1. E l o s z t h a t ó s á g (Divisibilité) * ) vagyis a' büntetés erejére és tartására nézve nagyobb vagy kisebb lehessen, hogy a' vétségek különbö
ző fokaihoz alkalmazható legyen. E l nem oszt
ható büntetés a' bűn mértékéhez képest, hol fe
lette szigorú vagy költséges, hol igen lágy; czél-ját mind a' két esetben elvéti. A ' fájdalmas testi büntetések erő tekintetében eloszthatók, de időre nézve sokkal kevesebbé; kényszerített munka e' tulajdonsággal mind e' két tekintetben majd e g y formán bír, úgy szinte számkivetés és börtön is fokozatot enged mind szigorúságra, mind időre nézve. A ' halálbüntetés el nem osztható 's min
denkire egyformán hat, va^y legalább hatásának
* ) B o c s á n a t o t a z á l t a l u n k e ' t u l a j d o n o k e l n e v e z é s é r e h a s z n á l t , e r ő t e t e t t m a g y a r s á g ú s z a v a k é r t , d e m i a ' B e n t h a m , v a g y i s i n k á b b k i a d ó j a D u m o n t á l t a l n e k i k a d o t t c z í m e k e t h í v e n l e a k a r t u k f o r d í t a n i , a z o k p e d i g , m i n t a z o l v a s ó t a p a s z t a l a n d j a , a z e r e d e t i b e n s e m h a n g z a n a k i g e n f r a n c z i á s a n .
fokozatát nem a' törvényhozó 's biró, hanem »' kivégzett bűnös egyedisége határozhatja meg.
2. B i z o n y o s s á g 's e g y e n 1 ő s é g (Certi-tude — Égalité) a' hatásra nézve. E z alatt nem értetik a' büntetés' bekövetkezésének bizonyos
sága, ez inkább a' birói eljárás' módjától, a' rend
őrség' helyes szerkezetétől függvén, mint a' büntetés' nemétől, ez utóbbi csak akkor segítvén elő a' gonosztevő' büntetlenségét, ha mértékfelett szigorú, 's ennél fogva a' közvéleménnyel ellen
kező. Itt a' büntetés' bizonytalansága alatt az értetik, ha a' bűnös általa bizonyos körülmények mellett igen keveset vagy semmit sem szenved.
Hlyen a' számkivetés, melly egyes személyekre a' legkülönbözőbb hatással van, illyenek a' pénzbeli bírságok. Bizonytalan hatású büntetés azokra nézve, kik alatta nem szenvednének, úgy tekint
hetők, mintha nem is léteznének a' törvénykönyv
ben ; de azért azokat is más büntetés' hiában, használni kell azon okból, mert néhány gonosz-levő' büntetése jobb teljes büntetlenségnél. A ' büntetések' bizonytalanságát azzal kerülhetni
e l , ha bizonyos vétségekre kétféle büntetés rovatik, nem azért, hogy együtt alkalmaztassa
nak, hanem hogy körülmények szerint egyik a' másiknak helyét pótolja. így p. o. ha bírság mel
lett a' törvény testi büntetést, börtönt rendel, ezt mondhatja ki a' biró, valahányszor amaz a' bűnöst vagyoni körülményei miatt nem sújthatná.
Bizonytalan büntetés soha sem lehet egyenlő
hatásra nézve. Legkivánatosabb volna, ha mind
azok, kiket valamelly büntetés ér, annak súlyát egyformán éreznék. De az egyedek' érzékeny
sége olly különböző, hogy illy büntetési egyfor
maság törvényhozási agyrém. Elég, ha minden botránkoztató egyenetlenség elkerültetik. Bün
tető-törvénykönyv' hozatalánál nem kell tehát soha szem elől veszteni, hogy műveltség, rang, vagyon, kor és nembeli különbséghez képest, név szerint egyforma büntetés, nem mindig e g y forma lényegre nézve i s ; megállapított mennyi
ségű bírság soha sem lehet egyenlő a' hatásra nézve; 's milly nagy különbség van a' testi bün
tetésekre, p. o. a' botra nézve, az egyed művelt
sége, társasági állása, becsületérzése' tekinte
tében !
