B EREGRÁKOS

II. Rákóczi Ferenc is többször tartózkodott a várkastélyban, gyakran vadászott a környéken, 1709. február 7-én itt fogadta Sieniawski lengyel palatinus feleségét népes kíséretével együtt.

Rákóczi a számûzetésbe vonulása elõtti éjszakát, 1711. február 18-át is itt töltötte.

B

 1645-ben emeletes Rákóczi-udvarház volt itt, amelyet a lengyelek pusz-títottak el 1657-ben, de aztán helyreállították az épületet, ahol Thököly fejedelem is megfordult a kertes udvarházban.  A rákosiak közül sokan csaptak fel kuruc katonának.

C

A falu határában õsi temetkezési helyek, kurgánok láthatóak a késõi bronz-, illetve a korai vaskorból. A települést hajdan õserdõk és a Szernye, valamint a Latorca folyóból kiáradt mocsarak környezték. 

Bíró Károly rímfaragó parasztember a századunk elején strófákban örö-kítette meg a falusi életet.

D

A falu fölé emelkedõ Kerek(Temetõ)-hegyen évtizedeken keresztül állt a Dercsényi család sírboltja, fölé hat kõoszlopon nyugvó kupolás emel-vényt építettek. A díszes síremléket a szovjet érában lerombolták. 

Itt is gyûjtött népdalokat Bartók Béla, aki fonográffal kereste fel a falu híres nótafáit.

Temetõjének nevezetessége: hajdanában az elhunytaknak a fejfájára halotti emlékverseket véstek.

F

Hajdan a falu nem a mai helyén, hanem lejjebb, délebbre feküdt. A Szernye-mocsár elborította, s végleg elpusztult. Lakosai ekkor magasabb helyre költöztek, a jelenlegi földterületre.

I

Erdõségei gyakran szolgáltak menedékül a bujdosóknak. A községet 1566-ban a krími tatárok elpusztították. Izsnyéte lakói mindig hû alattvalói voltak a munkácsi vár urainak. A várostrom idején az izsnyétei nõk tölgy-fák tetejérõl lengetett fehér kendõkkel adtak jelt az ostromló ellenség moz-dulatairól. E tetteikért kapták meg 1660-ban Lórántffy Zsuzsannától a Tiszabereg (másképp Alsóerdõ) erdõrõl szóló adománylevelet. 1703-ban a község fiai felesküdtek II. Rákóczi Ferenc zászlajára és mindvégig vitézül harcoltak a fejedelem oldalán.

A legenda szerint a község erdõiben rejtõzködtek Székely Antal jobbá-gyai, a bujdosó kurucok.

II. Rákóczi Ferenc kedvenc kocsisa, Diák Mátyás Izsnyétén született.

Érdekes helytörténeti adatokat tartalmaz az izsnyétei falusi krónika.

K

A Kölcsény község környékén, illetve a selesztovói településen levõ Tupcsa hegy tetején egy õsi erõdítmény nyomai 2000 négyzetméteres terü-leten találhatók. A régészek szerint a selesztovói földvár vezérszállás lehe-tett, a veszély elõl ide menekültek az emberek és védték meg közösségü-ket. A feltárt régészeti anyagok alapján a Gáva-kultúra emlékeihez sorol-ható, amelyek széleskörûen ismertek a korai vaskorszakból (i. e. XI. –VII.

sz.) Erdélyben és a Felsõ-Tisza-vidéken.

M

Anonymus szerint a honfoglaló magyarok nevezték el a helységet Mun-kácsnak, „mivel igen nagy munkával, fáradsággal jutottak el arra a földre, melyet maguknak annyira áhítottak.”

***

Munkács várát 1311-ben említik elõször. Mind a mai napig létezõ vár-ként tartják nyilván. Munkács évszázadokon át a hadak útján feküdt. Nem-csak a honfoglalók serege vonul el erre, hanem az ellenség is e vidéket pusztította el leghamarabb. Hányszor zúgott a tatár nyíl, csattant a lengyel kopja a melleken, villant a labanc kard, az orosz kozákdzsida errefelé. A vár és a város mindig újraépült, fejlõdött és gyarapodott.

