Értekezletek
Csere László bv. vezérõrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az alábbi értekezleteket tartotta:
1. A 2007. május 24-én megtartott bv. parancsnokok, vezetõk országos értekezletének napirendje volt:
Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter úr elköszönése a büntetés-végrehajtási szervezettõl.
2. A 2007. május 30-án megtartott havi vezetõi értekez-let napirendje volt:
– Beszámoló a nem jogerõsen elítélt fogvatartottak el-helyezésérõl.
– Az aktuális honvédelmi, polgári és katasztrófavédel-mi, polgári válságkezeléssel kapcsolatos feladatokról.
– Különfélék.
3. A 2007. június 12-én megtartott bv. parancsnokok, vezetõk országos értekezletének napirendje volt:
– Tájékoztató az Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) bevezetésével kapcsolatos feladatokról.
– Tájékoztató az aktuális honvédelmi, polgári és ka-tasztrófavédelmi, polgári válságkezeléssel kapcsolatos feladatokról.
– Tájékoztató a PPP-módszerrel épülõ új bv. intézetek-be felvett személyi állomány szakmai felkészítésének helyzetérõl.
– Tájékoztató a bv.-t érintõ jogszabályi változásokról.
– Tájékoztató a költségvetési szervek belsõ ellenõrzé-sérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 2007. évi fõbb változásairól.
– Tájékoztató a fogvatartottakkal kapcsolatos bánás-mód törvényességi vizsgálatának megállapításairól.
– Különfélék.
– Konzultációval egybekötött tájékoztató az új Európai Börtönszabályokról a fogvatartottak vonatkozásában.
– Konzultációval egybekötött tájékoztató az új Európai Börtönszabályokról a fogvatartottak egészségügyi ellátá-sával, továbbá a személyi állománnyal kapcsolatban.
TÁJÉKOZTATÓ
Kollégiumi vélemény
A Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiumának 1/2007. BK véleménye
az 1998. évi XIX. törvény (Be.) egyes rendelkezései értelmezésérõl (A Bírósági Határozatok 2007/5. számából)
(Kivonatos közlés)
A Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiuma a 2006. év november hó 27. és 2007. február 8. napján tartott ülésén megvitatta a Be. (2006. évi XIX. és LI. törvénnyel módosí-tott) egyes rendelkezései alkalmazásával kapcsolatos jog-értelmezési kérdéseket és a következõ
v é l e m é n y t nyilvánítja.
Be. 574. §
1.a)A Be. 574. §-ának (3) bekezdése elõírja, hogy a bí-róság az összbüntetési ítélet meghozatala elõtt a büntetés-végrehajtási intézet megkeresése útján tisztázza, mennyi idõt töltött ki az elítélt a büntetésébõl; s ha indokolt, füg-gessze fel az alapítéletek szerinti szabadságvesztések vég-rehajtását.
A rendelkezés az összbüntetésbe foglalás büntetõ anya-gi joanya-gi feltételeit nem módosítja. Célja, hogy ne érje hát-rány az olyan elítéltet, aki a nem jogerõs összbüntetési íté-lettel kiszabott szabadságvesztést az ítélet jogerõre emel-kedése elõtt elõreláthatóan kitöltené.
b)A büntetés-végrehajtási adatokat minden összbünte-tési ügyben tisztázni kell. A Be. 574. §-ának (3) bekezdése alapján csak akkor kell megkeresni a büntetés-végrehajtási intézetet, ha a rendelkezésre álló adatok hiányosak vagy nem egyértelmûek.
2. a) A bíróság általában az összbüntetési ítéletben, vagy pedig az ítélet jogerõre emelkedése elõtt hozott vég-zésben, akkor függesztheti fel az alapítéletek szerinti – a büntetés-végrehajtási adatok szerint még nem teljesen ki-töltött – szabadságvesztések végrehajtását, ha az elítélt a kiszabott összbüntetésnek megfelelõ tartamú szabadság-vesztést már kitöltötte, vagy az összbüntetési ítélet jogerõ-re emelkedése elõtt elõjogerõ-reláthatóan kitölti.
b)A végrehajtás akkor is felfüggeszthetõ, ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának lehetõsége (Btk.
47. §) már megnyílt, vagy az összbüntetési ítélet jogerõre emelkedése elõtt megnyílik.
c)Ha az összbüntetési ítélet ellen fellebbezést jelente-nek be, és az elsõfokú bíróság nem függesztette fel az
alap-ítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását, erre a fellebbezés elbírálása elõtt a másodfokú bíróság is jo-gosult.
D.
1. A Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiuma vélemé-nye kialakításánál figyelembe vette az ítélõtáblák, vala-mint a megyei bíróságok (illetve a Fõvárosi Bíróság) bün-tetõ kollégiuma vezetõinek országos tanácskozásán elfo-gadott (a Bírósági Határozatok 2006. évi 7. számának Fórum rovatában Összefoglaló címmel közzétett) állás-pontokat.
