A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HÍREI

(1)

T A R T A L O M

Oldal

Törvény

2007. évi XXXIII. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggõ módosításáról(Kivonatos közlés) . . . . 50

A Kormány rendelete

A Kormány 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelete az egységes digitális rádió-távközlõ rendszerrõl(Kivonatos közlés). . . . 51

A Kormány tagjainak rendeletei

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 22/2007. (V. 24.) IRM rendelete a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal) megszüntetésérõl . . . . 52 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 23/2007. (V. 24.) IRM rendelete a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módo-

sításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról . . . . 53 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 27/2007. (V. 31.) IRM rendelete az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának sza-

bályairól(Kivonatos közlés). . . . 54 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 32/2007. (VI. 18.) IRM rendelete a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának sza-

bályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról . . . . 55

Intézkedések

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/32/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 0114/1997. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés módosításáról. . . . 56 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/33/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtás õrizetében levõ fog-

vatartottaknak a kényszerítõ eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatásáról. . . . 57 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/34/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási

Központjának hallgatói által végrehajtandó lõgyakorlatok módosításáról . . . . 58 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos

állománya ruházati utánpótlási illetménye, valamint a közalkalmazottak ruhapénze kifizetésérõl . . . . 58 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/37/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló

1995. évi CVII. törvény lõfegyverhasználatra vonatkozó szabályainak alkalmazásáról . . . . 62 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/38/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésé-

rõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet végrehajtására . . . . 65 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/39/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtás számlarendjérõl . . 68 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/41/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról . . . . . 69 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/42/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet keretében

nyújtott foglalkozás-egészségügyi speciális ellátásról . . . . 70 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/46/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról . . . . . 71 A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános helyettesének 2-1/1/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OPáh. intézkedése a fogvatartottak intéze-

ten kívül történõ elõállításáról szóló módszertani útmutató módosításáról . . . . 71

A büntetés-végrehajtási szervezet hírei

Értekezletek. . . . 71

Tájékoztató

Kollégiumi vélemény(Kivonatos közlés). . . . 72 Bírósági határozat . . . . 72

(2)

TÖRVÉNY

2007. évi XXXIII.

törvény

egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggõ módosításáról*

(Kivonatos közlés)

1. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a munkaviszony év közben szûnik meg, a tizenharmadik havi munkabér összegét az utolsó munkában töl- tött napon irányadó személyi alapbér alapján kell megha- tározni.

(6) A tizenharmadik havi munkabért a tárgyévben ha- vonta, a munkabér kifizetésével egyidejûleg, a kifizetés hónapját megelõzõ hónapra megállapított személyi alap- bér egytizenkettedének megfelelõ összegû részletekben kell kifizetni. Nem fizethetõ ki a tizenharmadik havi sze- mélyi alapbér esedékes részlete,

a) ha a kifizetés esedékességének idõpontjában a munkaviszony még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy b) ha a kifizetést megelõzõ hónap teljes tartama alatt a munkaviszony a (3) bekezdés a),c), illetve d)pontjában meghatározott okból, illetõleg fizetés nélküli szabadság miatt szünetelt.

(7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi munkabér, illetve annak idõarányos ré- sze (1)–(5) bekezdés szerint megállapított összegét

a) nem éri el, úgy a különbözetet

aa) a tárgyévet követõ január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon,

ab) a munkaviszonynak azaa)pontban foglalt idõpon- tot megelõzõen történõ megszûnése esetén az utolsó mun- kában töltött napon

a munkavállaló számára ki kell fizetni;

b) meghaladja, úgy a különbözetet

ba) a munkavállaló tárgyévet követõ januári munkabé- rének kifizetésétõl kezdõdõen a munkabérébõl,

bb) a munkaviszonynak azaa)pontban foglalt idõpon- tot megelõzõen történõ megszûnése esetén a munkavállaló számára a munkaviszony megszûnésekor kifizetett juttatá- sok összegébõl

a 161. § (2)–(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. május 7-i ülésnapján fogadta el.

3. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szûnik meg, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján kell meghatározni.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben ha- vonta, az illetmény kifizetésével egyidejûleg, a kifizetés hónapját megelõzõ hónapra megállapított illetmény egyti- zenkettedének megfelelõ összegû részletekben kell kifizetni. Nem fizethetõ ki a tizenharmadik havi illetmény ese- dékes részlete,

a) ha a kifizetés esedékességének idõpontjában a köz- alkalmazotti jogviszony még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy

b) ha a kifizetést megelõzõ hónap teljes tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony a (3) bekezdés a),c), illetve d)pontjában meghatározott okból, illetõleg fizetés nélküli szabadság miatt szünetelt.

(7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény, illetve annak idõarányos ré- sze (1)–(5) bekezdés szerint megállapított összegét

ab) a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén az utolsó munkában töltött napon

a közalkalmazott számára ki kell fizetni;

ba) a közalkalmazott tárgyévet követõ januári illetmé- nyének kifizetésétõl kezdõdõen az illetményébõl,

bb) a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén a közalkalmazott számára a jogviszony megszûnésekor kifizetett juttatások összegébõl

a Munka Törvénykönyve 161. § (2)–(3) bekezdésének al- kalmazásával le kell vonni.”

5. §(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 109. §-a (3) bekezdésénekb)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartamok számí- tásánál a rendes szabadság és a szülési szabadság idõtar- tamát, valamint – ha ezek együttes idõtartama a hat hóna- pot nem haladja meg –

a) a keresõképtelenséget okozó betegség,]

„b) a 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli sza- badság idõtartamát,”

(3)

[c) minden olyan munkában nem töltött idõt, amely alatt a hivatásos állomány tagja átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült,

figyelembe kell venni.]

(2) A Hszt. 109. § (5)–(6) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép, és a következõ (7) bekezdéssel egé- szül ki:

„(5) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszo- nya év közben szûnik meg, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó távol- léti díj alapján kell meghatározni.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben ha- vonta, az illetmény kifizetésével egyidejûleg, a kifizetés hónapját megelõzõ hónapra számított távolléti díj egyti- zenkettedének megfelelõ összegû részletekben kell kifizetni. Nem fizethetõ ki a tizenharmadik havi illetmény ese- dékes részlete,

a) ha a kifizetés esedékességének idõpontjában a hiva- tásos szolgálati viszony még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy

b) ha a kifizetést megelõzõ hónap teljes tartama alatt a hivatásos szolgálati viszony a (3) bekezdés a), illetve c)pontjában meghatározott okból, illetõleg illetmény nél- küli szabadság miatt szünetelt.