***

Mátyás király apjától, Hunyadi Jánostól örökölte meg a munkácsi várat, amely kedvelt pihenõhelye volt, akár atyja, õ is megerõsítette a város kivált-ságait. (Hogy milyen elevenen élt ezen a vidéken magyarok és ruszinok kö-rében Mátyás király emléke, azt a gyûjteményben közreadott több helyi nép-monda is bizonyítja.) Halála elõtt Mátyás fiának, Corvin Jánosnak ajándé-kozta Munkácsot és birtokát, hogy ezzel növelje tekintélyét. Görcsöni Amb-rus Mátyás királyról szóló verses históriájában megörökítette a törökverõ

Hunyadi és a dicsõ király tetteit. A hálás utókor Mátyás király elõtt tiszteleg-ve, a munkácsi várban dombormûves emléktáblát helyezett el.

***

A feltevések szerint a munkácsi várban keletkezett a II. Rákóczi György hadjáratáról szóló történelmi ének, az ismeretlen szerzõjû Rákóczi-eposz megörökíti mindazokat az eseményeket, amelyek a fejedelemhez, a felbõ-szült lengyelek vidékünket végigsöprõ pusztításaihoz kötõdnek.

***

II. Rákóczi Ferenc életének nagy élménye volt az a pár esztendõ, amit gyermekként a munkácsi várban töltött, legendás bátorsággal megáldott anyja mellett átélte a munkácsi vár ostromát is. Megfordult itt, mint vezérlõ fejedelem, amikor a kurucháború élére állt, a helyi magyar és ruszin nép-emlékezet örökre a szívébe zárta. A Rákóczi-szabadságharc után a kör-nyékbeli nép még sokáig visszavárta a fejedelmet. Életének mindkét kor-szakához kapcsolódó mondákat gyûjteményünk is tartalmazza.

***

A népemlékezetben még él a Munkácsi szabadságfa. A vár hársfáját sokáig emléktábla jelölte meg. Ezt a fát 1848-ban a vár börtönébõl kisza-badult politikai foglyok ültették szabadulásuk emlékére, s ezért sok évtize-den át történelmi nevezetességû fának tartották. A fát a múlt században villám sújtotta, késõbb kiszáradt, eltávolították.

***

A város középkori templommaradványnak számít a gótikus Szent Már-ton kápolna a XIV. századból. Mögötte épült fel 1904-ben a mai római katolikus templom.

***

Létezõ, de átépült középkori kolostornak tekinthetõ a (Csernek-hegyi) klastromaljai kolostor (1949-ig Szt. Bazil-rendû görög katolikus kolostor).

Az egykori görög katolikus, ma ortodox vallású jóval késõbb, 1766–1772, illetve 1789–1804 között épült. Ma e vallási intézményt Nyikolaj

kolostor-nak nevezik. Ma: a pravoszlav püspökség székhelye. A kolostorban nõi szerzetesrend mûködik.

***

Munkács központjában áll II. Rákóczi Ferenc egykori, a XVII. sz. köze-pén épült híres kastélya és lakhelye, késõbb Schönborn kastély Fehér-ház falán Rákóczi emléktábla van elhelyezve. Rákóczi mellszobra ugyanitt van.

S

Szerednyén vannak bizonyos török vonatkozások, amelyek az idõk fo-lyamán elmosódtak, elhalványultak, de azért még élnek a nép ajkán. Be-szélnek például török gátról, török pincérõl, amiket állítólag több mint 400 évvel ezelõtt fogoly törökök építettek. A pince felirata latinul így hangzik:

„Excavatum opere egregiorum francisci, Stephani et Dominici Dobo de Ruzka fratrum…” Magyarul: „Kivájatott a ruszkai Dobó Ferenc, István és Domokos kiváló fivérek létesítményeként…” Dobó István a szerednyei várúr, egyesek szerint Eger ostroma idején foglyul ejtett törökökkel vájatta ki a híres borpincéjét is. Ennek emlékét õrizte meg a szájhagyomány és nevezte el a pincét török pincének.

SZOLYVAI JÁRÁS