A kollégiumi véleményben kifejtettek részben (tartal-mi) változtatás nélkül megismétlik a BH 2006/7. számá-nak Fórum rovatában közzétett álláspontokat, részben azonban attól eltérnek.
Erre tekintettel a Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiu-ma véleményének közzétételét követõen a BH 2006/7.
számának Fórum rovatában közzétett Összefoglaló már nem tekintendõ iránymutatónak.
2. A Legfelsõbb Bíróság az 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésérõl 2003. december 1.
napján a BH 2004/6., 2004. június 30. napján a BH 2004/8.
és 2005. április 11. napján a BH 2005/7. számában közzé-tett véleményeket nyilvánította.
Ezen korábbi vélemények szerinti – esetlegesen ellenté-tes – jogértelmezések a jelen kollégiumi vélemény közzé-tételét követõen már nem tekintendõk irányadónak.
Budapest, 2007. február 8.
Bírósági határozat
147 Felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtható-ságának elévülése kizárja, hogy a bíróság a felfüggesz-tés próbaideje alatt elkövetett cselekmény miatt a fel-függesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelje – A próbaidõ alatt elkövetett cselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása azonban nem függeszt-hetõ fel [Btk. 67. § (1) bek.d)pont, 68. § (1) bek., 90. § a)pont, 91. § (1) bek.b)pont, 100. § (3) bek.].
A F.-i Bíróság a 2003. május 5. napján kihirdetett ítéle-tével a felülvizsgálati indítvánnyal érintett M. I. VII. r. ter-heltet üzletszerûen, bûnszövetségben, jelentõs értékû vámárura elkövetett csempészet bûntettében, 3 rendbeli
folytatólagosan, különösen nagy mértékû adó behajtásá-nak megakadályozásával elkövetett adócsalás bûntettében és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-ha-misítás vétségében – mindegyik cselekményben, mint bûnsegédet – mondta ki bûnösnek.
Ezért õt – halmazati büntetésül – 1 év 4 hónapi – végre-hajtásában 2 évi próbaidõre felfüggesztett – börtönbünte-tésre és 300 000 forint pénzmellékbüntebörtönbünte-tésre ítélte.
A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 3000 forintonként rendelte egynapi szabadságvesztésre átvál-toztatni.
Az ítélet ellen az ügyész a VII. r. terhelt terhére börtön-büntetésének, és a próbaidõ tartamának súlyosítása érde-kében fellebbezett. A terhelt és védõje felmentés érdeké-ben ugyancsak perorvoslatot jelentettek be.
A kétirányú fellebbezés alapján eljárva a F.-i Ítélõtábla a 2005. március 1. napján meghozott ítéletével az elsõfokú határozatot megváltoztatta.
A VII. r. terheltnek a csempészet és adócsalás bûntette-ként értékelt cselekményeit egységesen bûnsegédbûntette-ként, folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csa-lás bûntettének minõsítette.
A magánokirat-hamisítás vétségében bûnösséget meg-állapító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a vétség miatti büntetõeljárást megszüntette.
A fentebb megjelölt bûncselekmény miatt a terheltet 2 évi, végrehajtásában 4 évi próbaidõre felfüggesztett bör-tönbüntetésre és 300 000 forint pénzmellékbüntetésre ítél-te; ennek átváltoztatási kulcsát nem érintette.
A VII. r. terhelt személyi körülményeire irányadó té-nyek körében az elsõfokú bíróság – egyebek mellett – rög-zítette, hogy büntetett elõéletû, mert a bíróság az 1994. jú-nius 1-jén jogerõre emelkedett ítéletével orgazdaság bûn-tette miatt 6 hónapi, 1 évi próbaidõre felfüggesztett bör-tönbüntetésre és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
Az ítélõtábla ezt kiegészítette azzal, hogy ugyanezen bí-róság 2000. július 13-án jogerõsen az 1990 novemberében elkövetett orgazdaság és csempészet miatt 130 500 forint pénzbüntetést szabott ki vele szemben.
A történeti tényállásnak a felülvizsgálati indítvány szempontjából releváns adatai szerint a VII. r. terhelt 1994. július 13-ától 1994. szeptember 8-áig terjedõ idõben vett részt az elkövetésben a tettesi magatartást megvalósító III. r. terhelttel szándékegységben.
Az ügyben érintett valamennyi terhelt esetében az alap-ügyben eljárt másodfokú bíróság is – a Btk. 2. §-ára figye-lemmel – az elkövetéskor irányadó anyagi jogi szabályo-kat alkalmazta. Minthogy a minõsítés-változtatás a cselek-ménysorozatban részt vevõ többi terheltet is érintette, a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az ítélõtáb-la átértékelte, és a belsõ arányosítás követelményének megfelelõen szabta ki az új büntetéseket.