(7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény, illetve annak idõarányos része (1)–(5) bekezdés szerint megállapított összegét

ab) a hivatásos szolgálati viszonynak az aa)pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén az utolsó munkában töltött napon

az állomány tagja számára ki kell fizetni;

ba) a hivatásos állomány tagja tárgyévet követõ januári illetményének kifizetésétõl kezdõdõen az illetményébõl,

bb) a hivatásos szolgálati viszonynak az aa)pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén a hivatásos állomány tagja számára a jogviszony megszûné- sekor kifizetett juttatások összegébõl

a 106. § (2) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”

9. §(1) E törvény 2007. július 1-jén lép hatályba. Ren- delkezéseit elsõ ízben a 2007. június hónapra járó illet- mény, illetve munkabér kifizetésekor kell alkalmazni.

A KORMÁNY RENDELETE

A Kormány 109/2007. (V. 15.) Korm.

rendelete

az egységes digitális rádió-távközlõ rendszerrõl (Kivonatos közlés)

A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Eht. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az Alkotmány 35. § (1) bekezdésb)pontjában foglalt feladatkörében el- járva a következõket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. egységes digitális rádió-távközlõ rendszer (EDR):

A Schengeni Megállapodás Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Végrehajtási Egyezményének 132., illetve 44. cikkeiben meghatározott követelményeket kielégítõ digitális, nyalábolt (trönkölt), zárt célú rádióhálózat, amely biztosítja az e rendelet szerinti felhasználók rádió távközlési igényeinek kielégítését.

2. Szolgáltató:

A Magyar Állammal kötött szerzõdés alapján az EDR szolgáltatást nyújtó szervezet.

3. VPN:

Virtuális magánhálózat (Virtual Private Network).

Használatával a kapcsolódó felek külön titkosítás nélkül azt megközelítõ biztonsággal kommunikálhatnak, mint a fizikailag elkülönült hálózatokon.

A VPN az EDR egységes infrastruktúráján a rendszer által biztosított szolgáltatás hozzáférési lehetõséggel mû- ködõ, a felhasználó szempontjából önálló, zárt rádióháló- zatként viselkedõ virtuális, országos kiterjedésû hálózat, amely a rendszer által biztosított hierarchia legfelsõ szint- jérõl szervezõdik. Egy VPN-en belül a technológia által megengedett módon többszintû hierarchia létrehozása biz- tosított.

4. VPN Központi Menedzser Szervezet:

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, amely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, fel- adatairól és hatáskörérõl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm.

rendelet (a továbbiakban: KEKKH rendelet) 14. §b)pont-

(4)

jában megállapított feladat megvalósítása körében eljárva kialakítja és nyilvántartja a VPN gazda szervezeteket.

5. VPN gazda szervezet:

Egy vagy több, a felhasználói körbe tartozó szervezet részére virtuális magánhálózat (VPN) menedzselési szol- gáltatást nyújtó szervezet.

6. Felhasználó:

A rendelet1. számú mellékletébenfelsorolt szervezetek.

2. §

(1) Az EDR a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter mint hálózatgazda (a továbbiakban: Hálózatgazda) fel- ügyelete alatt áll.

(2) A Felhasználók saját alrendszereik önálló irányítása mellett elkülönülten, illetve szükség esetén együttmû- ködve, a VPN Központi Menedzser Szervezet közremûkö- désével veszik igénybe az EDR szolgáltatásait.

7. §

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet 4. §-ának (3) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba.

(3) Azon VPN gazdák és Felhasználók esetében, amelyek e rendelet hatálybalépésekor már használják az EDR-t, a rendelet 3. § (3) bekezdése rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Utasítás tervezetét e rendelet hatálybalépésétõl számított 90 napon belül kell a Hálózatgazdának benyújtani.

1. számú melléklet

a 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelethez

E rendelet alkalmazásában Felhasználó szervezet 1. a Miniszterelnöki Hivatal,

2. az Információs Hivatal, 3. a Nemzetbiztonsági Hivatal, 4. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 5. a Honvédelmi Minisztérium, 6. a Magyar Honvédség, 7. a Katonai Felderítõ Hivatal, 8. a Katonai Biztonsági Hivatal,

9. a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, 10. a fõvárosi, megyei védelmi bizottságok elnökei és titkárai,

11. a minisztériumok, kormányhivatalok védelemszer- vezéssel foglalkozó szervezeti egységei,

12. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 13. a Rendõrség,

14. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 15. az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszté- rium,

16. a tûzoltóságok, 17. a Határõrség,

18. az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, 19. az Egészségügyi Minisztérium,

20. az Országos Mentõszolgálat,

21. a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnok- sága,

22. a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 23. a Kormány kizárólagos rádiótávközlõ rendszerei üzemben tartásáért felelõs állami szervek,

24. az EDR kiépítésére, üzemeltetésére, a folyamatos technológiai követésre hivatott szervezetek.

A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 22/2007. (V. 24.) IRM

rendelete

a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal)

megszüntetésérõl

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bekezdésc)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §e)pontjában foglalt feladatkörömben, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006.

(VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a)pontjában foglalt felelõs-

ségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a kö- vetkezõket rendelem el:

1. §

A Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitá- ciós Központját (Igal) az Áht. 90. §-ának (1) bekezdés c)pontja és 91/A. §-a alapján 2007. június 30-i hatállyal megszüntetem.

2. §

A megszûnõ Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központ (Igal)

(5)

a) székhelye: 7275 Igal, Gábor u. 6.

b) felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér 4.

c) megszüntetõ szerve: Igazságügyi és Rendészeti Mi- nisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér 4.

3. §

A Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitá- ciós Központja (Igal) általános jogutódja a Büntetés-vég- rehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Köz- pontja.

4. §

A Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitá- ciós Központja (Igal) megszûnését követõen valamennyi alapfeladatát jogutódja látja el.

5. §

(1) Ez a rendelet 2007. június 30-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ánakd)pontja és a Bünte- tés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Köz- pontjának (Igal) alapító okirata,

b) az Igazságügyi Minisztérium fejezethez tartozó költ- ségvetési szerv középirányító szervként történõ elismeré- sérõl, a gazdálkodási jogosítványok megosztási rendjérõl és a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak mó- dosításáról szóló 32/2002. (XII. 21.) IM rendelet 36. szá- mú melléklete.

rendelete

a büntetés-végrehajtási szervek

alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminisz- ter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a)pontjában foglalt felelõsségi köré- ben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a követke- zõket rendelem el:

1. §

A büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak ki- adásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelettel (a továbbiakban: R.) kiadott, a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központja (Pilisszent- kereszt) Alapító Okirata e rendeletmellékleteszerint mó- dosul.

2. §

(1) Ez a rendelet 2007. június 30-án lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R.

1. §-ánake) pontjában a „Büntetés-végrehajtás Tovább- képzési és Konferencia Központja (Pilisszentkereszt)”

szöveg helyébe a „Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja” szöveg lép.

