelölés vagy földrajzi jelzés: eredet megjelölés II. A BOROK LEÍRÁSA
II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor bortípusok: Fehér, Rozé, Vörös
II/1A.
II/1B. Érzékszervi jellemzők Bortípus érzékszervi jellemzők
1. Fehér A Balaton-felvidéki fehérbor színe a halvány-szalmasárgától a halvány aranysárga színig változik.
Illatában karakteresen az ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek kiegészülnek a fehérvirágok (akác, hársfavirág, jácint, narancsvirág) illatjegyeivel. A Balaton-felvidéki fehérborok gerincét az érett, elegáns, ugyanakkor élénk savak adják, mely kóstolást követően hosszan a szájban marad, a helyi fajtákra jellemző kesernyés ízvilággal.
2. Rozé Hagymahéj színtől a rózsaszín színig terjedő színű bor.
Maradandó savérzetet nyújtó, esetenként minerális, gyümölcsös (málna, szeder) illataromájú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilággal.
3. Vörös Erőteljesebb rubin – rubin – bíbor színű, savhangsúlyos vörösborok, melyekben a tölgyfa íz nem uralkodó. Tanninjai visszafogottak, érettek. Illatban és ízben jellemző a gyümölcsös (szeder, málna, meggy) és fűszeres karakter, mely visszafogott mineralitással egészül ki.
A további részletek az alábbi weboldalon találhatók:
http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/magyarorszagi-oltalom-alatt-allo-eredetmegjelolesek-es-foldrajzi-jelzesek-termekleirasai - Balaton-felvidék