A VII. r. terhelt esetében – tekintettel a 10 éves idõmú-lásra is – lehetõséget látott a szabadságvesztés felfüggesz-tésére. Ennek indokolása során külön kitért arra, hogy bár a VII. r. terhelt a korábbi, az 1994. június 1-én jogerõs
íté-lettel kiszabott felfüggesztett szabadságvesztésének a pró-baideje alatt követte el a jelen ügyben elbírált cselekmé-nyeit, de ennek a büntetésének a végrehajthatósága a Btk.
67. § (1) bekezdésd)pontja és a 68. § (1) bekezdése értel-mében 2000. június 1-jén elévült. ,,Az elévülés és a törvé-nyi mentesítés bekövetkezte miatt a vádlottal szemben a próbaidõre történõ felfüggesztés alkalmazása nem ki-zárt.”
A másodfokú ítélet büntetést kiszabó rendelkezése ellen – a törvényes határidõn belül – a VII. rendû terhelt terhére, a Be. 405. § (1) bekezdésb)pontjában megjelölt okból a fellebbviteli fõügyészség nyújtott be felülvizsgálati indít-ványt, melyet a Legfõbb Ügyészség is fenntartott.
Az indítvány jogi érvei szerint a szabadságvesztés pró-baidõre történõ felfüggesztése sérti a Btk. 90. §a) pontjá-nak rendelkezését. A VII. rendû terhelt 1994. június 1-jén jogerõre emelkedett 6 hónapi, 1 évi próbaidõre felfüggesz-tett szabadságvesztés-büntetésének az elévülése ugyanis csak azt zárja ki, hogy a bíróság a felfüggesztett büntetés végrehajtását a Btk. 91. § (1) bekezdésénekb)pontja alap-ján elrendelje. A törvényi mentesítés pedig a büntetõjogon kívüli következmények alóli mentesülést eredményezi, ám nem szünteti meg a korábbi elítélés tényét. Ekként az újabb felfüggesztett büntetés alkalmazására a fentebb megjelölt anyagi jogi szabály sérelmével került sor.
A Be. 422. §-ának (1) bekezdése alapján tartott nyilvá-nos ülésen a legfõbb ügyész képviselõje az indítványban foglaltakat fenntartotta; a védõ a megtámadott határozat hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati indítvány indokainál fogva alapos.
A másodfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a ter-helt korábbi felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésének végrehajthatósága – az ítéletében megjelölt törvényi ren-delkezésekre figyelemmel – elévült, s ekként annak végre-hajtása már nem rendelhetõ el.
Ugyanekkor elkerülte a figyelmét a Btk. 100. §-a (3) be-kezdésének azon szabálya, miszerint a mentesítés hatálya újabb bûncselekmény elkövetése esetén a büntetõjogi hát-rányos következményekre nem terjed ki.
A jelen esetben ilyen hátrányos következményt tartal-maz a Btk. 90. §-ánaka)pontja, ami kizárja a felfüggesztés kedvezményének alkalmazását akkor is, ha a szándékos bûncselekményt szabadságvesztés felfüggesztésének pró-baideje alatt követték el.
A VII. r. terhelt esetében ez a kizáró ok fennáll, hiszen újabb bûncselekménye szándékos, és azt 1994. június 1.
napján kezdõdõ egyéves próbaidejének a tartama alatt, 1994 júliusa és szeptembere között követte el.
Mindezek miatt az ítélõtábla a fentebb már megjelölt anyagi jogi szabály megsértésével függesztette fel a bünte-tés végrehajtását.
A Be. 426. §-ának (2) bekezdése értelmében ilyen eset-ben – s az ügyészi indítvány erre irányult, – a Legfelsõbb Bíróság maga is hozhat a törvénynek megfelelõ határo-zatot.
Mindemellett a Be. 425. §-a (1) bekezdéséneka)pontja lehetõséget ad a megtámadott határozat hatályon kívül he-lyezésére is, ha azt a bíróság a Be. 405. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott anyagi jogi szabálysértéssel hozta.
A Legfelsõbb Bíróság ez utóbbi lehetõséggel élve a megtámadott ítéletnek a VII. r. terheltre vonatkozó részét
hatályon kívül helyezte, mert a felülvizsgálat szabályainak megfelelõen csak a felfüggesztést mellõzhette volna;
ugyanekkor úgy látta, hogy a belsõ arányosítás megtartása érdekében a büntetés felülvizsgálata is indokolt.
(Legf. Bír. Bfv. I. 646/2005.)