(3) Az Igazságügyi Minisztérium fejezethez tartozó költségvetési szerv középirányító szervként történõ elis- merésérõl, a gazdálkodási jogosítványok megosztási rend- jérõl és a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak módosításáról szóló 32/2002. (XII. 21.) IM rendelet 37. számú melléklete hatályát veszti.

Melléklet

a 23/2007. (V. 24.) IRM rendelethez

Alapító Okirat módosítása

amelyet a Magyar Köztársaság igazságügyi és rendé- szeti minisztere a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központjának (Pilisszentkereszt) a bünte- tés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelettel kiadott Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 89. §-ának (1) bekezdése és 90. §-ának (2) bekezdése alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõk szerint módosítja:

1. Az Alapító Okirat 1. pontja helyébe a következõ szö- veg lép:

„1. A költségvetési szerv neve: Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja.”

„2. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja az Áht. 87. §-ának (1) bekez- dése szerint költségvetési szerv, jogi személy.”

(6)

„3.a)Székhelye: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi u. 6.

b) Telephelye: 7275 Igal, Gábor u. 6.”

4. Az Alapító Okirat 5. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, ren- deltetése:

– a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állomá- nya továbbképzésének, továbbá

– a büntetés-végrehajtási feladatok ellátását elõsegítõ továbbképzések, szakmai értekezletek, konferenciák szer- vezése, a résztvevõknek szállás és étkezés biztosítása, valamint

– orvosi rehabilitáció, illetve rekreáció biztosítása a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében.”

5. Az Alapító Okirat 6. pontja helyébe az alábbi szöveg kerül:

„6. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja tevékenységi köre:

a) a Központi Statisztikai Hivatal szakágazati besoro- lása alapján

75.23 Igazságügy

80.42 Felnõtt-, egyéb oktatás 85.12 Járóbeteg-ellátás

85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.51 Munkahelyi étkeztetés

b) költségvetési szakágazati rend alapján 752340 Büntetés-végrehajtási tevékenység”

„7.a)Felügyeleti szerve:

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 1055 Budapest V., Kossuth tér. 4.

b) Szakfelügyeletet ellátó szerv:

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság 1054 Budapest V., Steindl Imre u. 8.”

„9. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központját a büntetés-végrehajtás or- szágos parancsnoka által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.”

8. Az Alapító Okirat 10. pontja helyébe az alábbi szö- veg kerül:

„10. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja szervezeti és mûködési rend- jét, belsõ és külsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezése- ket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SZMSZ) hatá-

rozza meg. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény nyil- vántartásba történõ bejegyzését követõ 30 napon belül ké- szíti el.”

„11. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja vállalkozási tevékenységet nem folytat.”

„12. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja a részére jóváhagyott költség- vetési elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ, ön- állóan gazdálkodó költségvetési szerv.”

11. Az Alapító Okirat 13. pontja helyébe az alábbi szö- veg lép:

„13. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja megszüntetése esetén az ala- pító jogutódot jelöl ki.”

rendelete

az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól

(Kivonatos közlés)

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (2) bekezdésb)pontjában, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózko- dásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján; az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006.

(VII. 28.) Korm. rendelet 1. §g)–h)pontjaiban meghatáro- zott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el:

1. §

(1) Az EGT-állampolgárral vagy családtagjával, illetve harmadik országbeli állampolgárral szemben (a továb- biakban: õrizetes) idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet (a továbbiakban: õrizet) végrehajtásának helye – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az elrendelõ idegen-

(7)

rendészeti hatóság székhelye szerint illetékes, a Határõr- ség által fenntartott õrzött szállás.

(2) Ha az õrizetet a kijelölt õrzött szálláson biztonsági vagy egyéb okból nem lehet végrehajtani, az õrizet foga- natosítására a Határõrség más objektumot jelöl ki, és errõl az õrizetet elrendelõ idegenrendészeti hatóságot értesíti.

28. §

Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba, ezzel egy- idejûleg az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM–IM együttes rendelet, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM–IM együttes rendelet módosításá- ról szóló 28/2004. (VI. 12.) BM–IM együttes rendelet, valamint az egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektro- nikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megjelölésére vonatkozó módosításáról szóló 8/2007. (III. 6.) IRM rendelet 1. § (5) bekezdése hatályát veszti.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 32/2007. (VI. 18.) IRM

rendelete

a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979.

évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a legfõbb ügyésszel egyetér- tésben –, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ánakh)pontjában meghatározott feladatkörömben el- járva a következõket rendelem el:

1. §

A szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végre- hajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 19/A. §-sal egé- szül ki:

„19/A. § (1) Az elítéltet a befogadáskor írásban kell tá- jékoztatni arról, hogy hozzátartozójával, illetõleg – a nem- zetközi szervezetek képviselõi és a védõ kivételével – az általa megjelölt más személlyel (a továbbiakban együtt:

kapcsolattartó) kizárólag akkor tarthat kapcsolatot, ha

– külön törvény rendelkezése alapján – a kapcsolattartó- ként megjelölt személy hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatai az intézet nyilvántartásában szerepeljenek.

(2) A hozzájárulás beszerzése érdekében engedélyezni kell, hogy az elítélt egy alkalommal levelet írjon az érintett részére.

(3) A kapcsolattartó adatait az érintett írásbeli hozzájá- rulásával lehet a nyilvántartásban feltüntetni. Ha a kapcso- lattartó cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõké- pes, írásbeli hozzájárulására külön törvény rendelkezései irányadók.”

2. §

Az R. 29. §-a (1) bekezdésénekb)pontja helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:

[29. § (1) Az intézet az elítélt befogadásáról – a várható szabadulás idõpontjának közlésével – tíz napon belül érte- síti]

„b)a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát;”

3. §

Az R. a következõ 183. §-sal egészül ki:

„183. § (1) Ha a bíróság a Be. 574. §-ának (3) bekezdése alapján összbüntetésbe foglalás céljából annak közlése vé- gett keresi meg az elítéltet fogva tartó intézetet, hogy az el- ítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadság- vesztés büntetésekbõl mennyi idõt töltött ki, az intézet soron kívül (rövid úton) teljesíti az adatszolgáltatást.

(2) Ha a bíróság a nem jogerõs összbüntetési ítéletben az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések vég- rehajtását félbeszakítja, az intézet haladéktalanul intézke- dik az elítélt szabadítása iránt.

(3) Ha a jogerõs összbüntetés szerinti szabadságvesztés tartama az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesz- tések (2) bekezdés szerinti tartamát nem haladja meg, úgy kell eljárni, mintha az elítélt a szabadságvesztés kitöltésé- vel szabadult volna. Az igazolást az elítéltnek postán ajánlva kell megküldeni.