3. M e g m é r h e t ő s é g (Commensurabilité) azaz a' büntetésnek bizonyos megmérhető arány
ban kell állania más büntetés-nemekhez, hogy olly esetben, midőn a' gonosztevő könnyebb vagy nehezebb vétség közt választhat, ez utóbbit a' keményebb büntetés miatt kerülje. Például ha valaki bizonyos pénzmennyiséget magának tulaj
doníthat egyszerű tolvajsággal, gyilkossággal, vagy gyujtogatással, a' törvény által olly okot kell neki szolgáltatni, melly arra vigye, hogy legalább a' nagyobb vétségtől tartózkodjék, annál inkább, minthogy ez utóbbi néha a' tett elköve
tését könnyíti 's a' felfedezést nehezíti. Illy okot a' bűnös csak abban fog találni, ha a' nagyobb
vétség nagyobb büntetést is von maga után, ezért tehát szükséges, hogy a' büntetéseket egymással egybehasonlíthassa, egymáshoz mérhesse. Ha a&
említett háromféle gonosztettre egyiránt a' halál
büntetés mondatnék ki, a' bűnöst az elkövetés módjának választásában egyéb nem vezérelné, mint a' kivitel könnyűsége 's biztossága. £ ' kívá-natos megmérhetőséget kétféleképen érhetni el, ha 1.) bizonyos büntetéshez ugyanannak nagyobb mennyiségét kötjük, p. o. öt évi fogsághoz még két esztendőt bizonyos nehezítő körülmény miatt;
2.) ha más nemű büntetés adatik melléje, például öt esztendei fogság mellé terhelő körülmény miatt nyilvános megszégyenítés.
4. A n a l ó g i a ; azaz a' büntetésnek némileg hasonlítania kell a' kérdéses vétséghez, hogy az emlékezetbe mélyebben nyomuljon, 's a' képze
temre nagyobb hatással legyen. Ennek leginkább látszik megfelelni a' talio elve: szemet szemért, fogat fogért 's a' t. De ez más tekinteteknél fogva nem használható, mert csak kevés vétsé
gek ellen alkalmazható, 's legtöbb esetben felette pazar. A ' talio nem alkalmazható a' köztársaság elleni vétségekre, p. o. ha valaki az ellenséggel levelezne, erősséget elárulna, 's a' t. hogy lehetne azt végrehajtani? A' becsület és jóhir elleni vét
ségeknél szinte nincs helye, inert ha valakinek jó neve hamis hírek által sértetett meg, a' törvény
nem rendelheti, hogy a' bűnös ellen is hamis hí
rek terjesztessenek; lehet ugyan reá
becstelení-tó büntetést róni, de az legtöbb esetben hatás nélkül maradna, mert ez a' bűnös j ó híre által fel-tételeztetik; attól pedig, mit valaki nem bir, meg nem fosztathatik. Polgári és társas állapot elleni bűntetteknél vagy nem alkalmazható, vagy kép
telenségre vezető, mint p. o. csábításnál, házas
ságtörésnél 's a' t. Vagyon elleni vétségeknél a' talio igen gyenge hatású volna, 's legtöbb esetben kivihetetlen; mert pénzbírságokat bűntettekre róni, mellyeknek forrása többnyire szegénység a' legnagyobb ellenmondás volna. Tehát legfeljebb személyek elleni vétségeknél lenne alkalmazható a' talio, de ezeknél is a' körülményeknek tökéle
tes egyformaságát kellene feltenni, ezt pedig nem lehetvén, itt is túlzó szigorúság vagy lágyság
által tévesztené el czélját. Gyökeres hibája az, hogy hajthatatlan; a' büntető - törvénynek a' fenyítéket a' tett enyhítő 's nehezítő körülmé
nyeihez kell mérnie: a' talio pedig mindén illy mértéket elront. Kivihetetlennek látván e'képen egész szigorúságában a' talió elvét, Bentham másféle analógiát keres a' bún és büntetés között;
's több módokat javasol, mellyeket idézett munká
ja hetedik fejezetében hosszasan fejteget. E b ben, a' hely szűke miatt, nem követhetvén őt, csak annyit jegyzünk meg, hogy az általa terve
zett módok főbbjei: hasonló fegyver használása a' büntetésnél, minővel a' bűnös a' tett elköveté
sénél élt; testi sértésért hasonló testi büntetés;
azon tagot különösen sújtó fenyíték, melly a' tett