(4) Ha a jogerõsen kiszabott összbüntetés meghaladja az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések (2) bekezdés szerinti tartamát, és

a) az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az intézet soron kívül elõterjesztést tesz a bv. bíróhoz,

b) az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, vagy a feltételes szabadságra bocsátása késõbb esedékes, továbbá, ha a feltételes szabadságra bocsátást a bv. bíró nem engedélyezte, az intézet az elítéltet írásban felszólítja, hogy a büntetés hátralévõ részének letöltésére a megjelölt napon jelentkezzék.”

(8)

4. §

(1) Az R. 202. §-a (1) bekezdésénekc)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[202. § (1) A szabadon bocsátásról hetvenkét órán belül értesíteni kell]

„c)a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát.”

(2) Az R. 236. §-a (2) bekezdésénekc)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) Az elõzetes letartóztatott befogadásáról az intézet öt napon belül értesíti]

„c)a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát;”

5. §

(1) E rendelet hatálybalépését követõ harminc napon belül a büntetés-végrehajtási intézet köteles felhívni a rendelet hatálybalépésekor fogvatartott személyt, hogy a kap-

csolattartóként megjelölt személy személyes adatainak nyilvántartásba vételéhez a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulása szükséges.

(2) Az intézet tájékoztatásának arra is ki kell terjednie, hogy a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájáru- lása hiányában az intézet a kapcsolattartó személyes adatait nem tarthatja nyilván.

6. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és 2007. július 31-én hatályát veszti.

187/A. §-a és az azt megelõzõ alcím hatályát veszti.

29. §-ának (5) bekezdésében a „Belügyminisztérium ille- tékes szervének” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának”

szöveg lép.

INTÉZKEDÉSEK

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/32/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP

intézkedése

a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló

0114/1997. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés módosításáról

A büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabály- zatának (a továbbiakban: szabályzat) kiadásáról szóló 0114/1997. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés módosítására az alábbiak szerint

íntézkedem:

1. A szabályzat VIII. fejezetének 105. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az intézetbõl történõ szállítást megelõzõ munkanapon az ülésrendet minden esetben a szállítmányvezetõ készíti el és a szolgálatban lévõ biztonsági tiszt hagyja jóvá.

A központi elosztóhelyrõl történõ szállítás ültetés rendjé- rõl a szállítmányvezetõ dönt, az ülésrendet annak megfe- lelõen készíti el.”

„108. Ha a szállító jármû a bv. szerv területére nem tud beállni, a fogvatartottak ki- és beszállításának idõtartamá- ra, a szállítmány esetleges megtámadásának elhárítására fegyveres biztosítást kell szervezni. Errõl a fogadó intézet biztonsági osztályvezetõje gondoskodik.”

„122. A szállításban résztvevõ fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökés esetén elfogására nem használható lõfegyver. Amennyiben a szökevény elfogása lehetséges, haladéktalanul be kell vezetni az üldözést, amit addig kell folytatni, ameddig az eredménnyel járhat.”

4. Az intézkedést 2007. június 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a szabályzat VIII. fejezetének 106.

pontját és XI. fejezetét visszavonom.

Csere Lászlós. k.,

bv. vezérõrnagy országos parancsnok

(9)

intézkedése

a büntetés-végrehajtás õrizetében levõ fogvatartottaknak a kényszerítõ eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatásáról A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 4. § (2) bekezdésének c)pontja alapján a fogvatartottak befogadáskor történõ tájékoztatására az alábbiak szerint

intézkedem:

1. A fogvatartottat közvetlenül a bv. intézetbe való be- fogadási eljárás során tájékoztatni kell, hogy a bünte- tés-végrehajtás törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve köte- lezettek, így kényszerítõ eszközöket is alkalmazhatnak.

A befogadás után át kell adni az intézkedés mellékletében szereplõ tájékoztató formanyomtatványt, egyúttal szóban is fel kell hívni a fogvatartott figyelmét a kényszerítõ esz- közök alkalmazásának lehetõségére.

2. Nem magyar állampolgárságú fogvatartottat anya- nyelvén, vagy az általa érthetõ más nyelven kell tájékoz- tatni.

3. A tájékoztatás megtörténtét, a tájékoztató nyomtat- vány átvételét, a fogvatartott aláírásával az elismervényen igazolja. Az elismervényt a fogvatartott bv. irataival együtt kell tárolni.

4. Jelen intézkedésben foglaltakat 2007. június l-jétõl kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a fogvatartottak tájé- koztatására, az alkalmazható kényszerítõ eszközökrõl szóló 0268/1996. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedést visszavonom.

Melléklet

TÁJÉKOZTATÓ

Ön bv. intézetben van, ezzel a szabad élethez képest megváltozott körülmények közé került. Kérjük, olvassa el ezt a tájékoztatót azért, hogy a fogva tartása során tájéko- zatlanságból ne kerüljön sor Önnel szemben kényszerítõ eszköz alkalmazására.

A büntetés-végrehajtás törvényes rendjének megsérté- se esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítõ eszközöket is alkalmazhatnak. Kényszerítõ eszköz alkalmazása esetén Önt jogor- voslati jog illeti meg.

A jogszerû intézkedések során a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény IV. fejezetében felsorolt kényszerítõ eszközök alkalmazhatók, különösen az alábbi esetekben:

– a személyi állomány intézkedésének ellenszegülõvel szemben testi kényszer,

– támadás, szökés, engedély nélküli eltávozás és önká- rosító magatartás megakadá1yozására, továbbá az intézke- déssel szembeni ellenszegülés megtörésére bilincs, könny- gáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot és szolgálati kutya.

Amennyiben más kényszerítõ eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lõfegyver is használható, így különö- sen:

– az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás el- hárítására,

– a testi épséget vagy személyi szabadságot súlyosan veszélyeztetõ cselekmény elhárítására, közveszély oko- zás, terrorcselekmény vagy más bûncselekmény megaka- dályozására,

Önnel szemben az intézeten kívüli szállítás vagy elõállí- tás során különbözõ bilincset és eszközt alkalmazhatnak.

Ebben az esetben az eszközök nem kényszerítõ, hanem mozgáskorlátozó eszközként is alkalmazhatóak.

A törvény teljes szövege a bv. intézet könyvtárában ol- vasható.

ELISMERVÉNY

A kényszerítõ és mozgáskorlátozó eszközök alkalmazá- sának lehetõségérõl a tájékoztatást szóban megkaptam, a tájékoztató nyomtatvány egy példányát átvettem.

Dátum: ………

………

aláírás

(10)

intézkedése

a Büntetés-végrehajtási Szervezet

Oktatási Központjának hallgatói által végrehajtandó lõgyakorlatok módosításáról

A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjá- nak hallgatói állománya által végrehajtandó lõgyakorlatok szabályozására kiadott 1-1/30/2002. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedés módosítására az alábbi

intézkedést adom ki:

1. A 4. sz. szolgálati lõgyakorlat sörétes fegyverrel lõ- gyakorlat fõcím alatt a „Töltények típusa:” meghatározás helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Töltények típusa:

– 3 db nagygumigolyós lõszer,

– 4 db ólomlövedékes (Brenekke) lõszer.”

2. A 4. sz. „szolgálati lõgyakorlat sörétes fegyverrel” fõ- cím alatt „A lõgyakorlat végrehajtásának rendje” alcím alatti meghatározásában „A lõgyakorlat-vezetõ és a lövõk feladatai” felsorolás 1. pontja helyébe az alábbi rendelke- zés lép:

„1. A lövõk felvételezik a 7 db lõszert és a megindulási helyen megvizsgálják, majd az alábbi sorrendben (lõ- szer-kombinációval) betárazzák:

– 4 db ólomlövedékes (Brenekke) lõszer, – 3 db nagygumigolyós lõszer.”

3. A 4. sz. szolgálati lõgyakorlat sörétes fegyverrel fõ- cím alatt „A lõgyakorlat végrehajtásának rendje” alcím alatti meghatározásában „A lõgyakorlat-vezetõ és a lövõk feladatai” felsorolás 3. pontja helyébe az alábbi rendelke- zés lép:

„3. A lõgyakorlat-vezetõ az egyik lövõnek a„Feladatot kezdd meg!”parancsot adja. A lövõ ezt követõen a fegyvert kibiztosítja, töltõfogást hajt végre és folyamatosan tü- zel a célra.”

4. Az intézkedésben foglaltakat 2007. június 1. napjától kell alkalmazni.

intézkedése

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya ruházati utánpótlási illetménye, valamint a közalkalmazottak ruhapénze kifizetésérõl A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya 2007. évi ruházati utánpótlási illetményének, illetve ruha- pénzének kifizetésére az alábbiak szerint

intézkedem:

1. Az intézkedés hatálya kiterjed a büntetés-végrehaj- tási szervezet hivatásos állományú tagjaira és közalkalma- zottaira.

I.

2. A hivatásos szolgálati jogviszonyban lévõk ruházati utánpótlási illetményét 2007. június 30-ig kell kifizetni.

A hivatásos állomány lakossági folyószámlára történõ uta- lását a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Bv. OP) Gazdasági Fõosztálya központi- lag hajtja végre. Ehhez azIMI-rendszeren keresztül a hi- vatásos állomány ruházati utánpótlási illetményét a 45643 jogcímkódon nettó összegként kell rögzíteni és2007. jú- nius 8-igfeladást kell készíteni a Bv. OP Illetményszám- fejtési Osztálya felé.

3. A hivatásos szolgálati jogviszonyban lévõket 2007.

évben a 92 000 Ftruházati utánpótlási illetményteljes, vagy idõarányos része illeti meg, mely illetmény adó- mentes.

4. Az, akinek hivatásos szolgálati jogviszonya évköz- ben szûnik meg – ide tartozik a nyugállományba helyezés is –, csakidõarányos ruházati utánpótlási illetményre jogosult.

5. Azokról a hivatásos állományú tagokról, akik jelenleg állományban vannak, de 2001. és 2006. év között gyer- mekápolási vagy gyermekgondozási segélyen (GYES, GYED) voltak és részükre ezért a ruházati utánpótlási il- letmény nem került kifizetésre, az 1. mellékletben megha- tározott adatszolgáltatást kell adni.

6. Az elmaradt járandóság és az utána járó késedelmi kamat központilag kerül számfejtésre.

II.

7. A büntetés-végrehajtás közalkalmazottját – kivéve a GYES-en, GYED-en, valamint a szülési szabadságon lé- võket – 40 200 Ftruhapénzteljes, vagy idõarányos része illeti meg, mely adóköteles természetbeni juttatásnak mi- nõsül.

(11)

8. A ruhapénzt a közalkalmazottak részére 2007. jú- nius 30-ig kell kifizetni. A közalkalmazotti állomány la- kossági folyószámlára történõ utalását a Bv. OP Gazdasági Fõosztálya központilag hajtja végre. Ehhez azIMI-rendszeren keresztül a közalkalmazotti állomány ruhapénzét a 45573 jogcímkódon nettó összegként kell rögzíteni és 2007. június 8-ig feladást kell készíteni a Bv. OP Illet- ményszámfejtési Osztálya felé.

9. A ruhapénzt az intézet/intézmény elõirányzat-fel- használási keretszámlája terhére a Bv. OP Pénzügyi és Gazdasági Fõosztály „vásárlási elõlegként” számfejti, ezért ha a vásárlási elõleg a 2. mellékletben meghatározott idõn belül nem kerül elszámolásra, akkor azelõleg egyéb jövedelemnek minõsül és adóalapot növel.

10. Idõarányos ruhapénzt kell fizetni annak a közalkal- mazottnak:

a)aki részmunkaidõs;

b) akinek jogviszonya év közben keletkezett, vagy év közben szûnik meg.

11. Az idõarányos ruhapénz kiszámításánál minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

12. Próbaidõ alatt ruhapénzt fizetni nem lehet, de a vég- legesítést követõen – visszamenõleg, a próbaidõt is figyelembe véve – annak kifizetésére intézkedni kell.

13. Ha a jogviszony megszûnésének idõpontja a ruha- pénz kifizetésének idején már ismert, a jogviszony meg- szûnése idejére tekintettel – anyugállományba helyezett- nekis –ruhapénz idõarányosanfizethetõ ki.

14. Ha a jogviszony év közben szûnik meg – a jogviszony megszûnése és december 31-e közötti idõszakra – az idõarányos ruhapénzt az intézetnek/intézménynek kell visszavonni.A jogviszony évközi megszûnése esetén – a hivatásos állományba történõ kinevezés alkalmával is – a közalkalmazott azon ruhapénzét, ami adóköteles jövede- lem,azonnaljelenteni kell a Bv. OP Gazdasági Fõosztály Illetményszámfejtési Osztályának.

15. A ruhapénz elszámolásra vonatkozó eljárást a mel- léklet tartalmazza.

III.

16. Ezt az intézkedést 2007. június 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg az 1-1/68/2006. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedést visszavonom.

1. számú melléklet az 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedéshez

Adatszolgáltatás a 2001. és 2006. év között GYES-en és GYED-en lévõ hivatásos állományúakról Ruházati utánpótlási illetmények összege (Ft) az adott idõszakban:

2001. év 50 000

2002. év 82 500

2003. év 82 500

2004. év 82 500

2005. év 87 500

2006. év 92 000

név adóazonosító jel év ki nem fizetett hónapok száma

ki nem fizetett ruházati utánpótlási illetmény

összege (Ft)

példa:

Kiss Ilona 83191618 2001

2002 2003 2004

3 12 12 3

12 450 82 500 82 500 27 500 204 950

(12)

Virág Attiláné 83181716 2004 2005 2006

8 12 10

55 000 87 500 76 667 219 167

2. számú melléklet az 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedéshez

Közalkalmazottak ruhapénzének elszámolására vonatkozó eljárás

Az intézetnek a ruházati illetményben részesülõ közalkalmazott részére a 6661297 cikkszámú „Ruházati Elszámo- lási könyvet” (továbbiakban: REK) kell megnyitni.

Ezekrõl a könyvekrõl nyilvántartást a 6661266 cikkszámú „Nyilvántartás a Ruházati Elszámolási könyvekrõl” cí- mû füzetben kell vezetni.

A REK 3. oldalának kitöltése után a 11. oldalon fel kell jegyezni:

1. az illetményes ruhapénz összegét;

2. a számfejtési lista intézetiellenõrzését követõenaz átutalt ruhapénz összegét;

3. az elszámolási íven elszámolt összeget.

Elszámolás után rögzíteni kell a REK-ben a számlával nem igazolt, adóköteles ruhapénz összegét.

A leadott számlákatésaz egyéni elszámolási ívet a ruházati okmányok közöttöt évig õrizni kell.

Akészpénzfizetési számlának tartalmaznia kell:

– a számla sorszámát,

– a számlakibocsátó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, – a számla kibocsátásának keltét,

– a vásárolt termék megnevezését, mennyiségi egységét és egységárát, – a termék adóval együtt számított egységárát,

– a felszámított adó százalékos mértékét,

– a vevõ nevét, címét:az intézet/intézmény címe.

Blokkot, nyugtát elfogadniakkor sem lehet, ha azon az adószám szerepel.

A ruhapénz összegével a közalkalmazott köteles elszámolni2007. szeptember 30-áig – illetve évközi kifizetés ese- tén az utalást követõ hónap utolsó napjáig –a minta alapján készített nyomtatványon. Amennyiben nem számol el, úgy az elõleg egyéb jövedelemnek minõsül és adóalapot növel.

A ruhapénzzel történõ egyéni elszámolást követõhónap 20-áig az alábbi táblázat szerint kell jelenteni az IO-nak –mindenkirõl–, a vásárolt ruházat, munkaruházat vagy egyéb ruházat összegét, illetve, hogy mennyi vásárlási elõleg növel adóalapot, mert az el nem számolt összeg adóvonzata az illetõ közalkalmazottat terheli.

Annak a közalkalmazottnak, akinek idõarányos ruhapénzétnovember hónapban kell átutalni – el kell számolnia december hónapban és az intézetnek haladéktalanul el kell küldeni az elszámolást az IO részére. Akinek decem- ber hónapban jár a ruhapénz – átutalni már nem lehet, csak a következõ év január hónapban.

Név Adóazonosító jel

Kifizetett vásárlási elõleg

Munka- ruházatról szóló

számla

Egyéb ruházatról szóló számla

El nem számolt, adóalapot

növelõ összeg (Ft)

A határidõk pontos betartása kötelezõ!

Az Elszámolási ívet a melléklet függeléke tartalmazza.

(13)

Az 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedés 2. számú mellékletének függeléke ELSZÁMOLÁSI ÍV

a ruhapénzhez

Név (nyomtatott betûkkel kiírva)

A vásárolt terméket tartalmazó számla

kelte sorszáma kiállítójának neve összege

...

Összesen:

A ruházatot átvette 2007. ………

………

közalkalmazott aláírása

Az elszámolást átvettem 2007. ………

………

ruházati (fõ)elõadó

(14)

intézkedése

a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény lõfegyverhasználatra

vonatkozó szabályainak alkalmazásáról

A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (2) bekezdésének c)pontja alapján az Sztv. 22. § (3) bekezdésg)ésh)pont- jának hatályon kívül helyezésébõl eredõ feladatok egysé- ges értelmezésére és a törvényes végrehajtás megszervezé- sének elõsegítése érdekében az alábbiak szerint

intézkedem:

1. A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények (a továbbiakban: bv. intézet) parancsnokai, igazgatói, fõ- igazgató fõorvosai, vonatkozó mértékben a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervek ügyvezetõ igazgatói az intézkedés mellékleteként kiadott Módszertani Útmutató elõírásai és ajánlásai figyelembe- vételével értékeljék és elemezzék azokat – a bv. intézet és a fogvatartás biztonságát befolyásoló – körülményeket és helyzeteket, melyekre a lõfegyverhasználat 2007. jú- nius 1-jétõl történõ további korlátozása kihatással lehet.

Ennek alapján módosítsák a biztonsági rendszert, a bizton- sági feladatok végrehajtására helyileg kiadott õr- és szol- gálati utasításokat, egyéb rendelkezéseket.

2. A parancsnok a helyi lehetõségek kihasználásával, illetve a központi ellátásként biztosított anyagokból, eszkö- zökbõl alakítson ki olyan biztonsági rendszert, amely folyamatosan biztosítja a fogvatartottak õrzését, felügyele- tét, ellenõrzését, a bv. intézet védelmét, a jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények kö- zötti ellátását.

3. Az intézkedésben és a mellékletében foglaltakat az érintett állománnyal, a szükséges mértékig ismertetni kell.

4. Jelen intézkedésben foglaltakat2007. június 1-jétõl kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény lõfegyverhasz- nálatra vonatkozó szabályainak alkalmazására kiadott 0260/1996. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedést visszavonom.

Melléklet az 1-1/37/2007. OP intézkedéshez

Módszertani Útmutató

a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény

lõfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezéseinek egységes értelmezéséhez

és törvényes végrehajtásához

I.

Bevezetõ

A 2007. évi XXVII. tv. a büntetés-végrehajtási szerve- zetrõl szóló 1995. évi CVII. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 22. § (3) bekezdésg)ésh)pontjait hatályon kívül helyezte, szûkítve ezzel a lõfegyverhasználat lehetõségét a fogvatartottal szemben.

A törvény szerint 2007. június 1-jétõl a büntetés-végre- hajtás személyi állományának tagja szökés megakadályo- zására, illetve megszökött fogvatartott elfogására nem használhat lõfegyvert.

Lõfegyver a továbbiakban kizárólag az Sztv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben használható.

A törvény nyilvánossága alapján számolni kell azzal, hogy a fogvatartottak is tudomást szereznek arról, misze- rint 2007. június 1-jétõl a személyi állomány tagja a szökés megakadályozására, illetve a megszökött fogvatartott elfo- gására nem használhat lõfegyvert. E bûncselekmény elkö- vetõjének csupán a büntetõjogi fenyegetettséggel kell szá- molnia. Fennállhat annak a veszélye, hogy gyakoribbak lesznek a szökés végrehajtására irányuló cselekmények, melynek reális veszélye fõképpen a bv. intézeten kívüli munkáltatásnál, elõállításnál és egyéb mozgatásoknál kö- vetkezik be.

2007. június 1-jétõl lõfegyver nem lesz alkalmazható szökések esetén, ezért számolni kell azzal, hogy a bizton- sági felügyelõ szakszerû szolgálat ellátása mellett annak fizikai állóképessége, testi ereje, továbbá a szolgálati kutya alkalmazása lesz a döntõ, emellett nagy jelentõsége marad a mozgáskorlátozó eszközöknek is. Különösen a ma még ritkán használtlábbilincsalkalmazásának, mely az elfutást akadályozhatja. Gyakrabban kell élni a több mozgáskorlátozó eszköz együttes alkalmazásának elren- delésével is. Ennek szabályozási háttere jelenleg adott.

A jogszabály változása miatt a biztonsági felügyelõi lét- szám (fõleg a kezdeti idõszakban) nem lesz több. Ezért na- gyon fontos, hogy a bv. intézetek végezzék el a várható biztonsági körülmények, feltételek és tevékenységek elemzését, és azok eredményétõl függõen készüljenek fel a megváltozott feladatokra történõ zavartalan átállásra.

(15)

II.

A biztonság fenntartása érdekében elvégzendõ feladatok

1. A büntetés-végrehatási objektumok külsõ õrzése tekintetében

– a fegyveres biztosítás jelentõsége megváltozik, de nem szûnik meg. A szökés megakadályozása továbbra is a büntetés-végrehajtási szervezet feladata lesz, amit más eszközök alkalmazásával, más módszerek bevezetésével kell megoldani. A megváltozott viszonyokat az õr- és szol- gálati utasításokban, illetve egyéb rendelkezésekben helyileg kell részletesen szabályozni, kiemelt hangsúllyal az objektumot fenyegetõ támadás elhárítására[Az Sztv. 22. § (3) bekezdés g) és h) pontjait hatályon kívül helyezték, azonban e bekezdés további kilenc pontban sorolja fel azokat az eseteket, eseményeket, amikor a személyi állo- mány tagja a cselekmény megakadályozása, felszámolá- sa érdekében nem csak jogosult, hanem köteles is lõfegy- vert használni. Tehát a fegyver, mint felszerelés továbbra is ott kell, hogy legyen az objektumõrzésnél, az elõállítás és szállítás, az intézet területén kívüli munkáltatás során.

Azt azonban célszerû felülvizsgálni, hogy milyen fel- adatra, milyen lõszertípust adjanak ki. Az objektumõr- zésre célszerû az eddigiekben kialakult gyakorlatot foly- tatni, mert az objektumot bármikor érheti fegyveres tá- madás, amikor az õrzést az objektumvédelem váltja fel.

Ilyen esetekben olyan hatású fegyverrel és lõszerrel kell rendelkeznie a védelmet ellátó személynek, amellyel vissza tudja verni a támadást. Vagyis egyes bv. intézetek- ben továbbra is alkalmazható az AMD és KGP-9 géppisz- toly, a sörétes puska a leghatásosabb ólomlövedékes lõ- szerrel. Az elõállítás, szállítás alkalmával szükség van a pisztolyra, hiszen a legalapvetõbb esetben, jogos véde- lemre, a fogvatartottal szemben irányuló cselekmények elhárítására továbbra is helye van a lõfegyverhasználat- nak. Más a helyzet a fogvatartottak bv. intézeten kívüli munkáltatása során. Amennyiben a biztosítási feladatot a személyi állomány tagja sörétes fegyverrel látja el, a rendszeresített speciális töltetû (gumigolyós, gumisöré- tes, mûanyag granulátumos) lõszerek alkalmazását cél- szerû elrendelni. E lõszerek, ugyan eltérõ távolságból, ki- vétel nélkül megállító hatással bírnak, ami azt jelenti, hogy alkalmasak a jogos védelemre, illetve más cselek- mények megakadályozására, megszüntetésére. A speciá- lis lõszerek lényege az, hogy szakszerû alkalmazásukkal bizonyos célok elérhetõk, de kicsi a valószínûsége, hogy az alkalmazás következtében a személy súlyos vagy élet- veszélyes sérülést szenvedjen.],

– a szökés megelõzésére, megakadályozására az idõle- gesen üzemen kívül helyezett õrtornyokba szükségessé válik õr vagy figyelõ õrszem felállítása, így különösen a nagyobb fogvatartotti csoportok udvaron történõ mozgatá- sakor (pl. szabadlevegõn tartózkodás, munkára, illetve

munkáról történõ ki- és bevonulás, látogatófogadás, udvaron, szabad területen folyó munkáltatás stb.) alkalmával,

– a bástyafalak megközelíthetõségének megakadályo- zására – ahol arra lehetõség és anyagi fedezet van – nyom- sávot, a bástyafal belsõ oldalán, legalább 3 méteres térköz- zel 4–5 méter magas védõkerítést és/vagy a földre telepí- tett mûszaki akadályokat lehet kiépíteni. A kerítés és a mû- szaki akadály egyrészt nehezíti, lassítja a szökés végrehaj- tását, a nyomsávban viszont azonosítható a szökés helye és iránya, amely elõsegítheti a nyomkövetõ kutya alkalma- zását az elfogásra bevezetett intézkedésben,

– az átmászás megakadályozására az alacsonyabb, 3,5–4 méter magasságú bástyafalak, illetve a fogvatartotti körleteket körbevevõ drót vagy expandált-lemez kerítések tetejére pengeéles (NATO) dróthengert kell felszerelni,

– az õrzési határok illetéktelen megközelítésének jelzé- sére a meglévõ elektromos, infrasugaras áthatolásjelzõ, illetve a zártláncú TV hálózat mûködését folyamatos üzemben kell biztosítani,

– valamennyi bv. intézetben, körültekintõen meghatá- rozott darabszámban célszerû szolgálati kutyát rendszere- síteni. Hasznos segítõk lehetnek a fogvatartott szökésének megakadályozásában, a megszökött fogvatartott elfogásá- ban, az intézeten kívüli – különösen a mezõgazdasági munkáltatás biztosításánál és az elõállítási feladatok ered- ményes végrehajtásánál.

Amennyiben a fogvatartott a büntetés-végrehajtás õri- zetébõl megszökik, az elfogása érdekében – függetlenül az elkövetett cselekmény súlyától – nem használható lõfegy- ver. Az elfogása érdekében mégis minden lehetséges in- tézkedést meg kell tenni, mindaddig, amíg erre a rendelke- zésre álló erõkkel, eszközökkel lehetõség van, és az ered- ménnyel járhat.

Amennyiben – az idõbeni és térbeni korlátokra figyelemmel – az elfogásra irányuló tevékenység nem vezet eredményre, a további intézkedés megtétele a rendõrség feladatává válik.

2. Az elhelyezési körletek biztonsága tekintetében A körletek biztonsági rendszerének szavatolni kell, hogy onnan fogvatartott illetéktelenül ne tudjon távozni.

A körlet mûködtetésénél figyelembe kell venni, hogy a rá- csok – kevés kivételtõl eltekintve – lágyvasból készültek, a rácstagok osztása ritkább az elõírtnál.

A megváltozó fegyverhasználati szabályokhoz iga- zodva:

– egyedi, intézetenkénti felülvizsgálat alapján fel kell tárni azon tárgyi feltételbeli hiányosságokat, amelyek miatt a megjelölt követelmény maradéktalanul nem szavatol- ható,

– a belsõ rezsimrendszer átalakításával – a biztonságos körülmények tervszerû megteremtéséig – a veszélyesebb fogvatartottakat a biztonsági követelményeknek legmeg- felelõbb körletrészeken kell elhelyezni,

(16)

– a szabadlevegõn tartózkodás – számos e helyszínek- rõl történt fogolyszökés vagy annak kísérlete bizonyítja – jelentõs többletkockázat hordozója. Ezért a nem kielégítõ biztonságú helyszínek mûszaki akadályokkal történõ meg- erõsítését tervszerûen el kell végezni.

3. A munkáltatás biztonsága megteremtése érdeké- ben

Zárt, intézeti körülmények között a munkáltatás bizton- sága megfelelõen szavatolható, de a tárgyi feltételbeli hiá- nyosságokat meg kell szüntetni. Ez elsõsorban az ablakok rácsozatának, a ki- és átjáró ajtóknak a megerõsítését, valamint a biztonság-technika fejlesztését igényli, mely a KFT-k ügyvezetõ igazgatóinak ugyanúgy feladata, mint a bv. intézet parancsnokának.

Különösen növekvõ kockázattal a fegyverhasználat le- hetõségének változása után a mezõgazdasági, illetve külsõ és intézeten kívüli munkáltatásnál kell számolni, a kocká- zat csökkentése érdekében:

– a munkára kiválasztásnál még alaposabb, körültekin- tõbb differenciálás és mérlegelés szükséges a Befogadási és Foglalkoztatási Bizottságok részérõl,

– külsõ bérmunkáltatásnál az elsõdleges feltétel a fogvatartottak kiválasztása legyen,

– a mezõgazdasági munkáltatásnál a szolgálati kutyák alkalmazását – mint már utaltunk rá – széleskörûen rend- szeressé kell tenni,

– a munkáltatást lehetõleg kisebb fogvatartotti csoportok foglalkoztatásával kell végezni,

– nyílt terepen a dolgozó fogvatartottaktól nagyobb tá- volságra kell az õrök felállítási helyét meghatározni, hogy több idõ jusson a szökést megkezdõ személy elé kerülni, ezáltal már a zárás vonalában elfogni.

4. Az elõállítások végrehajtása terén

A jelenlegi – egy fõ fogvatartottat egy fõ biztonsági fel- ügyelõ állít elõ – gyakorlat – függetlenül attól, hogy külö- nösen nagy kockázattal jár – a jelenlegi létszámviszonyok mellett hosszabb távon marad fenn. Ugyanakkor e feladat teljesítésénél kell a leginkább számolni azzal, hogy a kísért személy szökni akar.

Tekintettel arra, hogy a bv. intézetekben nem áll rendel- kezésre annyi létszám sem, hogy a súlyos bûncselekmény elkövetéséért elitélt vagy annak elkövetésével gyanúsított (fõképpen a IV-es biztonsági csoportba sorolt) fogvatartottakat két fõ állítson elõ, az elõállítás közbeni õrzés ered- ményessége más intézkedések megtételével is fokozható, így különösen:

– ahol jól kiképzett akciócsoport mûködik, ott a veszé- lyes fogvatartott elõállítására, kísérésére, kegyeleti jog gyakorlására, súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására kísérettel elõállítandó elitélt mozgatására a csoport tagjai kerüljenek bevonásra,

– a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazására körülte- kintõen rendelkeznek, indokolt esetben több eszköz együt- tes alkalmazására történik intézkedés,

– súlyos bûnelkövetõ elõállítása során elrendelik az elektromos sokkoló öv alkalmazását,

– szélesebb körben alkalmazzák a szolgálati kutyát a biztosítási feladatra,

– az elõállító gépjármûvekkel a bíróságon, az ügyész- ségen és az egészségügyi intézményekben – ha ennek épí- tészeti akadálya nincs – az elõállítás szempontjából legbiz- tonságosabb helyre kell hajtani, a fogvatartottat ott kell ki- szállítani,

– az elõállítás biztonságának fokozása érdekében a végrehajtandó feladatokat az õrutasításban, illetve az elõ- állítási rendelvényben részletesen meghatározzák,

– az elõállító biztonsági felügyelõ és a bv. intézet kö- zötti hírösszeköttetést megbízható eszközökkel biztosít- ják.

5 . Szállítás végrehajtása során

– a szállításra kerülõ fogvatartottat alaposan meg kell motozni annak érdekében, hogy ne maradjon nála olyan tárgy vagy eszköz, amellyel az alkalmazott bilincset, laka- tot kinyithatja,

– fogvatartott elõállítása esetén élni kell a mozgáskor- látozó eszközök (bilincs, bilincsrögzítõ öv, lábbilincs stb.) együttes alkalmazásával,

– a szállítást végrehajtó állomány legyen felkészült a szállítást akadályozó körülmények (mûszaki hiba, tûz ke- letkezése, fogvatartott rosszulléte, jármû elleni támadás) szakszerû kezelésére, ehhez kellõ mennyiségû mozgáskor- látozó eszköz álljon rendelkezésre.

6. Rendkívüli helyzetek kezelése

Elõfordulhat, hogy olyan rendkívüli eset (tûzeset, eset- leg katasztrófahelyzet) miatt egy nagyobb fogvatartotti csoportot vagy a teljes fogvatartotti állományt az elhelye- zési körletekrõl vagy a bv. intézetbõl ki kell telepíteni, akár úgy is, hogy gyalogmenetben kell a mentést és a kije- lölt helyre kísérést végrehajtani. Az ilyen helyzetek úgy kezelhetõk megnyugtatóan, ha az intézetekben, megfelelõ mennyiségben áll rendelkezésre mozgáskorlátozó eszköz.

7. A fogvatartás biztonsága érdekében teendõ más intézkedések

A lõfegyverhasználat kizárásamegnöveli a készenlétes erõ, a járõr és a figyelõszolgálat fontosságát.Amennyi- ben a váltások létszáma azt lehetõvé teszi, elsõsorban nap- pal, olyan kis létszámú, 2-3 fõs csoportot lehet szolgálatba beosztani, akik folyamatosan készen állnak rendbontás, szökési kísérlet vagy más jelentõs rendkívüli esemény megakadályozására, az ott szolgálatot teljesítõk megerõsí- tésére, azonnal a helyszínre irányíthatók.